.
A teakraták, úgy látom, nem formalisták. Jaj de jó! Az intézményes tekintély nem feltétlenül tisztelendő. Roppant határozottan, a teaklubba szerelendő csapásmérők indítópultjának használatát javasolták.
Megelőző csapásról már szó sem lehet.
De a teakraták cselekvési köre erősen korlátozott. Királyunk nincs, se jó, se rossz. Bár a jó király eljövetelében bízhatunk. De addig is az államfőnek vajon mi a feladata? Mit tegyen?
Mit mond a lelkiismerete? A formális jog, az általa is alkotott, de a gyakorlattal és a polgárokkal semmilyen kapcsolatban nem álló konstrukció, az Alkotmány követése és őrzése vagy az ország problémájának megoldása-e a feladata? Túl tud-e lépni értelmiségi perplexusán és politikushoz méltóan dönteni és cselekedni? Igen, kizökkent az idő, és kárhozat, de ő született helyrehozni azt. A Tubesre elment néhány fát megmenteni. És az politikai közösség...?
És ha nem tud vagy mer cselekedni, megteszi-e a felelős államférfiú számára ilyenkor maradó (le)lépést?
Bejegyzések
