A Ruwanwelisaya dagoba építése

„De mindegyik [anuradhapurai dagoba (sztúpa)] hol marad a hófehér, harang alakú Ruvanveliseyától, amely száz esztendővel később [Kr. e. 150 körül] emelkedett Anuradhapura fölé, hatvan méter magasságban, tetején színarany csúccsal? A kupola átmérőjéről — 85 méter! — is következtethetünk óriási méreteire. Az ősi szingaléz építészek minden tudására szükség volt a Ruvanveliseya felépítéséhez. Alapját kövekből, hegyi kristálykőből, ezüst- és rézlemezekből, vashuzalokból, durva cementből készítették. Az építkezésnél kókusztejet, sőt vajat is használtak kötőanyagként. Dutugemunu királynak még arra is volt gondja, hogy a dagoba építőit ne csak étellel-itallal, édes illatú virággal és cukorral lássa el, hanem ötféle illatosítóval tette kellemessé a levegőt a munkások számára.”

Micsoda osztályelnyomás, a munkásosztály micsoda kizsákmányolása,

és micsoda ókori, vallásos sötétség!

Forrás: Sebes Tibor: Buddha lábnyomában. Táncsics, 1969. (A könyv egyébként tipikusan szocialista-vallásellenes megrendelésre és stílusban íródott, de a téma miatt érdekes részek is kénytelen-kelletlen vannak benne.)

GabelstaplerFÜHRER

Minden bizonnyal számtalan konzervatív teakedvelővel előfordult már, hogy nagyobb méretű raktárhelyiségekbe látogatott. (Velem ugyan még soha, de hánnyal igen!) Valószínűleg nem is sejtették, miféle veszélyeknek vannak kitéve egy ilyen környezetben. Nekik ajánlom a következő, rövid oktatófilmet, amelynek megtekintése után már bátran merészkedhetnek a dolgozó nép közé, az esetleges következményektől való félelem nélkül.

Következő posztom — természetesen a kiváló Tevvton-nak ajánlva — egy remekbeszabott írás lesz a Heildagger-worship jótékony hatásáról egészségünk megőrzése terén, illetve kedélyünk javítása érdekében.

Haladás — paradicsom

Pontosabban, uborka. A modern nő így, az árnyékban fekve szüreteli az uborkát. Mondja valaki, hogy nem áldás a haladás és a modernizáció.