2009. február 8., vasárnap

Az intelligens ember istenérve 01





Boszorkányok? Ugyan, kérem!

45 megjegyzés:

  1. Fura ízlésük van Önöknek.
    http://www.geocities.com/Hollywood/Studio/2024/bergman3.jpg

    VálaszTörlés
  2. Tewton,

    a Reneszánsz is így kezdődött: a Teremtett Világ szép, aztán jöttek a Borgiák és a Reformáció...
    :)

    VálaszTörlés
  3. Tölgy,
    erről a projetről lecsúsztunk, a reneszánsz év tavaly volt. Másrészt meg ha a fejétől bűzlik a hal, akkor még semmi gond, szegény pápának elég gondja van most. Nem ér rá a mi posztjainkat olvasni. Egyébként az első hölgy férjezett, 3 lány anyja és (csak poénból említem, mert ez nekem nem különösebben szempont) McKáin mellett foglalt állást publikusan.

    VálaszTörlés
  4. Ha már a gyönyörű tekintetű hölgyeknél járunk, ajánlom figyelmükbe hazánk virágait.
    http://www.szinhaz.hu/data/files/forum/162662.jpg
    Nekem mindig Bara Margit marad a legszebb magyar nő. (rögtön a testvérem után ;)

    VálaszTörlés
  5. Minek határolódjak el tőle?
    ő ott van, én meg itt :(

    VálaszTörlés
  6. nem-nem tewton,
    az Atlanti óceán nem elég mély és nagy. Nekünk a maga erkölcsi elhatárolódása kell.

    Sajnos a Reneszánsz Projektet lecsúsztuk. Idén mi megy? A "Megkísértés Projekt"?

    VálaszTörlés
  7. Kedves Tölgy! Idén éppen 800 esztendeje hagyta jóvá III. Ince pápa Assisi Szent Ferenc életformáját, amit a regulában foglaltak össze. Ezért, legalábbis a ferenceseknél idén a Regula emlékéve van. És hogy a post-hoz is legyen valami, idéznék egy passzust a meg nem erősített regulából (1Reg12):

    "12. A rossz tekintetről és az asszonyokkal való barátkozásról

    Bárhol vannak vagy bárhová indulnak a testvérek, gondosan óvják magukat a haszontalan tekintgétéstől és az asszonyokkal való barátkozástól. Senki ne társalogjon velük, útra ne keljen társaságukban, sem pedig az asztalnál egy tálból ne egyék velük. A papok, miközben penitenciát, vagy más lelki tanácsot adnak nekik, tisztelettudóan beszéljenek velük. Egyetlen testvér se fogadjon fel engedelmességre asszonyt, hanem, miután az megkapta a kért lelki eligazítást, tartson bűnbánatot ott, ahol akar. Mindnyájan nagyon vigyázzunk magunkra és őrizzük meg tisztán minden tagunkat, mert az Úr azt mondja: Aki asszonyra néz, hogy őt megkívánja, már házasságtörést követett el vele szemben. Az Apostol pedig: Vajon nem tudjátok, hogy tagjaitok a Szentlélek temploma? Ezért aki meggyalázza az Isten templomát, azt elpusztítja Isten."

    VálaszTörlés
  8. Gaszan,

    magtól ez nagy dicséret. Hiszen maga egy lájt démon;D

    VálaszTörlés
  9. Tölgy,

    Ezek felcserélték a kronológiát. Tkp. előbb volt a "REFORM" projekt, mint a reneszánsz.

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm az elismerést kedves PHJ :)Bár meg kell jegyeznem, minden nőben ott lakik a démon :)
    (Persze az utolsó hölgyemény erre még nem jött rá...) De erről azt hiszem írok is valami magas röptűt.

    Uraim, önfegyelem, ne essenek kelepcébe :)

    VálaszTörlés
  11. Csaba,
    hé, hé! megkívánásról szó se volt! elhatárolódom!
    Tölgy,
    ha más nem lesz, maradnak a felelős reformok. És Pécs a Kulturális Főváros felvezetése Szily K-val.

    VálaszTörlés
  12. Én csak azt szerettem volna tisztázni, hogy a képek a "hús ördögét" szimbolizálják, természetesen. A nő számunkra csupán metafizikailag érdekes. És Ágoston nyomán aszkézisben élünk. Köszönöm Csabának, bár szerzet nem vagyok, és Ferenc sem, de tudnia kell: mi csak szakmai szempontból nézünk nőcis képeket.

    Tewton,
    azért a pécsi projekt engem érdekelne. Nagy a család, sok a kiadás...

    VálaszTörlés
  13. bah, Tölgy,
    1) ezek egy istenérv különböző variánsai, már önmagukban. Sin is in the eye of beholder :)
    2) Másrészt, ha nem vették volna észre (in fact, senki nem vette észre), volt itt egy másik istenérv is elbújtatva. Loxon "érveivel" szemben itt volt egy minden nő mosolyog. Ez egy bújtatott Chesterton-féle istenérv.
    3) 2010? ne számítson sokra. Egy nagy szabadtéri majális lesz az egész, sörsátorral, virslivel, ideális gyerekprogram, ha jó az idő. És ezt sajnos nem teljesen viccből mondom.

    Ma már az az irányelvük, hogy kivigyék a szabadtérre, ha már semmi se épült meg.

    VálaszTörlés
  14. Tevvton, nem akarom a szélsőséges istentagadó szerepét játszani, így inkább azt mondom: képei mérsékelt ördögérvek csupán.

    Az sem kevés.

    VálaszTörlés
  15. tewton,

    akkor a majálisra kell lecsapnunk!
    Mondom, nagy a család...

    VálaszTörlés
  16. tölgy,
    de ugye nem 15-30-60 fős családról beszél?

    VálaszTörlés
  17. Tewton, mosolyügyben egy másik Cs-betűssel, Csányival konzultáljon, itt minden ki van mutatva mán:

    http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9923/azemberi/azemberi.htm

    Itt a todományos magyarázóábra:
    http://www.socialfiction.org/img/smilecompare.GIF

    Evolúció-Isten 1:0

    VálaszTörlés
  18. Ja, még csak annyit tennék hozzá, hogy az emberi test felépítését sokan pont mit ellenérv szokták emlegetni, hiszen számos következetlenség van benne, ami egyértelműen az evolúciós kényszerpályák hozadéka. Ha érdekes, akkor később részletesebben is szívesen kifejtem, de most rohannom kell előadást tartani. (Igen, evolúciót.)

    VálaszTörlés
  19. Csaba,
    engem érdekelne, de jó eséllyel nem érteném:)

    VálaszTörlés
  20. Tewton, mi kifogása van a nagy család ellen?

    Csaba, érdekes téma, kérem fejtse ki, ha ideje engedi.

    VálaszTörlés
  21. Kedves Tevvton és Gaszan, röviden így szoktak érvelni: Az emberi test (és természetesen nagyon sok jelenség a biológia világában) lenyűgöző. Ezzel eddig eléggé egyetért mindenki, de amikor a test funkcióinak célszerűségére kerül a sor, akkor tudni kell, hogy számos funkció (maradjunk most az emberi testnél) egyáltalán nem célszerű, és nem is optimális az emberi test működése szempontjából.
    Három klasszikus példát említenék: a babák fejlődése közben a magzat stádiumban elkezdenek kifejlődni a kopoltyúk, amik aztán részben átalakulnak más szervekké, de részben egyszerűen visszafejlődnek, hiszen a megszületendő babának természetesen nincs szüksége kopoltyúkra.
    A másik klasszikus példa, a vakfolt léte a szemben. A vakfolt azért van a szemünkben, mert a látóideg ott lép ki a szemből, és mivel az idegek rétege a fény irányába esik az érzékelő sejtektől. Ha egy mérnök leülne szemet tervezni, akkor természetesen az érzékelő sejteket tenné a fény irányába, és a mögé az adatokat elszállító idegsejteket, hogy ne árnyékoljanak, illetve a kivezetésnél ne kelljen lukat csinálni az érzékelő rétegre, mint jelen esetben. (A lyuk maga a vakfolt.) Erre ellenérvként fel szokták hozni, hogy lehet, hogy abban az elrendezésben valami működési hiba lenne, de tudjuk, hogy ez nincs így, hiszen a tintahalak szeme meg olyan mint amilyennek "józan paraszti ész szerint" annak lennie kell, azaz először érzékelő réteg, aztán meg idegréteg (a fény útját tekintve).
    A harmadik példa a visszeres lábunk. Tudni kell, hogy a visszér (azaz a visszértágulat) azért jelenik meg egyesek lábán, mert az ereink úgy vannak megtervezve, mintha négylábúak lennénk (ahogy őseink). A felegyenesedéssel a véredényrendszer nem tudott lépést tartani, és a alsóbb ereinkre nagyobb vérnyomás nehezedik, mint amire azok optimalizálva vannak.
    Mindezekre a példák (és még számos más hasonlóra) az tűnik a legegyszerűbb magyarázatnak, hogy ezek az evolúció során befagyott véletlenek. A kopoltyúk hasznosak voltak korábban (még tengerlakó korunkban), most is megjelennek embrionálisan (egyébként az összes gerincesben, akár víziek, akár szárazföldiek), de visszafejlődik, mert nem szükséges. A vízi állatokban meg ugyanaz a képlet kifejlődik teljesen kopoltyúvá. A szem hártyáinak sorrendje megfordulni nem tud, a tintahal szerencséjére fordított sorrendű hártyákkal kezdte, így nincs neki vakfoltja. A visszerek meg azt mutatják, hogy egészen az evolúciós közelmúltig négylábúak voltunk, és hogy a gyors fölegyenesedéssel nem tudott lépést tartani a véredények átrendeződése.
    Ezek persze egyáltalán nem cáfolják Isten létét (hiszen az Ő léte nem tárgya ezeknek a kutatásoknak), hanem egy valószínűbb utat vázolnak föl az emberi test kialakulásához (vagy ha úgy tetszik a termetéséhez - hozzám ez közelebb áll).

    VálaszTörlés
  22. Remélhetőleg ezt megértette a cikk szerzője :)
    Én még hozzátenném pl. a levegő és az étel útjának kereszteződését a garatban, ami oly sok, Istennek tetsző emberek fulladásos halálát is okozza. A delfinek eszerint jobban tetszenek a Teremtőnek, mert ott - annak ellenére, hogy emlősök ők is - a légutak és a tápcsatorna teljesen elkülönült.
    E szép nők meg a mi emberi fogalmaink szerint szépek, de inkább csak azért, mert egy fajhoz tartozunk, ilyen a kulturális hátterünk (vö: milói Vénusz), jó génekkel rendelkeznek, nameg mert elég időt és pénzt fordítottak magukra :)
    A rút, torz nő az intelligens ember ördögérve?

    VálaszTörlés
  23. Csaba,

    tudtommal ezt a kopoltyús cuccot már megcáfolták. Amit korábban az embrió kopoltyújának hittek, az a hallószerv.

    VálaszTörlés
  24. Köszönjük Csaba.
    Érdekes amit írt, főleg a véredényekkel kapcsolatban.
    Vakfolt ide-vagy oda azért örülök, hogy nem tintahal lettem :D
    Jól csak a szívével lát az ember ;)

    Meronem, ne csodálkozzon, személyszerint én is jobban kedvelem a delfineket, mint némely embert... A mohóság pedig nem éppen erény :)

    VálaszTörlés
  25. A vakfolttal kapcsolatban olvastam már nagyszerű nem-evolucionista értekezést, amely a vakfoltnak szimbolikus érvényt tulajdonít.

    Hasonlóképpen bármit, tehát bármilyen hibát vagy különösséget tekinthetünk szimbólumnak, szimbolikusnak, egyáltalán nem szükséges, hogy evolúcióval magyarázzuk.

    Ami a kopoltyúkkal kapcsolatos, egyrészt, amit Tölgy írt, az valóban olvasható evolucionista tudósoknál: a tétel nem úgy van, ahogy korábban gondolták, másrészt létezik a filogenezis menetére olyan magyarázat is (J. Evola ír róla), amely szerint inkább pontosan az evolúció ellenkezőjéről van szó: az emberi forma kialakulásánál azért menhetnek végbe bizonyos állati fokozatok kibomlásai majd eltűnései, mert az ember így tagadja meg a különböző állati létformákba való beleszületések lehetőségeit, s mire megszületik, valóban emberként születik meg.

    VálaszTörlés
  26. A kopoltyúív valóban nem konkrétan olyan, mint a halaké, tehát sose zajlik rajta gázcsere, minthogy nem lesz belőle igazi kopoltyú, hanem más dolgok fejlődnek belőle, például az egyik ív kis artériájából az aortaív. Na, mégegy bakilehetőség, ha ez az aortaív nem csatlakozik bele rendesen az aorta folytatódásának kezdeményébe, akkor aortaszűkület lesz belőle. Persze minden elromolhat. Az órásmester nemhogy órás, de nem is mester... illetve néha biztos fáradtan dolgozik... vagy a használói nem vigyáznak eléggé az órára :)

    VálaszTörlés
  27. Loxon,
    Eddig nem hallottam róla (sokmindenről nem hallottam), de nagyon úgy tűnik, hogy Evola (no men est omen) érvei támadhatatlanok.

    VálaszTörlés
  28. Persze de ha Occam borotvál, akkor én mégis maradok az evolúciós interpretációnál. (Öreg Occam egyébként ferences volt, az ő egyszerűbb magyarázatra törekvő elve, ami a tétékás gondolkodásba mélyen beépült eredetileg a ferences teológiából lett levezetve.)
    Ja, már régóta motoszkál bennem egy kérdést, amibe Önö,k kedves filozófus társaság, nálamnál minden bizonnyal járatosabbak: Nincs véletlenül egy evolucionizmus nevű filozófiai irányzat, amit Önök kevernek a természettudományos evolúcióval? Tudják minden rendes evolúció kurzus első előadásában (rendszerint ez a történeti áttekintés) elmondatik, hogy Darwin elveit anno megpróbálták kontextusidegen környezeetben is alkalmazni, így született meg pl. a szociáldarwinizmus, meg az eugénika a társadalomfilozófia meg az antropológia területén, melyek hallatán minden valamirevaló evolúcióbiológus a fejét csóválja, a kezét pediglen mossa. (Merthogy azokon a szinteken más törvények dominálnak, nem a szelekció.) Szóval van valami evolucionizmus nevű filozófiai elhajlás? Szeretném ha lenne, mert akkor lehetséges, hogy Önök nem is a természettudományos evolúcióval vitatkoznak (amivel valljuk be, nehéz), hanem annak valami filozófiai elhajlásával....

    VálaszTörlés
  29. suttogva: részben erről lehet szó, de ha mégsem, elmetornának vagy ékesszólásgyakorlatnak kiválóak lehetnek ezek a "viták" ... :]

    VálaszTörlés
  30. Mert ugyan kit akarhatnak meggyőzni az Evola-pártiak illetve az evolúciópártiak? A másik felet semmi esetre sem. Az ebeken szájkosár, és a karóhoz is oda vannak kötözve.

    VálaszTörlés
  31. Roppant melodrámát érzek kibontakozni.

    VálaszTörlés
  32. Kedves CSaba,

    itt http://konzervativok.blogspot.com/2009/01/kedvencnk-az-evolucionizmus.html

    olvashatja, hogy az evolucionizmus nem Darwintól került át a társadalomelméletbe, hanem a társadalomelméletből a biológiába. (Spencer előbb írt az evolucionizmusról, mint Darwin.)
    A Darwin-irodalomban közhely a nem-biológus szerzők hatása Darwinra.
    Ettől még igaza is lehetne Darwinnak, de nincs :)

    VálaszTörlés
  33. Kedves Loxonom, Megtenné, hogy Evola érvelését interpretálja annak fényében, hogy pl.a csimpánz embrionális egyedfejlődése makroszkópikusan megkülönböztethetetlen az emberétől? Akkor ők is megszabadulnak az állati mivoltuktól? Mikor vesszük fel szegény csimpiket az emberi rasszok közé? És a gorillákat? És a makákókat? Stb...

    VálaszTörlés
  34. Kedves Tölgy,
    Tudja ez is szóba kerül ama bizonyos első órán az evolúció kurzuson. Tudta hogy az evolúciós gondolat legkorábbi ismert említése Anaximandernél van Krisztus előtt 600 körül? Darwin csak jókor volt jó helyen, és a tudományos világ épp az ő művéből ismerte meg az evolúciót. Plusz Károlyunk tisztázott néhány részletkérdést, és mint kiderült utólag a kísérletekből igaza volt inntuitíve sok mindenben.
    Egyébként kedves filozófus barátaim, ha kíváncsiak arra, hogy a biológusok miért ragaszkodnak olyan nagyon az evolúcióhoz, olvassák el Dobzhansky cikkét a témában 1973-ból. (Dobzhansky az az evolúcióbiológia számára, mint Watson és Crick a genetika számára.)

    VálaszTörlés
  35. Kedves Csaba!

    "Képletesen szólva azt mondhatjuk, hogy a természetes kiválasztás az egész világon minden nap minden órájában ellenőrzi még a legcsekélyebb változásokat is. A rosszakat elveti, a jókat megőrzi és felhalmozza. Csendben és észrevétlenül működik minden élőlény javításán, annak szerves és szervetlen életfeltételeihez képest, ahol és amikor csak alkalom kínálkozik."

    Ezeket a mondatokat idézték egy nemrégi újságcikkben Darwintól (utána leírták, hogy mennyire igaza van, kivéve, ha nincs igaza, mert abban az esetben igaza van). Ez a visszeres/vakfoltos példa szerintem nem támasztja alá Darwin-t (vagy a darwini értelemben vett term. szelekciót). Vagy a jövőben a visszeresség el fog tűnni a szelekció révén? Vagy miért nem tűnt el korábban?

    A cáfolatát nem egészen értem, ki állítja, hogy tökéletes lenne az emberi test, vagy legalábbis valamilyen perfekt funkcionális egész volna- különben miért lennénk időnként betegek, stb?

    Tételezzük fel, hogy az evolúció (=felegyenesedés) miatt nem tudtak alkalmazkodni az erek, de akkor pl. a gerincoszlop, stb. miért tudott?

    Előre is köszönöm a válaszát.

    VálaszTörlés
  36. Kedves Csaba,

    bevallom amolyan történész-féle vagyok.
    na most. Az úgy van, hogy bármit vissza tudunk vezetni bármeddig, ahol még van írott forrás. Az egész csak értelmezés kérdése. Szóval ezzel a göröggel csak a nem történész TTK-s hallgatóságát tudja elkábítani. De erre meg jobb a tömjénfüst, én legalábbis jobban szeretem az illatát.

    Azok a szerzők, akiktől Darwin sokat vett át (pl. malthus) társadalomtudósok, ezt csak azért említettem, mert Ön a társadalomtudományi evolucionizmust leírta (én is). De ha ott passé, akkor a biológiában miért nem? Ezt kérdeztem a linkelt posztban, de a válasz valahogy nem jön.)

    Még egy apróság. Decemberi posztunk - Az élet - kommentjei közt tanult biológus barátaink azt írták, hogy Darwin nem oké, de az evolucionizmus igen, csak másképpen. Most akkor döntsék el, Darwint vagy az evolucionizmust védik-e?
    A korábbi kommenteket végigolvashatja ott, nekem nincs kedvem az érvek elismétléséhez.

    VálaszTörlés
  37. gyógyszerész úr,

    engem már kitanítottak a biológusok: amit az evolúcióval nem tudnak magyarázni, azt "genetikai sodródásnak" nevezik, ami magyarul annyit tesz: "tudja a fene".
    Az evolucionizmus egy kerek magyarázat... mindig arrébb gurul :)

    VálaszTörlés
  38. Kedves Tölgy,
    Nem hiszem, hogy ezeket a vitákat itt kéne lefolytatni, szerintem főleg azért, mert nincs meg hozzá a felkészültségünk. Nekem láthatólag filozófiából és egyéb társadalomtudományból, önnek meg biológiából. Én azt vallom, hogy ha valamihez nem értek, akkor nem próbálok meg okosabbnak lenni azoknál, akik meg értenek. Ezért nem is próbálkozok pl. filozófiai problémákban állást foglalni, és habár tudom, hogy Darwin sokat tanult társadalomtudósoktól, de az eredményeit természettudományos kontextusban értelmezem, és ismétlem, a megfigyelések és a kísérletek igazolják, hogy az evolúció működik a biológiában. Ami a genetikai sodródást illeti, az valóban egy komponens, egyesek szerint fontosabb, mások szerint kevésbé fontos, de azt hiszem ezen a szinten ez részletkérdés.
    Még néhány dologra reagálnék: Most akkor döntsék el, Darwint vagy az evolucionizmust védik-e?
    Ez a dolog nem igazán így működik. Az evolúciót, Darwin megfigyelései és publikációi lökték be a természettudományok közé, plusz még a szélesebb köztudatba is. Ez nem jelenti azt, hogy korábban nem voltak ilyen megfigyelések (lásd Lamarck), mégis, ma ha az evolúcióra akarok hivatkozni, akkor Darwin nevét említem, és nagyjából mindenki az evolúcióra asszociál. Abban önnek tökéletesen igaza van, hogy számos részletben Darwinnak nem volt igaza, hiszen ő maga nem ismerte pl. Mendel munkásságát, így nem tudott elszámolni a tulajdonságok átöröklésének anyagi vetületével. Ma már ez jóval kisebb probléma, hiszen a molekuláris biológia korában nagyon részletesen ismerünk egy csomó mechanizmust, plusz rendelkezésünkre áll a teljes humán meg csimpánz meg egy vagon más faj genomja. Tehát ebben a kontextusban önnek igaza van, Darwin számos tételét cáfolták már biológusok, de nem úgy, hogy az egész elmélete nem igaz, hanem hogy számos részletet nem láthatott a maga természettudományos ismereteivel. (Itt ismét csak Mendelre és a genetika alaptételeire hivatkoznék.)
    Végezetül az ön utolsó mondata: Az evolucionizmus egy kerek magyarázat... mindig arrébb gurul Ezzel maximálisan azonosulni tudok, a természettudományok ugyanis így működnek. (Emlékezzen a newtoni és az eisteini fizikára.) A többi hasonló között az evolúció, mint tudomány is apró lépésekben halad, számos esetben viták vannak a részleteken, de érdemes megfontolnia hogy a biológusok csaknem kizárólagosan az evolúció kontextusában értelmezik a jelenségeket, különben egy csomó dolognak nincs értelme. (Nagy hirtelen csak az azonos funkciójú gének szerkezetének különbségeit citálnám, ahol a különbségek mértéke arányos az evolúciós szétválás óta eltelt idővel. Ha tagadjuk az evolúciót, erre a jelenségre semmiféle értelmes magyarázatot nem tudunk adni. De van még számos más is.)
    Azt hiszem itt abba is hagyhatjuk, a vita parttalannak tűnik, csak annyit kérnék, higgyék el, a biológusok is értenek annyira a saját szakmájukhoz, mint a filozófusok meg a cipészek.

    VálaszTörlés
  39. Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de az én gerincoszlopom pl. nem tudott alkalmazkodni a felegyenesedett, de különösen az ülő életmódhoz :(
    Senki nem mondja, hogy az emberi test tökéletes, de ha nagyon intelligens tervező tervezte volna, ezeket a hibákat nem követte volna el. Kivéve, ha ő sem tökéletes... de akkor mi - legalábbis néhány dologban - tökéletesebbek lennénk, hiszen tudjuk, hogy Ő mit "hibázott"?

    A különbség a kreacionizmus, meg a tudományos érvek elvetését vagy komolytalanságát, stb. hangsúlyozó elméletek meg a biológia közt ott lehet érzésem szerint, hogy míg az előzőek valahogyan eléggé biztosak magukban, és egy végle(t)ges magyarázatot adnak (illetve azt hiszik) már évszázadok óta, a biológiát művelőek ezt kevésbé állítják magáról. Olyan ez, mint egy Mandelbrot halmaz - csak remélhetőleg nem végtelen. Volt ugye Darwin, aztán kis szünet után jött a DNS, a gének - majd a genom nagy részét kitevő "szemét DNS", az ezekről átíródó mikroRNS-ek, melyekről pár éve nem is sejtették, hogy mennyire fontos szerepük van a tulajdonságok manifesztációiban és megváltoztatásában; az -omikák (genomika, proteomika), azaz a több tízezer fehérje és gén hálózatokba szerveződésének jelentősége, és így tovább.
    Nem biztos, hogy tökéletesen megismerhető ez az egész, de úgy tűnik, hogy ahogy egyre mélyebb szintekre jutnak a struktúrák és funkciók megismerésében, egyre finomodik a kép, de nagy ellentmondásba nem keveredtek Darwin eredeti teóriájával szemben.
    Egyébként ha így is lenne, kit érdekel? Az a bácsi elég régen élt, egyértelmű, hogy nem adhatott mindenre tökéletes magyarázatot. :D És annál izgalmasabb lenne a dolog...

    VálaszTörlés
  40. Oh, úgy látszik, Csaba szellemi ereje, ha legyengülve is, de 1500 km-re is hat. :)

    VálaszTörlés
  41. Csaba,

    mi viszont okosak próbálunk lenni minden területen. Higgye el, fejlődőképes társaság vagyunk. :>

    Igaza van, az einsteini fizika legitimálása pl. újra lehetővé tette, hogy ilyen nézőpontokat foglaljunk el.

    Az evolúció folyamatos „arrébbgurulása” pedig arra ad alkalmat, hogy az ember megszabaduljon az erőszakos prekoncepcionálástól, amely korábban sokkal nagyobb hangon volt elvárt, mint manapság.

    VálaszTörlés
  42. Kedves CSaba,

    a cipészek nevében kikérem magunknak!

    Az arrébgurulásra nem jó Newon fizikája. Heisenberg és XX. századi fizika Newton elméletének korlátaira hívta fel figyelmet. Hasznos hipotézis Newton fizikája az emberi világban, a természettudományban már nem.
    Az evolucisták sokkal inkább tabunak tekintik a magyarázatukat.

    Sokat idéztem, Kempis véleményét arról, hogy az evolúcio nem bizonyított, de mégis hiszünk benne...
    :(

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)