2009. június 7., vasárnap

Thomas Gray — Egy elkényeztetett cicáról, mely az aranyhalas medencébe fult


Egy kékvirágos kínai
márványmedence isteni
párkányán élveteg
ült a merengő Szelima,
az elbizalkodott cica,
és nézte a vizet.

Farka jókedvet hirdetett:
nézte hó-állát, szép kerek
arcát; sötét pamacs
volt a füle, a szeme zöld,
bundája tarka, s elbüvölt
dorombolása: taps.

S ahogy ott bámulta magát
két angyal szállt a vízen át,
a tó tündérei:
s a víz bíbor fegyverzetük
körül elkezdett mindenütt
aranyban izzani.

A Nimfában kigyúlt a vágy:
százszor előre nyúlt a láb
s a száj s a karcsu nyak,
hogy a zsákmányt elfogja, el!…
Van nő, ki a fényt, s macska mely
megveti a halat?

Önhitt leány! csak a kép felé
hajlongott, a mélység fölé,
egész belevakúlt.
(Kajánul ült mellette a
Sors) — és megcsúszott a cica,
s fejest a vízbe hullt.

Nyolcszor felbukva hívta még
a vizek minden istenét,
mert halni keserü.
Se Delfin, se Nereida,
se Tom nem jött, se Zsuzsi: a
kegyenc nem népszerű!

Szép hölgyek, jól vigyázzatok,
egy ballépés: sorsotok:
így hát — óvatosan!
Nem mind törvény és jog, amit
megkíván a szem és a szív:
s nem minden fény arany.

Szabó Lőrinc fordítása


S végül a Chatista feladata, eme tragikus eseteket elkerülendő:



4 megjegyzés:

  1. Mon Pharmacist, ötcsillagos bejegyzés. Vagy tizenkétcsillagos.

    Chatisme(e)oú Mort!

    VálaszTörlés
  2. Én már láttam macskát úszni, igaz az ebem kergette a vízbe.

    VálaszTörlés
  3. nagyon gyakorlatias a fulladáselhárító adalék. Most már tudom, hol keressem, ha a macskám valamit elrontana.

    (Szabó Lőrinc fordításaival érdemes óvatosnak lenni, mondják a nálam okosabbak)

    VálaszTörlés
  4. http://www.web-books.com/Classics/Poetry/Anthology/Gray_T/OdeOnDeath.htm

    Eszembe is jutott elejét venni a dolognak ezzel a linkkel, amit most pótolok.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)