— Gróf Szécsen Antalról —
Thallóczy Lajos kiváló Szécsen-életrajza [pdf].
Szekerczés Szabolcs írása.
A Vasárnapi Ujság portréi:
1860. 29. szám ; 1887. 32. szám és 1896. 36. szám [pdf].
Szinnyei József:
Magyar írók élete és munkái — Temerini gróf Szécsen Antal.
— Gróf Szécsen Antal művei —
Irodalmi és történelmi tanulmányok [pdf],
Kisfaludy-Társaság, Bp., 1885.
Politische Fragen der Gegenwart [pdf],
Jasper-Hügel-Manz, Wien, 1851.
Anton (Graf von) Szécsen[nek tulajdonítva]: Oestreichisches [pdf],
Springersche Buchhandlung (M . Winkelmann), 1869.
További adatok a közreadótól
Mailáth György emlékezete,
MTA, Budapest, 1884.
Rövid részletek írásaiból:
Gróf Dessewffy Aurélról
(Békés Márton fordítása)
Klemens Wenzel Lothar von Metternich-Winneburg hercegről
Mária Antónia francia királynéról és a korabeli franciaországi viszonyokról
A Magyar Történelmi Társulat közgyűlésein mondott beszédei a fentebbi Szécsen-életrajz digitalizált változatához lettek — utólagosan — illesztve. Nyomtatott formában eredetileg a MTT lapjának, a Századoknak különböző számaiban jelentek meg.
Ezeken kívül még néhány országgyűlési felszólalása is elérhető az alábbi címeken:
A közszükségletekről, 1844.
Az új Konzervatív Párt programjáról, 1846.
XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS, 1866.
XXII. ORSZÁGOS ÜLÉS, 1866.
*
A Kisfaludy-kötetben megjelent tanulmányai közül különösen ajánlható a Shakspere, a Tacitus és a Dante, továbbá a három részes Történelmi tanulmányok és a Wellington hercegről szóló Századunk egy nagy emberéről. Elnöki beszédei közül pedig az Emlékbeszéd Budavár visszafoglalásának kétszázados évfordulója alkalmából, Az erdélyi történet és történetírás jelentősége és a történetírás feladatait általánosságban tárgyaló, az 1892. május 15-én tartott közgyűlésen elmondott megnyitóbeszéde.
"Gróf Szécsen Antal eredeti fölfogású, nagy míveltségű, eszes, tanult ember. Gondolkodó tehetsége mélyre ható, ítélete alapos, éles, jellemző és becses, nem hívságosan sziporkázó szavakat mond, hanem enyhítő, lélek emelő, oktató és gyönyörködtető igaz ítéleteket. Már tárgyválasztásai mutatják nemes ízlését, de ő nem a tagadás embere, ki a legszebb szobrot addig forgatja érdes kezei közt, míg irigysége gáncsolni, gúnyolni valót talál, s utoljára addig erőszakolja saját nyelvét, míg torzalakká teszi, nem, gróf Szécsen megtanít az egésznek felfogására, melyet addig tán sejtettünk, de amely mellett addig nem állapodtunk meg, s felfejt előttünk oly részleteket, melyek addig teljesen elkerülték érzékeinket." (Deák Farkas)
„Csak azon buzgó óhajomnak adok még kifejezést, hogy a Történelmi Társulat jövőre és azon időkön át is, melyeknek nem leszek többé tanúja, ernyedetlen munkássággal folytassa működését, őrizze meg a higgadt és részrehajlatlan, a jellemtelen vélemény-közönyösséggel éppen nem ugyanazonos történelmi fölfogások szellemét; tartsa ébren a hazai történelem iránti érdekeltséget és nyújtson ily módon alapot és támaszt a komoly, férfias, nemzeti öntudatnak, mely a kicsinyes és fölületes hiúságnak egyenes ellentéte.”
Gróf Szécsen Antal (1819–1896)
Bejegyzések
Kedves Verena,
VálaszTörlésMaga már egy intézmény :)
No de aztán tessék ám olvasni is ;-)
VálaszTörlésDeák Farkas kritikájában (Századok) nagyon találóan így jellemezte a grófot:
"Gróf Szécsen Antal eredeti fölfogású, nagy míveltségű, eszes, tanult ember. Gondolkodó tehetsége mélyre ható, ítélete alapos, éles, jellemző és becses, nem hívságosan sziporkázó szavakat mond, hanem enyhítő, lélek emelő, oktató és gyönyörködtető igaz ítéleteket. Már tárgyválasztásai mutatják nemes ízlését, de ő nem a tagadás embere, ki a legszebb szobrot addig forgatja érdes kezei közt, míg irigysége gáncsolni, gúnyolni valót talál, s utoljára addig erőszakolja saját nyelvét, míg torzalakká teszi, nem, gróf Szécsen megtanít az egésznek felfogására, melyet addig tán sejtettünk, de amely mellett addig nem állapodtunk meg, s felfejt előttünk oly részleteket, melyek addig teljesen elkerülték érzékeinket."