Loxonnak kicsit más a politikája, mint a Fidesznek és holdudvarának: ők a választásokig azt az összeesküvéselméletet szajkózták, hogy a Jobbik a szocialisták kreálmánya (létrehoztak még egy „szenzációs” — pontosabban szenzációsan könnyen átlátható — pamfletet is), most pedig elkezdtek óvatosan bánni vele, mint a sz... (áthúzva) tűzzel.
Megpendültek a „most már komolyan kell őket venni” és a „ha összeesküvés lett volna, akkor túl jól sikerült” húrjai a demokratikus vélemény-eolhárfán, amely mindig úgy zeng, ahogy a csalóka demokratikus szelek fújják.
A teakráciában olykor fejük tetejére állnak a dolgok. Miután kiengedtük a barna szelletet a palackból, s így a kék párttagkönyvek útilevelekké nemesültek a DAAD-ösztöndíjasok kezében, most népiesch-jobbik oldalon álló honffytársainkat szeretnénk leforrázni egy-két csésze jó, erős teával.
Nem Morvai Krisztinát, mert ő — stíluskérdések és PC ide vagy oda — egyelőre úgy látjuk, végre megpróbálja képviselni hazánk érdekeit külföldön, dacára a sok Billerbeck-paplanon alvó MEP-nek. (Gabrilo-ra kacsint.)
Viszont mindaddig, amíg nem csatlakozik a Jobbikhoz figyelemreméltó inteligentzija, vagy nem jön létre valamilyen épkézláb konszenzus a Fidesz és a feltörekvő nemzeti „kisemberek” között, amelyben a kecske-káposzta arány 1:1 lesz, nem pedig 0:0, addig is tanulságosnak tekinthetjük a posztszerző kémeinek jelentéseit:
Első barátunk (Attila) véleménye egy nagyvárosból:
Voltam a „győzelem” utáni pártgyűlésen a Jobbik megyei székhelyén. Itt jöttek aztán az illúzióroncsoló „tények”. Az összegyűltekben szinte kivétel nélkül jellegzetes urbánprolikkal sikerült találkoznom, a globalizáció mára totális vereséget szenvedett roncstársadalmának underclass kihullottjaival. Felismertem egy volt pincért, akit lopásért bocsátottak el, aztán egy érettségiig jutott volt értelmiség-gyűlőlő félértelmiségit. Egy teljesen infantilis plakátragasztó fiú szintjén álló megyei titkár, ideológiátlan indulati politizálás és végre mederbe terelt gyűlöletözön a szokásos jelszavak mentén: büdös cigányok, rohadt zsidók és „számon fogjuk kérni a geciket” (mármint a globalokrata komprádor-burzsoáziát, persze ha sikerül azonosítani). Ha ez nem helyi specifikum, és/vagy nem történik valami érdemi változás, aligha jósolok sok és főleg szép jövőt ennek a képződménynek. Ebből legalábbis úgy tűnik, hogy a Jobbik eredményét nem a Jobbik győzelmének kell betudni, hanem az ellenség, vagyis a Rosszabbik hülyeségének. Ez az a társadalmi réteg, mármint a posztmodern globalizáció roncstársadalma, amely a valószínűleg hamarosan következő cukorka- és üveggyöngyosztogatás során jóformán azonnal elolvad. Persze az is lehet, hogy valami nagy leszámolást fontolgatnak a hatalom kézbentartói (eddig legalábbis nem voltak ennyire hülyék, mint amit most mutatnak), amihez viszont szükség van a „szélsőségek” megerősödésére.
Második barátunk (Augustus) véleménye egy másik nagyvárosból:
Fontos a drágalátos nép minősége, és mint tudjuk, szarból nem lehet várat építeni, de De Maistre mondta valahol, hogy „a hierarchia fontosabb, mint a vallás”. Ha nincs egy fix pontot kijelölő vezéregyéniség, akihez a többi igazodni képes (és persze hajlandó), aki ragyogást megtestesítve maga felé húzza a népet, akkor hiába az akár a legjobb minőségekkel bíró emberek sokasága.
Mind ...-n, mind ...-n meglehetősen silány és színvonaltalan emberek képviselik az egyébként sem túl magasreptű jobbikos retorikát. Alighanem ez országos jelenség. Ráadásul tényleg gyanús az egész, hétvégén anyám kérésére elolvastam (a szintén eléggé hiteltelen) Csurka értekezését a Jobbik kapcsán, ő egyenesen a liberálisok által felkarolt és majdan általuk feltölteni kívánt pártot vél felfedezni benne, a Fidesz felfut(tat)ásához hasonlóan (azzal a kivétellel, hogy újabban már nem ócsárolja annyira, sőt, a maga módján most épp támogatja Orbánékat — ez is érdekes —, mert szerinte ők képesek voltak valamelyest kezükben megtartani a kontrollt. No, efelől is vannak kétségeim.) Kicsit kezdem is már unni, hogy minden és mindenki gyanús, ha nem gyanús, akkor azért... persze azt hiszem, ez is szándékos, mindenféle bizalom és hit kiölését célozza az emberekből. A „nagy leszámolás” egyik rejtett dimenziója is lehet ez.
Így hát minden jót kívánunk a Jobbiknak, hogy idővel megtisztítsa és transzmutálja magát, és hogy ugyanakkor ne ölje meg a bizalmatlanság légköre sem, amely a tisztázatlanságok miatt okkal és ok nélkül is körbeveszi, s így tényleg létrejöhessen az, amit a Reakció vizionál:
Korábbi és kapcsolódó cikkek:
Megpendültek a „most már komolyan kell őket venni” és a „ha összeesküvés lett volna, akkor túl jól sikerült” húrjai a demokratikus vélemény-eolhárfán, amely mindig úgy zeng, ahogy a csalóka demokratikus szelek fújják.
A teakráciában olykor fejük tetejére állnak a dolgok. Miután kiengedtük a barna szelletet a palackból, s így a kék párttagkönyvek útilevelekké nemesültek a DAAD-ösztöndíjasok kezében, most népiesch-jobbik oldalon álló honffytársainkat szeretnénk leforrázni egy-két csésze jó, erős teával.
Nem Morvai Krisztinát, mert ő — stíluskérdések és PC ide vagy oda — egyelőre úgy látjuk, végre megpróbálja képviselni hazánk érdekeit külföldön, dacára a sok Billerbeck-paplanon alvó MEP-nek. (Gabrilo-ra kacsint.)
Viszont mindaddig, amíg nem csatlakozik a Jobbikhoz figyelemreméltó inteligentzija, vagy nem jön létre valamilyen épkézláb konszenzus a Fidesz és a feltörekvő nemzeti „kisemberek” között, amelyben a kecske-káposzta arány 1:1 lesz, nem pedig 0:0, addig is tanulságosnak tekinthetjük a posztszerző kémeinek jelentéseit:
Első barátunk (Attila) véleménye egy nagyvárosból:
Voltam a „győzelem” utáni pártgyűlésen a Jobbik megyei székhelyén. Itt jöttek aztán az illúzióroncsoló „tények”. Az összegyűltekben szinte kivétel nélkül jellegzetes urbánprolikkal sikerült találkoznom, a globalizáció mára totális vereséget szenvedett roncstársadalmának underclass kihullottjaival. Felismertem egy volt pincért, akit lopásért bocsátottak el, aztán egy érettségiig jutott volt értelmiség-gyűlőlő félértelmiségit. Egy teljesen infantilis plakátragasztó fiú szintjén álló megyei titkár, ideológiátlan indulati politizálás és végre mederbe terelt gyűlöletözön a szokásos jelszavak mentén: büdös cigányok, rohadt zsidók és „számon fogjuk kérni a geciket” (mármint a globalokrata komprádor-burzsoáziát, persze ha sikerül azonosítani). Ha ez nem helyi specifikum, és/vagy nem történik valami érdemi változás, aligha jósolok sok és főleg szép jövőt ennek a képződménynek. Ebből legalábbis úgy tűnik, hogy a Jobbik eredményét nem a Jobbik győzelmének kell betudni, hanem az ellenség, vagyis a Rosszabbik hülyeségének. Ez az a társadalmi réteg, mármint a posztmodern globalizáció roncstársadalma, amely a valószínűleg hamarosan következő cukorka- és üveggyöngyosztogatás során jóformán azonnal elolvad. Persze az is lehet, hogy valami nagy leszámolást fontolgatnak a hatalom kézbentartói (eddig legalábbis nem voltak ennyire hülyék, mint amit most mutatnak), amihez viszont szükség van a „szélsőségek” megerősödésére.
Második barátunk (Augustus) véleménye egy másik nagyvárosból:
Fontos a drágalátos nép minősége, és mint tudjuk, szarból nem lehet várat építeni, de De Maistre mondta valahol, hogy „a hierarchia fontosabb, mint a vallás”. Ha nincs egy fix pontot kijelölő vezéregyéniség, akihez a többi igazodni képes (és persze hajlandó), aki ragyogást megtestesítve maga felé húzza a népet, akkor hiába az akár a legjobb minőségekkel bíró emberek sokasága.
Mind ...-n, mind ...-n meglehetősen silány és színvonaltalan emberek képviselik az egyébként sem túl magasreptű jobbikos retorikát. Alighanem ez országos jelenség. Ráadásul tényleg gyanús az egész, hétvégén anyám kérésére elolvastam (a szintén eléggé hiteltelen) Csurka értekezését a Jobbik kapcsán, ő egyenesen a liberálisok által felkarolt és majdan általuk feltölteni kívánt pártot vél felfedezni benne, a Fidesz felfut(tat)ásához hasonlóan (azzal a kivétellel, hogy újabban már nem ócsárolja annyira, sőt, a maga módján most épp támogatja Orbánékat — ez is érdekes —, mert szerinte ők képesek voltak valamelyest kezükben megtartani a kontrollt. No, efelől is vannak kétségeim.) Kicsit kezdem is már unni, hogy minden és mindenki gyanús, ha nem gyanús, akkor azért... persze azt hiszem, ez is szándékos, mindenféle bizalom és hit kiölését célozza az emberekből. A „nagy leszámolás” egyik rejtett dimenziója is lehet ez.
Így hát minden jót kívánunk a Jobbiknak, hogy idővel megtisztítsa és transzmutálja magát, és hogy ugyanakkor ne ölje meg a bizalmatlanság légköre sem, amely a tisztázatlanságok miatt okkal és ok nélkül is körbeveszi, s így tényleg létrejöhessen az, amit a Reakció vizionál:
Korábbi és kapcsolódó cikkek:
- Morvai Krisztina a Kereszttűzben és egy kis Cavinton (by Loxon | KTK)
- Erőlködés (by Gizike | For a Better Tirpákbokrétás)
- After Virtue (by Gabrilo | Against (All) Modernity 2.0)
Bejegyzések
