„Általánosságban nem hiszünk abban, hogy lehetségesek értelmes és komoly viták. Ez alól az általános szabály alól csak az olyan viták kivételek, amikor a vitázók közös alapon állnak, és valamit így akarnak tisztázni. Ha egy szerző fel tudja fedezni, hogy saját gondolkodásának melyek a végső előfeltevései (amelyek többé-kevésbé egy »személyes egyenlethez« kapcsolódnak), és aztán észreveszi, hogy azok alapjaiban különböznek egy másik szerző gondolkozásának végső előfeltevéseitől, az egyetlen elfogadható eljárás az, hogy a saját útját követi, és meg sem próbálja, hogy beilleszkedjék egy tőle idegen intellektuális világba. Sajnos, ezzel az elfogadható eljárással ritkán találkozunk. Ennek fő oka az, hogy elmarad az említett előzetes önelemzés; és az sem szokás, hogy valaki a mások nézeteinek immanens kritikájára szorítkozzék (ami helyeselhető és termékeny), hanem legtöbben egy zavaros polémiába bocsátkoznak. Ez a polémia éppen az alapfogalmak heterogeneitása következtében zavaros, és alapjában véve a szubracionális motivációk akciójára utal.”
Julius Evola: A szexus metafizikájáról és az „Egy”-ről. (Részlet)
Ford. Ferencz Ernő. In: Axis Polaris, 6. sz. (Bp., 2004), 53. o.
Ford. Ferencz Ernő. In: Axis Polaris, 6. sz. (Bp., 2004), 53. o.
Bejegyzések
Hm. Biztos ez?:))
VálaszTörlésNem kívánok nagyon kötöszködni, mert őszintén szólva nem nagyon ismerem ezt a fáklyás-bűvölős tradicionalizmust, de amennyit tudok erről az Evola-féle vonalról, az annyira nemtecc:((
Gabrilo,
VálaszTörlésbiztos. :>
Mindig elcsodálkozom azon, hogy Maga olykor képes nevek mentén gondolkodni, nem pedig tartalmak szerint.
Kértem én a Maga minősítését Evoláról meg a tradicionalizmusról? És mikor minősítettem le tartalmi (nem pedig esztétikai vagy morális) érvek nélkül a Maga által idézett gondolkodókat (hacsak nem cinkelésből)?
Ámde hogy ragaszkodjunk a posztban írottakhoz, felőlem tekintheti ezt „fáklyás-bűvölős” idézetnek, engem nem zavar. Azért én még igaznak tartom.
2. „őszintén szólva nem nagyon ismerem”
VálaszTörlésIsmerje meg. Legfeljebb nem fog azonosulni vele.
Loxony,
VálaszTörlésa nem nagyon ismerem épp arra vonatkozott, hogy korlátozottak az ismereteim Evola, Guénon, stb. ügyekben. Amennyit tudok róluk, az viszont nekem nem tetszik. Ennyi volt a megjegyzés - ez már önmagában tartalom és nem "nevek" kritikája. Noha a név nyilván nem választható el a tartalomtól, ugye;]
Nézze, My Dear Gabrilo,
VálaszTörlésA „nem tetszik” nem tartalmi kritika. Ezt ismerjük el. Ha pedig korlátozottak (vagy esetleg tévesek) az ismeretei (korlátozottság esetén egyébként a tévedés is valószínűbb), akkor a „nemtetszés” különösen nem hangzik érvként.
Mindemellett e poszt nem Evoláról vagy Guénonról szól, még csak nem is a tradicionalizmusról, hanem a proper kritikai hozzáállásról általában, amelyhez ez a gondolat kézenfekvő volt számomra.
Főleg a napokban történt flame-ek után, amelyeket ateista stb. kommentátoraink indítottak.
Gabrilo,
VálaszTörlésne legyen előítéleteinek foglya!
Tartalmi oldalról nekem is csak fenntartásaim vannak Evolával (a "fáklyás-bűvölős", jelentsen bármit, nekem tetszik).
És gyakorlatilag ez az első olyan szövege, amivel egyetértek. (Loxony biztos gondosan kivágta belőle az utalásokat a fekete mágiára :>).
De érdemes megfontolni. Olvassa név nélkül, vagy gondolja azt, hogy Gadamer írta. Én komolyan meglepődtem, hogy Evola volt.
Belekezdjünk a teakraták episztemológiai nézeteinek második szakaszába?
VálaszTörlésNémi retorika, dialektikai kitérőkkel?
Van-e tudás? Lehetséges-e? Mik a kritériumai?
Amúgy ez az Evola gyerek és a tradicionalisták inkább foundationalista vagy inkább coherentista?
Mert a szkeptikus én vagyok, stipi-stop!
Tölgy,
VálaszTörléslátom, szereti az olyan osztályozásokat, amelyekről valószínűleg az érintettnek fogalma sem volt.
Evolának volt néhány rendkívül jó felütése, viszont még a Buddha szájába is képes volt fajelméletet adni.
VálaszTörlésA Felébredés doktrínája ettől függetlenül a legjobb könyve, amit olvastam tőle.
Igazából a kereszténységellenesség az, amit a legnehezebben viselek a báró úr részéről.