Szerkesztői megjegyzések és asztrozófiai elmefuttatások a Koháryak kastélyából

A Koháry-család szentantali (Felvidék) kastélya. Négy bejáratával, hét árkádjával, tizenkét kéményével, ötvenkét szobájával és háromszázhatvanöt ablakával az évet szimbolizálja. További leírás és képek.

Az egész évben remekelő Konzervatív Tea-Kör „főszerkesztőjeként” (alias Szamovár) kijelenthetem, hogy a nyár általában a szellemi pangást, posztok, publikációk hiányát jelenti — de nem nálunk. Többen nyáron megszűnnek gondolkodni vagy elmélyülten olvasni, mert a nyár az végülis „arra való”, hogy valahol önfeledten (nap)fürdőzzünk vagy belevessük magunkat az úgynevezett Életbe. Magam részéről nem adhatok helyt az efféle spontán deviációknak, sőt — bautragne! — az életet télen is élvezem, amikor lehet és kell (úgymond „önfeledten” — azaz a kicsinyes és fájó egyéni korlátok felhői nélküli égbolt határtalan terében). Az is igaz, hogy minden évszak más kihívásokat és lehetőségeket tálal az ember elé. A nyarat élvezni lehet és kell. De gondolkodni azért nyáron is jó, sőt, egyenesen szükséges — miazhogy. Szenvedélyes gondolkodóknak a legkitűnőbb évszak. Ezért is utaztam most Szentantalra, hogy onnan írjak Önöknek.

Sphera Pythagorae (Az élet és halál köre) — prágai kódexből. Forrás.

Itt jegyzem meg: számomra érthetetlen, miért néznek csodálkozva egyes vendéglőkben, ha az ember augusztusban forró teát kér. Ha nem világosították volna fel e hétköznapi modernistákat, a forró tea sokkal jobban hűsít, mint a jeges vagy hideg italok. Ezt főleg a beduinok és egyéb sivataglakók tudják. Ennek fiziológiája egyébként nagyon egyszerű, de szellemi karakterológiaként is példamutató analógia.

Mivel az emberek élete is összesen négy évszakból áll, — ahogyan a Körünkben Verena által Koháry István gróf kimagasló alakján keresztül bemutatott és konzervatív „kultuszra” méltó Koháryak év-analogikus szentantali kastélyának is négy bejárata van — az ember — ha nem akar „boldog állat” lenni —, odafigyel a kastély kronosztichonjára: „Vannak és lesznek is órák, amelyek mentesek a jövés-menéstől, de jön majd egy óra, amely ezt mondja neked: menj!” (a fordításért újfent köszönet G. d. Magister-nek). Vagy ahogy valaki ánglusul énekli: “Summertime when the living is easy; Summertime when the dying is easy” és “Suddenly The Living Are Dying”.

Kaštieľ Svätý Anton. Kaštieľ má 4 vchody (ročné obdobia), 7 arkád (dni v týždni), 12 komínov (mesiace v roku), 52 izieb (týždne v roku) a 365 okien (dni v roku).

Engedjenek akkor meg egy rövid elmélkedést a luniszolaritás (vagy inkább szolilunaritás) csodájáról. Különösen a lunaritást górcső alá véve (nem Galilei távcsövével, csupán az emberi szemével és az elme nagyítóképességével). Holdnap ugye hónap. Ha a hónapot kb. 28 napra bontjuk, akkor megkapjuk a Hold huszonnyolc fázisát, amely két nagy részre oszlik: Teliholdtól-Újholdig (vagy Újholdtól Teliholdig) és vissza. Ez 14 + 14 nap. Azonban a Holdnak kitüntetett állásai nem csak a teljesek, hanem a felek is. Tehát ugyanúgy két Félhold is van egy holdnapban: egy telőben és egy fogyóban, mégpedig a 14 nap felén. Így, a 14-et felezve megkapjuk a hét napot, melyeket a Nap ural (hiszen a Hold fénye a Nap fényének visszatükrözése), másodsorban pedig a Hold (hiszen ő a visszatükröző, és a tükrözésben retranszmutáló, mivel a visszaadott fény, amelyet a Hold sötét matériája — ami Újholdkor „nyilvánvaló”, hiszen nem látszik — nem arany többé, hanem ezüst) — azután következik az öt látható bolygócsillag (merthogy csillag és bolygó között nem csupán a csillogás, hanem az állás és a bolygás a különbség), a Mars, a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz és a Szaturnusz napja (e sajátos sorrend oka is megvan, ha megfigyelik, 2-4 és 1-3-5 sorrendben követik egymást), s eljutottunk egy fő holdfázisig a négy közül: 7 nap.

A Föld gömb alakjának bizonyítása Petrus Apianus Cosmographicus Liber c. művéből (1524)

A Nap napját (dies solis, Sunday) vagy a kereszténységgel Úrnapját (Domenica) olykor a hét kezdőnapjának tartják, míg a Hold napját (dies, lunæ, Monday) a másodiknak. Más megközelítés szerint a Nap napja betetőzi a hetet, és így a Hold napja a hét feje (héftő). A Nap mindenképpen uralkodó ebben az egyszerre geocentrikus és heliocentrikus rendszerben. Az ábrahámi hagyományokban azonban a szelenocentralitásnak kiemelt helye van, és így a shabbat (szombat), ami nem keverendő a szabadszombattal, a hetediket (vö. latin septem) és azt a napot, melyen a kreátor megpihen (שבת), egyaránt jelenti, továbbá mint év, a 7 hatványa, a 49 is jelentős a héberek naptárában: ez a hét éveket betetőző úgyenevezett jubileumi (jóbél) év, amikor minden rabszolga felszabadul, s a földek visszatérnek eredeti örökségükbe.

Egykor tudtak róla, hogy a szolilunaritást és a luniszolaritást egy sárkánykígyó uralja, amely időről-időre elnyeli a Napot. Im-ígyen ábrázolta ezt Athanasius Kircher (ld. első kép). Valamilyen csodálatos „véletlen” folytán a Nap és Hold ugyanakkorának látszik a Földről nézvést. Amikor a Sárkány támadásba lép, és elnyeli a Napot, a materia (vö. mater) egy pillanatra legyőzni látszik a Szellemet.

Kicsit hasonlít ez a boszorkányszombathoz.

SVNT, VT ERVNT HORÆ, PASSV, GRESSVQVE CARENTES.
VNA TAMEN VENIET QVÆ TIBI DICET ABI.