A Józan Ész hatalmáról

2006. — szeptember 17. után, október 23. előtt

*

„Mindazokkal a fegyverekkel, melyeket ellenfeleink használhatnának ellenünk, nekünk is el kell látnunk magunkat. A törvénykönyv kifejezéseinek legfinomabb árnyalataival és fogásaival is tisztában kell lennünk, hogy igazolhassuk magunkat, amikor majd ítéleteket kell mondanunk, melyek rendellenesen arcátlanoknak és igazságtalanoknak tűnhetnek fel, fontos ugyanis, hogy az ilyen döntéseket úgy tálaljuk, mintha legmagasztosabb erkölcsi elveket fejeznének ki, törvényes formába öntve. Vezetőségünknek körül kell vennie magát a civilizációnak mindama erőtényezőivel, melyek között majd működnie kell. Körül fogja venni magát közírókkal, gyakorlati jogászokkal, közigazgatási tisztviselőkkel, diplomatákkal és végül olyan személyekkel, akik szakiskoláinkban legmagasabb fokú különleges képzésben részesültek. Ezek a személyek ismerni fogják a társadalmi szerkezet valamennyi titkát, jártasak lesznek minden politikai ábécé és szókincs nyelvhasználatában; meg fogják ismertetni velük az emberi természet mélységeit, az emberi léleknek mindazokat az érzékeny húrjait, amelyeken majd játszaniuk kell.”

*

2010.: Az úgynevezett „magyar parlament” leges-legutolsó ülésén az MSZP — valamint az időközben gyorsan eltüntetett SZDSZ a két párt szégyenletes és 2006-ban puha terrorba forduló 4+4 évét lezárandó — szánalmas „miniszterelnökjelöltje” egy még az úgynevezett „köztársaság” úgynevezett „alkotmányának” is ellentmondó törvényjavaslattal örvendeztette meg a hont. Az erről való szavazás nyíltan, tehát név szerint kellett történjen, minden bizonnyal a pontos dokumentáció kedvéért. A „köztársasági elnök” további vacilláció nélkül — vallási vezetők és egyéb közéleti szereplők egyértelmű zsarolása mellett — aláírta ezt az aggályos tartalmú és még aggályosabb körülmények közepette született firkálmányt (mindeközben ezzel egyidejűleg sokkal kisebb jelentőségű törvénytervezeteket továbbküldött újratárgyalásra és további elbírálásra a megfelelő szervekhez).

*

K. Z. (kápó) úrnak sok szeretettel:

A kommentálás lehetőségét — korlátozandó az ellenvéleménnyilvánítás szabadságát — letiltottam.

Falco chicquera

Nincs már szükség humoristákra

Az épkézláb kommentálhatóságnak is vannak határai.

Mivel udvari bolondunk nyikkanás nélkül összeroskadt, amikor ezt a tudósítást meghallotta, s csodadoktorok azóta is a legkülönfélébb módszerekkel élesztgetik az ispotályban, csak azt jegyezzük meg, hogy ismét sikerült rejtélyes módon nagyon aktuális posztot írnunk.

El kellene gondolkozni azon, hogy a folyó év e napján aktuálisan kontraregnáló polpotista „kormányt” nem kellene-e egész egyszerűen az utolsó tagjáig a lehető legnagyobb sürgősséggel a Lipótmezőre bevinni és ott minden eszközzel bent tartani!?

Néhány szórakoztató, recens nyilatkozat a hazai démo(no)krácia potentátjaitól

„Orbán Viktor úgy nyilatkozott a tudósításban: pekingi látogatásának legfontosabb eredménye, hogy hivatalosan felvette a pártközi kapcsolatokat KKP-val.”*
(MTI — a szerk. megjegyzése: Ez a mondat így az MTI-nél szerepel, más forrást nem is találtam, a kijelentést cáfolót sem.) * Gyengébbek kedvéért: KKP = Kínai Kommunista Párt

„Az Orbán Viktor, Traian Basescu és pártjaik közötti, európai mércével mérve is szoros kapcsolat az élet minden területén jelentősen javíthatja a viszonyt a két nemzet, a két ország között, aminek első számú kedvezményezettjei az erdélyi magyarok lesznek.”* — húzta alá Cser-Palkovics András.
*A (nem csak) erdélyi magyarok várható kedvezményezettségének bemutatását lásd a link alatt.

„A válság egyik nagyon fontos tanulsága, hogy meg kell érteni a jövőt; mint Darwin mondta 150 éve, nem az erősebb és a legintelligensebb fajok maradnak fenn, hanem azok, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a változáshoz.”
Bajnai Gordon szavai Washingtonban. Bővebb híradás.

„Bajnai Gordon azt is kérte a Helsinki Bizottság elnökétől: lobbizzon azért, hogy az ENSZ által létrehozandó úgynevezett népirtás elleni központ Budapesten jöhessen létre.”
Bajnai Gordon szavai Washingtonban. Bővebb híradás.

Az igazság és rend helyzetéről hazánkban

„Igazságügyi és rendészeti miniszter”


Attila véleménye:

„Ennek faszkovicsnak minden gondolatata, intézkedése annyira rossz, minden megnyilvánulása annyira kisiklott és hamis, hogy az ember azt hinné, hogy ilyen nincs. Aztán láss csodát: dehogyis nincs!

Mára olyan véglények kerültek hatalomba itt Abszurdisztánban, amelyek egy csak nagyjából normális társadalomban a csatornatisztításnál és szeméthordásnál semmi esetre sem juthatnának magasabb beosztásba.

Tegnap felmerült bennem egy kép. Mivel minimum két, annyira másként gondolkozó tábor alkotja ezt a szerencsétlen országot, és olyannyira reménytelen ezek nézeteinek akárcsak minimális közelítése is: mi lenne, ha csatát rendeznénk részükre. Egyenlő létszám, azonos fegyverek (lőfegyverek előtti időkből, tehát kard, szekerce, lándzsa, íj és nyíl). Aztán hadd hulljon a férgese. »Mert — mint barátom szerette mondani volt — eddig csak a java hullott.«”

Ki lesz a Harmadik Erő?

„Nincs szívósabb párt az MSZP-nél” — mondta a szipirtyó.

Ki lesz a harmadik erő? — állt nemrégiben a csipet csapat csillagháborús plakátjain. Mára kezd megérni a válasz. Alighanem az MSZP.

„A Köztársaság elnöke általam nem ismert megfontolásokból, éppen azokban a kritikus pillanatokban marad csendben, amikor bátorításra vágyna Magyarországnak az a fele, amelyet sérelem ér, az a fele, amelyik aggódik azért, hogy többet nem masírozhatnak fasiszta csizmák Budapest és Magyarország útjain.” — mondta a nemzet színésze.

Továbbá kijelentette: „Utak épültek.”

A mikroszkóp színpad kabaréja a teljes formában itt tekinthető meg.

20 éve történt

Morvai Krisztina a Kereszttűzben és egy kis Cavinton

First of all, Loxon nem jobbikos, bár vannak néhányan, akik furamód ezt feltételezik róla, köztük olyanok is, akik pénzért vagy sem, egy ideig a szocialisták szekerét tolták. Sok minden nem tetszik a Jobbik háza táján (véleményszabadság ide vagy oda, hogy kerül ezen állítólag nemzeti pártba például Körömi Attila? — csak egy kérdés a sok közül). Sok minden egyenesen gyanús, még akkor is, ha néhány szélsőséges és összemosó összeesküvéselméletet félreteszünk, amelyeket nem könnyű csak úgy félresöpörni. Ezekről az elméletekről szólt már sok poszt a Reakción, a Konzervatóriumon és másutt is, s hasonlót mond Csurka István is.* Az is világos, hogy a populizmus, amely demokráciában elengedhetetlen színpadi kellék, első körben a két lábon járó tuskókat és a saját pecsenyét sütögetni óhajtókat is bevonzza. Én nem tartozom ezek közé, így engem nem tud levenni a lábamról sem Bajnai micimackó-szeme, sem Gyurcsány szárnyverdesése, sem Fodor gigerli-hangja, sem Soma Mamagésa fontoskodása, sem Orbán „Ebbőlmostaztánmárténylegelég” Viktor folytonos impotenciája (aki most már aztán tényleg fasiszta, úgy-e? [szánalom, de most már aztán tényleg együttérzek Orbánnal]), sem természetesen egy rúzsos mosoly.

Mindezt elöljáróban a műsorhoz, amelyben viszont Morvai Krisztina jól beszél. Tessék megnézni. Érdemes. Főleg felnőtt embereknek.

* Emlékezzünk (már persze, akik nem szenilisek vagy csecsemők): 2002-ben Pokorni Zoltán az — előtte FIDESZ-barát frakciót alkotó — MIÉP parlamentből való kiesése felett örömködött, miközben a FIDESZ, nem kis „önmegtartóztatást” követően sikeresen elvesztette a választást az MSZP-vel szemben, és (a minimális különbség ellenére) még a szavazatok újraszámoltatásáért sem tett semmit. Még ezt a lehetséges mentő tettet is az állandóan szélsőségesezett Cs. I. javasolta fideszék számára, aki úgy gondolta, a választások során rengeteg csalás történt. (Ugye most már értik, hogy ezt követően miért is jöhetett létre a Lelkiismeret '88 csoport és miért történt az Erzsébet-híd eltorlaszolása?). Akkor Pokorni „a demokrácia győzelméről” beszélt a MIÉP kiesése és az MSZP győzelme kapcsán (ebben úgy látszik, egyet értett Hack Péterrel); Csurka pedig (tragikomikus) azt mondta a Hősök terén: „mindig tudtam, hogy a nép okosabb nálam”, s megjósolta a kétpártrendszer eljövetelét, „amely valójában a régi egypártrendszer demokratikussá álcázott formája”. Ezt az egyébként figyelemre méltó gondolatot azóta az — úgy látszik, becsurkult — Fodor Gábor saját használatra lenyúlta, miközben a Fidesz-ben indult Fodornak és megmaradt SZDSZ-es társainak 20 évvel a rendszerváltás után, immár törpepártokként sikerült összehozniuk az MDF-fel a „nagykoalíciót”, amely természetesen most sem a kommunisták ellen született, mint 1990-ben sokan várták volna a két nagy „polgári középerőtől” (s hogy ez nem jött létre, az egyértelműen az etikátlanságával végleg leszerepelt SZDSZ felelőssége volt, amely az ún. taxisblokádkor azonnal bemutatta ország-világ előtt valódi természetét), hanem a „szélsőjobb veszély” ellen, 2009-ben, Antall József helyett a kis masamóddal. Mit mondjunk erre? Szánalmas?