Zoltán és a piac közkívánalmára a Tea-Kör számára írta Lornyon professzor, a droid-, troll- és mémkutatás kiváló franciaországi képviselője.
\O=O\
Már írtunk volt az egykor híres indiai Ráma-margarinról és kárpát-medencei rokonáról, a Túró-Rudiról.
Érintőlegesen szóba került már a közismerten mállós piltdown-i teasütemény esete is. De hagyjuk meg a szakácsművészetet a lányoknak.
Ezúttal komolyabb dolgokkal foglalkozunk. A piltdown-i emberrel, más néven Eoanthropus dawsoni c. objet trouvé-val, amelyet egyesek Sir Conan Doyle leleményének tulajdonítanak. A Komolytudósok nevű társaság ezt az alkotását 1912-ben hozta össze, 1953-ig minden szalonban kiállították, könyveket díszítettek vele, mígnem egy műkritikus azt nem állította, hogy egy orángután, egy csimpánz és egy homo sapiens-egyed törmelékeinek kombinációja, s mint ilyen, immár rég kiment a divatból. Mivel a közönség innentől nem bálványozta többé az alkotást, gyorsan eltették szem elől, be a Fogadó a beszélő majomhoz „büszkeségeink” vitrinjébe.
A Komolytudósok Charles Dawson vezetésével a Londoni Földtani Társaság ülésén leplezték le művüket, amely osztatlan sikert aratott. Habár Marcellin Boule és Gerith Smith Miller 1915-ben, Franz Weidenreich pedig 1923-ban már tákolmánynak nevezték és fércmunkának tartották a fantáziakoponyát, a szobrászokat (a már említett Dawson-t és Arthur Smith Woodward-ot, a British Museum földtani részlegének vezetőjét) még 30 évig övezte elismerés. Mi még ma is elismerjük őket, hiszen de gustibus non est disputandum.
Az irodalmi osztály természetesen előbb összehozta a lelőhellyel kapcsolatos mítoszt, amelyet Gellér B. István is megirigyelhetne. 1938-ban még szövegezett emlékművet is avattak szónoklat kíséretében a „lelet” helyén a felfedezők és az „emberelőd” tiszteletére, sőt kocsmát is elneveztek a közelben a piltdown-i emberről.
John Cooke festménye a Komolytudósok nevet viselő, többnyire szabadkőműveseket tömörítő művészeti társaságról. A társaság tagjai A beszélő majomhoz nevű fogadóban találkoztak, s ott hódoltak az OuLiPo-hoz hasonló ironikus irodalmi-festészeti és szobrászati tevékenységüknek.
Hátsó sor (balról):
F. O. Barlow, G. Elliot Smith, Charles Dawson, Arthur Smith Woodward.
Első sor:
A. S. Underwood, Arthur Keith, W. P. Pycraft, és Sir Ray Lankester.
Érintőlegesen szóba került már a közismerten mállós piltdown-i teasütemény esete is. De hagyjuk meg a szakácsművészetet a lányoknak.
Ezúttal komolyabb dolgokkal foglalkozunk. A piltdown-i emberrel, más néven Eoanthropus dawsoni c. objet trouvé-val, amelyet egyesek Sir Conan Doyle leleményének tulajdonítanak. A Komolytudósok nevű társaság ezt az alkotását 1912-ben hozta össze, 1953-ig minden szalonban kiállították, könyveket díszítettek vele, mígnem egy műkritikus azt nem állította, hogy egy orángután, egy csimpánz és egy homo sapiens-egyed törmelékeinek kombinációja, s mint ilyen, immár rég kiment a divatból. Mivel a közönség innentől nem bálványozta többé az alkotást, gyorsan eltették szem elől, be a Fogadó a beszélő majomhoz „büszkeségeink” vitrinjébe.
A Komolytudósok Charles Dawson vezetésével a Londoni Földtani Társaság ülésén leplezték le művüket, amely osztatlan sikert aratott. Habár Marcellin Boule és Gerith Smith Miller 1915-ben, Franz Weidenreich pedig 1923-ban már tákolmánynak nevezték és fércmunkának tartották a fantáziakoponyát, a szobrászokat (a már említett Dawson-t és Arthur Smith Woodward-ot, a British Museum földtani részlegének vezetőjét) még 30 évig övezte elismerés. Mi még ma is elismerjük őket, hiszen de gustibus non est disputandum.
Az irodalmi osztály természetesen előbb összehozta a lelőhellyel kapcsolatos mítoszt, amelyet Gellér B. István is megirigyelhetne. 1938-ban még szövegezett emlékművet is avattak szónoklat kíséretében a „lelet” helyén a felfedezők és az „emberelőd” tiszteletére, sőt kocsmát is elneveztek a közelben a piltdown-i emberről.
To be continued ugyanitt.
Mert közben Mr. Pharmacist megtalálta a hiányzó láncszemet. Ezennel felkérem őt, hogy mutassa be kis, tudósokból álló körünknek.
Gyógyszerész úr, prezentálná a leletet?
Gyógyszerész úr, prezentálná a leletet?
John Cooke festménye a Komolytudósok nevet viselő, többnyire szabadkőműveseket tömörítő művészeti társaságról. A társaság tagjai A beszélő majomhoz nevű fogadóban találkoztak, s ott hódoltak az OuLiPo-hoz hasonló ironikus irodalmi-festészeti és szobrászati tevékenységüknek.Hátsó sor (balról):
F. O. Barlow, G. Elliot Smith, Charles Dawson, Arthur Smith Woodward.
Első sor:
A. S. Underwood, Arthur Keith, W. P. Pycraft, és Sir Ray Lankester.
Bejegyzések
