Olvasóink észrevehették, hogy a Tea-kör számunkra egy mindennapi menedék. Úgy, mint a felvilágosult értelmiségieknek a kartázás meg kartalozás, ahová menekülni tudnak a hétköznapok mucsai fasizmusa elől.
A teázó egy meghitt, nyugalmas hely, ahol egy kellemes, forró tea mellett vitathatjuk meg az aktuális viharoktól mentesen nagy problémáinkat. Loxon többfrontos harcot vív Nietzsche-és Heidegger-ügyben (utóbbit elsősorban Tevvtonnal szemben), Tölgy pedig cselesen ugyan, és tagadható módon, de be-beszól Platónnak. Loxonunk metafizikai nézőpontból elhajlással és pragmatizmussal vádolja a jelenlevőket.
Látni kell ugyanakkor, hogy mindez a kedélyes társalgás jegyében zajlik, mentesen mindenféle indulattól. Itt nem játszanak közre alantas vágyak és ösztönök, hiszen a teázóba mégiscsak az elitet engedjük be.
Teázónk kényelmes foteljai és a forró Earl Grey pedig csak hozzájárul az élményhez.
Ezért szeretünk ide betérni.
A legközelebbi „óda” előreláthatólag a horgasfejű galandféreghez lesz címezve.
Bejegyzések
