Egyszer Habsburg Ottó Bécsben járva hallotta, hogy meccs van a Prater-ben. — Kik játszanak? kérdezte. — Ausztria és Magyarország, jött a válasz. — Na jó, de ki ellen? — így Ottó.
Szabad-e himnuszot énekelnie egy teakratának? Szabad. De melyiket?
Ugyi, nekünk itt van a Himnusz és a Szózat, sőt a Boldogasszony anyánk, vagy református atyafiaink számára a 90. zsoltár, és mostanában a feltörekvő Székely Himnusz.
Hát az osztrákoknak és németeknek?
A osztrákoknak ott van a GotterhalteFranzdenKaiser. A szöveg változott, hiszen a császár elhunyt, és a legutolsó formája, a Dualista Monarchia hivatalos himhusza aGotterhalte, Gottbeschütze / UnsernKaiser, unserLand! kezdetű lett.
Igen, de Ausztria köztársaság lett (szígyen!), a himnuszuk ment a levesbe.
Joseph Haydn dallamát rögtön átvette egy szintén új köztársaság, a német, és AugustHeinrich Hoffmann von Fallersleben 1841-es szövegével az új állam himnuszává tette. Ezt, a Deutschlandüberalleskezdetű szöveget halljuk ma a focimeccseken. Azaz, hopp, mégsem. Az új köztársaság, a mai napig fennállóBRD — csak ma már nem használjuk ezt a megnevezését —, 1952-ben elfogadta az 1848-as forradalmárok himnuszát. Csak a kezdősor, csak azt tudták volna feledni. A német találékony nép. Így a harmadik versszak lett csak a hivatalos állami himnusz, amely most a Einigkeit und Recht und Freiheitszavakkal kezdődik, és nem bánt senkit. Még engem sem.
Az Angliából visszatérő Haydn elirigyelte a britek királyi himnuszát, s ezért írta a dalt, amit először 1797-ben adtak elő II. Ferenc császárnak (és I. Ferenc magyar királynak). A dallam forrása állítólag egy horvát népdal, természetesen a Magyar Királyság területéről (Csém).
Haydn dallamát azonban a jó anglikánok is élvezhetik, igaz kissé indulósítva, felgyorsítva, John Newton szövegével és az istentiszteleten: Gloriousthingsoftheearespoken kezdősorral.
Összegezzük. Egy osztrák (van olyan?) konzervatív a mai állam himnuszát énekelje, vagy a Ferenc József-félét, ami egy horvát népdal? Egy német pedig a megunt osztrák császári himnuszt énekelje — ami talán egy horvát népdal talán, és az egyik „ősellenség”, az angolok egyházi nótája is —, de ne az eredeti szöveggel, és ne is az 1848-as forradalomban használttal, pontosabban annak csak a harmadik strófájával?
Bejegyzések
