A tudományosságról

„Ugyancsak Ceylonból való a nemrég jobblétre tért Sri Sumangala, Hikkaduwe apátja magyarázata egyik amerikai látogatójával szemben, aki így aposztrófálta őt: «Hallom, hogy az Önök buddhista írásaiban az van megírva, hogy a Buddhó tanítása szerint a föld az Óceánok vizére támaszkodik, ezek vize a levegőn nyugszik, és a levegő a légűrben. Milyen badarság! Ezt manapság már minden iskolás fiú jobban tudja.»

«Jó, mi buddhisták, mindig szivesen tanulunk az Önök csodálatos tudományából; legyen szives, mondja meg nekem, az Ön tudományos ismeretei alapján: ha most merőlegesen ide le a földbe lyukat fúrna, hol jönne ki annak a vége?» «A Pacificban» (Csendes Óceánban). «És azután, ha folytatná a merőleges vonalát az óceán vizein keresztül, hová lyukadna ki?» «Alighanem a levegőre az Óceán szintje felett.» «És ha még tovább vezetné ugyanazt a vonalat, még a levegőn túl?» «Bizonyára a világűrbe.» «Akkor, úgy tetszik nekem, talán mégsem különbözik oly nagyon a Buddhó felfogása az Ön tudományos felfogásától», mondá barátságosan az agg főpap.

Forrás: Lénárd Jenő: Dhammó (II. rész).
Budapest, 1913.

Anuradhapura (Srí Lanka)

A Ruwanwelisaya dagoba építése

„De mindegyik [anuradhapurai dagoba (sztúpa)] hol marad a hófehér, harang alakú Ruvanveliseyától, amely száz esztendővel később [Kr. e. 150 körül] emelkedett Anuradhapura fölé, hatvan méter magasságban, tetején színarany csúccsal? A kupola átmérőjéről — 85 méter! — is következtethetünk óriási méreteire. Az ősi szingaléz építészek minden tudására szükség volt a Ruvanveliseya felépítéséhez. Alapját kövekből, hegyi kristálykőből, ezüst- és rézlemezekből, vashuzalokból, durva cementből készítették. Az építkezésnél kókusztejet, sőt vajat is használtak kötőanyagként. Dutugemunu királynak még arra is volt gondja, hogy a dagoba építőit ne csak étellel-itallal, édes illatú virággal és cukorral lássa el, hanem ötféle illatosítóval tette kellemessé a levegőt a munkások számára.”

Micsoda osztályelnyomás, a munkásosztály micsoda kizsákmányolása,

és micsoda ókori, vallásos sötétség!

Forrás: Sebes Tibor: Buddha lábnyomában. Táncsics, 1969. (A könyv egyébként tipikusan szocialista-vallásellenes megrendelésre és stílusban íródott, de a téma miatt érdekes részek is kénytelen-kelletlen vannak benne.)