Szexizmus VI.

Csak hogy megértsük, milyen bűzös, rothadt világgal fordultak szembe '68 bátor fiai és lányai.

Elhatárolódom!

Sometimes it's hard to be a woman
Giving all your love to just one man
You'll have bad times
And he'll have good times
Doin things that you don't understand
But if you love him
You'll forgive him
Even though he's hard to understand
And if you love him
Oh, be proud of him
Cause after all he's just a man

Stand by your man
Give him two arms to cling to
And something warm to come to
when nights are cold and lonely

Stand by your man
And tell the world you love him
Keep giving all the love you can
Stand by your man

Stand by your man
And show the world you love him
Keep giving all the love you can
Stand by your man

Alkalmazkodás és véletlen

Annyit magyarázták evolucionista barátaink az alkalmazkodáson és a véletlenen alapuló fejlődést, minőségi feljavulást, hogy lassan-lassan csak megértettem.


Itt van nekünk ez a nagy problémánk. A Haladás Erői mintha megtorpannának, és nagyon sajnos, de úgy tűnik a vérfarkasok vezérét megválasztják, és hatalomra juthat. Ez nyilvánvalóan a Vég. Alkalmazkodniuk kell a haladóknak az új helyzethez. A választás nem jó, más módon kell eldönteni, kié legyen a kormányzati hatalom. Lehetne örökletes, azonban az nem demokratikus.

A demokrácia — egyenlőség — szellemével és tapasztalatával egyezik és, mint itt sokan elmagyarázták, az evolúciót, a jobb alkalmazkodást segítené, ha a kormányzati tisztséget sorsolással döntenénk el. Ez működött Athénban, működött Velencében. Ki ne akarna olyan szép és gazdag világban élni, mint az antik Athén és Velence? Tehát, választások helyett legyen jövő tavasszal sorsolás.

El van ez qrva rendesen

Nem a ma gyakori témánkról, a gazdasági bajainkról szólok, nem mintha azok lényegtelenek lennének. Előbb-utóbb csak túl lehetünk rajtuk. Azonban nem pusztán technikaiak: hogyan szervezzük meg az adóztatást, egészségügyet, nyugdíjat, kiket és hogyan segítsen a költségvetés stb.

A gond az, hogy szétesett a magyar politikai társulás. Talán emberemlékezet óta nem is létezik — mert a Rákosi- és Kádár-rezsim világát nem nevezném annak. 1990 nem teremtett politikai társulást, és ha valami lassan ki is alakult, annak bizonyosan vége szakadt az Őszödi Beszéd következmény-nélküliségével és 1023-mal, amikor a kormányzat erőszakot vetett be a rivális politikai táborral szemben. A politikai tárulás ugyanis azon alapul, hogy az esetleges konfliktusokat törvénnyel és/vagy udvariassággal intézzük el.

A csőd lényege, hogy egyre többen mondják fel és egyre nyíltabban a törvények tiszteletét. Köztörvényes bűnözők voltak és lesznek. De ma már az köz pénzén kitermelt értelmiség hirdeti a törények felrugását.

Csőd. A baloldali gondolkodás csődje is, de ez most a legkevésbé megnyugtató. Igen, Rousseau és Proudhon szelleme él, és közpénzen terjesztik.

Balogh Artúr, a Hírszerző egykori bloggere legutolsó bejegyzése:


„Cigány megélhetési bűnözést el kell tűrnötök!

Cigányokra filozófiai és igazságossági értelemben nem vonatkoznak a törvények.

Tulajdonképpen a cigányokat nincs jogotok megbüntetni.

A cigány származású magyar állampolgár büntethetetlen akkor amikor a családja, önmaga létfenntartása érdekében eltulajdonítja mások, vagy a többség javait.

A cigány jogosan lop.

Mivel az alkotmány szerinti cigányokra vonatkozó tételt a többség , az országgyűlés nem foganatosítja ezért minden ami az alkotmányba van minden kötelesség a cigányokra jogilag nem vonatkozhat.

Mivel minden törvény az alkotmányból ered ami nem érvényes a cigányságra, Így semmilyen törvény szerint nem büntethető a cigány származású magyar állampolgár.

Jelen pillanatban a cigányoknak csak kötelességét hangoztatja a Náci propaganda de Az alapvető jogairól a Náci hagyományokhoz híven hallgat.

Az a Náci propaganda, amely a proli nép körében rendkívül hatékony.

Úgy ,hogy a szűk látókörű többségnek üzenem, hogy először tegyék meg az ő kötelességüket azután kérjék számon a cigányokon.

A Magyar Gárda meg ha meg akarja oldani a cigányokkal kapcsolatos problémákat akkor nem Tatárszengyörgyön kell gyilkosságra buzdítani a jó népet, hanem azért kellene masírozni, hogy a cigányokkal kapcsolatos alkotmányos jogokat a Tisztelt Ház tartsa be!

Árja Bayer Zsoltinak meg nem a Náci fajelméletet kéne terjesztenie hanem a demokráciát .
A múltkor már tartottam Árja Bayer Zsoltnak előadást a demokráciáról négyszem közt , Úgy látszik nehéz szegénykém felfogása.

Úgy látom a többség, a Magyar Gárdával és Árja Bayer Zsolttal együtt nem lesz képes hatályba léptetni a cigányok jogos követelését ezért azt ajánlom , hogy tűrjétek el a megélhetési bűnözést a cigányság részéről !

...

Visszatérve a cigányok megélhetési önsegélyezésére, ami egyáltalán nem lopás, Nos ezzel kapcsolatban a Kuruc . Infonak arról kellene harsognia , hogy a cigányok jól teszik ha önsegélyeznek mivel az állam nem tartja be velük szembe a kötelezettségét.

Cigánybűnözés helyett jó lenne ha cigányönsegélyezés szóösszetételt használnának ha már annyira becsületes lovagok.”


Miközben 20 éve a szép és igazságos társadalomról beszélnek, a legkisebb emberi jogsértéseket kutatva jeremiádákkal reagálva azokra, ha nem a NATO csapatok behívásával, a legmélyebbre süllyesztették az ország népét. A legnemesebb érveket használták a legalantasabb vágyak igazolására.

De hogy legalább maguk csiszolódjanak:

A végső dolgokról

Noha Loxon óhaja a zsidó tematikájú írások csökkentése volt nemrég, veszem a bátorságot és egy rövid poszt erejéig — jóllehet csupán közvetetten, a szerző származása révén — mégis érintem a kérdést. Hogy ne vádolhassa Körünket senki azzal, hogy szándékosan híres/hírhedt alakokat citálunk ide és rajtuk köszörüljük amúgy is borotvaéles klaviatúráinkat, most az általam kedvelt és nagyrabecsült Otto Weininger néhány aforizmáját tárnám a nagyérdemű elé, amelyek ezúttal nem a zsidóságról, hanem sokkal lényegibb problémákról szólnak. A szövegek németül és angolul is elérhetőek ezen az oldalon.




Ha az ember születésekor nem veszítette volna el magát, akkor nem kellene magát újra keresnie és magához térnie.

*

»A világ az én képzetem« — hogy ez egy örök, megcáfolhatatlan igazság, annak kell, hogy legyen valami oka. Mindazok a dolgok, amiket látok, nem tárják elém a teljes igazságot, tekintetem elől mindig eltakarják a legfőbb létet. Amikor megszülettem, ezt az önámítást és látszatot követeltem magamnak. Amikor világra akartam jönni, lemondtam arról, hogy egyedül az igazságot akarjam. A dolgok csupán jelenségek, azaz mindig csak szubjektivitásomat tükrözik vissza.

*

Addig él az ember, amíg vissza nem tér az Abszolútumhoz vagy a Semmihez. Ő maga határozza meg szabadon jövőbeli életét: vagy Istent választja vagy a Semmit. Vagy megsemmisíti önmagát, vagy megteremti magát az örök életre. Egy kettős folyamat lehetséges a számára: az egyik az örök élethez (a tökéletes bölcsességhez és világossághoz, egy az igaz és a jó ideájának tökéletesen megfelelő állapothoz), a másik az örök megsemmisüléshez vezet. De mindig a két irányvonal valamelyike felé tart: nincs harmadik.

*

A dualizmus abban áll, hogy az általunk gondolt érzeteket nem mi teremtjük.

Régi képek

USS Los Angeles, lánynevén ZR-3,
Berlin, 1924. szeptember

(az I. világháború utáni német háborús jóvátétel részeként lett az amerikai flotta része... így kaptak zeppelint a franciák és az olaszok is...)

K. u. K. Piaristenkeller

Ha Bécsben járnak, feltétlenül látogassák meg

Virtuti confido

Liberális faji politika?

Reactionary úr Tölgy árokásását folytatta, Loxon pedig az övét.

Előre jelzem, hogy magam részéről inkább kevesebb írást szeretnék látni zsidó-tematikában, mint többet, valamint hogy sem Postás Józsit nem gondolom felsőbbrendűnek Ludwig Wittgenstein-nél, sem Naftali Krauszt nem helyezném Alfred Rosenberg fölé. Mindazonáltal voltak, akik Gobineau-t követően a faji témára nagy súlyt fektettek, mégpedig, ahogy az alábbiakból majd talán kitűnik, nem csupán „egyik (ti. »árja«) oldalon”, hanem „a másikon” is (gy. k. zsidóság).

Kiváncsian várjuk olvasóink megfejtését, hogy — jóval a nemzetiszocialisták „árjatörvényeit” megelőzően — hol olvashatták európaiak e sorokat.*

„A jövő embere kevert fajú lesz. A manapság ismert népfajok és társadalmi osztályok — a kellő tér, idő és az előítéletek hiánya miatt — fokozatosan eltűnnek. A jövőben egy megjelenésében az ókori egyiptomiakra hasonlító eurázsiai-negroid faj a népek különbözőségét az egyének különbözőségével váltja fel.”

„Ahelyett, hogy az európai zsidóság megsemmisült volna, Európa, akarata ellenére, ezen mesterséges kiválasztás eljárásával e népet a jövő vezérnemzetévé nevelte ki. Nem csoda tehát, hogy ez a gettóbörtönből kiszabadult nép Európa szellemi nemessége lett. Hála a Gondviselésnek, Európa ajándékba kapta ezt az új, szellemien nemes népfajt. Ez a zsidók emancipációjának köszönhetően történt, épp akkor, amikor Európa feudális arisztokráciája lezüllött.”*

* (Fordításunk hitelesítéséhez ismernünk kellene az eredeti [német nyelvű] szöveget is — valószínűleg helyes.)

Mr. Pharmacist ezúttal kimarad a játékból, minthogy a megoldással kapcsolatosan már értekeztünk. A többieknek viszont elárulhatom, hogy a megfejtéshez vezető úton segítségükre lehet az alábbi zászló is:

Beszélgessünk az antiszemitizmusról

Folytatom Tölgy árokásását.

A konzervatívok/jobboldaliak rendre megkapják az „antiszemita” jelzőt, ha van rá ok, ha nincs (sapka és annak hiányának esete). A jobbosokkal azért nem állunk szóba, nem vitázunk velük, mert antiszemiták. Ezért érvelni nem szükséges velük szemben, csak le kell nyomni őket.

A mai napra a Tea-kör olvasói számára kiválogattam néhány penetráns antiszemita kijelentést, csemegézés céljából. Mindenki egyet találhat, kitől származnak:)

„Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidóság világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz."

„A pénz Izrael féltőn szerető istene, aki előtt nem lehetett más isten. A pénz az ember valamennyi istenét lealacsonyítja és áruvá változtatja. A pénz minden dolgok általános, önmagáért konstituált értéke. Ezért megfosztotta az egész világot, az emberek világát éppen úgy, mint a természetet, sajátos értékétől. A pénz az ember létezésének tőle elidegenült lényege, és ez az idegen lényeg uralkodik rajta, és ő imádja azt. A zsidók istene elvilágiasodott, világistenné vált.”

„Itzig báró”

„Zsidó nigger”

„Zsíros zsidó, aki brillantinnal és olcsó ékszerekkel igyekszik leplezni mivoltát.”

„Most már teljesen világos előttem, hogy XY, miként fejformája és a hajzata is bizonyítja, azoktól a négerektől származik, akik csatlakoztak Mózeshez az Egyiptomból való kivonuláskor (hacsak az anyja vagy az apai nagyanyja nem szűrte össze a levet egy niggerrel). Nos, a zsidóságnak és a germánságnak efféle egyesülése a négerszerű alap szubsztanciájával szükségképpen fura produktumot hoz létre.”

Külön feladvány az, hogy az utóbbi négy megnyilvánulás kinek lett címezve (azaz, kicsoda XY). [Tölgyet megkérjük, ne nyilatkozzon rögvest:)]

„Labanc” portrék — Tinódi Sebestyén

Ferenczi Zoltán: Tinódi Sebestyén.*)

— részletek —

Hihetőleg már 17-18 éves korában, tehát első ifjúságában, enyingi Török Bálint szolgálatába állott, kinek környezetében az akkori történeti nagy élet közepébe jutott, és kinek utóbb egyéb szolgálatai mellett, lantosa, udvari költője lett. Minden szolgálatában annál inkább kitűnt hűségével, mert az az egyik erkölcsi alapelve volt, hogy »aki urat szolgál, hívségét fogadja, vagy nyeri vagy veszti, de híven szolgálja« s így történt, hogy e szolgálatban balkezén, mint látszik, valamely török csetepatéban, jelentékenyen megsebesült.

* * *

Politikai pártállása szerint állandóan Ferdinánd híve volt és maradt; éppen ezért a Ferdinánd alatti nemzeti egységet, összetartást hirdeti, mint az Isten segítségén kívül az egyetlen módot a török kiűzésére; és midőn úgy látszik, hiába minden intés, ő is csak az Istentől várja sorsunk javulását. Ebben kora általános vallásos hitének hódol éppen úgy, mint abban, hogy a reánk mért csapásokat elfajulásunk büntetésének mondja; csakhogy kevesebb erővel és nem oly zordon Jeremiási feddéssel, mint más protestáns énekíróink. Emellett minden ízében magyar; megrója a hibát, elismeri az ég vagy a törvény igazságos büntetését; de még Balassi Menyhártnál sem bírja elnyomni részvétét és azt, hogy érdemét pár szóval legalább ki ne emelje.

* * *

Noha az uraktól függ s asztaluknál énekelte vagy szavalta műveit, a kárhoztató szót, a megrovást nyíltan szemükbe mondja, vallásosságra, a szegény nép iránti kíméletre, szeretetre, összetartásra, józanságra, fegyelemre buzdítja őket s alkalom szerint nem hallgatja el véleményét a királlyal szemben sem, ami mindenesetre nem csekély erkölcsi erő tanújele.

* * *

A korabeli vitézek és hős urak előtt pedig kedvességét emelte az, hogy ő, ki maga is ifjú korában vitézkedett, sokra becsüli, első helyre teszi a személyes bátorságot; ezért legtöbbször oly tetteket énekel meg, tart lantjához legméltóbbaknak, melyekből a hős bátorsága, egyéni hősiessége emelkedik ki. Nem oly vonás-e ez is, minőt legrégibb adataink hagytak ránk énekeseinkről; de egyszersmind nem igazi magyaros vonás-e ez? Már legelső énekeiben, a Dávidról és Juditról szólókban, ilyet énekel meg s ilyenekkel kíván buzdítani; mert a vallásosságban, az Istenbe vetett hiten kívül ebben és az összetartásban találja a haza megmentése legfőbb eszközét.

Tinódi címere

*

„1553-ban Kolozsvárra költözött, hol egyéb kisebb munkáin kívül, »Erdélyi historiá«-ját versben mint a többit, megírván, ezt némely más dolgozataival együtt »Chronica, Tinódi Sebestyén szerzése. Kolozsvárott. 1554.« címmel két könyvben közrebocsátotta a Hoffgrefnél, 4-rét; s Ferdinánd királynak ajánlotta, kiről mondja »Sok malaszttal szeret engem, hogy különb-különb fejedelmeknek, császároknak, királyoknak, hercegeknek hadokat, viadalmokat, rhytmus szerint, magyar nyelven énekben szép nótákkal énekelni tudom.« Mily magas figyelemmel volt Ferdinánd Tinódi történeti énekei iránt, onnan tűnik ki, hogy az Egervár viadaláról való éneket, udvari történetírója, Zsámboki által deákra fordíttatta volt. (…) Tinódi nem csak a legtermékenyebb volt XVI. századbeli dalnokaink között, hanem mint rímes krónikák írója a legfontosabb is, és korának eseményeire egyik legtekintélyesebb kútfő, melyből egykorú s újabb történetírók bizton merítettek. Nincs is történetírónk, ki nagyobb pontossággal, igazságszeretettel és részrehajlatlansággal közlené fáradságos gonddal és utánjárással szemtanuktól szerzett és értelmesen összefüggesztett adatait. Azért nála nem annyira valódi költészetet, mint történeti-elbeszéléseket kell keresnünk, melyek a historiai hűség mérfokát mindenütt megütik, miként ezt Tinódi maga is nyíltan kijelenti: »Igazmondó, jámbor vitézekről értekeztem; sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam.«”

Vass József: Tinódi Sebestyén.
(Vasárnapi Ujság 1859. január 2. [1. szám.])

*

„Függelék”

_______

AZ HATALMAS

ÉS FELSÉGES FERDINANDUS-

nak, Rómaságnak, Magyarországnak,

Csehországnak etc. Királyának,

énnékem kegyelmes és

kegyös uramnak holtomig való

hív szolgálatomat.

Felségös és kegyelmes uram! Nyilván vagyon az atya úristennek hatalmassága és jó volta, hogy az halandó emböröket életikre nem az ű érdemökből, hanem az ű irgalmasságos jó voltából külömb-külömb ajándokival szerette és meglátogatta. Engömet es az ű kegyelmességéből közzűlök ki nem hagyott, semmissé nem tött, kiért adok nagy hálát ű felségének, hogy engömet sok javával szeretött; az többi közt oly malaszttal, tudománnyal szeretött, hogy külemb-külömb fejedelmeknek, császároknak, királyoknak, hercegöknek hadokat, vijadaljokat ritmus szerént magyar nyelvön énökbe szép nótákval énökleni tudom szörzeni. No azért felségös és kegyelmes uram! ezt gondolám magamba, hogy ez szegin Magyarországba az pogán terek császár miatt lött sok veszödelmekbe, és az felségöd vitézinek elesésökbe és vitézségökbe, nyereségökbe Cronikába beírnék, kivel felségödnek hív szolgálatomat jelönteném és kedvét lelném: mert jól tudom az bölcs fejedelmeknek erkölcsöket, hogy minden újságnak írását örömest látják és olvassák. Vagy nyereség avagy veszteség, de róla megemléközni gyönyörűség. Tanúbizonság erről az tengör vizébe Éneás társait mint bíztatja volt, hogy az ott való nyomorúságok végre emléközetre öröm lészön. Azért ez fél országban az Dunán napkelet felől Magyarországba történt csudákat, hadakat, veszödelmüket, nyereségöket es valami részébe beírtam, az időnek nehézségéjért ez keveset Kolozsváratt megnyomtattam. Kit te Felségödnek idvességére, tisztösségére, minden jó szerencséjére ajánlottam, tulajdonítottam és ajándékoztam. Annak okájért könyörgés- és alázatosképen kéröm te felségödet, mint kegyelmes Uramat, Patronosomat és kegyös Királyomat, hogy ez én kis könyvecskémet, ajándékomat kegyelmesön vegye te felséged és fogadja. Ha pedig ez én irásomba vagy tudatlanságomból, avagy másnak gonoszúl magyarázásából oly vétök volna, ki te felségödnek nem tetszenék, azt az úristenért és az te kegyelmességödért énnéköm szegín méltatlan szolgádnak megbocsássad, és ezt jó nevön fogadjad, kiben nincsen semmi kétségöm. Úristen lássa te felségödet ű szent ajándékával, szent malasztjával, egészségvel, minden pogán ellenségöd ellen bölcs értelömmel való jó szerencsével, kivel ez földön az te országidat bódogul bírhassad, alattad való népedet oltalmazhassad és megtarthassad Ámen. Én enmagamat minden engedelmességvel te Felségödnek mint kegyelmes uramnak alázatosan ajánlom.

Kolozsvárból, Bőjtmás hónak XIIII. napján úr születése után 1554 esztendőben.

*) Forrás: A régi magyar költészet, I. kötet. (Remekírók képes könyvtára sorozat, Lampel Róbert cs. és kir. udvari könyvkereskedés kiadása. Budapest, é. n.)

*

Tinódi Sebestyén összes költeménye