2009. július 10., péntek

Értelmes Tervez részére Ateista

Hol csinál mi -ből jön?

Mi van a cél -ból élet?

Hogyan tud mi él békés és boldogan?
Ez hihetetlen kinyilatkoztatás osztozik tudás -ra tudomány, vallás, szerelem, kapcsolat, kormányzat, elmélkedés, végtelenség, érzékiség, örökélet, és így sok több...
"Itt az idő -hoz megáll hívő, és kezd -hoz ért." - Rael.
A Raelian Forradalom van merészen hoz körülbelül egy kiegészít paradigma műszak ágyunkon bolygó. A Üzenet meghatározott -hoz Rael kocsinkkal emberi Teremtők űrből tartalmaz a világ a leg--bb vakmerően individualisztikus filozófia -ból szerelem, béke, és nem - aglikán: egy gyönyörű összeállítás -ból szellemiség, érzékiség, és tudomány.
Kikutat ez website -hoz megtanul több...

19 megjegyzés:

  1. Ez egy üzenet Rael, a próféta az ateista intelligens tervezés mozgás

    VálaszTörlés
  2. Az a mókás, hogy a szakirodalom a raelizmust vallásként tartja számon.

    VálaszTörlés
  3. off de önök szeretik Spirót? én szerencsére nem és teljesen jó érzés ;]

    na on

    VálaszTörlés
  4. off Ha tudnám, mit lehet szeretni Spirón, biztos szeretném ;> on

    VálaszTörlés
  5. nem akarok mítoszromboló lenni de cant help it:

    Asked by a member of the audience after the reading why the book (Captivity) - at close to 800 pages - had not been published yet in English, Spiró said the literary historian, translator and Columbia University Professor Iván Sanders had translated three short excerpts from the novel and presented them to American publishers, "but nobody was interested in the book."

    "I have never had even one of my works published in German or English, I'm totally unknown," Spiró said.

    http://kultura.hu/main.php?folderID=1&ctag=articlelist&iid=1&articleID=276677

    VálaszTörlés
  6. Jéééé, ezek még vallást is alapítottak?

    Már miért ne lehetne vallás, kedves Tölgy. Az idegen planétán lakó tudósok teremtése semmivel sem bizonyítható jobban vagy kevésbbé, mint a Teremtés maga.

    VálaszTörlés
  7. Sedith, és az ufonautákat ki teremti?

    Sok mindent nem old meg a dolog...

    VálaszTörlés
  8. És a Teremtőt ki teremti?

    Sok mindent nem old meg a dolog...

    VálaszTörlés
  9. A Teremtő abszolút teremtő, nem pedig relatív teremtő. Attól eltekintve, hogy a férfi és nő közötti nemzés vagy a spermabankba járás sem áll a teremtés színvonalán, egy ufonauta legfeljebb egy élőlényt tudna „teremteni” (már teremtett adottságokból), de hogy tudná magukat az alapokat megteremteni, kezdve önmagával?

    A Teremtő sajátossága, hogy először Önmagát teremti meg.

    Majd önmagát Éggé (szubjektum) és Földdé (objektum) osztja, s így keletkezik a Kozmosz.

    A Teremtés fogalma tehát nem történeti és nem is biológiai kérdés, hanem metafizikai és mágikus.

    VálaszTörlés
  10. Ímit ír, inkább mitologikus. Ön meg akarja személyesíteni a keletkezés folyamatát. Nem fogunk egyezségre jutni. :)

    VálaszTörlés
  11. Ellenkezőleg. A megszemélyesítés akkor lép fel, ha egy ufonautát tekintünk teremtőnek. :>

    A mitologémákat megmagyaráztam, tehát nem nem mitologizáltam. Viszont ha mitologizáltam volna is, a Teremtő ebben a rövid leírásban nem személy, hanem személyfeletti.

    Amikor azt mondom, megteremti Önmagát, nem személyt értek alatta.

    Ennek ellenére, ha egy ufonauta képes személyt teremteni, akkor a „mitologikus” Teremtő ne volna képes személyiséget teremteni?

    Ilyesmire még egy bábszínész vagy egy író is képes.

    VálaszTörlés
  12. Micsoda manifesztuma ez az alulképzettségnek a reálgondolkodásban.

    Szerintem menj el Lornyon egy mixerbárba, ott biztos hasznodat veszik.

    De ha esetleg érdeklődsz és tanulni szeretnél arról hogy micsoda az hogy személyiség akkor kezdj el beszélgetni egy mesterséges intelligencia programozóval, esetleg agykutatóval.

    Akkor esetleg azt is megtudhatod hogy egy személyiség megteremtése mennyi elemből is állhat, és hogy egy "író" ha csak pusztán leírásszerűen vagy felsorolásszerűen szeretne személyiséget teremteni, akkor majdhogynem végtelen ideig kellene írni. Egy matematikus haver esetleg összeszámolhatja neked a szükséges időt.

    VálaszTörlés
  13. „Micsoda manifesztuma ez az alulképzettségnek a reálgondolkodásban.”

    ?

    „Szerintem menj el Lornyon egy mixerbárba, ott biztos hasznodat veszik.”

    Köszönöm, bár mixerkedni nem tanultam, így nem hinném, hogy (a kreativitáson túl) hasznomat vennék — minden állítólag evolúciós előzmény és mobilitás ellenére.

    „De ha esetleg érdeklődsz és tanulni szeretnél arról hogy micsoda az hogy személyiség akkor kezdj el beszélgetni egy mesterséges intelligencia programozóval, esetleg agykutatóval.”

    Mert ők birtokolják az egyedül helyes fogalmat arról, mi is az a személyiség? Igazán meggyőző.

    „Akkor esetleg azt is megtudhatod hogy egy személyiség megteremtése mennyi elemből is állhat, és hogy egy »író« ha csak pusztán leírásszerűen vagy felsorolásszerűen szeretne személyiséget teremteni, akkor majdhogynem végtelen ideig kellene írni.”

    Igaz, egy színész gyorsabban képes erre.

    „Egy matematikus haver esetleg összeszámolhatja neked a szükséges időt.”

    Ahhoz képest, hogy „majdhogynem végtelen ideig kellene írni”, az ufonauta által teremtett ember nem túl elrugaszkodott tézis az Ön számára, kedves Zoltán? :>

    VálaszTörlés
  14. Loxon, ezek szerint a teremtő nem személy, hanem személyfeletti. De mi az a személyfeletti? Ő nem megszemélyesíthető?

    VálaszTörlés
  15. Mondjuk van egy drámaíró, Shakespeare. Ez a drámaíró egy személy ugyan, de képes különféle személyiségeket immaginálni, amelyek karakterben teljesen különbözőek.

    Vagy vegyünk egy álmodót. Maga is szokott álmodni, Sedith, igaz-e? Nem álmodott-e olyan személyeket, akik teljesen eltérnek Öntől és álmában koherensen, saját logika szerint viselkednek?

    Én még olyat is álmodtam többször, hogy valaki viccet mesélt nekem, s a váratlan poénon nevetnem kellett a végén. Ez esetben az történt, hogy „énem” több, egymástól független személyt hozott létre.

    Sőt, álmomban csókolóztam gyönyörű lánnyal. Ki volt az a lány?

    Mindez nem skizofrénia, hanem (az álom esetében önkénytelen) teremtés.

    A személyfelettiségre ezek csupán „emberi” példák. Azt mondják, az ember énje bármiben megnyilvánulhat, egy kőben vagy egy fában is, egy állatban vagy egy emberben. Hasonlóképp egy manóban vagy egy óriásban. Mégis, ez az én osztatlan, személyfeletti marad, és megnyilvánulatlan. Megnyilvánulásokban látható.

    A Teremtő vagy teremtő (vannak emberek, akik képesek belekötni abba is, hogy az ember kis vagy nagy betűt használ, bizonyára a szabadság jegyében) személyfeletti, de képes személyes arculatot felvenni. Ez analóg az előbbi példákkal.

    Egyébként egy személyes arculat lehet szimbolikus is, tehát valójában nem személyt ábrázol, hanem bizonyos tanításokat. Például az ikonokra vagy — még jobb példa — a mandalákra, tanka-ábrázolásokra sokan azt hiszik, azt az adott vallásban „imádják”, vagy legalábbis ez az eredeti szerepük, holott azokban minden egyes vonásnak valamilyen tanítási, megismerési szerepe van. Valamit szimbolizálnak, meditációs objektumok.

    VálaszTörlés
  16. Loxon, Shakespeare megszemélyesíthető, ön mint álmodó, teremtő, továbbra is megszemélyesíthető. A teremtő nem.

    Értem, mire céloz, ismerem is a filozófiáját, több ezoterikus író beszél erről, de a kérdésemre nem adott választ.

    (egyébként olvas Müller Péter? vagy Hamvast? amit ír, nekem onnan nagyon ismerős)

    VálaszTörlés
  17. A teremtő, ha már felruházzuk a teremtőiség képességével, miért ne lenne képes személyisége(ke)t teremteni?

    (Egyébként Shakespeare-rel kapcsolatban sok a rejtély.)

    Hamvast szeretem, Müllert nem annyira, bár találtam értékes gondolatokat is az egyik könyvében (Kígyú és kereszt). Konkrétan mikre gondol?

    VálaszTörlés
  18. Mivel Müllertől mindent olvastam, és pár dolgoz Hamvastól is, konkrétumot nem tudok mondani, csak ezek a gondolatok onnan ismerősek.

    Müllertől valóban a Kígyő és kereszt a legjobb, de nekem a Lomb és gyökér valamint a Titkos tanítások is nagyon tetszett.

    De ma már nem nagyon tudok vele azonosulni.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)