Egy idióta és egy ióta

A Konzervatív Tea-Kör nevében elítélem Ungvári Tamás cikkét (Az antiszemitizmus pornográfiája, Amerikai Magyar Népszava Szabadság, 2008. október 9.; in 168 Óra, 2008. október 11., nyomtatásban: 168 Óra, ua.).

Magán jellegű hozzáfűznivalóm:

Bizonyos, hogy nincs szükségünk amerikai „neokonzervativizmusra”, de nincs szükségünk ilyen gusztus nélküli álbölcselmekre sem. Közlöm továbbá a 168 Óra, az Amerikai Népszava és e hihetetlenül beképzelt strucc felé, hogy a konzervativizmus tojik a „magyar zsidó közösség valamely prominens szervezete” elismerésére.

A konzervatív ember jó viszonyra törekszik mindenkivel, zsidókkal és nem zsidókkal (egyikkel sem jobban, mint másikkal). Elismerésre azonban senkitől, semmilyen szüksége nincs, főleg nem olyan nagyarcú ámokfutóktól, akik olyanokat írnak, mint hogy „a Magyarországon egykor élt vallásos zsidóság semmit sem adott hozzá a konzervatív filozófiához, egyetlen iótát sem”.

Íme egy ióta:

A gyönyörű pécsi zsinagóga felújított órája.

Míg a külső számlapon a fekete mutatók a pontos magyarországi időt mutatják, addig a belső, fekete számlap felett a sárga mutatók visszafele járnak, és a jeruzsálemi időt mutatják.

Az óra körüli felirat magyarul:
„Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára.”

A jelzett betűkből a zsidó naptár szerint kiolvasható az építés évszáma: 5628=1868.

(Kürti Mihály fotója)

Forrás