2009. június 29., hétfő

East Meets East

Tölgy elkezdett egy számomra (és úgy tűnik, a kommentálók számára is) érdekes sorozatot itt a Tea-Körben, “West Meets East” címmel, nem minden előzmény nélkül.

Ezen nincs mit csodálkozni. A tea már eleve magában hordozza a Kelet és a Nyugat találkozásának „történetét”. Ha van, amiben Európa és Ázsia (szokás szerint) kétpetéjűek ugyan, de mégis ikrek, az például a tea „kultúrája”.

Ám az ilyen találkozások — mint maga Tölgy is megállapította — gyakran egy rossz szinkretizmus bélyegét viselik magukon, amelyről nem mindig a Nyugat tehet, de általában kevésbé a Kelet — teszi hozzá Loxon —, hacsak a naivitást nem soroljuk a felelősség körébe (márpedig a realitás szempontjából nézve nolens-volens oda kell sorolni). Hadd ne vegyük számba itt a risszebbnél rosszabb példákat a New Age és a multikulturalizmus jegyében végbement „kultúrák találkozásaira”, amelyek az elképesztő banalitások halmozásában merülnek ki, és eredményük az, hogy kicsúfolják mind a Nyugatot, mind (még inkább) a Keletet, a nyugati konzervatívokban növelik a szkepszist a Kelet irányában — ezzel párhuzamosan a keletiekben pedig egy naív szimpátiát hoznak létre a nyugati liberalizmus felé.

De ne maradjunk túl sokat az árnyékos oldalon. Bár a jazz sem nem európai, sem nem keleti zenei minőségek hordozója, néhány esetben itt jelentek meg olyan „improvizatőrök”, akik valamelyest képesek voltak becsempészni a tradicionális zenei motívumokat és inspiráltságot játékukba. Gondolhatunk itt Keith Jarrett vagy Jan Garbarek némelyik lemezére, amelyekben északi és keleti tradicionális motívumok egyaránt megjelentek. Még a popzene is néha hoz meglepetéseket, amelyek megmutatják, hogy a Nyugat sok esetben formáktól függetlenebbül, „szabadabb”, olykor „avantgárd” formában is képes adaptálni a szellemi aktivitás mindenkori művészeti megnyilvánításait. A Közép- és Távol-Kelet erénye viszont, hogy a közelmúltig még nagy szigorúsággal és elmélyültséggel volt képes megőrizni legváltozatosabb hagyományos formáit is — ezzel együtt ezek közösségi hatását is fenntartotta. (Megjegyezzük: Indiában az ún. cigánymuzsika soha nem lett volna képes olyan karrierre, mint pl. Magyarországon.)

Az egyik változatos tradicionális formákat szigorúsággal és elmélyültséggel őrző keleti művészeti forma az indiai tánc. Bár a YouTube és a hasonló videómegosztók hemzsegnek az „indiai” és nem-indiai származású tánc-gagyitól, a hagyományos indiai táncoknak még vannak megszakítatlan művészi átadáson alapuló, komolyanvehető képviselői. Akad tehát a sok, szenvedést okozó infantilis-triviális „multikulturális” rendezés és felvétel között néhány eredeti és szép darab, amely megmutatja, hogy milyen csodálatraméltó az, amikor Kelet higítatlanul keleti minőségében mutatkozik meg. Cseppet sem „egzotikusság” és hasonló turista-fogalmak miatt, hanem — a Nyugaton oly megszokott szenvelgés nélküli — szellemi mélységében.

Persze itt nem versenyeztetni akarunk, nincs miért megmérkőztetni Vivaldi-t és valamely rága-játékost, a középkor könnyed táncait és a szakrális Kathakali-t vagy a mongol tsam-ot, a folklorisztikus, vad táncokat és a modern balettet [Tabula Rasa — Miguel Robles/Arvo Pärt]. A nagy kultúrák, sőt a műfajok közötti különbségek valószínűleg nem mérhetők centikben és kilókban. A gregorián és a ghazal között nem érdemes versengő összehasonlítást tenni, ahogy a samizen-játékos és a romantikus zongorista között sem. Más természetűt mond az egyik és mást a másik; másra „való” Chopin és másra egy szútra vagy egy mantra recitálása.

Visszatérve tehát a táncra és az “East Meets East” válaszötletére, tekintsünk meg egy hagyományos táncot, amely Sivát, a „tánc urát” idézi. Ajánljuk azoknak, akik „emlékeznek Sakti-ra”.



20 megjegyzés:

  1. India cigányzenéje; Bollywood.

    VálaszTörlés
  2. Az már a 20. század. És inkább Nyugat (Hollywood) hatása érződik rajta, nem a cigányságé, hacsak a Nyugatot nem tekintjük cigánynak. :>

    VálaszTörlés
  3. Szimbolikusan értettem, tudja, de azért mások kedvéért most ezt meg is erősítem. A cigányzene Mo-on is egy bomlást, erjedést kísért, leginkább a XIX. században, akkor rohamosan terjedt, cigányzenészek nemességet is kaptak. Indiában ez a Nyugathoz, de sokkal inkább az USA-hoz köthető. Na, bummm... A röhejes az, hogy egy bollywood-is limcsi is mennyire kellemesebb tud lenni, mint egy amerikai romkom néha.

    VálaszTörlés
  4. Így már igaznak tartom.

    No és ajánlom ezt is (szerintem elrettentő példa, dehát az ízlések különbözők, ugye.)

    http://murci.blog.hu/2009/06/28/en_az_iraniakkal_vagyok

    Bocs, Murci, ebben nem pendülünk egy húron. :}

    VálaszTörlés
  5. Loxon,

    én nem értek a tánchoz sem, nekem ez az indiai tánc mindig inkább balettnek tűnt, mint völkisch táncnak. Van egy magyar hölgy, akit láttam pár éve táncolni a nevét szégyenszemre elfelejtettem, aki elment Indiába és néhány év alatt megtanulta ezt a balettet. O is találkozott Kelettel. :)

    Muci és Trágár Kálmán videói...
    Meg kell mondjam, rasszista módon a perzsa és hindu nőket tartom a legszebbeknek a világon (persze, persze, a magyarok után). De most érzek egy olyan trendet - amely nem tőlünk indult, mi csak ráültünk a hullámára - amelyik a perzsa választások kapcsán olyasmit akar eladni, miszerint a perszák tulajdonképpen teljesen "jó" arcok, azaz, nyugatosodott az életformájuk, csak néhány szemét politikus és pap csinál belőlük totalitárius és militáns demokráciát, és ha azokat elzavarná a Nyugat onnan, akkor Irán egy olyan kafa ország lenne, mint bármely európai.

    Sok évvel ezelőtt Westminsterben megállított egy iráni nő, aki adományokat gyűjtött a menekültek számára és rémtörténetei voltak Khomeini Iránjáról. Csak annyit kérdeztem tőle, hogy a papija mit csinált a sah idején? Utána már nem akart adományt. Az Iránnal kapcsolatos politikában az az egyik visszás elem, hogy a sah valóban diktatórikus módszerei esetén a művelt Nyugatnak egy szava sem volt.

    VálaszTörlés
  6. Tölgy, nincs egyedül ezzel a különös rasszizmusával.

    Egyébként azt hiszem, hogy a harciasság mindig is a perzsák sajátossága volt, függetlenül vallástól és vezetőtől. Még a Sah szó is a ksatriya szó rokona-származéka, azaz annak, ami Indiában a harcos kasztnak felel meg, és amelyből a politikai királyok kerülnek ki.

    Ajánlom ezt a blogbejegyzést:
    http://bradshawofthefuture.blogspot.com/2008/03/check-chess-xerxes-shah.html

    VálaszTörlés
  7. tölgy,

    kénytelen vagyok én is osztani a rasszizmusát. Mostanság volt szerencsém egy-két perzsa nőhöz, valóban nagyon szépek.

    VálaszTörlés
  8. G,

    muszlim nőnél esélye sincs. Csaxólok.
    Maradnak a hinduk, vagy ha ragaszkodik a perzsákhoz, a zoroasztristák.

    VálaszTörlés
  9. t.,

    Tudom, hogy ez vallásilag nem oké;];];] Ellenben nekem az indiaiak annyira nem gyönnek be :((

    VálaszTörlés
  10. Látott már Maga rendes indiai nőt, Gabrilo? :>

    VálaszTörlés
  11. Loxon,

    Nem keverem őket a cigányokkal, ha erre céloz :))))))))))
    Most mondjam, hogy a "sémi" nőket is csípom, általában? :)

    VálaszTörlés
  12. Ojojoj, nem, nem úgy értettem. ;—>
    A cigánylányok között is sok a szép.

    És persze különb-féle sémi és chámi lányokat is szeretünk. Látja, a jó Martinnak is tetszett az Árendás Nusi.

    No meg Edmund Husserl is, pedig homofób volt. De erről másutt.

    (Tevvton felé mosolyg)

    VálaszTörlés
  13. Loxony,

    Nekem Husserl kicsit sem tetszik, ha homofób ha nem!

    VálaszTörlés
  14. És ne mosolyogjanak össze, mert attól viszont homofób leszek :((

    VálaszTörlés
  15. Bocsásson meg, nem sejtettem, hogy érzékenyen érinti az emberi mimika ezen sötét megnyilvánulása.

    (Most már kacsintgat is)

    Husserl, vele meg mi baja? De javaslom, ne az indiai posztom alatt beszéljük meg. Sajnálom ezt a terepet erre. Mondjuk vissza Tevvton posztja alá?

    (Próbál komoly, heteroszexuális képet vágni)

    VálaszTörlés
  16. Loxony,

    Félreért (vagy nem:)). Ha Husserlre mint filozófusra gondol, én csípom. De mint férfit, ne kelljen már szeretnem - ennyire nem vagyok haladó!

    Ez a heteroszexuális kép jobban tetszik. Így az ember nem néz gyanakodva a háta mögé, amikor újratölti a teát.

    VálaszTörlés
  17. Vissza Tevvtonhoz! Nem tűröm tovább a homokozást itt alant.

    VálaszTörlés
  18. "muszlim nőnél esélye sincs. Csaxólok."

    Úgy tudom, fordítva nem csinálnak belőle problémát (a perzsa hímek a 'keresztény' lyányokkal). Nem házasságra gondolok :(

    VálaszTörlés
  19. Mármint kik nem csinálnak belőle problémát? Nem áll a lyányokon is a vásár?

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)