2009. január 30., péntek

Biológia vagy festészet? — avagy Rudi vidám vége


„A Képes 7 címlapján megjelent a Muray Róbert festőművész által megalkotott új, leghitelesebb [? — Loxon] Rudapithecus-portré. Az 1987. március 14-ei szám olvasóira értelmes tekintetet sugárzó, egy kicsit ráncos arcú, jól fésült, őszes szőrzetű, a csimpánzéhoz nagyon hasonló fej tekintett.”
[K. L., kiemelések tőlünk]


Korunkban a festészet nagyon népszerű, komoly tudósok például szívesen előnyben részesítik a már elavult laboratóriumi technikákkal szemben. Ezért aztán honi és külhoni művészeink — megirigyelve a Piltdown-i ember Nakonxipánban [PowerPoint prezentáció] c. avantgárd alkotás zajos sikerét — többen megalkották a Rudapithecus kalandjai c. gyűjteményes kiállítást, amelynek híres darabja állandóan megtekinthető többek között a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumban.

Akár a preraffaeliták a maguk női eszményéhez néhány egyszerű sorból származó hölgyet, az evolucionisták is egy-egy tematikus modellt vettek alapul (általában néhány fogat), majd ezt fantáziájuk szerint elnevezték, kiegészítették, feldíszítették, nagy teret biztosítva így a művészi kreativitás kibontakoztatásának. Szemben a többi avantgárd irányzattal — például a kubizmussal —, amely különböző szabályokkal diktatórikusan megkötötte a művészek kezét, az evolucionizmus lényege pont a fantázia minél szabadabb használata volt. A megkötés mindössze néhány objet trouvé, ún. „lelet” alapul vétele volt. Ezeknek bármely egyébként szabad alkotásban benne kellett valamilyen formában lenniük, ha csak apropóként is. Az evolucionizmus művészettörténetileg így a dadaista kollázstechnikához állítható legközelebb.

A modellek ábrázolásának mikéntjében korszakváltásoknak lehetünk tanúi, nagyjából három fázisra tagolva a művészeti mozgalom tevékenységét. A rudabányai evolucionista iskola korai fázisában Rudit felegyenesedett, igaz magyar paraszt embernek ábrázolták, majd az irányzat radikalizálódásával Rudy lassan csökött elméjű igaz magyar majommá, végül — a fauvizmus hatására — egzotikus afrikai mandrillá változott.

A művészek a Komolytudósok nevű ironikus-humanista írói és baráti társaság „elméleteit” vették alapul, melyeket a társaság tagjai kéthetenkénti „Fogadó a beszélő majomhoz”-béli találkozóikon találtak ki. Szemtanúk beszámolói szerint a Komolytudósok (egy hagyomány értelmében) sok tequilát ittak, mint Galilei. Állítólag ilyen táblákat firkáltak találkozóikon, majd ezeket mindenki nagy mulatságára kiállították a söntés mögött.

THERE WAS DEFINITELY AN ANCESTOR
OF MANKIND CALLED RUDAPITHECUS.

NOW STOP WORRYING AND ENJOY YOUR LIFE.


A Rudapithecus köré — különböző ötletek alapján — egyébként egy egész történetet szőttek, s a ramapithecus (A Ramapithecus országlása és nehéz bukása c. képregény-pamflet főszereplője) rokonaként tartották számon, amely egy a „piltdowni hatok”-kal együttműködő művészcsoport kreációja volt. A lassan evolválódó összművészeti szerepjáték irányítói szerint azonban a ramapithecus két állkapocstöredékből életre hívott lényéről időközben sajnos megkerült az akta, hogy a majmoknak jelentett. Ezzel a politikai viccel akarták eltemetni saját kreálmányukat, hogy valahogyan megszabaduljanak a már terhessé vált mítosztól, amellyel rajongóik (például akadémiák) övezték a fantázia-szülte lényt.

A Rudapithecus kitalálói most a Gabi nevű Rudy-rokon inventálásával mondtak requiemet a már hungaricummá vált „emberelőd” felett.

A jeles sci-fi-író és rap-sztár, Richard Dawkins azonban szerette volna felhasználni mindkét művészcsoport munkáit, így kérte, Rudit is maszkírozzák újra — jelentős támogatásért cserébe. Mit volt mit tenni, Rudy-t, az ugar mácsóját is újra kellett sminkelni, hogy jobban mutasson a Dawkins-koncertek háttértáncosai között:




Állítólag R. Dawkins művei olyan sikeresek Amerikában, és most már Európában is, hogy néhány olvasóból előtört a majom, miközben a művész — aki bizonyosan nem számított arra, hogy műveit komolyan veszik — civilizált ember maradt.


„Kretzoi Miklós professzor megállapításai nyomán, Kordos László szakmai útmutatásával Kolozsvári Miklós festőművész elkészítette a Rudapithecus első »rekonstrukcióját«. A nagyméretű festmény napjainkban a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiállításán látható. (Az ÉT 1979. március 23-ai számában is megjelent.) Az első portré egy felegyenesedett, két lábon járó, kezében megrágott faágat tartó, értelmes, szinte emberi tekintetű ősmajmot mutat [khm — Loxon]. A rekonstrukció alapjául kizárólag az alsó és a felső állkapcsok formái, valamint a félreismert — felegyenesedett járásra utaló — térdízületi csontok szolgáltak. A szemüreget felülről szegélyező erős homlokeresz és a laposan domborodó koponyatető a fantázia műve. Akkor még senki sem tudta, hogy a 10-15 millió évvel ezelőtt élt emberszabású ősmajmoknak nem alakult ki a mai csimpánzokra és gorillákra jellemző erős homlokereszük.” [K. L., kiemelések tőlünk]

„Magyarországon a Móra Kiadó gondozásában jelent meg 1992-ben Kordos László Ősvilágunk képekben című könyve, amelyet Veres László grafikus nagyméretű poszterei díszítettek. (Átdolgozott változatát 1999-ben a Szalay Könyvkiadó jelentette meg.) A vízi környezetben tenyésző gazdag mocsárcipruserdőben a fák lombjai között feltűnik a nagyobb, csimpánzszerű Dryopithecus egy kissé harcias felsőteste, miközben távolabb gibbonokra emlékeztető Anapithecusok függeszkednek a fák ágain.A nem tudományos illusztrációnak készült festmény olyan sikeresnek bizonyult, hogy a Torontói Egyetem és a Magyar Állami Földtani Intézet világszerte meghirdetett oktatótáborának interneten is elérhető címlapjává lépett elő. [K. L., kiemelések tőlünk]


L‘Univers du Viviant 1987. augusztusi címlapján ábrázolt Rudapithecus-portré. Megalkotója, Gaetan Chalene kizárólag képzeletére támaszkodva jelenítette meg a zöld szemű, érzéki ajkú, mandrillcsíkos fantáziamajmot.” [K. L., kiemelések tőlünk]


(Ez mind ő volt egykor.
Négy kép a Rudapithecus kalandjai c. retrospektív evolucionista vándorkiállítás darabjaiból.)


11 megjegyzés:

  1. Loxon,
    na levett a címlapról.
    Cserébe a képaláírást legyen szíves nálam is kisebb betűre állítani.

    VálaszTörlés
  2. A marxista vallásellenességnek voltak hozadékai is. Na, ne tagadjuk.
    Az országban a legjobb vallástudományi gyűjtemény a 60-70-es évekből az Egyetemi Könyvtárban található, amelynek vezetőjét, a hírhedt Mátrai "Gonosz" Lászlót bízták meg a valláskritikával.

    Tudták, hogy a Nagy Szovjetunióban volt olyan tudomány is, hogy "Tudományos Ateizmus". Akik ott végeztek, azok most vajh Dawkinst fordítanak?

    VálaszTörlés
  3. ezt érdemes:

    http://www.telegraph.co.uk/news/newstopics/religion/4410927/Poll-reveals-public-doubts-over-Charles-Darwins-theory-of-evolution.html

    VálaszTörlés
  4. Ha jól értem, akkor ez a hosszú post arról szól (a gúgyos cirádák lehántolása után), hogy korábban volt egy teória miszerint Rudi emberelőd volt. Aztán meg előkerült pár új csont, és most meg nem úgy gondolják. Ha tényleg ez volt a téma, akkor az szerintem azt mutatja, hogy a természettudományok egyenlőre még jól működnek. Ha viszont nem ez volt a téma, akkor kéretik egyszerűbben fogalmazni, hogy az egyszeri tétékás olvasó is megértse. Köszönettel, maradok olvasójuk.

    VálaszTörlés
  5. Kedves Csaba, teljesen jól érti. Ez a poszt arról szól, hogy az evolucionizmus egy festészeti iskola inkább, mint tudományág.

    VálaszTörlés
  6. Drága Loxonom, most kissé elbizonytalanított, mert eddigi tanulmányaim során a festészettel csak érintőlegesen találkoztam. Tudja kissé szánalmas, amikor tétékás témában bölcsész érvekkel jönnek. Legalább Behét citálnák, ő legalább tétkás érveléssel próbálkozik, ott legalább van miről vitatkozni. Festészetre visszatérve: remélem a Filozófia középiskolásoknak illusztrációit is ilyen kritikus alapossággal szedik ízeire, vagy ott esetleg a lényeghez is van mondanivalójuk?

    VálaszTörlés
  7. Kedves Csaba,

    csak azt nem értem, miért kínozza Magát az írásainkkal, ha vannak „tétékás” helyek is?

    Kérdésére azt válaszolhatom, hogy bármely jelenségbe szívesen belekötünk.

    VálaszTörlés
  8. Hát, eredetileg véletlenül tévedtem ide, aztán felkeltette érdeklődésemet pár post. Aztán az egyik kommentemre adott válaszban felvetődött, hogy esetleg liberális vagyok, és kissé identitászavarba kerültem. Tudják, én, egyszeri tétékás, keveset tanultam filozófiát, és bevallom, nem is tartom valami sokra. Eddig konzervatívnak tartottam magamat, merthogy fontosnak tartom a család, hit, nemzet címszavak mögé nagyjából felsorakoztatott értékeket, de filozófiai szempontból teljesen műveletlennek tartom magamat. Nos azóta itt olvasgatok, hátha találok támpontokat, de csak még jobban elbizonytalanodtam. Itt valóban nem találtam sokkal többet, mint némely dolgok tagadását, de valóban ezt jelentené konzervatívnak lenni? Nem bánnám, ha az antievolucionista nonszensz mellett helyet szorítanának némi közművelődést szolgáló szösszeneteknek, hátha egyszeri tétékás aggyal szorulna belém is egy kis "műveltség". Maradok továbbra is tisztelttel.

    VálaszTörlés
  9. Csaba, ne adja fel, bizonyára vannak más posztok, amelyeket szívesen olvas majd.

    Innen böngészhet, például:
    http://konzervativok.blogspot.com/2008/05/tartalomjegyzk-eddigi-rsok.html

    VálaszTörlés
  10. Csaba, nem mondja komolyan, hogy nincs érzéke a cinkeléshez. A „liberálist” úgy értettem. Nálunk semmit sem szabad 100%-ig komolyan vennie.

    Ha viszont a filozófiát nem tartja sokra, akkor nehéz lesz vitatkoznia velünk, sajna. Ha meg ha az antievolucionizmust nonszensznek nevezi, akkor meg egyetértenie lesz nehéz. :>

    Némely dolgok tagadása pedig nem tagadás-fétisünk, hanem más dolgok igenlésének következménye. Nem csak úgy iránytalanul rombolunk.

    VálaszTörlés
  11. Ohó,
    itt a nagyszerű alkalom, hogy ismét visszatekintsek kedvenceimre. A sok közül ezt a hármat szeretném Csabának ajánlani:

    http://konzervativok.blogspot.com/2008/10/hall-pur.html - ezt azért, mert egyszerűen szép.

    http://konzervativok.blogspot.com/2008/06/morus-szent-tams-napjn_22.html - ezt azért, mert nem a rombolásról szól.

    http://konzervativok.blogspot.com/2008/04/milyen-az-igazi-konzervatv.html - ezt meg azért, hogy megtudja, hová került :)

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)