Magyar ókonzervatívok — Gróf Szécsen Antal

— Gróf Szécsen Antalról —

Thallóczy Lajos kiváló Szécsen-életrajza [pdf].

Szekerczés Szabolcs írása.

A Vasárnapi Ujság portréi:
1860. 29. szám ; 1887. 32. szám és 1896. 36. szám [pdf].

Szinnyei József:
Magyar írók élete és munkái — Temerini gróf Szécsen Antal.


— Gróf Szécsen Antal művei —

Irodalmi és történelmi tanulmányok [pdf],
Kisfaludy-Társaság, Bp., 1885.

Politische Fragen der Gegenwart [pdf],
Jasper-Hügel-Manz, Wien, 1851.

Anton (Graf von) Szécsen[nek tulajdonítva]: Oestreichisches [pdf],
Springersche Buchhandlung (M . Winkelmann), 1869.
További adatok a közreadótól

Mailáth György emlékezete,
MTA, Budapest, 1884.

Rövid részletek írásaiból:

Gróf Dessewffy Aurélról
(Békés Márton fordítása)

Klemens Wenzel Lothar von Metternich-Winneburg hercegről

Mária Antónia francia királynéról és a korabeli franciaországi viszonyokról

A Magyar Történelmi Társulat közgyűlésein mondott beszédei a fentebbi Szécsen-életrajz digitalizált változatához lettek — utólagosan — illesztve. Nyomtatott formában eredetileg a MTT lapjának, a Századoknak különböző számaiban jelentek meg.

Ezeken kívül még néhány országgyűlési felszólalása is elérhető az alábbi címeken:

A közszükségletekről, 1844.

Az új Konzervatív Párt programjáról, 1846.

XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS, 1866.

XXII. ORSZÁGOS ÜLÉS, 1866.

*

A Kisfaludy-kötetben megjelent tanulmányai közül különösen ajánlható a Shakspere, a Tacitus és a Dante, továbbá a három részes Történelmi tanulmányok és a Wellington hercegről szóló Századunk egy nagy emberéről. Elnöki beszédei közül pedig az Emlékbeszéd Budavár visszafoglalásának kétszázados évfordulója alkalmából, Az erdélyi történet és történetírás jelentősége és a történetírás feladatait általánosságban tárgyaló, az 1892. május 15-én tartott közgyűlésen elmondott megnyitóbeszéde.

"Gróf Szécsen Antal eredeti fölfogású, nagy míveltségű, eszes, tanult ember. Gondolkodó tehetsége mélyre ható, ítélete alapos, éles, jellemző és becses, nem hívságosan sziporkázó szavakat mond, hanem enyhítő, lélek emelő, oktató és gyönyörködtető igaz ítéleteket. Már tárgyválasztásai mutatják nemes ízlését, de ő nem a tagadás embere, ki a legszebb szobrot addig forgatja érdes kezei közt, míg irigysége gáncsolni, gúnyolni valót talál, s utoljára addig erőszakolja saját nyelvét, míg torzalakká teszi, nem, gróf Szécsen megtanít az egésznek felfogására, melyet addig tán sejtettünk, de amely mellett addig nem állapodtunk meg, s felfejt előttünk oly részleteket, melyek addig teljesen elkerülték érzékeinket." (Deák Farkas)

„Csak azon buzgó óhajomnak adok még kifejezést, hogy a Történelmi Társulat jövőre és azon időkön át is, melyeknek nem leszek többé tanúja, ernyedetlen munkássággal folytassa működését, őrizze meg a higgadt és részrehajlatlan, a jellemtelen vélemény-közönyösséggel éppen nem ugyanazonos történelmi fölfogások szellemét; tartsa ébren a hazai történelem iránti érdekeltséget és nyújtson ily módon alapot és támaszt a komoly, férfias, nemzeti öntudatnak, mely a kicsinyes és fölületes hiúságnak egyenes ellentéte.”

Gróf Szécsen Antal (1819–1896)

Másvilág — Világmegváltók, szevasztok!

Képzelj el egy világot. Képzeld el, hogy mindenki békében él egymással, mindenki egymás nyakába borul, szeretik, sőt imádják egymást, megszűnt minden konfliktus, nem ölik egymást a zemberek, nem ugrasztja egymásnak őket a vallás, és mindenki jólétben tengődik. Képzeld, hogy te vagy Dzsonlennon. Most éld bele magad ebbe a világba, és mártózz meg benne.

Most nyisd ki a szemed, és kapd ki a kezed a biliből.



Igazán remek dolog, amikor a kiábrándult balosok-liberálisok új Reményt adnak az Emberiségnek (vö. Hope and Change), jólétet, békét, zökkenőmentességet ígérve mindenkinek. A világ gondjainak megoldása a kezükben van!

Hannah Arendt írja a Human Condition-ben, hogy a modern tömegdemokrácia egy hatalmas oikos-szá változtatta a társadalmakat, és miközben a „társadalmi” uralkodott el mindenen, a modernség eltörölte mind a privát szférát, mind a politikait. A politika ma nem társalgás, vagy a jó rendről szóló elmélkedés, hanem annak eldöntése, hogy az „államháztartás” kinek mennyit juttasson, és mennyibe kerül a csirkefarhát. Miközben az egész társadalmat egy hatalmas, ám igencsak perverz „családdá” (emberiséggé) transzformálta, sikeresen törölte el a politikai alapját képező magánt, és a közösségeket, elsősorban a családot. Ahol a kormányzat lát el minden földi jóval, ott nincs szükség családra. Nem egyéni-és közös (kis közösségi) erőfeszítésekkel kell elérni a megélhetést, azt majd a „politika” megoldja. A modern tömegtársadalom a súrlódásmentességet a mindenki számára egyaránt elérhető jólétben (nem jóllétben) látja: „mindenkinek szükségletei szerint”.

Külön mókás, ahogy a politikára „egy fillért sem” adományozó celebek (fenéket nem, adónak és járuléknak hívják) épp felajánlják pénzüket az Új Világmegváltásra, és kérnek minket, mi is tegyünk így. Az egész politika korrupt, de az új majd nem lesz az. A Szentek Közössége jóra fordítja majd a pénzünket. A korrupcióba, igénytelenségbe, tömeges gondolattalanságba és káoszba forduló szocdem-liberális politika megszűntetéséhez egy új, szocdem-liberális hippi álmodozásra van szükség.

Szívem szerint más politikát támogatnék. A paradoxon az volna, hogy úgy kéne „adnom”, hogy nem adok semmit: ha nem világmegváltás, hanem fordulat következne, én olyan politikát támogatnék, amelyik azt mondja: kedves választó, ne add nekem a pénzed. Csak annyit adj, amennyi a közrend és a törvényesség fenntartására kell. A többit tartsd meg magadnak: építs házat, alapíts családot, nevelj gyereket, tegyél félre neki egyetemre. A te gazdálkodásodba nem kívánok beavatkozni, te pedig nyugodtan társaloghatsz Loxonnal a Szalonban a metafizikai tradiconalizmusról és a nouvelle droite-ról, anélkül, hogy azon kéne aggódnod, hogyan szórakozik az állam a pénzeddel.

Imagine. Yes We Can (?)

Egy jó ízlésű kurtizán

Kitsune előző posztjához kapcsolódva tekintsünk meg egy rövid részletet a Hermann Hesse azonos című regényéből készült 1974-es filmből, a Steppenwolfból. 

A beszélgetés szövege hevenyészett fordításomban nagyjából így hangzik:

— Miért nem lettél egy királyné,
egy forradalmár szeretője, egy lángelme nővére?

— Az élet csak arra tartott érdemesnek,
hogy egy viszonylag jó ízlésű kurtizán legyek.

— De te mégis többre vágytál?

— Mindig.

— Mire?

— Az örökkévalóságra.

— ...és hol remélted megtalálni?

— Ahol egy egész életen át úton vagyunk. Egy időn és látszaton túli birodalomban. A hívők ezt Isten országának nevezik, de bizonyára... ez nem lényeges. Bárhogyan nevezték is... mi oda tartozunk, az a mi honunk és hajlékunk.
Ó, Harry... temérdek mocskon és értelmetlenségen kell végigbotorkálnunk, amíg hazaérkezünk!... És senki sem fogja a kezünket, egyetlen útitársunk a honvágy.

Lehull a lepel a német tea-kultuszról

Tea-kávéház a keleti fronton, ahol az ajtóban fiatal lányok üdvözlik a betérő közlegényt... Hm.

A lodzi katonai bordély árlistája 1917-ből (a magyar bor drágább, mint az importált (?) francia bordói! Keblem büszkeségtől dagad.)

A B szekció fordítása:

Egész éjjel: 30 márka
2-től 3 óráig az esti órákban: 20 márka
1 óra az esti órákban: 10 márka
Bármilyen hosszú ideig délelőtt 9-től délután 6-ig: 10 márka

Az Erkölcsrendészet által szignálva.

Make love, tea and war. És a tea csak 0,60 márka!






The Great War in a Different Light

Würden Sie gerne einen Tee?

„Két tábornok jó bajtárs módjára nyugodtan teázgat a fronton.”

William Heath Robinson illusztrációja

Ilustração Portugueza, No. 476, 1915. április 5.
Via (+ 5 kép)

Ez aztán durva németellenes propaganda. Hee.

Law & Order #1. Bűn és bűnhődés

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy 24 éves lány Perzsiában. Perzsiában az emberek rettenetesen babonásak, ugyanis muzulmánok. A muzulmánokról nagyjából annyit kell tudni, hogy kivágják a nők csiklóját, terroristák, és minden demokráciát el akarnak pusztítani, kezdve Izraellel, folytatva az EU-val. A többi részletkérdés. Akit nagyon érdekelnek a perzsák, olvassa el a Perzsa leveleket.

Nekünk is furcsa, de Perzsiában vannak egyetemek és a nők tanulhatnak. Ez a lány is ezt tette. Sőt, jótékony gyűjtést szervezett egy nélkülöző fiatal férfinak, akivel amúgy sose beszélt, de az mindig olyan mereven bámulta őt. A fiú teljesen megszállottja lett a lánynak, és a megszállottja lett annak a gondolatnak, hogy neki feleségül kell vennie ezt a lányt. Sajnálatos, hogy a legőszintébb érzéseket is így eltorzítják a társadalom és a vallás ostoba és erőszakos szabályai. De hiába küldözte rokonait lánykérőbe, a lány nem volt empatikus, se szolidáris, és elutasította a lánykérést. A perzsákról azonban tudni kell, hogy szenvedélyes emberek. Nem olyan teszetoszák, mint a magyarok. Inkább olyan őszintén vadak, született lázadók, akiket a civilizáció nem tudott megrontani. Ilyen volt ez a fiú is. És talán a családi háttere is erre predestinálta. És nem tudta kezelni a visszautasítást.

Konkrétan kénsavat öntött a lány arcába. Ugyanúgy, ahogyan a modern korban a magyar, német, angol, olasz futtatók tették számtalan kiszolgáltatott prostituálttal. A lány teljesen megvakult, hiába küzdöttek a szeme világáért.

Perzsiában iszlám törvények vannak. A lány kérhetett volna pénzbeli kárpótlást a látásáért, de az embertelen törvények lehetővé teszik, hogy a büntetés szemet szemért legyen. Az ország legfőbb jogi méltósága hiába győzködte a kárpótlás elfogadására. A nő nem hajlott a kompromisszumra. Azt követelte, hogy a fiút vakítsák meg.

A bíróság előtt a fiú azt állította, hogy semmi rosszat nem tett. Az ítélet szerint mindkét szemébe kénsavat fognak csepegtetni. Az apja szerint ha tényleg megvakult a lány, akkor bizony jogos, hogy a fiát megvakítsák.

Az előítéletes gondolkodás, a „hagyományosan” merev férfi- és nőszerepek ilyen tragédiákhoz vezetnek. Az erőszak nem állíthatja meg az erőszakot.

- - -

A legfurcsább az, hogy az ehhez hasonló fizikai büntetést és az önbíráskodást dicsőítő horrorsorozat, A fűrész című horrorfilm milyen hatalmas sikert ért el világszerte, még a fejlett nyugati demokráciákban is. Ebben a filmben ráadásul egyes önkényesen kiválasztott kisebbségeket -- drogosokat, ú.n. „bűnözőket”, korrupt vállalkozókat -- ölnek meg. És mindenki tudja, hogy ez hová vezet. Lépéseket kellene tenni a betiltására.

Boszorkányok márpedig vannak

Hogy máglyán meg kellene-e égetni őket, abban nem vagyok biztos.

Un petit Tract pour la Gauche Académique

Ha esetleg nem ismernék fel, ki látható a képen, nos, Louis Althusser az, nemzedékek ikonja, a lifelong member of the French Communist Party, neves filozófus, rengeteg tanítvánnyal. Althusser elméje élete vége felé megbomlott és megfojtotta a feleségét. Ezzel a kijelentéssel nem munkásságát akarjuk áthúzni egy piros x-szel (najó, azt is), hanem csupán azt illusztrálni, milyen alak lehetett befolyásos egyetemi figura a francia közéletben.* Talán a Che Guevara-kultusz után ez nem túl meglepő. Che mégiscsak a szó klasszikus értelmében vett tömeggyilkos volt, széles mosollyal, vastag szivarokkal. A franciáknak meg csak egy ilyen beszáradt savanyújóska jutott. Althusser elmondása szerint nem emlékszik, hogyan történt az eset: egyszer csak elkezdte masszírozni a felesége nyakát, a következő pillanatban pedig már az asszonyka halott volt. Valahogy így tett a marxizmus is a tudománnyal**.

* És nem csupán a franciában. Roger Scruton említi valahol, hogy amikor egy londoni College-ba érkezett, a könyvtár nevezett filozóffal és hozzá hasonló bóvlival volt kitömve.

** Múltkorában jutott eszembe, micsoda veszteség lett volna, ha a második világháború után a francia filozófia csak úgy hipp-hopp! eltűnik a porondról. Nézzük a feltételes (és ad hoc) hiánylistát: Baudrillard, Bourdieu, Deleuze, Derrida, Fanon, Foucault, Lacan, Lévi-Strauss, Lyotard, Sartre. Néhány fenomenológust azért sajnálnánk (meg mondjuk Raymond Aron-t), de hát mindennek ára van.

Dávid és Góliát története a Korán szerint

Ezt a részletet Mr. Pharmacist kérdésére közlöm („szerepel-e Dávid és Góliát története a Koránban?”)

Szent Korán, 2. szúra (Al-Baqarah): 249-251. ája. Simon Róbert fordításában:

2: 249
Miután Saul* kivonult csapataival, azt mondta [nékik]: „Allah megpróbál benneteket egy folyóval. Aki iszik belőle, az nem tartozik hozzám, [s ismét hazamehet]. Aki nem kóstolja meg azt, az hozzám tartozik — kivéve azt, aki csak egy tenyérnyit kortyol belőle.” Ekkor kevés kivétellel [mindenki] ivott belőle. Amikor [Saul] és azok, akik vele együtt hívők voltak, átkeltek [a folyón], akkor azt mondták: „Nincs nekünk ma erőnk [harcolni] Góliát** és csapatai ellen.” Akik hittek abban, hogy [az Utolsó ítélet napján] talál­koznak Allahhal, azt mondták: „Mennyi kis sereg győzedelmeskedett már nagy seregen Allah engedelmével!” Allah azokkal van, akik türelmesek.

2: 250
Amikor kivonultak a síkra Góliát és csapatai ellen, így szóltak: „Urunk! Vértezz föl minket türelemmel, erősítsd meg lábunkat és segíts minket a hitetlenek népe ellen!”

2: 251
És vereséget mértek rájuk Allah engedelmével, és Dávid*** megölte Góliátot. Allah pedig felruházta őt a királyi uralommal és a bölcsességgel, és megtanította őt arra, amire akarta. Ha Allah nem tartotta volna vissza az embereket — egyeseket mások által —, akkor bizony a földet elborította volna a romlás. Allah azonban kegyes az ő teremtményei iránt.

* Talût, ** Jalût, *** Dawûd

Forrás [Excel-fájl — a magyar fordításon kívül még három angol fordítást tartalmaz], nevek átírása innen.


Két gyönyörű és kiválóan használható Korán-honlap:

Tanzil: Quran Navigator

The Holy Quran