A bölcsességhez vezető út hosszú és rö(hö)gős.
® tölgy
A minap kisebb szakmai nézeteltérésbe bonyolódtunk — mint rendesen — Loxonommal az ügyben, hogy vajh bölcs öreg parasztok vagy inkább titkokat fürkésző alkimisták lennénk-e. Mivel magam paraszt vagyok, vagy mi, nincs sok választásom, de azért egy megmondást megér a dilemmánk.
A tudás (scientia vagy sapientia mundana) és a bölcsesség (sapientia) szétválasztása és szembeállítása olyan régi, mint a világunk. Olvasható Szókratész védőbeszédében vagy az Ószövetségben (Prédikátor 1,13-18). Hérakleitosz 40. töredékében [B. 40] írja, hogy a sok tudás nem növeli a megértést, Szókratész meg abban lelé kedvét, hogy folyton bebizonyítá a világ által bölcsnek, okosoknak gondoltakról, hogy milyen tudatlanok. A bölcsesség pedig tudatlanságunk felismerésével kezdődik.
A tudás leértékelése együtt jár valamiféle primitivizmussal, a természetes ember felértékelésével: a balgák, gyerekek, parasztok, a pauperes spiritu felértékelése. A páli levelek pedig tele vannak a világi tudás és iskolázottak leértékelésével, amit egy Spiró nevezetű nem is értett.
A világi tudást, tudományt megszégyenítő bölcs balga figurája fokozatosan alakult ki, itt sem érdemes valamilyen eredetet vagy eredeti szerzőt keresgélni. Sok szerzőt fel lehetne sorolni akiknél a szent együgyűség megfogalmazódott (Assisi Szent Ferenc, Nagy Szent Gergely, Kempis Tamás). A tudós tudatlanság (docta ignorantia) Szt. Ágoston, de főleg Cusanus óta az egyik alapélményünk.
A sok tanulás megtéveszt, mert a világ foglyává tesz — a keresztény tanítás szerint. De az antik tanítás arra utal, hogy még a világban sem segít el igazán, a világ megértésétől is eltávolít a sok tanulás, és a vele járó önhittség, a kérdezés, problémalátás képességének és bátorságának elvesztése.
A Phaidroszban (244-9) Platón ír a filozófusokat, az igazság ismerőit jellemző mániáról, amely mánia a költőkben és az őrültekben is megtalálható. A mánia ellentétes a racionalitással, nem tiszteli a rendet, határokat, korlátokat, tekintélyt, felelőtlenül felfogat, tekintet nélkül a következményekre.
A világ okosai, tudósai azért azok, mert kiismerik magukat a világban, és ennek bizonysága a világi sikerük: tudják, hogyan kell érvényesülni a világban. A balgák viszont nem törődnek e sikerrel, csupa lúzer. Az igazság kimondása veszélyes lehet, ezért csak balgák, gyermekek és azok teszik, akik kívül állnak a konvenciókon: in vino veritas.
A balgáktól egyszerre tartottak a középkori európaiak és egyszerre szórakoztak rajtuk — főleg azokon, akik megjátszották azt. A bolondokat időnként összefogták, egy hajóra tették és szélnek eresztették, amely kedves szokás, a bolondok hajója allegorikus értelmet nyert, és amit a fenti H. Bosch kép ragyogóan ábrázol. Az udvari bolondok helyzete más volt, akiknek fénykora szintén a reneszánsz volt. Shakespeare írásai tele vannak ilyenekkel. A bohócnak nem kell képmutatni, hanem tükröt tarthat. A világi tanultakkal szemben, akiknek értelmét elhomályosította a tanulás, és ambíciójuk kiölte a bátorságukat, akik sem kérdezni, sem beszólni nem mernek, a balgák nem ilyenek. Nincs mit veszíteniük.
A bölcs balga legismertebb megfogalmazása természetesen Erasmus műve, a Balgaság dicsérete, ami korában bestseller lett (a magyar kiadás előszava azonban ellenjavallott). A reneszánsz óta a bölcsesség és a humor összekapcsolódik. Számtalan ilyen figuránk van: Naszreddin Hodzsa, Tyl Eulenspiegel, Vörösmarty Balgája [—>] vagy ma Micimackó, Chaplin és Forrest Gump.
Erasmus Stultiaja az emberi szenvedélyek megtestesítője, amelyek miatt a világ létezhet. A balgaság „szüli a városokat, birodalmakat, tisztségeket, a vallásügyet, a tanácsadó testületeket és bíróságokat. És teljességgel a Balgaság játéka az egész emberi élet”. A balgaság miatt létezhet az emberi világ, ha valaki nem hiszi, ajánlom a Blöff vagy A ravasz, az agy, és két füstölgő puskacső megtekintését.
A bölcs balga figurája valamiképpen minden antiracionalistánál előkerül, mint mondjuk Montaigne, de aki nem akar messze menni, olvassa a Tirpákot!
Az alábbiakban a Forrest Gump eredeti befejezése tekinthető meg.
Nem szívesen leplezem le, hogy nem balga vagyok, hanem esetleg csak hülye, de... minden rendben van ezzel a mondattal?
VálaszTörlés"De az antik tanítás arra utal, hogy még a világban sem segít el igazán, a világ megértésétől is eltávolít a sok tanulás, és a vele járó önhittség, a kérdezés, problémalátás képessége és bátorsága."
Nem a kérdezés, problémalátás képességének, a bátorságnak a _hiányáról_ van itt szó?
Ööööö... elnézést kérek, de tudják, úgy tanul a gyerek, ha kérdez :)
Szent Ferenc teljesen rendben van. De hogy Micimackót is beletette... hát, le vagyok nyűgözve :))
Leskelődő
Épp azt szerettem volna kérdezni, hogy vajon a poszt elolvasása után hányan jönnek rá, hogy mennyire tudatlanok? S ha rá is jönnek tudatlanságukra, elmondhatják e magukról, hogy bölcsek?
VálaszTörlésHa ezen felfedezés után magamba nézek, azt hiszem Leskelődővel lehetne pár órányi beszélgetésünk.
Na de azért nem éppen Micimackóról! :)
"A bölcsességhez vezető út hosszú és rö(hö)gős.
® tölgy"
Ez a bölcselet már le is van védetve?
A szem
Javítottam a mondatot, köszönet Leskelődőnek.
VálaszTörlésÉn tudatlan vagyok, de erre már akkor rájöttem, mikor belépetem a katonai főiskola kapuján. Na és?
VálaszTörlésTölgy, maga paraszt?
Őrnagy,
VálaszTörlésja, paraszt. Minden értelemben.
Most mit tagadjam?
Loxon,
kösz a Montaigne linket, eszembe sem jutott, hogy magyarul is megtalálható a neten.