Valakinek igénytelen, vitatható színvonalú, aktuálpolitizálgató, személyeskedő és egyáltalán: nem-európai posztokat is kell írnia. Ez ma én leszek, egy majdan bővítendő poszttal.
Van egy karizmatikus vezető, akinek ténykedését folyamatos fenntartással figyelem. Csodálkozva hallom, hogy a proletárfiból lett self-made-man és eszmetársainak szavai milyen eszmetörténeti háttértudást árulnak el. Az Állami Oktatóhivatal megnyilvánulásaiból most egyetlen témát pécézek ki, a kézrátétellel való gyógyítást. Ez amúgy különösen a felkent angol és francia királyok sajátossága volt, kb. a 12. századtól (amit aztán a bugris korzikai is eljátszott), ld. pl. Marc Bloch, Les rois thaumaturges.
Az Oktatóhivatal megnyilvánulásai szerint nemzetet és egészségügyet nem lehet, jobboldali (ellenzéki) pártszimpatizánsokat viszont lehet gyógyítani kézrátétellel.
Referenciák
2009. 01. 28. Gy. Ferenc szerint nem működik az a modell, hogy „jön a jó király, ráteszi a kezét a nemzetére, hogy Gyógyulj!, az pedig gyógyul és elindul”. Ugyanekkor kinyilvánította, hogy az ördög fél a tömjénfüsttől.
2008. 02. 26. Gy. Ferenc szerint kézrátétellel nem lehet meggyógyítani a magyar egészségügyet, ezért kellenek a reformok.
2006. 01. 29. L. Ildikó szerint O. Viktor a színpadon kézrátétellel gyógyította meg szimpatizánsait.
Bejegyzések
