Az alábbi cikk, melynek forrása a Hetek Online (2006. február 25. [Negyedik Dimenzió]), eltűnt az internetről, legalábbis Loxon nem leli. De hogy ne vesszen el, mostantól Tea-Körünkben megtalálják.
„A legszégyenletesebb mű, ami valaha Marx ellen írtak.” E szavakkal méltatta a néhai kelet-német Deutsche Lehrerzeitung (Német tanítók lapja) Richard Wurmbrand 1986-ban megjelent Marx és a Sátán című kötetét, amelyben a Romániából származó, jelenleg az Egyesült Államokban élő lelkész * — állítása szerint — feltárta a marxizmus valódi ideológiai gyökereit.
* Wurmbrand 2001-ben meghalt [Loxon]
Wurmbrand összesen tizennégy évet töltött a román diktátor, Ceauşescu börtöneiben, s ezalatt volt alkalma alaposan megismerkedni a marxizmus irodalmával. Marx verseit, korai drámáit, levelezését és életrajzi dokumentumait átvizsgálva Wurmbrand rádöbbent arra a felismerésre, hogy a tudományos ateizmus atyja valójában nagyon is hitt a természetfeletti létezésében. Hogyan is fogalmazhatna ilyen mondatot olyasvalaki, aki tagadja Isten létezését: „Leghőbb vágyam, hogy bosszút álljak azon, aki a magasban uralkodik.” Vagy: „Az istenekhez hasonlóan járhatok, / Győztesként vonulok végig rombirodalmukon, / Minden szó tűz és cselekedet, / Keblem a teremtő kebléhez hasonló.” Egy Hegelről írt korai epigrammájában Marx így fogalmaz: „Mivel felfedeztem a legmagasabbat, / és elmélkedve a mélységet megtaláltam, / nagy vagyok, mint Isten, / És sötétségbe burkolódzom, mint ő.” Halovány leány című versében írja: „Hogy a mennyet eljátszottam, / pontosan tudom. / Lelkem, mely Istené volt egykor, / most a Pokol számára rendeltetett.” Fiatalkori drámájának, az Oulanem-nek, már a címe is figyelemre méltó: az Emanuel (héberül: „velünk az Isten”) bibliai név kifordítása a szatanisztikus boszorkányság régi hagyományának megfelelően — míg a bibliai nevet a Messiással azonosítják, Oulanem magát Marxot jelöli a drámában. A műben ráadásul egy sátánista feketemisét is celebrálnak, ami felettébb elgondolkodtató...
A konvertita zsidó családból származó Marx — nagybátyja és nagyapja is rabbiként tevékenykedett — hívőként kezdte pályafutását, amiben Engels, Lenin sőt Sztálin is hasonlított hozzá. A zsidó-kereszténységgel történő szakítását így vallotta meg apjának 1837. novemberében kelt levelében: „Egy függöny hullott le, a Szentek Szentje hasadt ketté bennem; új isteneket kellett odahelyezni”. Wurmbrand szerint egyre-másra szaporodik azon dokumentumok száma, amelyek azt bizonyítják, hogy Marx egy sátánista szekta beavatottja, sőt, talán főpapja is volt. A lelkész kutatásai szerint Marx abban az időben még sajátosnak számító frizurája egy titkos okkult-teozófiai-spiritiszta kultusz tagjainak volt jellemző viselete. A kommunizmus főideológusának egyik életrajzírója, Robert Payne tőle idézi e sorokat: „A jelek mögött, amelyek a középosztály, az arisztokrácia és a meghátrálás prófétái körében zavart keltenek, derék barátunkat, Robin Goodfellow-t (körülbelül: »Robin Cimbora«) ismerhetjük fel, az öreg vakondokot, aki olyan jól tud a föld alatt dolgozni — a forradalmat.” Hogy ki is Marx barátja, Robin Goodfellow, akivel a forradalmat azonosítja? Az angol népnyelvben ez maga az ördög. Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában „hajigálószellemként” emlegeti (ez a diabolosz pontos fordítása), aki „éjjel a vándorokat félrevezeti és még ki is neveti”. Találóan fogalmazta meg Sztálin egykori mindenható oktatási minisztere, Lunacsarszkij: „Marx megszakított mindennemű kapcsolatot Istennel, és a menetelő proletárcsapatok elé a Sátánt állította”.
*
„A legszégyenletesebb mű, ami valaha Marx ellen írtak.” E szavakkal méltatta a néhai kelet-német Deutsche Lehrerzeitung (Német tanítók lapja) Richard Wurmbrand 1986-ban megjelent Marx és a Sátán című kötetét, amelyben a Romániából származó, jelenleg az Egyesült Államokban élő lelkész * — állítása szerint — feltárta a marxizmus valódi ideológiai gyökereit.
* Wurmbrand 2001-ben meghalt [Loxon]
Wurmbrand összesen tizennégy évet töltött a román diktátor, Ceauşescu börtöneiben, s ezalatt volt alkalma alaposan megismerkedni a marxizmus irodalmával. Marx verseit, korai drámáit, levelezését és életrajzi dokumentumait átvizsgálva Wurmbrand rádöbbent arra a felismerésre, hogy a tudományos ateizmus atyja valójában nagyon is hitt a természetfeletti létezésében. Hogyan is fogalmazhatna ilyen mondatot olyasvalaki, aki tagadja Isten létezését: „Leghőbb vágyam, hogy bosszút álljak azon, aki a magasban uralkodik.” Vagy: „Az istenekhez hasonlóan járhatok, / Győztesként vonulok végig rombirodalmukon, / Minden szó tűz és cselekedet, / Keblem a teremtő kebléhez hasonló.” Egy Hegelről írt korai epigrammájában Marx így fogalmaz: „Mivel felfedeztem a legmagasabbat, / és elmélkedve a mélységet megtaláltam, / nagy vagyok, mint Isten, / És sötétségbe burkolódzom, mint ő.” Halovány leány című versében írja: „Hogy a mennyet eljátszottam, / pontosan tudom. / Lelkem, mely Istené volt egykor, / most a Pokol számára rendeltetett.” Fiatalkori drámájának, az Oulanem-nek, már a címe is figyelemre méltó: az Emanuel (héberül: „velünk az Isten”) bibliai név kifordítása a szatanisztikus boszorkányság régi hagyományának megfelelően — míg a bibliai nevet a Messiással azonosítják, Oulanem magát Marxot jelöli a drámában. A műben ráadásul egy sátánista feketemisét is celebrálnak, ami felettébb elgondolkodtató...
A konvertita zsidó családból származó Marx — nagybátyja és nagyapja is rabbiként tevékenykedett — hívőként kezdte pályafutását, amiben Engels, Lenin sőt Sztálin is hasonlított hozzá. A zsidó-kereszténységgel történő szakítását így vallotta meg apjának 1837. novemberében kelt levelében: „Egy függöny hullott le, a Szentek Szentje hasadt ketté bennem; új isteneket kellett odahelyezni”. Wurmbrand szerint egyre-másra szaporodik azon dokumentumok száma, amelyek azt bizonyítják, hogy Marx egy sátánista szekta beavatottja, sőt, talán főpapja is volt. A lelkész kutatásai szerint Marx abban az időben még sajátosnak számító frizurája egy titkos okkult-teozófiai-spiritiszta kultusz tagjainak volt jellemző viselete. A kommunizmus főideológusának egyik életrajzírója, Robert Payne tőle idézi e sorokat: „A jelek mögött, amelyek a középosztály, az arisztokrácia és a meghátrálás prófétái körében zavart keltenek, derék barátunkat, Robin Goodfellow-t (körülbelül: »Robin Cimbora«) ismerhetjük fel, az öreg vakondokot, aki olyan jól tud a föld alatt dolgozni — a forradalmat.” Hogy ki is Marx barátja, Robin Goodfellow, akivel a forradalmat azonosítja? Az angol népnyelvben ez maga az ördög. Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában „hajigálószellemként” emlegeti (ez a diabolosz pontos fordítása), aki „éjjel a vándorokat félrevezeti és még ki is neveti”. Találóan fogalmazta meg Sztálin egykori mindenható oktatási minisztere, Lunacsarszkij: „Marx megszakított mindennemű kapcsolatot Istennel, és a menetelő proletárcsapatok elé a Sátánt állította”.
