2009. április 29., szerda

„Holokauszt-tagadó” volt-e a nagy befolyású zsidó úriember, Benjamin H. Freedman?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kezd nagyon provokatívvá válni, hogy bizonyos „konzervatívok” — a szocialista és liberális értelmiséggel együtt, amely, leginkább önmaga erkölcsi védelmére készül egy óriási totemet és tabut állítani a honi politikai publicisták elé — szorgos és félig-meddig talán öntudatlan árokásásba kezdtek, melynek célja, hogy elkülönítsenek egy olyan, „vegytiszta” konzervativizmust, amely mentes mindennemű holokausztizmussal kapcsolatban megfogalmazott éles, intellektuális kritikától, s létrehozzanak egy demarkációs vonalat, melynek túloldalán immár a „nácik” helyezkednek el, akik egy kalap alá veendők mindenféle utcai csőcselékkel (melynek, amennyiben valóban csőcselék, egy valódi jobboldali és konzervatív rendben nem volna tere).

Így hát magunk is ironikus, ám jogos, mert konkrét kérdésekben megfogalmazott „provokációba” kezdtünk, utalva mind a primitív „hollókosztozókra”, mind bizonyos károgó közéleti személyiségekre, akik a holokausztizmus hátszelével próbálnak meg maguknak erkölcsi tőkét kovácsolni az ellenük fellépőkkel szemben (e posztokat most [2009. május 1.] töröltük, mivel néhányak szerint „sértők” voltak). Ez néhány, egyébként nyilvánvalóan jószándékú blogszerzőnek és olvasónak láthatólag azonnal szemet szúrt. Ám magunk részéről feltesszük a kérdést, egy ilyen (mesterségesen) kiélezett kérdés körüli helyzetben is: „szalonképtelen”-e az, aki nem szalutál azonnal a balliberális média manipulációjára, hanem előtte tájékozódik és gondolkodik is?

Nos, bár óvakodnék a heves és érzéki vitától, mint nem az európai géniuszra jellemző aktivitástól, disputa indítását javaslom.

Az alább négy részben hallható-olvasható — rögtönzött — beszédet, amely 1961-ben, a Hidegháború közegében hangzott el Washingtonban, némi előzetes magyarázattal teszem közzé Körünkben. Másképp nem is volna ildomos.

Aki előadja: Benjamin H. Freedman, a huszadik század egyik érdekes alakja. Freedman 1890-ben született, sikeres zsidó üzletember volt New York City-ben, egyik igazgató tulajdonosa a Woodbury Szappangyárnak. Zsidóságával 1945-ben, az antant hatalmak győzelmét követően szakított, amikor is katolizált. Freedman személyesen ismerte Bernard Baruch-ot, Samuel Untermyer-t, Woodrow Wilson-t, Franklin D. Roosevelt-et, Joseph Kennedy-t, és John F. Kennedy-t, és a kor sok egyéb kulcsszereplőjét.

Nem ő az egyetlen zsidó származású úriember, aki az I. és — ami különösen figyelemreméltó — a II. Világháborúval kapcsolatban gyakorlatilag revizionista és inkább német-, illetve Tengely-barát álláspontot vett fel (anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan eszünkbe juthatna: ad absurdum „náci”-ról van szó — amely mozgalommal és szimbólumaival kapcsolatos „konzervatív” paranoia már a kommunizmusra is kiterjedt). Természetesen abban, ami beszédében elhangzik, semminek a „tagadása” nem jelenik meg... de ha meg is jelenne, talán az sem volna szentségtörés, hiszen a történelem megismerése nem ekvivalens egy egyszerű fizikai kísérlet eredményének igazolásával, és az ember nem lehet benne biztos, hogy nem bukkan-e itt-ott újabb, Katyn-hoz hasonló esetekre.

Viszont — félretéve mind a helyeslő, mind a tagadó prekoncepciókat, valamint erőszakos, primitív és otromba fenyegetéseket — egy olyan okfejtést hallhatunk, amely a német-zsidó polémiában nem csupán az egyik fél felelősségét boncolja, hanem a másik félét is (értelemszerűen tematice ez utóbbit emelve ki). Úgy gondolom, hogy amiket Freedman állít, azok nagy mértékben alátámaszthatók volnának különféle argumentumokkal; ám akár hozunk fel ilyeneket, akár sem, mindenképpen gondolkozásra késztető téziseket és hipotéziseket tartalmaz, különösen olyan, diplomáciai mércével mérve élesen kritikus tartalmú és kifejezetten szemtelen kiszólások fényében, amelyektől az utóbbi évek politikája sem mentes. (Lásd még ezt az írásunkat.)

Ami a „cionista manipuláció” korabeli fel- vagy elismertségét illeti, valaki felvetette, hogy Hitler nyilatkozott-e ezekről úgy, mint referenciákról. Nos, míg a Harcom-ban számos hasonló érvelést használ, konkrétan a Balfour-nyilatkozattal kapcsolatban nem találtam hivatkozást. Jó lenne persze, ha erről valamit tudhatnánk, ám ehhez át kellene böngészni A. H. összes rádióbeszédét például. Ugyanakkor csodálkoznék, ha Freedman légből kapta volna, amit mondott, és azon is, ha Hitler semmit nem mondott volna a Balfour-nyilatkozat és hátterének ügyében.

Mellékelem J. F. Rutherford levelét a Führerhez (az eredeti, német nyelvű levél fénymásolata itt található), aki végképp nem vádolható náci-szimpátiával — sőt, a Watchtower Society eleinte (vallásos meggyőződésből) a cionistákkal tartott —, de ő is elismeri az amerikai háborús propaganda zsidó-bankokrata hátterét. Furcsa lett volna, ha Németországban erről az érvelésről (ti. hogy az USA belépése Központi Hatalmak ellen bizonyos háttérmanipuláció hatására történt) nem tudnak.

Judea Declares War on Germany, 1933.

A beszéd vége felé vázolt kazár-elmélet Arthur Koestler révén vált ismertté (A tizenharmadik törzs).

Lényegében Freedman beszéde, ha el is nagyolja az okokat, semmiképpen sem biztos, hogy hibásabb eszmefuttatás, mint a liberális történetírás elméletei. Azoknál elméletileg lehet akár pontosabb is a felelősség elosztásában és az okok vázolásában is. Magam részéről üdvözlöm mindazokat a liberális kísérleteket, amelyek elfogulatlanul és szentimentális előérveket mellőzve állnak a kérdéshez.

Ami Freedman megjegyzését illeti a kazár birodalom vallási karakterének eredetével kapcsolatban, természetesen az nem igaz, hogy a monoteizmus előtti világ „falloszimádó” lett volna, de ez már más lapra tartozik, és a megfelelő kontextuson belül csak Freedman maradéktalan erkölcsi integritását bizonyítja, amely beszédének egész hangvételéből egyébként is érzékelhető.

Hogy végülis igazat mond-e vagy téved, azt hiányos információk miatt nem tudom eldönteni. Végül marad hát az aktualizált kérdés: tagadta-e bármilyen bűnök elkövetését B. H. Freedman? Előadásából úgy tűnik, nem.

Olvasóinknak pedig szintén marad a kérdés: állást foglal-e Loxon e poszttal holokauszt-kérdésben? Válasz: nem, mert továbbra sem tudja, mit kell „A Holokauszt”, illetve annak tagadása alatt érteni. Viszont az alábbi beszéd komoly kételyeket ébreszt azzal kapcsolatban, vajon hogyan lehetne egy hasonló törvényt kivitelezni. A mondott törvény alkalmas volna-e a beszéd betiltására? S Önök morális érvek alapján betiltanák például Freedman beszéde közlésének jogát?

Szerintem feltétlenül érdemes mindent megvizsgálni, mielőtt az ember ördögöt kiált. S ha még aztán is kiáltani akar, akkor tegye bizonyos határok és érvelési harc keretei közé szorítva.










20 megjegyzés:

  1. Én a maga helyében ebbe a témába egyáltalán nem mennék bele, de maga dolga:)) Ezt egyedül fogja lejátszani, az tuti :)))

    VálaszTörlés
  2. Én csak kiváncsi vagyok, hogy mindezzel mit kezd a Lendvai Ildikó.

    VálaszTörlés
  3. Freemanre azt mondanák a megmondók, hogy nem holokauszttagadó, hanem holokausztrelativizáló volt.
    Mondjuk, minden művész az elmúlt 60 évben az, hiszen Adorno megmondta, már nem lehet többé verset írni.

    VálaszTörlés
  4. Puff neki. Magának reszeltek Loxon! Múltkor a Szálasi simogató, most meg ez. Jó az időzítés; egyet a Flódnióriumra, egyet ide. Ügyes. ;D

    Holokausztrelativizáló? Azmiaz? Mi a különbség holokausztrevizionista (vagymi) és a relativizáló között? Tölgy avasson be, maga olyan tájékozott (neo)liberális / poszt-marxista történelemszemlélet ügyben.

    VálaszTörlés
  5. vannak holokauszt-tagadó zsidók és akkor mi van?

    http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/magazine/6171503.stm

    gabriloval kell egyetérvelnem:

    mr Loxon, hagyja ezt a témát másra ;]

    VálaszTörlés
  6. Ha ez az úr valóban holokauszttagadó vagy éppen azt relativizáló volt, akkor nem értem, hogy ebből mi következik? Ez akkor jó, vagy nem jó? Vagy mi közöm hozzá?

    Azt gondolom, hogy egyaránt morálisan elítélendő az, aki tagadja a tömeges megsemmisítés meglétét, mint az, aki a megsemmisítettek tragédiájából épít magának politikai tőkét - az egyikre a legtöbb példa a szélsőjobboldalon van, a másikra pedig a balliberális oldalon, s mint konzervatív, egyikkel sincs közös asztalom.

    A Holocaust mint megtörtént tragédia vizsgálata a történészekre tartozik, akik vitatkozhatnak a kérdésen, annak aspektusain, s kell is nekik. Tiltani pedig nem lehet a Holocaust tagadását, amint a Gulág tagadását sem, mivel akkor meg kellene határozni, hogy mi az ortodox krédó ezekkel kapcsolatban. De történelmi eseményeknél ilyet ugye nem lehet meghatározni, a tiltás tehát teljesen értelmetlen. Amint az azon való vita is, hogy voltak-e gázkamrák vagy sem, hiszen sokhelyütt egyszerűen lelövöldözték a zsidókat - azaz náci részről volt zsidó népirtás, amint szovjet részről pedig osztályszempontú népirtás.

    VálaszTörlés
  7. Ezek szerint van Holokauszt-abszolutizálás is? Vagy ez hogy van a relativizálással?

    VálaszTörlés
  8. Igen, mindkettő van és mindkettő abból a téves nézőpontból indul ki, hogy a történelmi események egyszer s mindenkorra leírhatóak. Nos, nem. A történelem értelmezés kérdése.

    Egyébként nem értem, hogy ez az egész miért ilyen fontos? Miért kell ezen a témán ennyit pörögni? Mi változik ettől?

    Nem hiszem, hogy az egyik vagy a másik tömeggyilkos rendszer bűnei eltagadhatóak lennének. Amit a kérdéssel a szélsőjobb és a balliberális elit művel, az engem egyaránt nagyon undorít. Nem hiszem, hogy a helyzet változik attól, ha rálelünk valami zsidó fickóra, aki "relativizál". Mi van akkor, mi változik, mi történik? Semmi. Egyesek a napot is lehazudják majd továbbra is az égről, mondván, hogy nem is volt zsidóüldözés (pedig volt), mások meg az áldozatok emlékét használják bunkósbotnak, ami pontosan ugyanilyen undorító.

    VálaszTörlés
  9. Kedves Márton!

    Alighanem nem érti, hogy ez a felvetés miért fontos. Pontosan azért, mert az abszolutizálás szeretne itt törvénnyé válni. Márpedig nekem nem törvény.

    Ez a „zsidó fickó” meglehetősen befolyásos zsidó fickó volt, és Amerika magas köreiben forgolódott. A véleménye ezért érdekes. Szerintem egyébként nem relativizál semmit, hanem feltárja, hogy szerinte mik lehettek a zsidókkal szembeni német ellenszenv politikatörténeti okai.

    Tölgy, látja, már Pilinszky is a megmondók áldozata lehetett volna, ha szót fogad Adorno-nak. :>

    VálaszTörlés
  10. Loxon, nézze sajnos nekem kell elvállalnom e nemtelen és unpopuláris feladatot pedig nekem kommentelőként van a legkevesebb beleszólásom a saját blogjának posztjaiba

    de

    a teakörblog értékét szétkúrják ezek a holokauszt posztjai. nyilvánvalóan racionális de felesleges kérdéseket tesz fel, amikre ha valaki türelmesen válaszolna se adna hozzá semmilyen értéket az egész témához. (Lendvai Ildi meg nem fog idetévedni soha)

    na ennyi (mind my vulgarity)

    VálaszTörlés
  11. ezt értem

    de azt is, hogy egy állam nem irthat ki egy kisebbséget azért, mert ellenszenves (vö. az örmény holocausttal, a délvidéki magyarok tragédiájával stb.), mindegy, hogy mivel gyilkol, ha gyilkol, ami bűn

    s azt is értem, hogy bármilyen esemény tagadását zsarnokság büntetni, én is abszolút szemben állok a holocaust-tagadás tiltását szándékoló törekvésekkel

    (ugyanakkor semmiképp nem gondolom ízlésesnek a hollókoszt szót és más egyéb, amolyan vagánykodás-számba menő felvetését ennek a témának)

    VálaszTörlés
  12. Kedves Darkosky. Értem én, de az, hogy mintegy intenie kell: ez lehangoló.

    Fül és farok behúzása a végiggondolás helyett. Ez látszik a témával kapcsolatban. Akkor hogy is van ez? Diktatúra van? Döntsük el.

    Kedves Márton,
    a hollókoszt szót nem én alkottam, és nem én használtam. Éppenséggel kiforgattam, és még külön (többször) el is magyaráztam, hogy irónia. A holló pedig sokkal inkább a közéleti károgókra, mintsem valamiféle zsidó kollektívumra vonatkozik.

    Bizony vagánynak kell lennünk, mert nem fagyhat arcunkra a mosoly. Az nem szellemi magatartás, hogy mindig tragikus arcot vágunk, ha megszólal egy író vagy egy politikus.

    Ahogy Ön is mondja, a bűn az bűn, bárki, bárhol és bárki ellen követi el. Azonban itt privilegizálni igyekeznek egy — nem is nagyon interpretált, sőt minél kevésbé többoldalúan interpretálni óhajtott — történelmi időszakot.

    Nem bízhatunk „történészekre” mindent, olyan történészekre, akik maguk is valamely tábor szekerét tolják. Szükséges, hogy odafigyeljünk olyan alakokra is, mint Freedman.

    A dolog pszichológiailag rendellenes.

    Abból a szempontból is, hogy megbocsátani is tudni kell.

    És abból a szempontból is, hogy félni pedig nem kell. Sem nekünk, sem zsidóknak.

    Én nem támogatok semmiféle zsidóüldözést. Ez, gondolom, elég nyilvánvaló. Mások se koholjanak „náciüldözést” egy olyan törvénnyel, amely kivételező, egyoldalú és aktuálpolitikai.

    És amely — nagy valószínűséggel — kontraproduktív.

    VálaszTörlés
  13. T. Loxon. Bár megértem Gabrilo és darkosky véleményét és osztozom az abból kivilágló 'loxonféltéssel', szerintem az ilyen posztok sem húzzák le a színvonalt itt, teázónkban. Igenis valakinek erre is rá kell kérdeznie, foglalkoznia kell vele itt, a konzervatívok honlapján. Ám megértem az olyan véleményeket is, mint PHJ-ét, aki szerint magának reszeltek, és ebben lehet is valami. A MOSzAD soha nem alszik. :)

    Én elsős történészhallgatóként a hitleri rendszer valamint a mai izraeli rendszer hasonlóságaiből szerettem volna szakdolgozni, ám cimboráim ajánlották, hogy lehet, hogy az életem fontosabb. Meg valszeg senki nem vállalta volna el a témavezetést. Én inkább ilyen irányú féltést vélek kihallani a hsz-ekből, és nem megvetést a témaválasztással kapcsolatban.

    Akárhogyis, nem rossz bejegyzés.

    VálaszTörlés
  14. Már itt is? [Ásít.] Komolyan, most Lendvai Ildikóról fogunk itt beszélgetni? Nem lehetne ezt meghagyni a Kurucnak? Megérdemlik egymást...

    VálaszTörlés
  15. A múlt héten a Reakción bátorkodtam megjegyezni, hogy Szrebrenyicában nem 8000 muszlim halt meg, hanem 2400 (katonai veszteségekkel együtt), és hogy szerb oldalon is voltak civil áldozatok. Erre rögtön megkaptam, hogy Szrebrenyica-relativizáló vagyok, meg szerb-bérenc. Igaz, az ún. szabadságjogaimat nem akarták megvonni a kedves fórumtársak - de nyilvánvalóan csak azért, mert momentán éppen nem fűződik különösebb érdek a bosnyák/koszovói albán narratíva támogatásához. Same old, same old...

    VálaszTörlés
  16. Gordon,

    rémlik a csetepaté a búzablogon.
    Biztosan áldozatai lettünk az anti-szerb NATO propagandának, és jól esett elh9nnünk, mert Szerbia gyengítése szvsz magyar érdek volt.

    De ha jól tájékozott a bosnyák vagy albán ügyekben, és néhány téveszmét szétoszlatna, írja meg.
    Kirakom.

    VálaszTörlés
  17. Loxon,


    látja a galambokat? Na, emiatt mondottam, hogy márpedig ebbe nem érdemes belemenni. Másrészt pedig, baromi rossz implikációi vannak a posztjának.

    Lehet mondani, hogy a holokauszt balos politikai dogma. Lehet mondani, hogy nem szabad tiltani, mert ez nonszensz (amiben egyet is értek amúgy). Azt is lehet mondani, ameddig H. Arendt elment, hogy biz. zsidó szervezetek összejátszottak Eichmannékkal.

    De azt, hogy a "zsidók" "felelősek" voltak, mert provokáltak, csúnyán néztek, vagy a Jóisten tudja miért, na azt_nem. Akkor mondom: azok, akiket elhurcoltak, megkínoztak, tönkretettek, kiraboltak, meggyilkoltak, nem_felelősök. Ebben a kontextusban értelmezhetetlen a "felelősség" szó. Maga szerint ha valaki kirabol engem, és én "felelősségre vonom" úgy, hogy fölgyújtom őt, meg a családját, akkor a végén majd osztozunk a felelősségen?
    Történetileg nyugodtan helyettesítsen be. Ceaucescu és a magyarok, például. Nyilván azok is "provokálták" a románokat, azért lettek olyan ellenségesek. A földbe temetett kulák mennyiben "felelős" azért, mert a kommün alatt kinyírták?

    Loxon, ez a nézet_védhetetlen.

    VálaszTörlés
  18. tölgy,

    köszönöm a lehetőséget, de már nincs tétje a dolognak, ezért unalmas lenne ezzel foglalkozni. Továbbá utálom a szerbeket :D

    További offolás helyett inkább ajánlok egy témába vágó honlapot.

    Does your cat look like Adolf Hitler? Do you wake up in a cold sweat every night wondering if he's going to up and invade Poland? Does he keep putting his right paw in the air while making a noise that sounds suspiciously like "Sieg Miaow"? If so, this is the website for you.

    Tagadja? Nem tagadja? Relativizál? Ildikó, kedves, nyilatkozzon kérem!

    VálaszTörlés
  19. Kedves Gabrilo,

    a galambokkal a hollók ellentétére próbál utalni?

    Valamit félreérthetett a posztomban, mert konkrét, egyéni felelősségről, valamint felelősségek teljes kiegyenlítéséről sem ejtettem szót. Freedman beszédének azon részeire utaltam, amelyben a zsidók bizonyos szervezeteinek akcióira és viselkedésére utal (többnyire cionista szervezetekről van szó).

    Természetesen a „német” szó sem az összes német egyénre utal, abba is beleköthetett volna.

    Nyilvánvalóan minden ilyen esetben felvetődik a képviselet, az advocatio kérdése. Kik képviselték úgymond abban az időben „a” zsidókat és „a” németeket.

    Kérem, ha már elhibáztam, és Freedman beszédét túlságosan a holokauszt-tematikába illesztettem be, legyen arra figyelemmel, hogy az ő beszédéről, az abban található világpolitikai interpretációról van szó, nem pedig arról, hogy Loxon osztogat bármiféle személyes felelősségeket. Erre ugyanis nem vagyok hivatott. (Remélem, más sem arra, hogy ezt a terhet a nyakamba akassza.)

    VálaszTörlés
  20. L.,

    a színvonal valóban ugyanaz, ez a poszt is - mon Dieu! - maximálisan beleillik a szellemiségbe, amely itt uralkodik, s amely sztem konzervatív maradt mindig is. Ennek ellenére magábanak reszeltek, de ezzel csak az a kérdés, h maga mit kezd? Mindenesetre a kommentben nagyon igazságot írt le, mint ami posztban van; "Nem bízhatunk „történészekre” mindent, olyan történészekre, akik maguk is valamely tábor szekerét tolják. Szükséges, hogy odafigyeljünk olyan alakokra is, mint Freedman.

    A dolog pszichológiailag rendellenes.

    Abból a szempontból is, hogy megbocsátani is tudni kell.

    És abból a szempontból is, hogy félni pedig nem kell. Sem nekünk, sem zsidóknak."

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)