2008. április 29., kedd

A Ramapithecus hanyatlása és kitartása a végeken

Magyarország egy elit hely. Tudományos szempontból is. Körülbelül, mint a legutolsó gyarmatra, ide is lassan érkeznek el a haladók gondolatai. Értsd: később érkeznek, viszont annál tartósabban maradnak. Provincialitásban ugyanis még 18 évvel a rendszermártás után is ripacs kis hely hazánk.


Itt van például a Ramapithecus bájosan szemérmetlen esete. A „legendás Leakey-szerencse” örököse, az antievolucionizmussal véletlenül sem vádolható Richard azt írja Az emberiség eredete című könyvében (magyarul: Kulturtrade kiadó, 1995)*:

“When first discovered, ramapithecus was put forth as a human ancestor. This proposal was based on jawbone fragments and a few teeth. This creature was depicted as an ape man for decades. Later it was admitted that it was not a direct ancestor of man. Please forgive me but upright posture can only be determined via pelvic structure. Otherwise there is absolutely no basis to assume it. Yet evolutionists assumed it on the basis of a few teeth and jawbone fragments. So this indisputably so-called ape man was simply based on evolutionist's wishful thinking and a dash of their vivid imaginations.” [2. kép /eltűnt/] [3. kép]


Az online biológiai felvételi előkészítő most ezt írja [itt]:

„Akármelyik elképzelés is az igaz, abban ma már mindenki egyetért, hogy a Ramapithecus faj képviselői nem emberfélék voltak (ellentétben a 159. oldalon közöltekkel!). A közeli rokonságot az első, még 1932-ben előkerült leletek néhány — valóban emberszerű — vonása alapján feltételezték, de az azóta (1980-as évek) feltárt teljesebb maradványok megerősítették a molekuláris biológusok kétkedését, miszerint ilyen régi (10 millió évnél idősebb) leletek nem lehetnek az ember felé vezető leágazás képviselői. Ma a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Ramapithecus az orángután egy korai megjelenési formája.”


Mit ír ezzel szemben a Tétel.info:

Az emberi élet kezdetei

Az emberelőd(Ramapithecus)

  • kb. 14 millió éve különült el az emberszabású majomtól
  • felegyenesedve járt → használta a kezét
  • gyümölcsöt, magvakat, néha húst evett
  • kisebb csoportokban élt
  • nem ismerte a tüzet
  • nem beszélt

A Lapoda Kislexikon:

„A legrégebbi, biztosan emberféle előd a Ramapithecus, amely 10-12 millió éves. Hazánkban is találtak 10 millió éves majomleleteket. Ezek közül a Rudapithecus hungaricus a Ramapithecusok rokona.


Honffy Pál szerint nagyon jól fogalmaz a tankönyv, amikor így ír:

„A következő — példaszerűen jó — meghatározásban érdemes megfigyelnünk a világos vonalvezetést, a gondolatok szabatos rendjét.

A ramapithecus 10-12 millió évvel ezelőtt élt emberféle. A nevében szereplő »Rama« szócska az indiai mondavilág egyik hősére utal, mivel a faj egyik képviselője Indiából került elő. A pithecus szó jelentése majom, ami azt jelzi, hogy ez az ősünk még nagyon közeli rokonságban állt az állatvilág főemlősével.”



Tehát elmondhatjuk, hogy az evolucionista tudósok fegyvertárában, valamint az oktatásban létezik egy módszer, ami hasonlít egy óvodában megtanult mondókához (rajzolni is kell hozzá):

Pont, pont vesszőcske, készen van a fejecske.
Kicsi nyaka, nagy a hasa, készen van a török basa.


Barátaim, igyunk egy forró teát, kegyelettel gondolva szegény, akaratán kívül kultúrhőssé, majd az antievolucionizmus mártírjává vált ramapithecusra, aki — leggyengébb láncszemként — úgy került az „emberiség evolúciós családfájába”, mint Pilátus a krédóba. Legközelebb, ha Darwin-gumóinkat eléri a vád szele, a dryopithecus-ról írunk majd, hisz ő is megér egy misét.

* * *

* A könyv magyar kiadásának fülszövege:

„Richard Leakey, a világhírű antropológus minden bizonnyal örökölte a legendás »Leakey-szerencsét«, mive ő talált rá a Turkana-tó partján 1984-ben a Homo erectus több mint 1,5 millió éves csontdarabjaira. A szenzációs lelet megtalálója most a Világ — Egyetem sorozat számára írt könyvében foglalja össze a legújabb kutatási eredményeket, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy mind pontosabb válasz fogalmazódjék meg a kérdésre: mi tette az embert emberré?”


"Politically Correct" tudomány és a Pithecus Erectus esete

Jézusom

„Mielőtt bárki politikai síkra terelné a kísérlet értelmezését és esetleg azt szűrné le belőle, hogy a liberálisok adekvátabb módon gondolkoznak, előre szólok, hogy ez az eredmény mindössze annyit jelent, hogy bizonyos típusú feladatokban a liberális beállítottságú emberek jobban teljesítenek. Ahogy a szerzők is kiemelik a cikkben, más szituációkban, ahol például épp egy stabil válasz az optimális, ott valószínűleg a konzervatívok érnének el jobb eredményt.”

Eddig a kutatócsoport PC magyarázkodása.

Ez csak egy példa arra, hogy az amerikai tudomány pontosan olyan színvonalú eredményeket produkál, mint anno a szovjet. Ezek a dolgok bulvárheccnek illenek be, ezért beraktam őket a bulvár-rovatba is.

*


Íme, a „felvilágosodás” öröksége. Egy dolgot biztosan leszűrhetünk: az aufklérer tudományfelfogás szoftverei majomagyon futnak a legjobban. De sajnos a majomagy sem haladó: borítékolhatóan ugyanolyan majomkodó bizonyítékokkal áll elő. Ugyanaz a kognitív és motorikus pattern immár néhány évszázad óta.


Vágó Istvánnal vagy (más szinten) Tatár György-gyel vitatkozni nem sok értelme volna. Viszont hogy ne csak a „szkeptikusok” (önmagukat kétségbe nem vonó) marhaságai, leninista vágású és újra divatba jött keményvonalas ateizmusuk álljon itt, nézzünk egy kevés másfajta megközelítést is:

Buji Ferenc: Az ember evolúciós önértelmezése
Ugyane szerzőtől különösen ajánlom még:
Buji Ferenc: Hol van Isten? In: Magasles, Kairosz Kiadó, Bp., 2006.
Titus Burckhardt: Kozmológia és modern tudomány
René Guénon: A fejlődés mítosza
René Guénon: Két mítosz: Civilizáció és fejlődés

Ateaista

2008. április 28., hétfő

Magyarország 2008


Ma künn jártam az országban, körülnéztem és nem nagyon tetszett, amit láttam. Igaz, tegnap sem. Így láttam a mai Magyarországot. Magunkat.

A kép 1940 szeptemberében készült a bombázás után a Holland House Könyvtárban, Londonban.

Most van, aki azt gondolja: Á, csak a szokásos konzerves kultúrpesszimizmus!

De nincs igaza. Ez egy optimista kép, és egy optimista poszt. A romok közt az emberek ugyanis könyveket keresnek és olvasnak!

Az igaz, hogy itt állunk bokáig a megújuló szocialista és liberális kísérletek romjai közt, de azért vannak könyvtáraink. A hagyomány itt van, és a mi nemzedékünk élete biztosan nem volt és nem lesz unalmas. Van mit eltakarítani, van mit kiásni a romok alól.

2008. április 25., péntek

Demokrácia-ekézés pt.1

Mivel a Teakraták körében is előkerült a demokrácia témája, gondoltam, (szokásomhoz híven) finoman, arisztokratikus mozdulatokkal és autentikus konzervatív módjára belerúgok egy kicsit.

1) telosz – a demokrácia hívei haladók. Azt gondolják, hogy a demokrácia alkalmazása az élet minden területére egy olyan állapothoz juttat bennünket, ahol boldogok leszünk. Implicite feltételezik tehát azt is, hogy a demokrácia, mint olyan, mindenhol minden további nélkül alkalmazható – ezért is nevezem őket demokratikus fundamentalistáknak.

2) a politikai gondolkodók között nagyítóval kéne keresni azokat, akik hívei voltak a demokráciának. Bírálóiból, elítélőiből már annál több van. Még Tocqueville-t is érdemes megnézni, akit noha a demokrácia egyik "szentjének" tartanak, nos, talán mégsem volt annyira híve a demokráciának: az igaz, hogy azt mondta, elkerülhetetlen a demokrácia terjedése, ám ettől nem volt feltétlenül boldog.

(Ha valaki emlékszik egyáltalán olyan figurára, aki támogatója volt, szóljon!)

3) Ha a nyugati demokráciák működőképesek, kérdés, mitől azok? Tölgy kartárs helyesen vetette föl egy kommentben, hogy a demokráciáknak rengeteg nem-demokratikus előfeltételük van (tekintély, nevelés, hagyomány, lojalitás, stb.). A kérdés az, hogy azért működnek-é a demokráciák, mert demokráciák, vagy ezen nem-demokratikus elemek is segítik működőképességüket? Ha utóbbi a helyes válasz, akkor a demokratikus fundamentalizmus egy marhaság.

4) A XX. század zsarnokságai demokráciák voltak. Mind a népre és a többségre, valamint a népszuverenitásra hivatkoztak. Szintén Tölgy vetette föl, hogy a monarchiák is elmehetnek rossz irányba, ugyanakkor olyan tragédiákat egyik zsarnokság sem volt képes produkálni, mint a XX. századi totalitárius demokráciák.

5) Nevelés, hagyomány – mint említettem, a monarchiák is válhatnak zsarnoksággá, azonban kérdés, a demokráciák, avagy a keresztény monarchiák adnak erre nagyobb lehetőséget? Az elmúlt néhány száz év európai történelmén végigtekintve a demokráciák nem állnak túl jól: a monarchia intézménye hagyományon, tekintélyen és nevelésen alapul (upsz, ezek elég konzervatív fogalmaknak tűnnek!), így valószínűleg egy monarcha "szakértelme" megbízhatóbb, mint a változékony "többség" döntése alapján kiválasztott demokratikus politikusé.

... A sor folytatható, még folytatom is, de itt most berekesztem; egyrészt, mert ha mindent le akarnék erről írni, sosem végeznék, másrészt pedig kész a teám...

2008. április 24., csütörtök

Onedin-család — és egy igazi hajós: Tim Severin




Szeretem a nagy vitorláshajókat. A hajózásban kétségkívül van valami erőteljesen konzervatív vonás, legalábbis Európában vagy Ázsiában. Bár a kereskedelem elarcátlanodása is szorosan összefügg a hajózással, még a régi kereskedelmi hajózásban is volt többlet a pláza-ethoszhoz képest. Harc az elemekkel, bátorság, teherbírás, kockázatvállalás, a ma általánosnál nagyobb volumenű élet. S ha betölti képzeletünket egy vitorláshajó fenséges képzete, már nincsenek messze tőlünk a felfedezők kalandos útjai.

Nem a gyarmatosítás, nem az anyagi haszonszerzés, hanem az önmagáért való kaland vonz minket. Az a fajta hódítás, amely a tájakban, a tengerekben örömöt lel, amely a hajózók saját szabadságának tükörképe.

A hajó egy kis társadalom is. A hajón – bár mindenki utas – nincs, nem lehet demokrácia. A matróz nem lehet kapitány, mindenkinek pontosan kell értenie a feladatát. A kormányos óriási felelősséggel rendelkezik.

És ha elértünk gondolatban a felfedezés, a messzi vidékek vágyáig, már csak az a kérdés, hogy milyen mélységig vagyunk felfedezők. Voltak, akik megelégedtek a puszta földrajzi és egyéb természeti viszonyok leírásával. Voltak olyanok, mint Szent Brendan vagy az argonauták, akik útjuk során nem csak a külvilágban, hanem a mélységekben hajóztak.

Ez a bejegyzés egyúttal tisztelettétel Tim Severin-nek [A Tory Film Festival weboldala sajnos időközben megszűnt – a szerk.], a Jason és a Brendan kapitányának.



2008. április 23., szerda

Libertas

Régi szép emlékek, amikor Sharon Stone-t kihallgatták az Elemi Ösztönben, hm, hányan átélték már...

A film rendezője, a holland katolikus Paul Verhoeven, most egy könyvvel hívta fel magára a figyelmet. Vélhetően látta a Brian életét, és némely elemét talán túl komolya vette. Azt hihette, dokumentumfilm maradt fenn. És most, 20 év munkájával megírt egy könyvet, ami bizonyosan sikeres lesz, bevételt is hozni fog. Sharon Stone megöregedett, már nem lenne a kihallgatásos jelenet olyan ütős. Könyvben meg végképp nem.

A mostani szenzáció témája egyszerű: Jézus egy nemi erőszak gyümölcse volt, Máriát egy római katona erőszakolta meg. Gondolom, majd kiállnak mellette a szólásszabadság honi, elhomályosult tekintetű hívei. A szent szabadság nevében.

De.

Az van, hogy a szerzőről kritikát író népszerű konzervatív filmes oldal neve Libertas. És a selejt bosszúja mellett jó szólni a jóról is. A Libertas meg jó. Megismerhető belőle az amerikai konzervatív gondolkodás. És a filmvilág is. És emellett még élvezetes és folyamatos Hollywood-kritikákat is olvashatunk.

2008. április 22., kedd

A nemzetrűl


A ma magukat konzervatívnak gondoló magyarok számára jellemzően fontos a nemzet. Ezért sokuk nem tud mit kezdeni az olyan konzervatív tekintélyekkel, mint Metternich, és általában a nemzetek feletti, azokat korlátozó Monarchiával és más intézményekkel, mint a Római Katolikus Egyház, vagy az arisztokrácia.

A konzervatív „Alapító Atyák” nem nagyon voltak oda a nemzetért, az számukra elsősorban Rousseau-t és a forradalmat jelentette, valamint a népszuverenitást.

De közben elterjedt a nemzettudat és a demokrácia — Európában; és talán részben ezzel is magyarázható a konzervatívok visszaszorulása a kontinensen. Idővel a nacionalizmus megjelent az utolsó nemzetek feletti monarchiában is, elsősorban a skótoknál. Blair nagyon meg akarta verni a konzervatívokat, ezért támogatta az önálló skót parlament gondolatát, ki is estek egész Skóciából a konzervatívok. A vesztes Major pedig figyelmeztette szavazóit, hogy ez az Egyesült Királyság végét jelentheti. És most már a little Englanders felvetették a külön angol parlament gondolatát is. Mit tegyen Cameron? Hál’ Isten, ez az ő problémájuk.

De mit gondolnak erről a teakrata konzervatívok? A patriotizmus nem csupán játék a szavakkal, ez a hétköznapi hazaszeretet, a saját világunk megbecsülése, akár a sarki pékről, akár a gazdasági patriotizmusról legyen is szó. Ez a népszuverenitás gondolata előtti és attól függetlenül is megtalálható érzés például a Tamási Ábeljében. Nincs értelme és nincs indoka, ennyiben csoda. Csak a haladárok várják el a racionalizálását, és csak a nacionalisták akarják nacionalizálni. A patriotizmus az intézményeinkhez és az eszményeinkhez való ragaszkodás, már ha vannak. Vannak-e?

2008. április 21., hétfő

Margaret Thatcher: There is no such thing as society

I think we have gone through a period when too many children and people have been given to understand “I have a problem, it is the Government's job to cope with it!” or “I have a problem, I will go and get a grant to cope with it!”, “I am homeless, the Government must house me!” and so they are casting their problems on society and who is society? There is no such thing! There are individual men and women and there are families and no government can do anything except through people and people look to themselves first. It is our duty to look after ourselves and then also to help look after our neighbour and life is a reciprocal business and people have got the entitlements too much in mind without the obligations, because there is no such thing as an entitlement unless someone has first met an obligation and it is, I think, one of the tragedies in which many of the benefits we give, which were meant to reassure people that if they were sick or ill there was a safety net and there was help, that many of the benefits which were meant to help people who were unfortunate — “It is all right. We joined together and we have these insurance schemes to look after it”. That was the objective, but somehow there are some people who have been manipulating the system and so some of those help and benefits that were meant to say to people: “All right, if you cannot get a job, you shall have a basic standard of living!” but when people come and say: “But what is the point of working? I can get as much on the dole!” You say: “Look” It is not from the dole. It is your neighbour who is supplying it and if you can earn your own living then really you have a duty to do it and you will feel very much better!

2008. április 20., vasárnap

Trollok és droidok

Mint a blog adminisztrátora, írtam a megjegyzés-sablonhoz egy üzenetet. Sose hittem, hogy ilyen agresszív szózatot fogok intézni szegény kommentálókhoz, pedig de. Egy névtelen ugyanis már elkezdte.

Teljesen mindegy, hogy egyetemista-e valaki, ha utánozhatatlanul eredeti mondandója az, hogy "Ez a diskurzus külömben mazochizmus vagy mazturbáció?"

(A szerző diszgráfiájától [?] most tekintsünk el.)

Nem nagyon ismerem az internetes szaknyelvet (nem is törekszem erőfeszítés által megismerni), de az interneten, illetve a telekommunikációs eszközökkel kapcsolatos életben (pl. telefonhasználat) szerencsére működik még egy egészséges disztingválás normális, illetve más típusú lények között. A blogok és más alkalmatosságok lehetőséget adnak szerzőiknek kommentá(to)rok, kommentátrixok megválogatásához, minősítéséhez.

A droidok és trollok azonban általában annyira hülyék, hogy alapvetően szórakoztathatják is az embert. Ezért néha nem is jó ötlet mindent eliminálni, ami tőlük felénk érkezik.

Bátorítom tehát kommentálóinkat, hogy ha találnak néhány ilyen szuperostoba blogkommentárt, azt idézzék be kommentjeikben. Hadd nevessünk.

Van-e társadalom?

A szociológusok kedvelt témája a „társadalomra” való hivatkozás. Kissé paradox módon, hiszen a XVI.-XVII. században a „társadalom” fogalma épp egy önszabályozó, önmagát fenntartó közösség jelentésével bírt, ma pedig külön „szakértői” munkával szükséges a társadalmat létrehozni/fenntartani, amihez egy gnosztikus elitre van szükség.

Ha eredeti jelentését elvesztette, vajon van-e értelme „társadalomról”, mint olyanról beszélni? És ha ennek létrehozása/fenntartása egy külön társadalom-mérnök elit állandó beavatkozását igényli, akkor mi benne a „társadalmi”?

Hölgyek-Urak szerint?

Vagy mondjuk azt Maggievel, hogy there is no such thing as society?

2008. április 19., szombat

President Hawk és a csapásmérő tea klub

.

A teakraták, úgy látom, nem formalisták. Jaj de jó! Az intézményes tekintély nem feltétlenül tisztelendő. Roppant határozottan, a teaklubba szerelendő csapásmérők indítópultjának használatát javasolták.

Megelőző csapásról már szó sem lehet.

De a teakraták cselekvési köre erősen korlátozott. Királyunk nincs, se jó, se rossz. Bár a jó király eljövetelében bízhatunk. De addig is az államfőnek vajon mi a feladata? Mit tegyen?

Mit mond a lelkiismerete? A formális jog, az általa is alkotott, de a gyakorlattal és a polgárokkal semmilyen kapcsolatban nem álló konstrukció, az Alkotmány követése és őrzése vagy az ország problémájának megoldása-e a feladata? Túl tud-e lépni értelmiségi perplexusán és politikushoz méltóan dönteni és cselekedni? Igen, kizökkent az idő, és kárhozat, de ő született helyrehozni azt. A Tubesre elment néhány fát megmenteni. És az politikai közösség...?

És ha nem tud vagy mer cselekedni, megteszi-e a felelős államférfiú számára ilyenkor maradó (le)lépést?


Szabadkőművesek világkongresszusa

Alábbi írást a Galilei szabadkőműves páholy honlapjának sajtófigyelőjében találtuk.


Márton László:

Szabadkőművesség

Franciaország az elmúlt hetekben az európai történelemben páratlan eseménysorozatnak volt a színhelye. A köztársaság az első szabadkőműves páholy 275. évfordulóját ünnepelte. Nem a szabadkőműves szervezetek ünnepelték magukat, hanem a Francia Köztársaság közjogi méltóságai: Jacques Chirac államfő, Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök, Jean-Louis Debré, a parlament elnöke, Nicolas Sarkozy belügyminiszter, Dominique de Villepin külügyminiszter, Párizs és Lyon polgármestere fogadta a tíz francia szabadkőműves szervezet és a külföldi meghívottak küldöttségét. Magyarországot Nacsády András [2] [3], a Magyarországi Nagyoriens elnöke képviselte az ünnepség-sorozaton; nekem [2, alul, Konrád György-gyel] [3] jutott a megtiszteltetés, hogy elkísérjem.

Az 1728-ban angolok által alapított párizsi szabadkőműves mozgalom ugyan sohasem tagadta meg eredetét, de a felvilágosodás terjedésével nagyon hamar tősgyökeres európaivá vált, és a XIX. század elejétől a maga útját járta. A mostani ünnepségek egyik ki nem mondott, de nem is titkolt indoka éppen a francia szabadkőművesség szerepe volt a köztársasági eszme terjesztésében. A Szabadság — Egyenlőség — Testvériség hármas jelszavát ugyanis, amely minden középületen olvasható, a páholyok ajándékozták a respublikának. A felvilágosodásban oly nagy szerepet játszó enciklopédisták, a rabszolgaságot eltörlő Schoelsher, az ingyenes és kötelező közoktatást bevezető Jules Ferry (a mostani oktatási miniszter dédapja), az egyházat és az államot elválasztó Emile Combes, a német megszállás elleni belső ellenállást vezető Jean Moulin és az „Európa atyjának” tekintett Jean Monet, mind szabadkőműves volt.

A köztársasági eszme mai értelmezése túlmutat az államformán, hiszen bizonyos helyzetekben az alkotmányos monarchiákban érvényesül legjobban. Itt jutunk el a mostani ünnepség-sorozat egyik fontos indokához. A politikusok méltató beszédei kivétel nélkül azt hangsúlyozták, hogy a felvilágosodástól a forradalomig, I. és III. Napóleontól a mai érett és erős parlamenti demokráciáig egyenes vonal húzódik: nem lehet és nem szükséges bármit ki- vagy letagadni a múltból. A francia szellem
természetesen sok áttétellel — most is e forrásokból táplálkozik, és elterjedésük önmagában is növeli a mai Franciaország presztízsét.

Sokszor, és bizonyára nem véletlenül, elhangzott, hogy amíg a latin szabadkőművesség virágzik és erősödik, az angolszász ág az uralkodóházzal és az angol arisztokráciával máig tartó szoros összefonódása ellenére nem játszik hasonló szerepet. Annak ellenére sem, hogy Nagy-Britanniában és Észak-Amerikában ma is jóval erősebb, szellemi-társadalmi befolyása mégis a nullával egyenlő, tagjai rohamosan fogynak. Párizsban ott voltak a lassan évszázados fekete-afrikai szabadkőműves rendek képviselői, törökök, görögök, Kelet-Közép-Európa minden országának küldöttei, akik éppen a franciák segítségével élesztették fel saját mozgalmaikat.

Chirac elnök, aki, amint beszélgetésünkből kiderült, naprakészen ismeri a magyarországi viszonyokat, részletes tájékoztatást kért a hazai szabadkőművesség helyzetéről. Nicolas Sarkozy belügyminiszternek első szava magyar származására utalt, és noha nyelvünket nem beszéli, édesapjának nevét pontosan ejti ki. Párizsban megtapasztaltuk azt, amit nálunk politikai kultúrának neveznek, de ritkán gyakorolnak. A jobboldali államfő, a jobbközép kormány tagjai, éppen úgy, mint Párizs és Lyon szocialista polgármesterei, személyes elkötelezettségüket félretéve egy nyelven beszéltek. Eszükbe se jutott, hogy az alkalmat felhasználva politikai ellenfeleiken üssenek, vagy a múltat pillanatnyi érdekeik szerint értelmezzék.

Az ellenkezőre azonban akadt példa. Jean-Louis Debré, a parlament elnöke személyesen vezette végig a küldöttségeket a nemzetgyűlés épületében. Mivel éppen június 23-a volt, hosszan elidőzött a Mirabeau-t ábrázoló domborműnél, amelyen 1789. június 23-án a „harmadik rendet” képviselő szabadkőműves államférfi a király megbízottjának szemébe vágta: „Mi a nép akaratából vagyunk itt, és csak a szuronyok hegye kényszeríthet távozásra” — voltaképpen ezzel, a népfelség kinyilvánításával kezdődik a forradalom, mondotta a rögtönzött történelemórán a törvényhozás jogász elnöke.

A minden oldalról érkező ünneplés, elismerés, bátorítás jelentése egyértelmű.
A francia szabadkőművesség azért válhatott és maradhatott a köztársaság legfőbb támaszává, mert egyrészt sohasem adta fel a társadalom szüntelen jobbításának szándékát, másrészt a pártok és érdekcsoportok versengésétől, a hatalom-gyakorlástól távol maradva, olyan teret biztosított, ahol a külvilágban gyakran egymásnak szegülő férfiak találkozhattak, és szót érthettek egymással.

Öröm volt látni és hallani, hogy amit más világtájakon a primitív propaganda összeesküvésként próbál beállítani, a mozgalomhoz személyesen nem tartozó francia politikusok szemében érdem. Az ünnepség-sorozat egy másik tévhit eloszlatására is alkalmat adott. A titkolózónak vélt szabadkőműves rendek a közvélemény elé álltak, nyíltan és érthetően elmondták, kik ők és hogyan működnek. A legbefolyásosabb szervezet, a Franciaországi Nagyoriens
egyébként magyar származásúelnöke, Alain Bauer, arra biztatta a közéleti szereplőket, hogy az eddigi diszkrécióval felhagyva, nyíltan vállalják szabadkőműves voltukat, hiszen amint a példa mutatja, ezzel legfeljebb elismerést kockáztatnak. Legalábbis Franciaországban...

A szerző író

Forrás: Magyar Hírlap — 2003. június 13.

Konzervatívok Uniója

Ennek a cikknek az apropóján:

Here in Transylvania, it feels okay to be proudly English

Már az is érdekes, ahogy az angol cikkíró – az erdélyi Miklósvárról – beszámol az erdélyi magyar kisebbség gondolkodásáról. A románokat lenézik a magyarok – a rather backward people, they feel, a confused, hysterical, limping hybrid of two mutually exclusive racial types, the Slav and the Latin. Imagine an unsuccessful Neapolitan thug marrying a penniless whore from Novgorod and their issue would resemble something equating to your average Romanian. Szerencsére vannak a cigányok, akiket aztán mind a magyarok, mind a cigányok lenézhetnek.

De nem ez a lényeg. A cikkíró az Unióval küszködik. Az Európai Uniót, mint nemzetállamot lebontó szuperállamot persze egy igazi angol konzervatív utálja. Sajnos azonban a másik Uniót, amit az Union Jack jelképez, azt nem utálhatják, hanem szeretniük kell.



Ráadásul a brit Unió a nagy európai regionalizálódásban nemzetállamként van pozicionálva. A cikkíró nem is tud túlesni ezen az ellentmondáson. Miért is kell szeretnie a saját Unióját, ami nemzetállam és amiben a kisebbségek mozgolódnak, és miért kell utálnia a brüsszeli Uniót?

Mit gondol erről egy magyar konzervatív?

Ui.: Érdemes elolvasni a román kommentelők beírkáit a szöveg végén. :-)

2008. április 18., péntek

Világ monarchistái, egyesüljetek! — (bővítendő)

Összeszedtem a világon fellelhető, működő monarchikus államokról vagy államszerű formációkról szóló néhány informatívabb weblapot, hivatalos oldalt. Kapcsoltam a monarchia valamilyen formájára törekvő — általam ismert — szervezeteket is. Kritikát egyikkel kapcsolatban sem fogalmaztam itt meg.

A kommentárokban lehet kétségbe vonni, vagy segíteni a gyűjtésben.

Volt, aki félig-meddig komolyan óva intett a monarchizmus iránti komolyabb politikai érdeklődéstől. Az óva intést vagy a fanyalgást fölöslegesnek tartom. A kritikával és humorral szemlélés bármely államformára kiterjedhetne, viszont csak a monarchiák rendelkeznek olyan jelleggel és terminológiával, ami a politikát — mint olyat — számomra szimpatikussá teszi.

A bejegyzés mellé nem igazán ajánlott Earl Grey tea fogyasztása. Ha teánk mellől hajlandók vagyunk felállni, igyunk inkább barátainkkal Krušovice-t v
agy bontsunk Metternich pezsgőt.

Loxon


Európa

Athos-hegyi közösség [teokratikus közösség]
† Mount Athos — Agion Oros — Mountain Athos — Athos
Mount Athos, Agion Oros — Chalkidiki (Halkidiki)
Athos, the Holy Mountain
Az Athosz-hegy zászlaja

Status Civitatis Vaticanae (Vatikán) [teokratikus monarchia — abszolút monarchia]
Vatican: the Holy See

Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend
J. Sz. J. Sz. M. L. Autonóm Perjelségeinek Szövetsége
Szuverén Máltai Lovagrend — Wikipédia
Magyar Máltai Lovagrend
Máltai Lovagrend — lap.hu

Andorra [parlamentáris monarchia]
De S. E. el Copríncep Francés
Andorra — el país dels pirineus

Monacoi hercegség [alkotmányos monarchia]
Monaco, Monte-Carlo
Monaco Official Site
Prince's Palace of Monaco — Officiel-Palais Princier
The Principality of Monaco

Seborga hercegség [alkotmányos monarchia] — vitatott (ld. kommentárok)
Seborga
Principality of Seborga
Seborga (Wikipedia)
Giorgio Carbone (Wikipedia)

Liechtenstein [alkotmányos monarchia]
Portal of the Principality of Liechtenstein — Princely House
Das Fürstenhaus von Liechtenstein

Benelux államok
Monarchie (Belga királyság) [parlamentáris monarchia]
Het Koninklijk Huis (a holland királyi ház) [parlamentáris monarchia]
Bienvenue au Grand-Duché de Luxembourg (Luxemburgi nagyfejedelemség) [parlamentáris monarchia]
Cour grand-ducale de Luxembourg

Észak-Európa
The Danish Monarchy (Dán királyság /Dánia, Feröer-szk. és Grönland/) [parlamentáris monarchia]
kongehuset.no — Forsiden (a norvég királyi ház — Norvég királyság /Norvégia és Svalbard/) [parlamentáris monarchia]
The Royal Court of Sweden (a svéd udvar) [parlamentáris monarchia]
Kungahuset (a svéd királyi ház)

Nagy-Britannia (Egyesült Királyság) és a Commonwealth [parlamentáris monarchia]
Welcome to the official web site of the British Monarchy
The Prince of Wales
The Royal Channel (The Official Channel of the British Monarchy — YouTube)
The Monarchist (blog)
Monarchy of Canada
Monarchy in Australia — Wikipedia, the free encyclopedia
Monarchy of New Zealand

Spanyol királyság [parlamentáris monarchia]
Spanish monarchy — Wikipedia, the free encyclopedia
The Royal Household of His Majesty the King — Welcome


Ázsia

Bhután [abszolút monarchia]
Bhutan — Wikipedia
Kingdom of Bhutan
Bhutan Government Links
Monarchy and Royal family of Bhutan [Bhutannewsonline.com]

Nepál [alkotmányos monarchia] (2008-ig)
Nepalese Monarchy — Wikipedia

Thaiföldi királyság [alkotmányos monarchia — parlamentáris monarchia]
Monarchy

Kambodzsa [parlamentáris monarchia]
Official Website of HM Norodom Sihamoni of Cambodia
Welcome to my Web site [Norodom Sihanouk]

Japán császárság [parlamentáris monarchia]
Welcome to the Imperial Household Agency Homepage (A japán császári ház)
Prince Tomohito of Mikasa — Wikipedia

Iszlám

Al Mamlakah al Maghribīyah (Marokkói királyság) [alkotmányos monarchia]
II. Abdullah király — Al Mamlakah al Urduniyah al Hashimiyah (Jordán Hasemita Királyság) [alkotmányos monarchia]
Dawlat Qatar (Katar) [abszolút monarchia]
Mamlakatu l-Bahrajn (Bahrein) [alkotmányos monarchia]
al-Mamlaka al-Arabijja asz-Szaúdijja (Szaúd-Arábia) [abszolút monarchia]
Davlat al-Kuvajt (Kuvaiti sejkség) [alkotmányos monarchia]
Al-Imārāt al-‘Arabīyya al-Muttahida (Egyesült Arab Emirátusok) [abszolút monarchia]
Szaltana Omán (Ománi szultánság) [abszolút monarchia]
Madzslísz [Iráni törvénykezés, teokratikus köztársaság]
Negara Brunei Darussalam (Brunei szultánság) [abszolút monarchia]
Malajzia [föderatív választói monarchia — parlamentáris monarchia]


Afrika

Lesothói királyság [alkotmányos monarchia]
Mmuso wa Lesotho

Szváziföld [abszolút monarchia]
Swaziland Government

KwaZulu-Natal

Buganda


Óceánia

Tongai királyság [alkotmányos monarchia]

Nyugat-Szamoa [alkotmányos monarchia]

*

Monarchista hitvallású szervezetek

Magyarország (Habsburg-Lothringen dinasztia)
Őfelsége II. Ottó Magyar Apostoli Király
Károly Király Imaliga

Ausztria (Habsburg-Lothringen dinasztia)
Die Seite der monarchistischen Organisationen in Mitteleuropa — Schwarz-Gelbe Allianz

Egyesült Királyság (Windsor-ház)
The Monarchist League of Canada
The Australian Monarchist League
The Monarchist League of New Zealand

Franciaország
Alliance Royale
Legitimisták (történelem)
Imperial and Royal Houses of France (linkek)

Németország
Tradition und Leben e. V.
Kaisertreue Jugend

Olaszország (Itália)
Alleanza Monarchica — Stella e Corona

Csehország
Koruna Česká

Lengyelország
Klub Zachowawczo-Monarchistyczny

Oroszország
Orosz Birodalmi Unió-Rend
Orosz Monarchista Mozgalom (RMD)
Orosz Monarchista (lap)
www.monarchruss.org

Szerbia
Szerb királyi ház

Bulgária
II. Simeon Nemzeti Mozgalom

Portugália
Real Associação de Lisboa

Etiópia
The Crown Council of Ethiopia

Brazília
Brasil Imperial

Egyesült Államok és Kanada
Royalist Party of America
The Royal Society of North America (Société Royale d'Amérique du Nord)

Vietnam
The Vietnamese Constitutional Monarchist League

Nemzetközi
The official website of The International Monarchist League and The Constitutional Monarchy Association


*

Definíciók, elnevezések

Monarchia — Wikipédia
Iszlám köztársaság (angolul)

Monarquias no Mundo
Heraldica


2008. április 17., csütörtök

Tereskova és a konzervek



Na most, mit gondoljunk? A képen látható hölgy Tereskova, aki a 2006. októberi sajnálatos események idején ily módon fejezte ki véleményét. Oda tette az épület sarkára, a rend őrei döbbenetére. Parancs erre nézvést nem volt. És mivel nem Árpád-sávos a vélemény, éppenséggel nyilvánosságot kaphatott (bár azóta csak elmosta az eső).

Tereskova nem konzervatív, kicsit sem. Nem tiszteli a tekintélyeket, kicsit sem. De mi van a konzervatőrökkel? Ha Néró vagy Hierón kezébe kerül a politikai hatalom, a kormányzat és a törvényhozás tekintélye meddig őrizendő meg? Feltétlenül és minden körülmények között? Vagy elképzelhető olyan helyzet, amikor a konzervatív mégis az intézményes tekintély ellen cselekszik?

Bulvár bemutatja: Eugenika és tehetség

A tehetség isteni ajándék. A szex emberi dolog.
Mi köze ennek egymáshoz?
A genetikus állomány segítségével igyekszünk megőrizni az isteni tehetséget.

premissza 0. Faludynak volt egy új felesége
premissza 1. Faludy tehetséges volt
premissza 2. A tehetséget őrizni kell
premissza 3. A férj tehetségét a feleségnek kell őriznie
premissza 4. A tehetséget a genetikai állomány tartalmazza
premissza 5. A tehetséges ember genetikai állományát fenn kell tartani (egy utódban)
premissza 6. A férj genetikai állományát a feleség segítségével kell fenntartani

konklúzió 1. A férj tehetségét egy utódban kell továbbvinni
konklúzió 2. Faludy feleségének utódot kell szülnie Faludytól, hogy a tehetség megmaradjon

probléma 1. A férj halott.

megoldási javaslat: A férj élő leszármazójából vett genetikai mintával megtermékenyíteni a feleséget.

bónusz: A feleség nővére vállalná az utód kihordását

probléma 2. Az egyetlen leszármazó anglikán papnak készül és saját családot szeretne
______________________________


Legyünk okosak együtt

ps. ez nem vicc:
Forrás

2008. április 16., szerda

Nagy-Magyarországról és Jeruzsálemről

Eszmecsere-átirat a Reakció blogról


„Loxon”

Tölgy, miért írja, hogy Nagy-Magyarország nem létezett nyolcszáz évig? Maga diverzáns.

Úgy tudom, az államalapítástól (sőt, voltaképpen előbbtől) kezdve 1920-ig de iure az „entente cordiale” szerint is létezett.

De more — és a maga sajátos geográfiai-ethnográfiai és mindenekelőtt királyi integritásában — pedig azóta is létezőnek tekinthető, mint ahogy a török hódoltság alatt is elviekben létezett — a szív igényt tartott rá.

Ezt írta Hamvas Béla a trianoni békediktátum utáni alakzatról:

„Hát minek mondjam? Határnak nem mondhatom. A Kárpát-hegység az határ, de amit az esztergomi hídon a második pillérnél húztak, az csak stráf.”

(Túl a stráfon [Karcolat]. Budapesti Hirlap, 1924. október 24. 4. o.)

„Otvospeter”

Mi az a királyi integritás?

„Loxon”

Azt értem alatta, hogy Magyarország de more egy királyság. És a királysághoz területek tartoznak, úgy integer (egész). Pl. Jeruzsálem a magyar királysághoz tartozik II. Endre óta. Lehet, hogy effektíve nincs Jeruzsálemben egy magyar katona sem, és nem ismeri el senki. Nem is szükséges. De a magyar királyság integris része.

„Tölgy”

A magyar királyság I. István idejében eléggé messze volt a tengertől. Aztán jött a hódoltság kora. A Nagy Magyarország csak a legutolsó változat a sok közül.

„Loxon”

A „Nagy Magyarország” definíció így meglehetősen merev, hiszen Magyarország alakzata többé-kevésbé mindig változott. A lényeg, hogy nem a „keze-lába levágott” országra gondolunk. Ilyen értelemben már a szent istváni Mo. is nagy. Vagy akkor nevezzük máshogy? „Klasszikus Magyarország”? Egyéb javaslat?

Jeruzsálem státusáról:
http://www.ngw.nl/int/oos/ooshong/terr.htm
http://www.ngw.nl/int/oos/ooshong/jerusale.htm

Továbbá:

„II. Endre III. Béla és Châtillon Anna gyermekeként született 1177-ben. Másodszülött fiúként nem Endre kapta a magyar trónt, de atyja 1188-ban Halics trónjára segítette. 1190-ben azonban elűzték a trónról, és a herceg újra a magyar udvarban élt. Apja halála után Imre lett Magyarország királya, akire 1197-ben a hatalomból kimaradt herceg rátámadt a szlavóniai Macsek városánál, és a hatalom megosztását követelte Imrétől. A király így átengedte testvérének a dalmát-horvát hercegi címet. 1198. március 31-én a támadó szerbeket visszaverte András, és ellentámadásba ment át. Elfoglalta Ráma és Hum vidékét, és felvette a Hum és Ráma hercege címet is. Területein úgy uralkodott, mint bátyja az egész országon. Adót szedett, pénzt veretett. 1200-ban kibékült testvérével, és visszatért Magyarországra. Visszakapta korábbi hercegi címeit, de jelentősen korlátozták hatalmát. 1204 szeptemberében Imre meghalt. Endre III. Lászlót elüldözte az országból, és amikor váratlanul meghalt Ausztriában a gyermek király, Endre 1205. május 29-én megkoronáztatta magát.

A III. Bélától örökölt keresztes hadjárat kötelezettségének teljesítésére, a pápa többszöri sürgetésére 1217-ben szánta el magát. A tengeri szállítás fejében Velence javára lemondott Zára birtokáról. Az október elején Akkon városánál összegyűlt sereg vezére lett. Címei közé felvette a »jeruzsálemi királyét« is, bár Jeruzsálemben nem járt. 1218. jan.-ban a hadjáratot félbeszakítva elindult a Szentföldről, és a latin császárság elnyerése érdekében nagy utat tett meg a K-i tartományokban.”


A jeruzsálemi királyság zászlaja

„Tölgy”

Horvátországot nem kapcsoljuk Szent Istvánhoz.

A hódoltság idején sajnos szinte semmi nem maradt az országból, esetleg Árva vára.

Az Égi Hazára gondolsz?

„Loxon”

Nem, vagyis nem csak.

Horvátország nélkül is elég nagy az.

„Tölgy”

A linkeden felsoroltak nagyobb része soha sem alkotta a magyar korona országait. Ezek inkább a Habsburgok ügyei.

De nem a Nagy Magyarország ellen érvelek, csak a nyolcszáz-kilencszáz éves volta ellen. Én mellette vagyok, de nem az ősi volta, hanem a szépsége miatt. A formája is az. Nem beszélve Máramarosról vagy a Radnóti havasokról, Gyimesről.

„Francois Pignon”

Amúgy érdekes ez a dolog az uralkodók címeiről. A magyar királyé is valóban volt a jeruzsálemi király is. Más uralkodóknál is vannak ilyenek. Nem tudom, a Habsburgok útján került-e oda, de ma például egyéb címei mellett János Károly Jeruzsálem királya.

Nem tudom, a helyiek hogy élik ezt meg, valószínűleg nem is tudnak róla.

„Loxon”

Tölgy,
igen, a régisége is hozzájárul, meg a szépsége, természetessége is. Ugyanakkor a mítikus vérszerződés is.

A linket Jeruzsálem miatt tettem oda, lévén valaki kétségbe vonta, hogy a királyságnak köze lenne hozzá. Mind a Habsburgoknak, mint az Árpád-háziaknak van köze Jeruzsálemhez. Soha nem csináltak belőle de facto-problémát. Nyilvánvalóan ez elsősorban szimbolikus kérdés volt (noha konkrét vonatkozásai is voltak).

„Tölgy”

Majd lesz nagy csodálkozás, amikor Szekeres et. bevonul fehér lovon Jeruzsálembe, felugrat az Arany mecsethez...

„Francois Pignon”

Oldalán Szabógyuri utászaival.

„Loxon”

Tölgy, ő olyan részeg szokott lenni, hogy beszélni sem tud*, nem hogy lovagolni.

„Tölgy”

A dévaj alkoholizmusa is csak bizonyítja, hogy rendes magyar ember. Lóra termett — csatában pedig különösen fontos valami hangulatjavító szer használata.


* A felvételen Szekeres Imre látszólag meggyőzően bizonyítja a sumér-magyar nyelvrokonság elméletének helytálló voltát.

2008. április 15., kedd

Ízlés és politika II.

Mivel komoly öltözködési belharc kezd kialakulni a teakratikus körökön belül, ezért szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy lehet farmerben és szandálban is konzervatőrködni.

De ezért még senki ne bízza el túlzottan magát!


[ home | archives | e-mail | what is a crunchy con? | buy crunchy cons]

A Crunchy Con Manifesto

By Rod Dreher

1. We are conservatives who stand outside the conservative mainstream; therefore, we can see things that matter more clearly.

2. Modern conservatism has become too focused on money, power, and the accumulation of stuff, and insufficiently concerned with the content of our individual and social character.

3. Big business deserves as much skepticism as big government.

4. Culture is more important than politics and economics.

5. A conservatism that does not practice restraint, humility, and good stewardship — especially of the natural world — is not fundamentally conservative.

6. Small, Local, Old, and Particular are almost always better than Big, Global, New, and Abstract.

7. Beauty is more important than efficiency.

8. The relentlessness of media-driven pop culture deadens our senses to authentic truth, beauty, and wisdom.

9. We share Russell Kirk’s conviction that “the institution most essential to conserve is the family.”

10. Politics and economics won’t save us; if our culture is to be saved at all, it will be by faithfully living by the Permanent Things, conserving these ancient moral truths in the choices we make in our everyday lives.

Ízlés és politika

.
Ez az ember nem konzervatív.

Több okból sem. Bár a zakója és a nyakkendője talán egy londoni férfibutikból való, vagy aztat utánozza, de city kék zakó és világoskék nyakkendő debrecenivel? És a számítógép mellett?
És a falon a képek. Igen, azok sokat elárulnak.



2008. április 14., hétfő

Nouvelle Droite, követők és epigonok – vélemények

A Reakció egyik jeles publicistája, „Oli bácsi” írta egy blog-kommentárban

Bognár József [...] Gazdag Istvánnal együtt néhány méltán kitűnő holokauszt-tagadó és pápa-gyalázó cikk szerzője. Nem kell ahhoz SS-jelvény. Gazdag, Bognár és a kis pajtásaik pontosan tudják kik vagyunk, már 2003-ban is el lettek küldve a halász falára, erre akkor kb. három Demokrata-cikket pazaroltak. Teljesen felesleges volt bármiféle captatio benevolentiae.


„Loxon” válasza

De Benoist nem írható le véleményem szerint annyival, hogy „mér­cé­je sze­rint Arno Breker, Hit­ler szoc­re­ál szob­rá­sza az ab­szo­lút esz­té­ti­kum egyik csú­csa”.

Ez már komolyabb bírálat:
Horváth Róbert: Alain de Benoist és a francia Új Jobboldal eszményeinek kritikája

Valaki már disztingvált Benoist-ék és magyarországi követőik között (akiké pléldául ez a lap: www.antidogma.hu), és ezt élesebben is meg lehetne tenni.

Én az Új Jobboldal-t elsősorban inspiratív, gondolatkeltő irányzatnak tartom. Követni nem volna helyes, de nem is ennyire leírandók. (Nem personaliter a Bognárról, meg a Gazdagról beszélek, róluk most nem írtam véleményt.)


„Oli bácsi” viszontválasza

Ez mind így van (kis megjegyzés: antidogma.hu=ujjobboldal.hu), sajnálatos módon 4500 leütésben nem lehet mindent leírni, hogy kis kerettörténet is legyen, meg eszmei mondanivaló, meg konzi kiskáté.

Gazdag védelmére annyit, hogy de Benoist könyvét ő fordította magyarra.

De Benoist „érdeme”, hogy a Le Pen-féle FN-t átfordította durván neolib, atlantista, szakszervezetellenes főirányból az Amerika-ellenességbe és arab-barátságba (vö.: Le Pen Bagdadban 1991-ben). Inspiráló valaki, nekem nem a kedvencem, de az ő ideje, elvbarátainak újdonsága inkább a nyolcvanas évek elején volt. Manapság egyre kevésbé megkülönböztethető egy alterbalostól: www.alaindebenoist.com (van angolul is)

Forrás (Reakció blog)


*

Oli bácsi hozzáfűzött kommentárja (válaszképp e posztra)

Khm, ha már így meg lettem szólítva.

Horváth Róbert cikkét olvastam, mondandóját azért nem tartottam ebben az esetben relevánsnak, mert ő még jobban túltolta a bringát: ő a Guénon-féle tradicionalizmus oldaláról fogalmaz meg kritikát (szemére veti, hogy történelemszemlélete lineáris, stb.), és — hogy a művelt világ kifejezését használjam — mondott eszmeáramlat soha nem volt a teáscsészém. Engem ez mindig Boris Vallejo hipergiccseire emlékeztet, vagy egy Bíborfölde szerepjáték-magazinra, ahol a férfiak mindig izmosak (vö. Conan, a barbár), a nőknek nagy a mellük és latexban vannak. Távolról lehet vonzó, de alapvetően ízléstelen fantáziavilág, amelynek a valós világba való transzponálása egyenesen vezet a legdurvább erőszakhoz. (és en passant jegyzem meg, emberképe egyes motívumai a liberálizmus elitista emberképéhez foghatók), csak nem a ráció diktál, hanem a bicepsz.

Békés Márton HV-ban írott cikke jól összefoglalta a dolgot, (Gazdag szerint persze „torquemadista” szempontból), de sajnos már le van szedve a netről [Gabrilo megtalálta — L.]. Gazdagék szerény véleményem szerint úgy új jobboldaliak, hogy megpróbálták ezt az elég franciás, a kartéziánus logikából kinőtt gondolatrendszert (amely Louis Pauwels sci-fi írótól kezdve Alain Madelin ma liberális politikusig sok mindenkit inspirált/vezetett/alakított) Magyarországra transzponálni; a kísérlet sikertelenségét (és zavarosságát) mutatja közös publicisztika-kötetük címe: „Turulmadár az Akropoliszon” (csak egy példa: ugye Dumézil indoeurópaiját elég nehéz beleilleszteni a magyar történelemszemléletbe, bármilyenbe). Gazdag ráadásul mindehhez nem elég művelt (mert akkor nem idézné be nagy tudományos forrásként a Journal du Dimanche-t, magyarul a Vasárnapi Híreket — vagy tudja, akkor meg egy szemfényvesztő), írásai meg tömve vannak gallicizmusokkal. Bognár egy ízben még Che Guevarát is hősnek nevezte, mert „ők megbecsülik az igazi teljesítményt”. Egy időben próbálkoztak új magyar jobboldali panteon kreálásával is (Milotay, stb.) aztán ez is abbamaradt.

Összességében elég sok gondom van a de Benoist-féle eszmerendszerrel is, amely az évek során még tovább szűkült és AdB is felmutatja a szektavezérek sok jelét, akinek tudata egyre szűkül az évek során. Magyar terjesztői viszont részint fantaszták, részint köklerek. Ugyanakkor a bolsevista gondolkodásmód sok ismérvét felmutatják.

2008. április 13., vasárnap

A lustaságról

Mint tudjuk, a lustaság nem bűn. Ám konzervatívként hallatlanul fontos az a kérdés, vajon erény-e? Természetesen mindenki szereti szabadidejét (amiből a konzervatívnak egyesek szerint "túl sok" van) tea és/vagy kávékortyolgatással tölteni, ami mellé egy jó könyv dukál. Továbbá ha teheti, szeret lustálkodni is, és ha jó a társaság (no meg a bor!), akár hajnalig is beszélgetni.

A sztereotíp konzervatív tevékenységek nem valószínű, hogy a szorgalom pantheonjában helyet kapnának (karosszékben pipázás órákig, olvasgatás, teázás, sétálás, stb.). De erénynek nevezhető-e a lustaság?

A magam részéről a puritán és protestáns etika szélsőséges értelmezésétől elhatárolódom.

dr. minorka

Dr minorka (csupa kis betűvel) eltűnt. Nekem hiányzik, ha látja valaki, mondja meg neki.

Mivel én vitatkoztam vele nyugdíj-ügyben, némi bűntudatot érzek. De szerencsére messze lakom a Dunától és a vasúttól is, de lehet ma beveszem az összes tic-tacomat!

Faludy György: Egy helytartóhoz 25 év után

Vén Tölgy (amúgy irodalmi botfülű) szerint a kapros tökfőzeléknél sokkal jobb:


Faludy György: Egy helytartóhoz 25 év után


Haynaunak indultál. Ez rég volt, mondják
Megszédültél. Naftalinba tetted
a kötelet s előkerült a kolbász.
Azt hallom, hogy szeretnek.

Trézsi anyánk! Jó öreg Ferenc Jóska!
Tisza István: esze mint a borotva!
Bölcs vezetőnk, Rákosi!
Ha az ember meg nem szökik, megszokja.

Szabad utazni, csendesen morogni
s lopni – várhatsz-e helytartótól többet?
Olbrich, Bierut, Gottwald, Ulbricht, Novotny:
mind elmarad mögötted.

Álnok vagy, szkizofrén, provinciális
s hazug. Opportunizmusod csigája
hány szovjet elvtárs nadrágján mászott fel!
Rendszerint nem hiába.

Erős vagy. Néked a hatalom minden,
Más nem számít. Ezért, hogy alkirályi
Székedből még legjobb barátaid sem
Tudtak kiintrikálni

Egy népet segítettél megalázni
az orosznak. Függetlensége álmán
tipródsz fölényes közönnyel, mint Pálffy,
Bach Sándor, Tisza Kálmán.

A szabadság csodaszarvasát űztük
négyszáz éve. De ki fut most utána?
Te érted el. Szívós vagy. Egy országot
toltál át Ázsiába.

Tied a jelen. Agycenzúrázott
múltaddal mint vagy? Olykor, esti csendben
hallod-e újra, ahogy Rajk barátod
nyakcsigolyája reccsen?

Ha altatóval sem tudsz már aludni:
Tóth Ilonka sóhaja utolér-e,
s Losonczy hörgése, akinek kását
töltettél tüdejébe?

Mint víz alatti, elmerült harangok:
hintáznak-e hajnal fele agyadnál
a tizennyolc esztendős iskolások,
kiket felakasztattál?

És a jövő? Aki még el nem gárgyult,
az ismeri a kilövőpályákat,
miket a ruszkik szerte Dunántúl
gyér erdeibe vágtak.

Ha háború jön, rajtunk kezdik.
A föld olajfestéke hámlik. Izzó szőre
leperzselődik. A Balaton fölforr,
gázfelhő lesz belőle,

a városok rizsporrá kenődnek szét,
halálsugarak csapnak fel az égre,
és nem marad se sir, se rom, sem emlék.
Más nem lehet a vége.

Mit bánod ezt? Amíg élsz, zsíros torkok
csámcsognak körül és ha meghalsz, tested
dísz sírba kerül. És hol vannak ők már,
akik utat kerestek,

hogy nagyhatalmak öngyilkos viszálya
közt magunkat békésnek és szabadnak
tudjuk egyszer? Nagy Imre így kívánta.
Őt is felakasztattad.

(Toronto, 1981)

2008. április 12., szombat

2008. április 11., péntek

Az irodalmi rovat bemutatja: Faludy és perspektívái

(2008. április 11. A költészet és a jegyiroda napja. – egy beszélgetés szerkesztett változata)

["Élő irodalom a tőzsdén" alrovatunk]

Tewton

Ó, már reggel volt Faludy-megemlékezés. Emléktábla-avató: Ferenc.

"Nemzeti elkötelezettsége és tattarattara úgy egészítette ki egymást, mint a demokraták nemzeti szalagja a trikolórt ... Gyurikám, azt akarom mondani, hogy várjál meg minket. Előbb-utóbb mi is jövünk."

Hát szedhetnéd a lábad.

Kovátsch Gamma Bertalan

"Gyurikám, azt akarom mondani, hogy várjál meg minket. Előbb-utóbb mi is jövünk."
Azért kiváncsi lettem volna a látványra, amikor a beszédírója elé tette ezt a szöveget.

"Maga az én halálomra bazírozik?!"
Tewton, magának mi a köze Faludyhoz?

Tewton

KGB, kikérem magamnak! Kicsit cinikus, közepesen rosszindulatú, de nem publikus magánvéleménnyel rendelkezem vele kapcsolatban.

KGB

Akkor mit keresett a Faludy-megemlékezésen? Biztos akart benne lenni, hogy még mindig halott? Nekem úgy tűnik, az öreg inkább életművész volt, mint művész. Mit mond erre?

Tewton

KGB, ne idegesítsen. A tévében néztem. A belvárosban avattak egy emléktáblát.

Életművész / művész? Szerintem is inkább életművész. Nekem a viszolyogtatóbb fajtából. Valaki, aki abból él, hogy saját maga legendája, meg a kortársak túlélője és élő emlékezete. "És akkor Attila..."

A műveinek az értékelésével meg még adós az irodalomtörténet. Ebben pechje is volt. Egyrészt pechje volt, hogy a disszidens szegmensbe esett (nyugati kiadás... kimarad itthon). Másrészt pechje volt azért is, mert itthon rögtön kultikus volt a fogadtatása (rajongás, a nagy '56-os... a nagy életművész), és a híre inkább vitte a könyveit. Harmadrészt pechje volt, mert SZDSZ-es kabalafigura lett a végén (az élete... az elvei). Aztán az a végső fázis, lakáshiszti, erotikus fotók, új feleség, nagy képeskönyvekbe válogatott versek... Szóval kicsit úgy járt, mint Hamvas Béla, Wass Albert, Márai. De annyira meg talán nem érdekes / jó.

Azt mondanám, hogy egy rajongó harmadéves előbb-utóbb csinál belőle egy OTDK-dolgozatot, diplomamunkát is. Irodalom PhD-re nem biztos, hogy bejutna vele. Max. egy monográfia 5-7 éven belül.

De prózát is írt (de azt meg ki olvassa?). Mindegy, akkor is, nem látok benne nagy fantáziát. Túl öreg, túl régi a formanyelve. Ma már feleannyi idős szerzőkről is írnak kismonográfiákat.

KGB

Tewton, ez tetszik nekem. Lehetett Vaszary Gábor akármekkora szupersztár a saját idejében, vehette akárhány proli a könyvét, ha a bölcseszeknek nem tetszik vagy nem érdekes, akkor megy a kukába. Mindennek így kellene működnie, és akkor nem lenne ennyi baj. Meséljen Faludy vásárlóközönségéről.

Faludy


Konzervatív volt-e Faludy György?
Egy nagy túrót volt konzervatív!

Az irodalmi rovat bemutatja: A kis herceg

[Következik egy kommentár, amely a Könyvesblogra íródott, amikor is a Büntető mesék sorozat Saint-Exupéry A kis herceg-ét tárgyalta]

Spirituális írás? Höhöhö.

Mesterkélt példamesék és közhelyek. Inkább egy ilyen jófejeskedő-komolykodó gügyögés a kiskrapekoknak, kikacsintva a felnőttekre is. A bácsi aranyos akart lenni az aranyos kisgyerekekhez. És ezt már általánosban is éreztem rajt.

Lázár Ervint meg Tarbay Gizellát gyerekként is élveztem, ezt meg csak olvastam. Világűr meg repülőgép, meg ilyen teljesen hülye bolygók... És azt éreztem, biztos van valami fontos, amit mondani akar ez az egész bénázás. És biztos 99%-nak evidens az a Nagyon Fontos. Örülök, hogy mások is benne vannak a nem sikeres 1%-ban.

Pedig még csak nem is volt kötelező nálunk általánosban. Ott rontottam el, hogy addigra már olvastam Dumas-t, Jókait, a Vologya utcáját, Vernét. Bizarr kis butaságnak tűnt A kis herceg ezekhez képest.

A benne lévő bölcsességeket bármelyik szólásmondásos könyvben megtaláljuk, csak jobb minőségben. Spirituális írásnak meg ott van pl. az Újszövetség, vagy Marcus Aurelius, vagy ezer más felnőtt ember írása. Azon van mit agyalni, idióta körítés nélkül.

"Jól csak a szívével lát az ember" – háháhá, ezt én a szemészeten szoktam mondani, amikor kiderül, hogy megint romlott néhány dioptriát.

Milyen az igazi konzervatív?

Az igazi konzervatív a balkonról tekint alá a színpadra és a közönségre egyaránt. Kevés társával favicceket farag a látott dolgokról, és ezeken mulat. Semmi sem ronthatja el a kedvét, és mivel a mulattatás alant adott, sőt kötelező, a már megszületésükkor is avas tréfák alapanyaga sohasem fogy el.

A világ forgataga iránt táplált rendíthetetlen és jótékony lenézés mindannak képviselőjévé teszi a konzervatívot, ami sosem avul el. A konzervativizmus tehát örök, akár egy múmia. Eddig még mindenki egyetértene, ami nem volna nagy teljesítmény. A bólogatás ugyan erőt kíván az embertől, de busásan megtérül: hosszútávú kényelem formájában.

Ám most valami gyökeresen eltérő következik. Itt most egy radikálisan más konzervativizmus-képet rajzolunk fel. A konzervatív napjainkban egy patent dandy, aki abszolút független a szerinte magukat szintén függetleneknek hívő (csupán hívő) demokratáktól (s mint bizonyossá vált, a demokraták mind liberálisok, ami – közismert fogalompár – a konzervatív ellentéte). Ő , az ósdiság, tehát második ábránkon a 3-as, aki nagyzoló módon kívül áll. Lehetne mondani, hogy ez csak formai eltérést jelent, hiszen a balkon használatától nem ment meg. Igaz, viszont fiatalít, ami – így mondjuk: – veszélyes.

Ezért konzervatív ellenségeinknek ajánlom igénybe venni a valódi függetlenség nyújtotta előnyöket. A függetlenségét, amelyet az ábrában így kell értelmeznünk: az 1-es és 2-es csoport csak azt hiszi, hogy piszi, valójában azonban egymással konfliktuózus viszonyban állanak, lehetőséget adva a független 3-as csoport kitörésére.

A konzervatívok számára kedves ismerős a "Dependent claim 3" csoport, amely a 2-es kebelében áll, ám áttételekkel a konzervatívok önálló véleményét tükrözi – önállótlan, konformista, megalkuvó, mondhatni talpnyaló módon.

No hát, ahogy Lenin mondta: tanulni, tanulni, tanulni. Van még mit.


2008. április 10., csütörtök

Are you sure?

Két teasütemény közé szellemi táplálékul.

Konzervatív:



Liberális:

A változásról

Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Panta Rei. Ha van valami, ami a konzervativizmussal szemben van, akkor ez az. Alacsonyabb elmék számára úgy tűnhet, hogy a folyó víz sose ugyanaz kétszer. Node kérdem én: lényegében más az a víz?

Lehet az a víz zavaros vagy tiszta, vihet jégtáblákat vagy hőségtől döglött halakat, a világot ontologikus egységben szemlélő számára világos, hogy ugyanabba a folyóba lépünk, még ha a víz nem is ugyanaz!

Konzervatívnak ez egyértelmű.

Lehet-e kétszer meginni ugyanazt a teát vagy kétszer megenni ugyanazt a teasüteményt? Virgonc ifjak naívan azt gondolják, hogy minden nap más teát isznak. De aki már magába döntött néhány évtizednyi sárgacímkés liptont, az tudja, hogy minden tea ugyanolyan.

Ezért nem szabad olyat inni.

2008. április 3., csütörtök

Válasz a Nagy Kérdésre

Előzmény

Az AEAMHA SFHMROAO DMOH OMÁM (rövidebben ASDO) valahol az isteni végzés és a szabad akarat között lebegnek, valamivel közelebb a fátumhoz. Ez szinte már a poklot jelenti, kevesek számára pedig a purgatóriumot, amelyen át még bejuthatnak a Mennyek Országába (amely örökké Lendületben van). E lelkek elnyerésére az SZSZK-nak természetesen alakult egy agitprop tagozata, de bizonyos vallástörténeti fejlemények arra engednek következtetni, hogy a kísérlet csak időszakos, illuzórius eredményeket hozhat, ezért az SZSZK nagyobb hangsúlyt fektet a szent harcra, amely valószínűleg a Végső Szavazás előjátékát képezi.

(Habár az Üdvtörténet távlataiba még nem lehet teljes betekintésünk.)

A Nagy Kérdés

Előzmény

A Kordon mögé kerülés valóban méltó és igazságos büntetésük azoknak, akik nem fogadják a Modernizáló Fény megtestesülését, Ferencet.

Ám nem látok még teljesen tisztán: az AEAMHA SFHMROAO DMOH OMÁM szabad akaratukból ilyenek vagy isteni végzésből, és az SZSZK közben járhat-e értük, képes-e modernizálni őket?

Kérdezte: T.

A Végső Szavazás és az Előjáték – Alapvetés

Orbán maga a történelmen végigvonuló ROSSZ. Minden gonoszban felismerhető ő. Minden rossznak ő az oka. Orbán a Szent Szélsőbaloldali Koalíció (SZSZK) Sátánja.

A világegyetemben kétféle ember létezik: az egyik, Az Ember, Aki Már Felismerte, Hogy Minden Rossznak Orbán Az Oka (AEAMF HMROAO)

Az Ember, Aki Még Nem Hallott Arról, Hogy Minden Rossznak Orbán Az Oka (AEAMNHA HMROAO)

Ők alkotják Szent Ferencet és seregét.

A többiek Orbán, A Góg És Demagóg Árpádsávos Seregéhez tartoznak (OAGÉDÁS). Őket úgy hívjuk, hogy Az Emberek, Akik Már Hallottak Arról, Sőt Felismerték, Hogy Minden Rossznak Orbán Az Oka, De Mivel Orbánhoz Hasonlók, Orbán Mellé Állnak Mindörökre (AEAMHA SFHMROAO DMOH OMÁM)

És más néven Orbán neveztetik LuciFeri-nek, mert amint az ördög nevéből is látszik, hasonlóvá akarja tenni magát a világosság angyalához, Ferihez.

Armageddon pedig e két erő, a Jó és a Rossz, a Progresszió és a Vaskalapos Maradiság, A Fényes Felvilágosodás és a Sötét Középkor végső összecsapása lesz, amely egy Végső Szavazás formájában jön el. A jók bemennek a Bárány Ferenc Menyegzőjére, a gonoszok pedig kivettetnek a Kordonok mögé, ott lészen sírás és fogcsikorgatás.