Ezt a dalocskát, amely névtelen szerzőtől származik, egy csodálatos film megnézésekor hallottam először. (Érdekesség, hogy a filmrészleten a főszereplő mellett az előadó, Jordi Savall is látható néhány pillanatra.) A történet, amelyet Pascal Quignard írt, két viola da gamba játékos és zeneszerző, mester (Monsieur de Sainte Colombe) és tanítványa (Marin Marais) elmélyülő kapcsolatát beszéli el, a találkozástól a tanítás átadásáig. (A dallamot, mint kommentátoraink helyesnek bizonyult kételyei nyomán kiderült — miszerint szerzőjük nem Marais, mint korábban hittük — többen földolgozták, például William Byrd is The Queen's Alman címmel.)
A filmben más szerzemények is elhangzanak még, többek között Jean-Baptiste Lully híres indulója (Marche pour la cérémonie des Turcs), amelyet Molière-rel közös darabjuk, az Úrhatnám polgár egyik jelenetéhez írt. A darab XIV. Lajos, a „Napkirály” kérésére született udvari komédia volt.
A rendező, Alain Corneau, beépítette a filmbe a korabeli festő, Lubin Baugin enigmatikus — és minden bizonnyal mélyértelmű — csendéleteit.
(A filmrészlet itt is látható.) Az album pedig (Tous les Matins du Monde) meghallgatható.
Marin Marais (1656-1728)
A filmben más szerzemények is elhangzanak még, többek között Jean-Baptiste Lully híres indulója (Marche pour la cérémonie des Turcs), amelyet Molière-rel közös darabjuk, az Úrhatnám polgár egyik jelenetéhez írt. A darab XIV. Lajos, a „Napkirály” kérésére született udvari komédia volt.
A rendező, Alain Corneau, beépítette a filmbe a korabeli festő, Lubin Baugin enigmatikus — és minden bizonnyal mélyértelmű — csendéleteit.
(A filmrészlet itt is látható.) Az album pedig (Tous les Matins du Monde) meghallgatható.
Marin Marais (1656-1728)
Bejegyzések
Végre valami francia a túláradó angol hömpölygésben.
VálaszTörlésAnyám, a kistiszteletes asszony, ha még élne, nagyon elcsodálkozna, ha megkérdezném mi is ez?
Sokat énekelt, mást nem is nagyon ismert csak népdalokat és vallásos énekeket.
Itt falun csak egy kis énekeskönyvem van, melynek végén fel vannak ugyan tüntetve a források, de Marin Marais nevét nem találtam benne. Pedig ismerem a "dalocskát" néhány szava be is ugrik, mert gyakran énekeltük, Istentiszteletek alkalmával. Anyám egyik kedvence volt - észrevettem, hogy nem a szövegek mélysége, inkább a dallamok szépsége volt ami megindította. Ma rá fogok emlékezni. Köszönöm.
Nekem hiányos műveltségem okán Rameau La Nuit-je ugrott be róla, bár amint látom kortársak voltak Marais-vel.
VálaszTörlésA posztot pedig köszönöm, kiváló. Ha így folytatjuk, remek daloskönyv lesz.
Azt tudják, mely országban fekszik Trianon?
VálaszTörlésNa ugye!
A végén még egy francia autó reklámját is beteszi ide valaki :(
Trianon fáj! Nem illik ide.
VálaszTörlésDe a francia autóreklám sem illene.
Hadd maradjon ez a poszt a kultúráé!
Tényleg hangulata van,egy kis sziget,ahová majd el lehet bújni olykor-olykor.
Köszi Loxon!
Ispiláng
Ispiláng,
VálaszTörlésLoxon szervez egy szabás-varrás tanfolyamot is, érdekelné?
[irigykedik]
Ne irigykedjen, jöhetne maga is!
VálaszTörlésKözben jazz is fog szólni.
Ispiláng
inszeminatornak írnám:
VálaszTörlésa református énekeskönyv 312. dicsérete:"Várj ember szíve készen, mert jő a hős, az Úr.."
A dallam származási helyének az ének fölé "Erfurt, 1572"-tírták, a végére a szöveghez:"Thilo Bálint 1607-1662"-t
Ha ez esetleg megtermékenyítőnek bizonyulna...
Névtelennek:
VálaszTörlésEsti szórakozásnak szántam, hogy végigböngésszem az énekeskönyvet, melyik "dalocska" első sora végződik "Úr" szóval.Ennyire emlékeztem elfajzott papgyerekként. Köszönöm, hogy megkímélt a hoszzadalmas keresgéléstől. Nagyon reméltem, hogy lesz valaki, aki Marais-től függetlenül emlékszik erre is.
Trianon pedig a nagy, nagy poén, meg nem fekszik,inkább található, ahol találhaó - bár én buta vagyok ehhez. Nagyon, nagyon buta.
( Csodálatosan énekel a kislány, és a képek is szépek, de mint mondottam volt, mint fent, jaj nagyon nagyon...)
Többeknek: tisztelettel, a helyesbítést megtettük. Az egyik internetes oldalt figyelmetlenül olvasva — és magam is kissé furcsállva koraibb hangzását — Marais-nak tulajdonítottam a dallamot (így már az is világos, hogy miért játszhatja a filmen Monsieur de Sainte Colombe).
VálaszTörléskedves inszeminator!
VálaszTörlésAzért én a helyedben átnézném az énekeskönyvet, mert még sok szép éneket találsz benne...:)
I kezdőbetűs kommentátoroknak és Mr. Pharmacistnak: szívesen, részemről az öröm.
VálaszTörlésTölgynek: bevallom, ezt a posztot Magának akartam ajánlani, de végül letettem róla, nem is tudom miért. Már bánom.
Most már ugye nem fáj annyira Trianon (ahol egy csodálatos palota van)?
„Francia világi eredetű dallama (Lyon 1557) Erfurtban 1572-ben már „Minap sétálni mentem” kezdetű, útonjáróknak való kegyes német szöveggel, majd Hembold Lajos (1532-1598) „Istentől el nem állok” kezdetű énekével vált ismertté. Magyarul elöször az Eperjesi Graduálban találjuk az 1593-i bártfai enekeskönyvből ismert „Dicsérjed az Úr Istent Krisztus serege” szöveggel.” (Csomasz Tóth Kálmán:Dicsérjétek az Urat c. könyvéből)
VálaszTörlésAmint látható, ez a francia dallam a magyar kultúra szerves részévé vált.
De azért megértem én Tölgy-et is...
igazabb békéket kívánva...
Névtelen, Maga talán még nincs otthon annyira a Tea-Körben. Trianonról már születtek posztjaink.
VálaszTörlésLoxoné itt
Tölgyé itt
Tölgy itt most nyilván csak ugratni akart, ahogy szokta. Csakhogy én nem ugrom, ahogy szoktam.
Ha valahol ugyanis tényleg abszolúte nem relevánsak az ilyen kérdések, az pont e poszt.
Kutatását köszönöm. A francia szöveg egyébként itt található.
Mivel ez a tér most nem erre van kijelölve, inkább ne szólok hozzá az elhatárolósdihoz.
VálaszTörlésTűnt-határ
Mi volt föld kérges
parasztkezébe szántott
életvonalad
lett pillantásod
lepkehálójába
fogott horizont
A "kutatást" szívesen. Na üdv! Tűntem..
Loxon,
VálaszTörlésaz ugratás stimmel, csak Maga sem értett.
Eddig legjobb teázós fogásunkra próbáltam utalni. Ugyanez a nosztalgikus, kissé manierista stíl.
De Maga sem vesz engem komolyan sosem :(
http://teaattrianon.blogspot.com/
cher m. pharmacist,
VálaszTörlésrameau egy nemzedekkel idosebb, mint marais, ugy remlik. nehezebben is hallgathato, mar-mar mozartos :(
az eredetije meg egy vicces katoliko-klerikalis song, halallal es lannyal.
Loxon, a film gyenge, butus es hatasvadasz, es erosen fiktiv az egesz sztori, szexestol es mindenestol. Nezzen utana, mi maradt Ste-Colombe/bol. Peldaul a keresztneve se :) A legjobb resze az enteriorok, meg a zene. Es kulon bunkosag volt, hogy savall alig latszik a filmben (talan semennyire), pedig milyen jo fej.
twtn az elitista
marmint a rendezo reszerol, mielott felreerti :)
VálaszTörlésTevvton, szerintem a főszereplő kissé túl érzelmesen játszik (és viola da gamba játék szempontjából hiteltelen).
VálaszTörlésEttől függetlenül szerintem a film nem rossz, minden „hatásvadászságával” együtt.
Maguk csak kritizálni tudnak, meg selypegőnek nevezni azt, ami szép? Azt az elfajzott entellektüel fajtájukat! Szerződjenek le valami kortárs irodalmi laphoz.
Névtelennek 18.28, aki ezek szerint tewton:
VálaszTörlésÁtnéztem már reggel, böngésztem délben is, sok ismerőst találtam benne. Gyerekkorombean nyári délutánokon leeresztett redőny árnyékában egy másik család másik négy gyerekével egyetemben kellett magolnunk a zsoltárokat. Kegyetlen volt. Némelyik azonban erősen megmaradt bennem.
" Hogy a babiloni vizeknél ültünk...stb...hegedünket függesztettük fűzfákra...stb, az ilyeneket nagyon emberinek éreztem.Ezeket még szabás varrás közben is lehet dúdolgatni.
bocs:ez kicsit zavaró:két névtelen van...tewton meg én. Nem hiszem, h elmehetnék egy kortárs irodalmi laphoz..
VálaszTörlésNekem nem kellett zsoltárokat magolni, elég könnyen megtanulom a dallamokat. A dicséretek könnyűek. Például ez a gyönyörű francia dallam is, amit olyan öröm volt itt hallani..Hát igen:a genfi zsoltárokon kicsit prozódiailag törik a magyar nyelv. Pedig Szenci Molnár Albert, mint fordító mégescsak zseni volt...
üdv:másik papgyerek
igen, en, twtn ugy vagyok nevtelen, hogy mindig beleirom magam.
VálaszTörlés(p4/en es 1 giga memorian tewton vagyok, p2/p3-on nevtelen).
hmmm. Loxon,
annak a filnek a soundtrack a legmaradandobb resze, na.
2x erdemes megnezni erzelembol, utana (es nemi utanolvasassal) kiderulnek a gyengei. Ez ilyen romantikus szappanopera/sztori egy kevesse adatolt figurara alapozva.Lehetne ilyet Vazul kedvenc samanjarol is, akinek a lanya egy bizanci hercegbe lett szerelmes ...
kritikai palyan gondolkodok, csak tulmuvelt vagyok egyes teruleteken. Tudja, ebbol lesz az anatomiai kritika. Hideg, preciz, szenvtelen. Es nagyon/nagyon pusztito :)
A mai eletkorommal inkabb csak jofej akarok lenni, nem a magam (es amugy is objektiv) igazat tukmalni. Regebben nagyon durva voltam.
Es az irodalmi kritikat ... valahol picit le is nezem :* tul sokat lattam belole :)
Tevvton, az előbb mintha mondta volna, hogy az enteriőrök... nos, az már kettő. Én még ismerem egyéb erényeit is. A gyengéit meg majd mindenki észreveszi maga. Miért mondanám meg előre?
VálaszTörlésAz meg csak természetes, hogy egy elbeszélés fiktív.
itt épp a soundtrack részével próbáltunk foglalkozni...
VálaszTörlésS még hozzá beszabadult két papgyerek, akik ezt a dallamot magyarul énekelték..:)
A bonctan amúgy nagy kedvencem. Vagy inkább kórbonctan akart lenni itt? egy kis vivisectio?
Azért egy hideg, szenvtelen anatőmiai kritikát is meglephet egy dextrocardia...
http://enekeskonyv.lutheran.hu/enek140.htm
VálaszTörlésItt a magyar vonatkozású verzó!
http://www.medieval.org/emfaq/misc/fillette.htm
Ez meg a "nyugati" szövegek sokaságából egy szép merítés!