2008. november 25., kedd

Egy állítólagosan „lilaködös szalonsátánista mágus” gondolatai a szekularizmusról és a kereszténységről (1927), valamint a szalonsátánizmusról (1923)*

„Félretéve a Kelet-Nyugat közötti kapcsolat problémáját, könnyű belátni, hogy az ipari kibontakozás egyik legfeltűnőbb következménye a hadászati eszközök folyamatos tökéletesedése és romboló erejük vészjósló ütemű növekedése.** Ez önmagában elég kellene legyen, hogy elkergesse a modern »haladás« bizonyos bámulóinak pacifista álmait; azonban az álmodozók és idealisták javíthatatlanok, és naivitásuk, úgy tűnik, nem ismer határokat. Az olyannyira felkapott »humanitarianizmus« nyilván még arra sem érdemes, hogy reá komolyabb szót vesztegessünk: az azonban különös, hogy az emberek egyre többet beszélnek »világbékéről« akkor, amikor a háborúk okozta pusztítás minden eddigieket messze felülmúl, és nemcsak mert a pusztító eszközök megsokszorozódtak, hanem azért is, mert — mivel a háború többé nem viszonylag kis létszámú, kizárólag hivatásos katonákból álló hadseregek között folyik — mindkét oldalon mindenki válogatás nélkül bevetésre kerül, ideértve azokat is, akik katonai szolgálatra a legkevésbé sem alkalmasak. Íme egy további megdöbbentő példája a modern felforgatásnak, amit kizárólag azok élveznek, akik nagy gondot fordítanak arra, hogy egy »tömegfelkelés« vagy egy »általános mozgósítás« mintegy magától értetődjön, és hogy néhány elhanyagolható kivétellel mindenki készen álljon az »uniformizált nemzet« agyrémének megvalósítására. Ebben egyébként ismét az egyedül a számok hatalmába vetett tévhit következménye fedezhető fel; ez — összhangban a modern civilizáció mennyiségi karakterével — borzalmas harci tömegeket lendít mozgásba; ugyanakkor az egalitarizmus itt is önkifejezésre talál, akárcsak az olyan szisztémákban, mint amilyen az »iskolakötelezettség« vagy az »általános választójog«. Szabad legyen hozzátennünk, hogy a tömegháborúk szintén csak egy további speciálisan modern jelenség, a »nemzetek« kialakulása révén váltak lehetővé, amelyek egyrészről a feudális rend lerombolásának, másrészről a magasztos középkori keresztény egység szétzüllesztésének következményei; és anélkül, hogy elidőznénk olyan gondolatoknál, amelyek túlságosan messzire vezetnének, engedtessék még rámutatnunk, hogy a helyzet csak tovább rosszabbodik, ha továbbra sem ismeri el senki a szellemi tekintélyt, amelynek normális feltételek mellett — pontosan lényegéből adódó metapolitikai pozíciója folytán — a törvényes irányító szerepét kellene játszania. A szellemi tekintély elutasítása újfent ugyanaz, mint a gyakorlati materializmus; és sokszor még azok is akadályozzák a szellemi tekintély társadalmi szférára való minden igazi, gyakorlati hatását, vagy abba való beavatkozási lehetőségét, akik e tekintélyt elméletileg elismerik; és ez az akadályoztatás pontosan ugyanazon az úton megy végbe, mint amelyen kiűzik a vallást hétköznapi életük gondjaiból; mindez ugyanannak a szemléletmódbeli perverziónak az eredménye, amely mind a közösségi–, mind a magánéletben uralkodik.”

„A modern civilizáció materializmusáról szólva tisztában vagyunk vele, néhányan a szemünkre vetik majd, hogy nem vettünk figyelembe bizonyos elemeket, amelyek, legalábbis látszólag, enyhítik e materializmust;** erre azt válaszolhatjuk, hogy ha ezek az elemek nem léteznének, e civilizációnak minden valószínűség szerint már régen nyomorultul el kellett volna enyésznie. Így tehát egy pillanatig sem vitatjuk, hogy léteznek ilyen elemek, másrészről azonban ne legyenek illúzióink ezekkel kapcsolatban sem: közöttük először is, azok a különböző filozófiai irányzatok, amelyeket olyan megjelölések fognak össze, mint a »spiritualizmus« és az »idealizmus«, semmivel sem érnek többet, mint azok a kortárs tendenciák, amelyek a moralizmus és a szentimentalizmus alakjába bújnak. Ennek miértjét már tisztáztuk, és itt pusztán arra emlékeztetnénk, hogy számunkra e szempontok nem kevésbé »profánok«, mint az elméleti vagy a gyakorlati materializmus, és a valóságban sokkal kevésbé állnak ezektől távol, mint látszólag. Másodszor, ha léteznek még az igazi spiritualitás maradványai, akkor azok rendíthetetlenül a modern szemléletmód dacára és ellenében lépnek fel. A spiritualitás eme maradványai, amennyiben tényleg nyugatiak, csak a vallásban találhatóak meg; már említettük azonban, hogy mennyire leszűkült a vallás manapság, milyen korlátolt, középszerű koncepciókhoz tartják még híveik is magukat, és hogy melyik ponton veszíti el az intellektualitást, vagy ami ugyanaz, az igazi spiritualitást; ilyen feltételek mellett, ha maradtak még bizonyos lehetőségek, azok pusztán látens állapotban léteznek, tényleges hatásuk pedig jelenleg igen csekély mértékű. Mindazonáltal érdemes megfigyelni a vallási tradíció életerejét, amely akkor is, ha belemerült így egyfajta virtuális állapotba, minden, a századok hosszú során át ellene irányzott megfertőzési és elpusztítási kísérlet dacára még mindig fennmaradt. Azoknak, akik képesek mérlegelni, ebben a rezisztenciában észre kell venniök egy »emberfeletti« hatalom jeleit; mégegyszer meg kell azonban ismételnünk, hogy ez a tradíció sem a modern világhoz, sem annak egyetlen eleméhez nem tartozik, hanem a modern világ irányulásainak és törekvéseinek diametrális ellentéte. Ezt a lehető leghatározottabban kell leszögezni, nehogy valaki felesleges erőfeszítéseket tegyen ezek összeegyeztetésének irányában; jól meg kell érteni, hogy a szó valódi értelmében vett vallásos létszemlélet és a modern szemléletmód között csakis kibékíthetetlen ellentét létezhet. Minden kompromisszum az előző romlását és ez utóbbi erősödését jelenti, illetve ehhez járul még az is, hogy a modern »szellem« önnön puszta erősödésével még nem lesz kibékítve, mert célja kizárólag mindannak a maradéktalan elpusztítása lehet, ami az emberiség körében egy az emberinél magasabb valóság tükröződése.

Mondják, a modern Nyugat keresztény, ez azonban tévedés: a modern szemléletmód antikrisztusi, hiszen javíthatatlanul antireligiózus; antireligiózus, mert egy még átfogóbb értelemben antitradicionális; ez félreismerhetetlen jellegzetessége, és amit világra szül ugyanolyan, mint ő maga. Kétségtelen, hogy valami a kereszténységből átszivárog napjaink antikrisztusi civilizációjába; ez utóbbinak, saját zsargonját használva, még »leghaladóbb« képviselői is kénytelenek voltak, és kénytelenek mindmáig alávetni magukat akaratlanul és talán tudattalanul bizonyos közvetett keresztény hatásnak; legyen bármennyire radikális a múlttal való szakítás, sohasem lehet olyan tökéletes, hogy minden folytonosság megszakadjon. Mi több, állítjuk, hogy mindaz, ami érték még felfedezhető a modern világban, a kereszténységből került ide, legfeljebb a kereszténységen keresztül, minthogy a kereszténység magával hozta a korábbi tradíciók teljes örökségét és életben tartotta azt mindaddig, amíg a helyzet Nyugaton azt lehetővé tette; látens lehetőségeket pedig még mindig tartalmaz. Ám él-e még valaki, akár a magukat keresztényeknek nevezők között, akinek érdembeli tudomása lenne manapság ezekről a lehetőségekről? Hol vannak azok a katolikusok, akik ismerik a felszínesen előadott doktrína mélyebb jelentéseit, és akik nem elégedve meg egy többé-kevésbé felszíni és inkább szentimentális, mint intellektuális**** útba vetett hittel, valódi tudás birtokában a tradíciót sajátjuknak tudják? Lennie kell legalább néhány igaz férfiúnak, akiknek léte lenne a legnagyobb, s talán az egyetlen remény a Nyugat orvoslására; úgy tűnik azonban, hogy senki sincs már, akire számíthatnánk: de vajon csak, mint a nagy keleti bölcsek, valamifajta titokzatos menedékbe vonultak azok, akikről szólunk, vagy még ezt a reményt is végleg fel kell adnunk? Nyugat a középkorban volt keresztény, most azonban nem az; és ha valaki azt vetné fel ez ellen, hogy válhat még azzá, azt feleljük majd, hogy nincs ember, aki ezt nálunk jobban szeretné, hozzátéve, hogy ez még azelőtt elkövetkezhet, mielőtt mindaz, amit ma magunk körül látunk, reményre serkenthetne. Ne legyen azonban senki, aki áltatja magát e téren: ha ennek meg kell történnie, a modern világnak végleg befellegzett!”

Internetes forrás: René Guénon — A modern világ válsága, ezen belül az „Anyagi civilizáció” című fejezet. A könyv újrafordított, megrendelhető (és könyvesboltokban is kapható) kiadása.

Guénon egyébként (aki egyébként „lilaködöket” írt Szent Bernátról***), írt a sátánizmus kérdéséről is a Spiritiszta tévelygés (L'erreur spirite) c. „lilaködös” művében (angolul The Spiritist Fallacy címen jelent meg — korlátozottan olvasható a vonatkozó fejezet is). Ugyanezen írás spanyolul.

* Cypriánus kommentárja, amely (nyilvánvalóan nem első és eredeti) forrása ezen ostoba mendemondának.
** A hivatkozásokat Tevvton és Tölgy posztjaira természetesen nem René Guénon, hanem Loxon követte el.
*** Nyomtatásban: René Guénon: Dante ezoterizmusa — Szent Bernát. Stella Maris Kiadó, Budapest, 1995.
**** Az első kiadott fordításban: intelligens. Köszönettel javítva. Ld. „gapinthebreath” kommentárját.



René Guénon (1886-1951)

57 megjegyzés:

  1. Egy korrekció elkelhet, sajnos az 1. kiadás nem volt hibátlan:

    "Hol vannak azok a katolikusok, akik ismerik a felszínesen előadott doktrína mélyebb jelentéseit, és akik nem elégedve meg egy többé-kevésbé felszíni és inkább szentimentális, mint intellektuális útba vetett hittel, valódi tudás birtokában a tradíciót sajátjuknak tudják?"

    Guénonnál az intellektuális a magas spiritualitás szinonímája, mely nélkülözi és messze meghaladja az emocionalitással kevert jelenségeket.

    VálaszTörlés
  2. Na de, Loxon,

    a modernitásnak ár régen vége. Sőt, már a posztmodernnek is vége.
    Full katyvaszban élünk. Az ezotéria minden válfaja megvan, mint egy szupermarketben.

    VálaszTörlés
  3. Mondjuk ki: a Nyugat kozmopolita.

    VálaszTörlés
  4. Tölgy, ezt most kinek írja? És mit akart mondani vele? :>

    Józan': kérdésem ugyanez. :>

    VálaszTörlés
  5. A Nyugat halott, a Nyugat elveszett. Köszönet Guénonért, ugyan lemaradtam arról, h ki mondta, h lila ködöket ír? Jó a kereszténységről írt rész, meg lehetett volna még toldani párral, mert sokan azt gondolják, amiért muszlim lett, h elvetette, pedig csak kritikus volt. Ellenben Evolával, aki szemmel láthatóan meg sem értette, vagy László Andrással, aki "egyházat alapított", "panthokatolikusként" és egyszerűen csak egy eretnek lett belőle így.

    VálaszTörlés
  6. PHJ, maga tudja, hogy mit értett LA. a Panthokatholikus kifejezés alatt vagy csak ötletel?

    Evola tényleg túl kritikus volt a kereszténységgel szemben, és álláspontja valóban nem nélkülözte a félreértéseket.

    VálaszTörlés
  7. Loxon: félig a bejegyzés, félig pedig Tölgy commentjének saját rövid summázása. :}

    VálaszTörlés
  8. Arra utalta volna, hogy a modernitás kritikája ma mintha kissé utánlövés lenne.
    De.
    Szerintem ezek a tradicionalisták a Nyugat-utálatukkal kicsit sem konzervatívok. Mondjuk, mint Nietzsche: azért mert nem szereti a modernet, a demokráciát, azért még nem konzerv.

    VálaszTörlés
  9. Ne bosszantsanak már. Józan', Maga nem válaszolt, Tölgy, Maga meg honnan szedi, hogy a tradicionalisták utálják a Nyugatot?

    Továbbá, Tölgy, a szőrszálhasogatása ezúttal nem találó, mivel itt nem (csak) a modernizmus (vagy annak Guénon által a maiakhoz képest semmi lényegivel sem kevésbé ismert előzményeken alapuló haladványai) esetleges kritikájáról, hanem Guénon „lilaködös” és „szalonsátánista” voltának alapos és sikeres cáfolatáról volt szó. :>

    Evola talán félreértelmezett néhány doktrínát a kereszténységből, de semmiképpen sem jobban, mint mondjuk Teilhard de Chardin. Sőt, akkor már jóval kevésbé.

    Egyébként, Tölgy, ne utálja a Keletet, legyen szíves. Kénytelen leszek elzárni Ön elől a legízletesebb teafüveket, melyek köztudomásúlag keletről származtak el. Persze Maga már csak a parókás angolok közt jutott hozzá e „gyarmati” kincshez.

    VálaszTörlés
  10. "Persze Maga már csak a parókás angolok közt jutott hozzá e „gyarmati” kincshez."


    Haha. Tölgy pont ezért ilyen anglomán, meg occidento-soviniszta:)))

    VálaszTörlés
  11. Loxon,

    az én nem túl alapos, mondhatni felületes benyomásaim alapján Evola és Guenon meglehetősen Nyugat-ellenes. Én meg nem vagyok az. (Tudja, a westernt kifejezetten kedvelem.)
    De a Kelet divatját meglehetős gyanúval kezelem. 68 divattá tette a "békés hinduizmust", vicc. Most a tao, buddhizmus, stb, mítizálása zajlik, ami szintúgy vicces.
    Békés :)
    Spirituális. :)
    NYugat régen is tanul Kelettől, de nem lett keleti. Tudja mi keleti? A tirannosz, a despota. Erre pl. az említett urak nem érzékenyek, félek, mintha maga sem lenne az.

    Ezzel együtt nekem nincs bajon a teával, évekig cselesen gáncsoltam, de azért a vízöblítéses WC értékeit kérem nem alábecsülni.
    (Főleg, ha sok teát iszik az ember.)

    VálaszTörlés
  12. Tölgy,

    szerintem Ön félreérti a helyzetet. Érdemes lenne alaposabban átböngésznie az említett szerzők írásait, de elég ha végiggondoljuk - ha valóban Nyugat-ellenesek lettek volna, pláne nyugatiként, mi a csudának írtak volna ennyit éppen a Nyugat felrázása, ébresztése céljából?

    A Modern világ válsága előszavában ez áll: "Szabad legyen azonban megjegyezni, hogy ez nem ad okot arra, hogy az ember passzívan belenyugodjon a jelenleg eluralkodni látszó rendetlenségbe és sötétségbe, mert ha ezt kellene tenni, akkor mi sem tennénk mást, mint csendben maradnánk. Ellenkezőleg, jó okunk van a végsőkig törekedni a "sötét korból" való kiút előkészítésére, mert számos jel mutatja már, hogy nincs messze, sőt küszöbön áll e periódus vége."

    Végezetül még egy, a vélt Nyugat-ellenesség valódi mibenlétét megvilágítandó:
    "Ez utóbbi észrevétel lényeges problémát vet fel: semmi sem mutat ellentétre Kelet és Nyugat közt mindaddig, amíg Nyugaton is tradicionális civilizációk voltak; a modern Nyugat által generált szembenállásnak van egy olyan jelentése, ami jóval túlmutat két többé- kevésbé jól körülhatárolható földrajzi entitás mentalitásbeli különbségén. Bizonyos időszakokban, amelyek közül hozzánk legközelebb a középkor esik, a nyugati mentalitás - fontosabb jellemzőit tekintve - sokkal inkább hasonlított a Keleten még ma is meglévőkhöz, mint ahhoz, amivé saját maga vált a modern időkben; a nyugati civilizáció akkor ugyanúgy összemérhető volt a keleti civilizációkkal, mint ahogy ezek egymással ma is egybevethetőek. A legújabb századokban következik be a hanyatlás előzetes időszakaiban előfordult összes deviációnál jóval súlyosabb, hatalmas változás, egészen odáig elmenően, hogy az emberi aktivitás menete átváltson az eddigiek tökéletes ellentétébe; e változás pedig kimondottan Nyugatról ered. Amikor tehát, napjaink világáról beszélve, a nyugati mentalitás kifejezést használjuk, ez ugyanazt jelenti, mint a modern mentalitás; és miután a másik csak Keleten maradt fenn, hivatkozással a világ mai állására, hívhatjuk ezt keleti mentalitásnak. Ez a két kifejezés tehát semmi mást nem jelöl, mint a jelenlegi állapotot. És miközben a kettő közül az egyik mentalitás a jelenkori történelem során jött létre, továbbá merőben nyugati, ezzel semmit nem akarunk sejtetni a másik forrása kapcsán, amely előzetesen Keletet és Nyugatot illetően közös volt, ugyanis a másik eredetének az igazat megvallva magának az emberiségnek az eredetébe kell olvadnia, lévén ez a normálisnak nevezhető mentalitás, ha másért nem, azért, mert tulajdonképpen majdnem egyöntetűen ez inspirált minden általunk ismert civilizációt, egyetlen egyet kivéve, ami - mondjuk ki még egyszer – a modern nyugati civilizáció.
    Bizonyos személyek - akik bár kétségtelenül nem követtek el hibát azzal, hogy olvasták könyveinket - úgy érzik, rájuk hárul a feladat, hogy szemünkre vessék, azt állítjuk, hogy minden tradicionális doktrína Keletről származik, és hogy tulajdonképpen maga a nyugati antikvitás is mindig Keletről vette át tradícióit; nos, sem ilyesmit nem írtunk soha, sem mást, ami esetleg efféle nézetek táptalajául szolgálhatna, annál az egyszerű ténynél fogva, hogy tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy ez nem igaz."


    Tehát a WC csésze szerintem belefér, az csak egy technikai megoldás, amire az ókorban is volt már példa, a lényeg a mentalitás megfordulásán van, a princípium nélküliségen, a szekularizáción, az individualizmuson, etc.

    VálaszTörlés
  13. Tudták, hogy már az ókorban is használták a rádiótelefont?
    Et onnan lehet tudni, hogy egy ókori ásatáson sem találtak még drótokat.

    VálaszTörlés
  14. Ezt nem tudtam, Tölgy. De mától...

    Bár Umnapistim linkje szerint a krétai toalett régebbi, azért még ezt a tudósítást is hozzátesszük :>

    VálaszTörlés
  15. Hát, ha már ez a téma bizonyult népszerűbbnek, ajánlom ezt az indiai múzeumot is a kedves figyelmükbe. Külön felhívnám a figyelmet az ürítés öröme által megihletett költők versikéire... :)

    VálaszTörlés
  16. Gapinthebreath,

    az kérem teljesen mindegy is lehetne, de mellesleg egészen véletlenül pontosan tudom, az adókedvezmények mellett is. Egyházat Jézus Krisztus, a Megváltó alapított csak, senki más. Az katholikus is. László András mondvacsinált dolga, vegytiszta eretnekeség, és nem is a színvonalas fajtából kedves uram. És akkor még nem is beszéltem egy másik "ecclesia"-ról, amelyet a lelkes magyar tradicionalisták alakítottak, de aztán megszeliditették. Ugye, ezt nem akarja védeni?

    VálaszTörlés
  17. unapistim,

    és azt tudják, hogy Platón fekete volt?

    A Nyugat-ellenesség: van olyan, a NYugat számára fontos fogalom - pl. szabadság, individuum, stb. - amelyet a tradicionalisták védenének? Nekem nem úgy tűnik. Guenon Jézust pl. eldobta.
    De lehet engem kijvítani.

    VálaszTörlés
  18. Ez a kép a szerző halála után készült, ugye?

    Milyen jóképű ember lehetett élő korában..:I

    VálaszTörlés
  19. Tölgy,

    Maga mindig tud újakat mondani...:)

    Már twtn is emlegette a szekularizációs posztban ezt a Jézus elvetése dolgot (miszerint G. nem látta az Igazság Napját), ott sem értettem, kértem is, hogy fejtse ki, mire alapozza ezt. Amennyire én ismerem Guénon írásait (a magyarul megjelenteket elsősorban), nem írt ilyesmit sehol, de javítsanak ki engem is, ha tévedek és elsiklottam volna egy ilyen szintű kijelentése mellett. De ha tett is ilyet, én a magam részéről még nem vonnám kétségbe a többi helyes meglátását, mindenképp a XX. század egyik legfigyelemreméltóbb alakjának tekintem továbbra is.

    A Nietzschével való párhuzamot sem tartom megalapozottnak, szerintem vele ellentétben Guénon nem csak "utálta" a demokráciát és a modernséget, hanem igenis jól artikulált ellenpólust is képes volt felvázolni, amire a tagadást és a lázadást (hogy Evolára is utaljak) alapozni lehet. Esetükben szinte egyáltalán nem holmi érzelmi elutasításról volt szó csupán (persze Nietzschénél sem kizárólag erről van szó, de azért benne jóval több emocionális feszültséget érzek, illetve kevesebb intellektuálisan is szilárdnak nevezhető alapot - ettől függetlenül szeretem olvasni, de ez legyen az én bajom). Szerintem épp attól konzervatív valaki, ha van mit megőriznie és van mire támaszkodnia - külsőleg-belsőleg egyaránt - a modern áramlatokkal, az antitradíció mindent elsodró katyvaszával szemben.

    Szép estét mindenkinek.

    VálaszTörlés
  20. Hajjaj, Gizike, ha látta volna!

    Nézze csak:
    Fiatalember korában,

    szintén ifjan, de már bajusszal,

    s végül egy olyan kép,
    ami minden érző anyai szívet megdobogtat.

    Lings azt írja róla:
    "Guénon szinte soha nem hagyta el otthonát, kivéve amikor látogatóba jött hozzánk. Autót küldtem érte, és évente kétszer családostul meglátogatott. Akkortájt Kairó mellett éltünk, a piramisok közelében. Csak egyszer tettünk közös kirándulást: az al-Azhar melletti Sayyidna Husayn Mecsethez mentünk el. Megjelenése tiszteletet parancsoló volt. Megdöbbentő volt látni azt a tiszteletet, mellyel körülvették. Amint belépett a szentélybe, mindenfelől az ’Allahumma salli ’ala Sayyidna Muhhammad’ hallatszott, azaz ’Isten hullasson áldást Mohamed prófétára’, ami ott a tiszteletnyilvánítás egy módja. Sugárzó egyénisége volt, és nagyon szép szeme, ami egyik legszembetűnőbb vonása volt. Szeme kora öregségéig megőrizte ragyogását."

    VálaszTörlés
  21. Umna Pist,
    de'jszen Guenon kitért iszlám hitre. Ezzel elutasította Jézus Krisztus voltát. Nem?

    De mi az a modern? Meddig kéne visszamennünk a múltba, hogy visszaérjünk a Tradícióhoz a Nyugaton? Az értem, hogy valamit elvesztettünk, de mikortól nem fáintos a Nyugat?

    VálaszTörlés
  22. tölgy,

    de, kitért. Legalább azért prófétának biztosan elfogadta, az is több, mint amire manapság az emberek többsége képes... nem? De mindegy, ez az ő dolga volt, motivációit aligha fogjuk immár felgöngyölíteni.

    A múltbeli események értékelését és a modernitás egyre fokozódó kibontakozását illetően meg ott vannak Guénon könyvei, illetve más szerzők művei is, akik elég részletesen rávilágítanak egyes fordulópontokra, most hadd ne soroljam, olvassa el bátran, talán csak nem kapja el azt a bizonyos vírust... :)

    Jóéjt mindenkinek.

    VálaszTörlés
  23. Dear Umnapistim,

    ritkan jutok nethez, azert nem fejtettem ki. Most gyorsan idevetek egy nem tul szisztematikus es talan radikalis valaszt. Sokan zsezsegunk ezen a blogon, es hat az en privat allaspontom pl. Loxonnak biztosan tul szuk (viszont az ove nekem tul tag). Naszoval:

    1) A szemelyes karizma egy dolog. Feljegyzesek szerint volt Heideggernek, Kerenyi Karolynak, Hamvasnak, Evolanak, Terez anyanak es Marxnak is, de biztos masnak is (legalabb 2 kakukktojast elrejtettem a felsorolasba :>). Pl. Kis Szent Tereznek biztos nem akkora volt, es a nagymamamnak is csak kozepeske volt. Szerintem ez (eppen ezert) egy indifferens faktor. Ugyanide sorolom a nagy intellektualis megtereseket es megerteseket is, Agostontol Guenonig, Luther, Buddha es mindenki mas is included. Ugyanis akkor meg mindig fel lehet tenni a kerdest: Na es akkor mi van? Mi kovetkezik ebbol ram nezve? Szigoruan pragmatikusan nezve e szempontbol (vagyis a Nagy Megertok Altal Bejart Ut Csodalasa Es Felette Valo Epuletes Elmelkedes szempontjabol) hasznosabbnak tartom a szentek eletet J.de Voragine eloadasaban. Heltai Gaspar is vegigment a maga utjan.

    2) Amit en ezekben az arcokban latok, az egyreszt a civilizaciokritika. OK, sokban igazuk is van. Nekem eleg szuk a horizontom: egyreszt beerem 7 bolygoval (a Holdat is beleszamolva), masreszt az olyan fogalmakhoz, mint a Nyugat, tul nominalista vagyok. Meg a rezisztens homoktalajrol is tobbet tudok mondani, mint a Nyugatrol, jovojerol vagy eselyeirol. Ezt meghagyom a szibillaknak.

    3) Latok meg bennuk egy nagy adag moralizalo dohogast. En ezt kihallom Heideggerbol (akinek ugye elmeletileg erre nincs alapja, de megiscsak), Hamvasbol, Evolabol. Persze, a mise es istentisztelet predikaciojabol is kihallom. Ott nem annyira zavar, sot, ott resze a dolognak, 500-2000 eve. De ott nem a pap karizmaja es egyedi szovegertelmezese az alapja. Az emlitettek eseteben viszont vagy nem latom a moralis alapot, vagy azt gondolom, hogy aki oket olvassa, azok mar bizonyos dolgokkal elvarhatoan tisztaban vannak. Tehat a celcsoport nem jo. Biztos van mas eset is, ami most nem jut eszembe. Van, amikor viccesnek talalom, van, amikor unom, van, amikor egyetertek veluk (otletszeru sorrend, nem aranyt tukroz). De Marcus Aurelius, Epictetus es az Evangelium es Janos utan nem sok ujat tudtak mondani nekem moralis szempontbol ezek az emberek.

    4) Aztan latok naluk mindenfele referenciakat mindenfele tekintelyekre, akik szerintuk hasonlot, vagy netan ugyanazt mondjak, nagyjabol Atlantisztol es az indiaiaktol a 19. szazadig. Ezek tipikusan filozofiai-ontologiai-teologiai temakban tett kijelentesek, neha lelekfilozofiai kiterokkel. Filologiai kompetenciajuk nekem nem mindig egyertelmu. A filozofiai es ontologiai reszuket meghallgatom. Sok ilyesmivel volt dolgom egy idoben. Egy idoben nagyon intellektualis srac voltam (majdnem ertelmisegi, hallja, Tolgy?), retorikabol is jo voltam, es azt hiszem, nemi szabadidovel fel tudnek huzni akar 3 ilyen szisztemat is. Ido, hangulat, kreativitas es parameterek (milyen szabalyok vonatkozzanak a kijelentesekre, milyen tipusu forrasokat es erveket hasznaljunk stb) kerdese.

    5) Az igazan komoly kerdes nekem (I, me, myself again) a (kereszteny) hittel valo viszonyuk. A filozofia intellektualis legtorna es wishful thinking (kiveve a pol. fil. es a penzesebb agai, ahol a hatalom is belep). Ezek az arcok (mondom most, elore is mentegetozve minden lehetseges pontatlansagert) megprobaljak egyeni, egzisztencialis szinten a vallas/hit szintjere emelni a (vallas)filozofiat, illetve azt, amit ok maguk az igazsagnak gondolnak, illetve, amit kiszintetizaltak az olvasmanyaikbol, vagy ami osszeallt nekik egy-egy megvilagosito pillanatban. Ez idaig nem gond. Altalaban az erettsegi korulre eljutunk erre az allapotra.

    A gond ott kezdodik, hogy a keresztenyseg egyreszt kizarolagossagot kovetel meg. Masreszt akarmennyire is sokszinu valami, azert megiscsak definialva van. Mondjuk lehetne definialni a megvaltassal -- szemben az intellektualis onmegvaltas technikaival. Vagy a megtestesules tanaval. Vagy a teremtes tanaval. Vagy a szentsegekkel. Vagy az egyhazzal mint letezo kozosseggel (szemben a maganyos beavatott intellektusok halmazaval). Vagy a kinyilatkoztatassal. Vagy a torteneti folytonossaggal. Es hat akar a hitvallassal is, mint aktussal es szoveggel. Vannak kijelentesek, amelyek kijelentese nem fer ossze a kereszteny hittel. Mindez elkotelezodes, tobb, mint egy filozofiai velekedes: eletforma, meg liturgia, meg egy csomo mas. Ezzel szemben vannak a fenti emberek, mint secta philosophorum: bolcseleti iskolak. Guenont annyiban tudom meltanyolni (most csakis errol az aspektusrol beszelek), hogy nem csak egy konyvtarban ulve filozofalt, hanem fogta magat es elment a megfelelo helyre, ahol a maga modjan hitelesen tudta elni a maga (itt eppen) muzulman hitet.

    Bingo. Ezt minden szerzetes megteszi, amikor leteszi a vegso fogadalmat. Sot, a papok is. Sot, a konfirmacio meg a bermalas is errol szol. Igaz, nem ennyire csilli-villi intellektualis modon.

    (ertsd: en vagyok a beavatott, aki vegigolvastam a szabadpolcot 0 es 200 kozt, es ha mar nem vagyok olyan szerencses, mint azok, akik az aranykor ittragadt zarvanyaiban elnek, ontudatlanul is [mint egy termeszetes spiritualis jo vadember], hat akkor legalabb az olvasmanyaim utan osszeallt nekem a 42)

    Persze lehet intellektualisan relativizalni a hit dolgat (mutogatni a rossz keresztenyekre), vagy hivatkozni torteneti peldakra (az eretnekseg mint a beavatott, igazi keresztenyek vallasa, muhaha), meg romantikusan gondolni az eretnekekre, mint az elofutarokra -- de amig nincs egy valos kozosseg mogotte a kozos intellektualis preferenciakon tul, addig mindez olyan, mint a filozofia szakosok beszelgetese egy kavehazban. Fajsuly es hatekonysag tekinteteben is.

    Tetszenek a katarok? (mondanam egy virtualis vitapartnernek -- akkor tessek katarnak lenni, hinni, amiben ok hittek (a-tol z-ig), letrehozni a neokatar "egyhazat" es ugy elni, de nem csak retorikai toposzkent felhasznalni a muveltsegi informaciot.

    Persze, idonkent en is ulok egy teraszon es okosan neoplatonizalok barataimmal. De kozben tudjuk, hogy akarmit is ertunk meg belole, az azert nem a 42 :)

    VálaszTörlés
  24. Tölgy,
    honnan tudja, hogy Platon fekete volt?

    VálaszTörlés
  25. Loxon,
    a lilaköddel nem tudom, ki jött, biztos nem én.
    A szalonsátánista olyan, mint a szalonzsidózó?

    VálaszTörlés
  26. Tölgy,
    és azt hallotta, hogy a szabadkőművesség Pythagorasra megy vissza?

    VálaszTörlés
  27. tevvton,

    köszönöm a kimíerítő választ. Még gondolkozom rajta, de feleslegesen kötözködni nem szeretnék, tehát így első (ill. második) olvasás után azt mondom, részben értem, részben egyet is értek. A térítés és győzködés távol áll tőlem, a mások hitét és meggyőződését pedig tiszteletben tartom, s férfiasan bevallom, néha kicsit irigykedem is érte. De ez megint legyen az én saját problémám, majdcsak letisztulnak a dolgok bennem, egyelőre bővelkedem kétségekben. :)

    Minden jót:
    UP

    VálaszTörlés
  28. Kotozkodjon nyugodtan :)
    Ez egy ilyen privat es kifele nem-kulonosebben-normativ vilaglatas.

    Lehetett volna valami konyvbol kipuskazott zen-buddhizmus, vagy szinten onnan kipuskazott neopaganizmus.

    De amikor fiatal voltam, egyreszt szerencsere nem volt internet, (hogy minden hulyeseget osszeolvassak), masreszt nem tudtam nyelveket (kulonben biztos osszeolvastam volna minden hulyeseget), harmadreszt meg tkp. bena es hiteltelen dolognak ereztem volna, hogy en, az okos, ott allok egymagam, a magyarra leforditott szovegek alapjan kitalalt-rekonstrualt vallasommal, a Kossuth utcan, mint az utolso romai vagy az elso zen-buddhista a kornyeken. Mikozben a Kossuth, Petofi es Ady utcakban nincs egyetlen romai szentely se. Meg egy Iseum se. De zen-kolostor sincs. Es ugye a ritus meg a szemelyes tanulas a mestertol meg az aldozatok megiscsak hozzatartoznak e vallasokhoz :)

    twtn

    VálaszTörlés
  29. No, hát Tevvton, ezt a litániát elmondhatta volna akárkivel és akármivel kapcsolatban, meg vagyok nyugodva.

    Mi is ez a zsigeri ellenszenv mindazzal szemben, ami nem az aktuális püspökkari körlevelet citálja? Szalonkereszténység?

    PHJ úr értékes hozzászólását bátorkodom javítani azzal, hogy az általa csupán pénzügyi trükknek titulált egyház nevét rosszul írta le, de görög tudásom szerint az „teljesen egyetemes”-t jelent, így a jelentéséből kiindulva nem csupán a kereszténység, hanem más világvallások felölelésére (és esetleg még ennél is komplexebb tartalomra) utal.

    Azt hiszem, ez kurrens katolikus-keresztény tekintélyek szemében valóban eretnekség, de nem gondolom, hogy eleve és Princípium szerint az. Mindenesetre a kommentátorok által felvázolt nézőpontok festői összevisszaságából ki lehet emelni két szembenálló tézist:

    a) A kereszténység az egyetlen igaz, üdvözítő vallás és út.
    b) A kereszténység igaz, üdvözítő vallás és út, de nem feltétlenül az egyedüli (egyesek szerint nem is minden szempontból a legmagasabbrendű — és itt nem a Világtanító Jézus Krisztus vitathatatlanul hatalmas rendű útjáról és tanításáról van szó, amelyet hasonlítgatni nem csak ízléstelen, de értelmetlen is volna).

    A b) meggyőződés vallói és kibontói közé tartozik René Guénon, aki „ennek ellenére” (valójában itt nincs igazi ellentét) a kereszténység tekintetében a legszigorúbb ortodoxiát* tanította és tartotta követendőnek. Olyan szigorú ortodoxiát, amilyet kizárólagosan keresztény személyek sem voltak képesek felmutatni (noha szűkebb és távolabbi követői körében találjuk például Jacques-Albert Cuttat-t is, aki nyilvánvalóan keresztény volt). Mindössze egy tézisben cáfolható még az aktakukacok számára is érvényes ortodoxia, mégpedig az „egyetlenség” gondolata tekintetében. Guénon úgy gondolta — ahogy a tradicionális auktorok és értékelőik többsége is —, hogy más ortodox (nem-modernista ÉS nem primitív) hagyományokban, vallásokban és utakban szintén megtalálhatók az igazság és a „megváltás” (sőt, az „egyetlenség”) témái, lehetőségei, amelyek valóságosak lehetnek, szigorúan, mély intellektussal és törekvéssel járva végig azokat — akár külön-külön mint „egyetlen hegycsúcsra vezető különböző ösvényeket”.

    Guénon és a hozzá hasonlók (mint például Ananda Kentish Coomaraswamy) teljesen távol állnak a New Age vonulatától, sőt mindenkinél erőteljesebben és behatóbban bírálják azt, ezért bármiféle összemosással vagy rózsaszín nyalókaszinkretizmus létrehozásával vádolni őt/őket az egyik legnagyobb képtelenség — főleg behatóan ismerve műveiket (pl. az e poszt végén hivatkozott írásokat).

    Ha nem hisznek nekem, majd hisznek a Sátánnak (aki mint tudjuk, hazug és csaló).

    * Ortodoxia szóval ezúttal nem a kereszténység ortodox ágát jelöltem, remélem, ez világos.

    VálaszTörlés
  30. Loxony,

    "Olyan szigorú ortodoxiát, amilyet kizárólagosan keresztény személyek sem voltak képesek felmutatni"

    öhmmmm.
    adjon forrásokat, mert utána akarok olvasni.

    valamit fel kellett volna mutatniuk?
    valamit, ami része a keresztény hitnek vagy vallásnak?

    Nem gondolja, hogy khmmmmm... hogy itt intellektuális gőgöt és terhelünk rá szegény halottra?

    És a gőg az tényleg a legsúlyosabb "bűn" (hogy így mondjam). A személyes kiválóság öntudata :) Amúgy a pokol alja Danténél :)

    twtn

    VálaszTörlés
  31. Nézze, Tevvton, egy ilyen gőgös beszólásért nem jár semmiféle forrás. :>

    VálaszTörlés
  32. Pfff.
    Maga tocsog a hybristől, Loxon! :)
    Vigyázzon!
    A hybris vérnyomás-problémákat okozhat.

    Megjeggyzem, azt figyeltem meg, hogy
    1) az alázatban több a humor és a derű.
    2) Hamvas Béla egyes művei nyomokban humort és iróniát tartalmaznak. Még csak a boros könyvének az elején tartok, ott ez a helyzet. Ha ezt a tendenciát tartani tudná ...

    twtn

    VálaszTörlés
  33. Tevvton, ne haragudjon, de a szembemben levő szálkától nem látom tisztán az Ön szemében feszülő gerendát. :>

    Mellesleg elolvasta már a posztomat? Akkor felfigyelhetett volna a Szent Bernát című kis keresztényellenes, nietzscheiánus-heideggeriánus írásra. Ajánlom figyelmébe. Mint forrást.

    De mondja már, Tevvton, miért az az érzésem, mintha Maguk itt Tölggyel (no meg PHJ-vel) egyetemben a kákán is csomót keresés nehéz aszkézisébe merültek volna?

    Tán csak nem valamiféle hybris az oka? Ha ez a helyzet, egy kis humorérzék nem ártana oldásképp... különben még kénytelen leszek Hamvast idézni — Guénonról.

    VálaszTörlés
  34. ó, olvastam én azt az írást, de nekem most megint ugyanaz a bajom. Történetesen a redundancia. A Bernátos írásban semmi zavarót nem láttam. Jó, azt nem mondta ki, hogy Bernát szabadkőműves. Vagy nem vettem észre. De Bernátról már annyit olvastam, hogy eggyel több életrajz már meg se kottyan. Most adják ki két újabb művét a L'harmattannál, btw.

    A posztot is olvastam, de ha én a szerkesztője lettem volna a szerzőnek, húzatok belőle a terjedelem miatt. Szerintem redundáns. Jobban szeretem a rövid, tömör megmondásokat, amiben van csattanó. Nekem ez nagyon melodrámás így. Értek benne egyet dolgokkal, persze.

    De sokkal viccesebb dolog itt élő emberekkel vitázni, mint egy régi halottal esetleg egyetérteni. :)

    Azért hálátlan, hogy ez a Guenon nem írt Hamvasról, miközben fordítva meg igen. Vagy nem?

    twtn

    VálaszTörlés
  35. Jó reggelt, Monsieurs,

    Já, hogy redundáns meg melodrámás. Vegye figyelembe, Tevvton, hogy Guénon e gondolatait 1927-ben írta, amikor még nagyon sok redundancia nem lehetett benne.

    A poszt pedig nem más, mint egyszerű cáfolat — ez a másik tényező, ami a rövid megmondásnak nem kedvez (tudják, Uraim, a rágalom sokkal rövidebb megmondást igényel a tisztázásánál). Ha esztétikai kiskertemet szerettem volna ápolni, akkor talán csak egy kedves képet publikálok, semmi kis szöveggel. És akkor Maga itt nem tudna élő emberekkel vitázni, hanem csak előcitálna nyolc „halottat”, hogy lehúzza a kedves képet meg a semmi kis szöveget.

    Szent Bernátról pedig szerintem ez nem egy történeti életrajz, nem is annak kísérlete. De ha már történeti kérdésekbe megyünk bele, according to You miképp lehetett volna szabadkőműves?

    Maga szerint Guénon ismerhette Hamvast?

    VálaszTörlés
  36. Loxon,

    ön téved jó uram! Azt ugye nem gondolja, hogy egy mezei kis magyar értelmiségi egyházat alapíthat? Egy konzervatív társadalomban ez ugye merő képtelenség és ezzel nagyon gyorsan Blavacki asszony meg az erdélyi cirkuszos amerikai sátánista szintjén vagyunk, akik ezt és ehhez hasonlókat tettek, nem beszélve amerikai neoprotestáns, ufos, meg a Jóisten tudja mik szintjén. Már amennyiben ez szint. Úgyhogya a maga egészsége érdekében is kérem, ne mondjon zöldeket. Nem hiszem, h muszlim tsd-ban lehetne pl. Egyházat alapítani, még muszlimot sem. László András ezzel a tettével egyszerűen mélyen modern, vagy posztmodern, de akárhogyan is _nem_ komoly a történet. Kérem, hogy heverje ki Ön is.

    VálaszTörlés
  37. tewtony,

    Isten hozta!

    Én egyáltalán nem tudo, hogy Platón ilyen színű volt, de a posztmodern, identitápolitika meghozta a fekete Platón elképzelést, miszerint a görögög filozófusok afrikai feketék voltak (nem is csak egyiptomiak). Szóval az európai kultúra alapvetően fekete lenne.
    Nekem ez az ellopott középkor és hasonló nagyszerű elméletekre emlékeztet, ezért voltam bátor említeni.
    Az ügyben sokat írtak, de ez egyik leggyakrabban emlegetett opus:
    Martin Bernal - Black Athena: The Afroasiatic Roots of Classical Civilization



    ps Írhatna valamit ide. A kommentjeit csipázom, na de a nagyközönség számára is toljon valamit.

    VálaszTörlés
  38. Hamvastől a Bor filozófiája a legjobb. Francia kiadása van, kéne ég egy angol, és elindulhatna a világhír felé.


    Tewtony,
    azt tudja, hogy egy nominalista, mint Ön vagy én, is használ és használhat nyugodtan fogalmakat? Pl. ilyen a Nyugat(i kultúra), vagy a Magyar Állam, stb. Pont azért nomimalista, mert ezeket _csak_ neveknek tekinti, de fontosaknak a megértés, az igazodás, szempontjából. stb.

    VálaszTörlés
  39. Tölgy tegnap lefekvés előtt weberezett?

    VálaszTörlés
  40. Loxony!
    hova lett érzéke az irónia és a nem-jelölt humor irányába?

    váááá

    (szabadköműves Platón, Hamvas és Guénon...)

    Tölgy,
    ez az afrikai dolog nekem gyanús. Az egyiptomiak még elmennek, meg az észak-afrikaiak is. De hogy a klasszikus civilizacio ... afrikabol ... nekem ez a darwinizmus határterülete, beláthatóság tekintetében. Lehet, hogy nekik van igazuk, ráadásul egyszerre?

    A nominalizmusról írottai megnyugtatnak :)
    Ha felhergelnek, még poszt is lehet :) most még mindig el vagyok szállva, és ráadásul szórványosan van csak netem.

    VálaszTörlés
  41. "most még mindig el vagyok szállva"
    Tewtony, jöjjön le az anyagról, rosszat tesz a memóriának (is), anélkül meg hogyan lesz konzervatőr?

    VálaszTörlés
  42. Amiről Röné ír, az azóta megváltozott. A Felvilágosodás a posztmodernnel látványos öngyilkosságot követett el, és ebben az a jó, hogy a posztmodernnek, ellentétben a modernnel, lényegében semmi komoly érve nincs az ellen, hogy miért is ne lehetne konzervatívnak lenni. Lényegében annyit tud mondani, hogy mindegy. Pár éve olvastam Baudrillardtól A Közönyös Paroxistát, és az volt a benyomásom, hogy a fogatlan oroszlán klasszikus esete, egyszerűen kilőtt maga alól minden alapot, ami alapján akármit is kritizálni tudna. Nemigen tud egyebet mondani, mint hogy mindegy.

    És ez jó. Ezért aztán szépen meg is történt a nyugati filozófiában az erényorientált fordulat:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Aretaic_turn

    Most már csak várni kell 100-200 évet, amíg a hétköznapi életbe is lecsöpög :-)))

    VálaszTörlés
  43. Tölgy,

    erről jut eszembe, Az Ember Tragédiája megjelent valaha angolul? Szerintem abszolút kultuszdarab lenne a National Review előfizetőinek körében :-)))

    VálaszTörlés
  44. Shenpen, Magának teljesen igaza van abból a szempontból, hogy a relativizmus „abszolutizálásával” lehetőség nyílt. Bár szerintem ez nem állította meg a modernizmust, mivel közben a mindegy-mentalitás el is komolytalanította a teoretikus mezőt. A feledés nagy úr. De legyen igaza.

    Tevvton, éles a szeme, az bizonyos. Ezúttal velem kapcsolatban igaza is van.

    PHJ, egyelőre nem tudok se köpni, se nyelni, olyan szigorűan leteremtett. Azt értem, hogy félti az egészségem, no de nem, azt hiszem, nem képzelek ilyesmit mezei értelmiségiekről, és ha a dolog tudomásom ellenére ufó- vagy reiki-színvonalon menne, akkor utánanézek a dolognak.

    Érvére válaszolva: muszlim közegben viszont annyival könnyebb az ezotéria „helyzete”, hogy a ṭarīqah-alapításnak (ha a lényegi célok megkívánják) nincs különösebb akadálya. Ettől függetlenül a szűklátókörűen értett muszlim önegyetlenség-állítást implicite éppen annyira tagadná egy tradicionális eszme, mint a keresztényt. Lehet, hogy tudatlan vagy éretlen vagyok, ha így van, elnézését kérem, majd talán idővel kinövöm.

    VálaszTörlés
  45. http://en.wikipedia.org/wiki/Tragedy_of_Man

    Alant vannak a fordítások.

    VálaszTörlés
  46. MrPharma, ó, ez remek, akkor el is kezdem terjeszteni.

    Én vagyok a hülye, persze, mikor fogom végre megtanulni, hogy a vikiben kell először keresni...

    VálaszTörlés
  47. Uraim,

    nem kívánom kisebbíteni A bor filozófiájának érdemeit, valóban remek könyv, sokaknak szerez boldog pillanatokat, de azért azt enyhe túlzásnak érezném kijelenteni, hogy ez lenne Hamvas legjobb műve. Rengeteg jó írása van ezen kívül is, nekem nagy kedvecem a Magyar Hüperion, az Öt géniusz, de még a kései Patmoszban is találni néhány remek esszét, a kisregények és a Karnevál pedig a magyar prózairodalom tagadhatatlan gyöngyszemei. Mindenképp érdemes végigolvasni az eddig megjelent köteteket az életmű-sorozatból, szerintem senki sem fogja elpazaroltnak érezni az erre szánt időt.

    Vasárnap délutáni tea mellé ezt javaslom. A speakeasy felvázolt műfaja szerintem kifejezetten az itt folyó eszmecserékre is vonatkoztatható, legalábbis részemről ehhez tartom magam.

    Szép napot:
    UP

    VálaszTörlés
  48. Loxon,

    talán kicsit keményebb hangvételem nem Önnek, hanem a koklerségnek szólt, amellyel manapság _bárki_ alapíthat egyházat. (Az egyház nem azonos ṭarīqah-val. Ezzel kapcsolatosan Buji Ferinek élénk meglátásai voltak, kérem nézzen utána.)Ha ebben kicsit határozottabb vagyok, kérem nézze el nekem, mert egyszerűen ebben nem annyira ismerek tréfát és félrebeszélést, meg "esetlegességet", "viszonyítási alapokat", vagy éppen "értelmiségi diskurzust", stb. Az Egyház isteni alapítású, ember be tud lépni ebbe, de ne alapítson, semmiképpen sem.

    VálaszTörlés
  49. Monsieur PHJ-vel egyetertek.
    Az azert jol jellemzi a mai hozzaallasat, hogy a belyegszakkornel bonyolultabb intellektualis-spiritualis-filozofiai stb. jelensegekre csak az "egyhaz" szot tudja hasznalni (es ebben az adotorvenyek is bunosek). Szcientologiatol a "buddhista egyhazig". Mint amikor a sodomita parkapcsolatot hazassagnak akarjak nevezni.

    twtn

    VálaszTörlés
  50. Bizony, ha Szent Pál apostol ilyen mentalitással szólt volna a görögökhöz, akik „az ismeretlen Istennek” oltárt emeltek, akkor meg sem hallgatták volna.

    VálaszTörlés
  51. Mert azok már hanyatló görögök voltak. Az igazi, ősi görögök Mózeshez mentek tanulni Egyiptomba. Mint pl. Pythagoras, ha jól emlékszem.

    De mi köze is van Athénnak Jeruzsálemhez? :)

    twtn

    VálaszTörlés
  52. És különben is, a görögök buzik voltak.
    Ez egy olyan axióma, ami a Tea-kör kezdeteire megy vissza.

    VálaszTörlés
  53. Rosszul tudja, Tevvton. Az igazi, ősi mózesek mentek Égyiptomba tanulni. Ott aztán megtanulták, hogy ki az antiszodomita.

    VálaszTörlés
  54. Umna Pista kedvéért elolvasok még 1-2 Hamvast.
    Lehetne pontosabb az ajánlás?

    (btw, Hamvassal és Madách-csal az a baj, hogy külföldi ösztöndíjra nem lehet velük pályázni.)

    VálaszTörlés
  55. Antiszodoma es antigonorrhea?

    Tolgy, Erdely mar kulfold?

    twtn

    VálaszTörlés
  56. tölgy,

    pontosabb ajánláshoz tudnom kellene, mit olvasott eddig Hamvastól, valamint nem ártana jobban ismernem érdeklődését sem, de továbbra is bátran merem javasolni a kisregényeket (a Karneválhoz jó bevezetők), a Scientia Sacrát (amelyben a guénoni alapokon (is) nyugvó hamvasi hagyomány-értelmezés kerül kifejtésre), illetve bármelyik esszékötetet (Patmosz I-II, Babérligetkönyv), a magyarsággal kapcsolatos nézetei megismeréséhez pedig a Magyar Hüperion két kötetében összefoglalt írásait. Jelen válságos helyzetben a Világválság is szolgálhat tanulsággal a türelmes olvasók számára. Magam nem kedvelem a digitális könyveket, de ízelítőt kaphat így is, aztán majd elballag egy könyvtárba/könyvesboltba, ha megjön a kedve alaposabban átböngészni.

    Szép napot:
    UP

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)