Evolúció-hívők számára a véletlen a Deus ex machina, amivel Deus-tól megszabadulni remélnek és a teremtőerő, ami az újítás problémáját megoldaná számukra.
Itt már idéztem Darwin sorait ezzel kapcsolatban:
I HAVE hitherto sometimes spoken as if the variations so common and multiform in organic beings under domestication, and in a lesser degree in those in a state of nature had been due to chance. This, of course, is a wholly incorrect expression, but it serves to acknowledge plainly our ignorance of the cause of each particular variation.
Akik a véletlenre hivatkoznak, azokról azt írta egy Hume nevezetű szkeptikus, hogy tudatlanok:
Though there be no such thing as Chance in the world; our ignorance of the real cause of any event has the same influence on the understanding, and begets a like species of belief or opinion.
Na most, az evolúció magyarázat védhető-e „véletlen” fogalma nélkül, amire, úgy tűnik, erősen rá van utalva?
Nyitójelenet egy teakrata klasszkusból
(Rosencrantz & Guildenstern Are Dead)
Itt már idéztem Darwin sorait ezzel kapcsolatban:
I HAVE hitherto sometimes spoken as if the variations so common and multiform in organic beings under domestication, and in a lesser degree in those in a state of nature had been due to chance. This, of course, is a wholly incorrect expression, but it serves to acknowledge plainly our ignorance of the cause of each particular variation.
Akik a véletlenre hivatkoznak, azokról azt írta egy Hume nevezetű szkeptikus, hogy tudatlanok:
Though there be no such thing as Chance in the world; our ignorance of the real cause of any event has the same influence on the understanding, and begets a like species of belief or opinion.
Na most, az evolúció magyarázat védhető-e „véletlen” fogalma nélkül, amire, úgy tűnik, erősen rá van utalva?
Nyitójelenet egy teakrata klasszkusból
(Rosencrantz & Guildenstern Are Dead)
Bejegyzések
Mi az a véletlen?
VálaszTörlés//Csak hogy ne érjen meglepetés azok után, hogy az organikusság és a "tudás" alatt nem ugyanazt értjük.
(lynx)
Szerintem rossz a kérdésfeltevés is. A természeti törvényekben bele van kódolva, hogy a mai világ létrejöhet, beleértve a csillagok, bolygók, aminosavak, nukleinsavak kialakulását és az összes következményt. Ennélfogva a véletlen nem igazán véletlen. Számtalan lehetséges dolog megtörténik, és a körülmények összejátszása folytán valamelyik lehetőség továbbhaladhat, változhat, izé, fejlődhet, vagy inkább mondjuk úgy, hogy kifinomulhat, összetettebbé válhat. Azt persze nem tudhatjuk, hogy az akkori "nyertes" vonal a későbbiekben is "jobb" lészen-e, egy, a "vesztesből" potenciálisan létrejövendő másik lehetőség.
VálaszTörlésDarwin ezeréves elképzelésivel jönni meg elég fura, baromira nem tudhatott annyit az "okokról", mint mi, és persze ma sem tudunk mindent. A részleteket bizonyosan jobban.
Mota
Ennélfogva a véletlen nem igazán véletlen. Legfeljebb megjósolhatatlan, mert kaotikus vagy határozatlan. Ha van Isten, ezt a két dolgot is ő teremtette!
VálaszTörlésKedves meronem,
VálaszTörlésmi komolya vesszük a Darwin évet. Másrészt, itt korábban bőszen voltunk kioktatva Darwinból, akit ne ismerünk elég jól.
Ezért merészeltem őt idézni.
A véletlen fogalmát pedig elég gyakran olvasom az evolucionista írásokban, érvelésekben az élet keletkezése vagy genetikai változások, stb. kapcsán.
Ha a természeti törvényekbe bele van kódolva a világ létrejötte, az élet létrejötte - akkor kérem, magyarázza ezt el.
Az ősóceánt csapkodó villámok szép képe részben a véletlenre épült, de laboratóriumban eddig nem tudták igazolni, tudtommal, hogy az élet így keletkezett.
(A filmen is látható dilemma: ha természeti törvények vannak, akkor van-e emberi szabadság? Ha ez nincs, akkor Fletó sem felelős az elqrásért?)
Kedves Tölgy,
VálaszTörlésÉn magyarázzam el? Legfeljebb tippeket adhatok. A harmadik D, Davies (komoly kozmológus) "Megbundázott világegyetem" könyve, ami számos lehetőséget felsorakoztat, bár úgy tűnik, hogy amellett teszi le a voksát, hogy az univerzum részben azért jött létre, hogy mi is létrejöhessünk. :) Én nem vagyok ennyire nagyarcú, maradok a kvázi-véletlennél, de nincs ezzel baj: ha már ilyen szerencse ért, akkor azzal élni kell.
A természeti törvények miért ne tennék lehetővé, hogy legyen emberi szabadság - a maga korlátai közt? Lehet választani jobb és rosszabb közt, levitálni meg nem tudunk a saját erőnkből. A géneken kívül egyéb evolúciós tényezők is hatnak, pl. a pénz, konkrétan az elqrásért ez tehető felelőssé.
Ennek a problèmànak az a veleje, hogy ma sok ember a vèletlen szo jelentèsèt azonosnak tarja az akaratlan szo jelentèsèvel.
VálaszTörlésHiszen o nem akarta, hogy kiborujjèk a teja.
DE: a vèletlen nem tudottat jelent, nem pedig nem akartat.
ès lehet, hogy a teja kiborulàsàt bàr èn nem tudtam elore, de az egy istensèg akaratàval, tudtàval, ès jovahagyàsàval tortènt.
érdekes belegondolni, hogy a vèletlen mai, romlott èrtelmezèse valamikor règen talàn nem is lètezett.
mert az istensègben valo hit azt is jelentheti, hogy azt valljuk, hogy olyan esemèny, amit valaki vagy valami nem akart volna, nem is tortènhet.
Ha ez igy van, akkor a -science guy- mukodèsèt is akarta valami.
A hàrom D-rol a vèlemènyem:
:D
:D
:D
és ez nem vèletlenemèny.
"ha természeti törvények vannak, akkor van-e emberi szabadság?" A Holocaust szerintem bizonyos emberek szabad akaratának megfelelően történhetett meg. Kell ennél jobb példa?
VálaszTörlésA véletlen pl. az, hogy az ember nem vél valamit.
VálaszTörlésVan olyan is, ami vélt. De amit L. vél, azt nem véli, A., m., S. Ezért e véltek utóbbiak által véletlenek. És van, amit ezek vélnek, L. számára viszont véletlenek.
"ősóceánt csapkodó villámok... nem tudták igazolni" - a tudósoknak biztos nem volt 500 millió évük meg 120 millió négyzetkilométer felületű edényük - benne mélytengeri kürtőkkel. Ó, rögtön rohanok és inkább választok egy többezeréves, out-of-the-box magyarázatot.
VálaszTörlésKedves meronem,
VálaszTörlés"A természeti törvények miért ne tennék lehetővé, hogy legyen emberi szabadság" - szígyen, de ezt a régi dilemmát egy kant nevű egykori kalinyingrádi lakos eléggé közismerten megfogalmazta.
A mai "tudomány" nyelvén, pedig a kognitív tudomány veti fel: ha a politikai nézeteink, hitünk vagy éppen hitetlenségünk, szerelmünk biokémia folyamatokkal, génekkel és fityfenékkel magyarázhatóak, akkor úgy tűnik nincs liberum arbitrium.
Mindazonáltal, még most sem értem: ha vannak természeti törvények, akkor hogyan tud létrejönni valami egészen új, pl. az élet, a szellem, újabb fajok, etc. Ha most valaki azt írja: "kombinálódnak", akkor erre az a válaszom, hogy csupán a "véletlen" kifejezést cserélte le egy divatosabbra.
Kedves Tölgy,
VálaszTörlés{érdemtelenül vállon veregeti saját magát}
Na, akkor magamtól is rájöttem olyasmire, amihez Kantnak éveken át kellett filozófálni. (Ön elől Jenő van rejtve, engem meg másmilyen [kAnt]-ok érdekelnek :)
Azt nem látom be, hogy miért ne lehetne szabadság, ha az agyműködés alapja biokémiai, elektrofiziológiai elemi folyamatok őrülten komplex eredménye - 10^13 idegsejt összességében azért elég komplex módon tud viselkedni, de a tanulástól, környezettől függő mértékben. Ha ezt megértjük, akkor szerintem könnyen túl is léphetünk rajta.
Szabadságunkban áll Fletóra szavazni, de Orbánra is, elrepülni a Marsra, orgiákon részt venni, lustulni egész életünkben, virágzó kertté alakítani a Föld nevű bolygót, vagy akár elpusztítani.
Ezeken kívül milyen jellegű szabadságot akar még?
Úgy értem, hogy van szabadság, csak plusz energiát kell befektetni, hogy realizáljuk.
VálaszTörlésHm. A szabadság és az okság nem zárják ki egymást?
VálaszTörlésAttól függ, az okság melyik oldalán állunk.
VálaszTörlésA mai ajándékutalványunk nyertese...
VálaszTörlésLoxóóón!