Ne örüljenek

Nulladszor. Vegyen mély levegőt, lassan engedje ki, és közben próbálja tudatosítani, hogy ami most történik, az egy folyamatos és végeérhetetlen hipnoterápia része, Ön pedig most éppen a hipnagógia állapotában van. Igen, a Tea-Kör is csak egy rémkép, amely az Ön tudatában merül fel.

Először. A szcientológia egyház már bebizonyította, hogy a pszichiátria gonosz, nácista dolog. [itt és főleg itt] Ezért ne hallgasson rám, és főleg ne másokra, akiknek még annyi jelentőségük sincs, mint nekem. Mivel jelen pillanatban azt képzeli, hogy én az Ön hipnotizőre vagyok, sőt, megbízik bennem, annak ellenére, hogy közlöm Önnel kétes mivoltom, lehetőségem van arra, hogy irányítsam az Ön álmait. Én pedig úgy szeretném az Ön álmait irányítani, hogy maga észrevegye, miféle álomba került. Ne kérdezze, miért. Jobb, ha nem tudja.

Másodszor. Már mások is megírták, hogy Önnek folyamatosan hazudnak. Én is megírom, sőt azt is, hogy ezek a mások is hazudnak Önnek. Ő is. Meg ő is. Ne feledje, hogy Önnek már Az Őszödibeszéd c. ismeretlen szerző által jó előre megírt pamflettel is hazudtak (ld. a második számú bábfilm-részletet, amely bemutatja Önt is), ti. azt kommunikálták Önnek, hogy hazudtak ugyan, de most már őszinték, és eztán is őszinték lesznek. Amit várhat az ilyen rémképektől, az ez (nézze csak végig).

Harmadszor. Az Ön állítólagos élete úgy van berendezve, hogy rászokjon a színészetre és a színészkedés folytatására — a végtelenségig. Le akar szokni. Rendben van. Akkor ne vegye be az újabb hipnotizőrök reinkarnációs utaztatásait. Se a régebbieket. Főleg ne az oligofrénekét, hacsak nem Ön is oligofrén. Örüljön neki, hogy olyat talált olyat, mint én. Legalább bevallom, hogy hipnotizálom.

Negyedszer. Most tudatosítsa magában, hogy amit majd mondanak Önnek, már jó régen ismerős kell legyen.

Ötödször. Mindaz, amit tehet, hogy tudatosítja a lehetséges forgatókönyveket. Ha jó úton jár, megértheti, hogy az élete csakis a szuperhősök csatájában folytatódhat, azon a képernyőn, amit hipnagógiájában lát. Mert Ön — nem tudott róla, de — a demokráciát és az evolúciót „választotta”.

Most ötig számolok visszafelé, és fel fog ébredni. 5... 4... 3... 2... 1... s huss, hipnagógia, demagógia.

Nos, kívánja még ezt? Ugye nem? Ugye, ha szavazófülkébe tuszkolnák, akkor is inkább így cselekedne?

It works.

Most, hogy meggyógyítottam, igyon meg velem egy csésze forró teát.

*

PS: ne higgye azt, hogy a hol náci, hol klerikálfasiszta teakraták gonoszsága alábbhagy. Betették ők már a lábukat Aprajafalvára, méghozzá megmondom hogy. Imígyen:



Hogy e hupikék történetben végül mindig a töpörödöttek győznek? Ne tévessze meg: a filmet egy hipnotizőr barátom rendezte. Én nem véletlenül vágtam le a film végét — csakis az Ön érdekében. S még ha — az Ön számára — úgy is történne, ahogy ez a barátom akarná, jegyezze meg, az erkölcsi győzelem a miénk lesz, megátalkodott gonoszoké.