Mivel odáig fajultak a dolgok, hogy a tirpákbokrétásiak Mestere, Tóta W. hódevésre buzdítja híveit (pedig ezek a jópofa kis állatok szívünknek oly kedvesek), beszélgessünk egy csésze forró tea mellett egy kicsit mi is a környezetvédelemről. Mégpedig annak is egy tradicionálisabb (Tótafanok szavajárásában kb. hülyevallásos) megközelítését kívánom Körünk megcsappanni látszó közönsége elé tárni, Seyyed Hossein Nasr (iráni érdekeltségű olvasóink kedvéért: سید حسین نصر) professzor egy előadásából fordított részletekkel.
Nyugaton a szcientizmus által befolyásolt filozófusok négyszáz esztendeje igyekeznek kialakítani egy szekuláris etikát, és egészen biztosan számos ateista létezik, aki ennek megfelelően igen erkölcsös életet él. De milyen norma alapján tekinthetőek ők erkölcsösnek? Nyugaton nincs ugyanis más alap, csak azok a normák, amiket a vallás csepegtet az emberek lényébe. Ha valaki meggyilkolja a szomszédját, ezt erkölcstelenségnek tartjuk. De miért erkölcstelen? Mi a baj ezzel? Az Afrikáról szóló természetfilmek azt mutatják, hogy az állatok folyton felfalják egymást. Ha csak állatok vagyunk, akkor mi rossz van abban, ha megöljük egymást? Az, hogy mindenki nemet mond egy ilyen tettre, pontosan azért történhet meg, mert bizonyos vallási értékek beoltódtak még a modern Nyugat szekuláris atmoszférájába is, amely az úgynevezett szekuláris etikáról szónokol, holott ennek az etikának is valójában a vallásban gyökereznek az értékei. Mindenesetre semmilyen szekuláris etika nem szólíthat meg senkit kellő hitelességgel, csak azokat, akik elfogadják egy ilyesfajta etika filozófiai premisszáit. Az igazság azonban továbbra is az, hogy a világban az emberek nagy többsége nem fogad el olyan etikát, amelynek nincs vallási megalapozottsága. A gyakorlat nyelvére fordítva ez azt jelenti, hogy ha egy vallási tekintély, teszem azt egy mulla vagy brahmin Indiában vagy Pakisztánban elmegy egy faluba és azt mondja a lakóinak, hogy a sharia (iszlám törvény) vagy Manu törvénye szerint tilos kivágni ezt a fát, akkor számos ember elfogadja azt. Ám ha a Delhi vagy Karachi Egyetemről érkezik egy diplomás kormánytisztviselő, és elmondja racionális, filozófiai és tudományos érvekre hivatkozva, hogy jobb nem kivágni ezt a fát, igen kevesen fogadják meg tanácsát. Tehát praktikus szempontból is az egyetlen etika, amely a nagy többség számára elfogadható a világ történelmének jelen pillanatában, még mindig egy vallási erkölcstan. A környezeti válsággal mostanság szembesülő Nyugat bizonyos köreiben éppen a vallási etika iránt érezhető igen erős előítélet az, ami a krízis megoldását gátló legnagyobb akadályok egyikét jelenti.
Van egy második oka is annak, hogy a vallás miért olyan fontos a környezeti válság megoldásában. Több tényező is kapcsolódik ide, de csak röviden összegezném ezeket. Mindannyian tudjuk, s még ha személyesen nem is érdeklődünk a környezeti válság metafizikai, spirituális és kozmológiai gyökerei iránt, mégis tudatában vagyunk ama ténynek, hogy külsőleg (azt nem mondom, hogy belsőleg is) a krízist az emberi szenvedélyekre, különösképpen a hamis szükségletek (amelyek igazából inkább vágyak) megteremtésével felerősített mohóságra apelláló modern gazdasági rendszer okozza és tartja fenn. Ez pedig szöges ellentétben áll azzal a nézettel, amelyet a vallások támogattak évezredeken át: a megelégedettség erényének gyakorlásával, azaz beérni azzal, amink van. A modern szemléletmód a sóvárság és a mohóság tüzének felszításán alapszik, igyekezvén megtenni minden lehetségest annak érdekében, hogy a lelket egyre jobban a világhoz kösse, fogyatékosságként tüntetve fel azt, ami a vallás számára mindig is erény volt, azaz egy bizonyos távolság és elkülönülés megtartását a világtól, avagy más szavakkal, egy bizonyos fokú aszkézist. Van egy híres német közmondás, „Nincs kultúra aszkézis nélkül”, és ez minden civilizációra igaz.
Bejegyzések
Fearful Hód!
VálaszTörlésEzen a belső rassz meg vallás-etika vonalon haladva aligha fogják utolérni a konkurens blog olvasottságát. Csak szólok.
VálaszTörlésPedig erőzünk keményen.
VálaszTörlésNem fog sikerülni...
VálaszTörlésDe jól jött mert kattintottam a Tóta W.-re...ott meg a Nagy Magyarország nem országra-ra. Hű a mindenit ,956 komment...Az igen..Hogy mik vannak? ...bocs:Hogy kik vannak?
Én bizakodom, hogy egyszer megelőzzük Tótát, meg a Cukiságot is. Nem kell hozzá sok, csak még 952 kommentár. Könnyen összehozható, ha mindenki bemond valami világraszóló ökörséget.
VálaszTörlésUraim, mi itt nem a mennyiségre, hanem a minőségre megyünk.. Azt hittem ez egyértelmű volt mindig is. :)
VálaszTörlésA cukiság igazából ártalmatlan, a szabadidő egy része egyeseknél erre megy, Tóta W.-nél pedig az ökörségek mögött nagyon is komolyan meghúzódik egyfajta világnézet, politikai, erkölcsi (hmmm...) állásfoglalás. Egyébként a legutóbbi bejegyzésben valami minimális értelmes tartalom is van. Ez itt egy alapigazság és tényleg nincs agyonhangoztatva:
VálaszTörlés"Környezetvédelem egyenlő válság. Ennek egyenes kimondását elvárhatjuk mindenkitől, aki bálnáért, levegőért, kékbolygóért aggódik. Amíg erről sunnyog, addig hiteltelen divathippi."
Nem tünteti fel hivatkozásként, de felismerjük egyik inspirálójaként George Carlint, akitől elég méltatlan egy ilyen W-nek idéznie, de nem is hazudtolta meg magát, mert plagizálva teszi.
Az idézett jeles iráni gondolkodó és W. szembesítése talán érdekes:
"Van egy híres német közmondás, „Nincs kultúra aszkézis nélkül”, és ez minden civilizációra igaz."
A mi mai globális civilizációnk a fogysztásra, az örök növekedésre épül, a hitelfelvételre, amelynek fedezete a jövőbeli még több fogasztás. Tehát, az aszkézis tökéletes elelntéte az alap. Ha igaz, hogy nincs kultúra aszkézis nélkül, akkor ma nincs kultúra. Helyesebben az uralkodó rendszerben nincs, legfeljebb ellenálló, lázadó szerepben lehetnek kultúrák. W. ugyan nem képes felfogni, mit is mond ő maga, de az igaz még tőle is, hogy az aszkézis, a mértékletesség nagyon kívánatos újrafelfedezése a jelen berendezkedés végét jelenti. Igaz, nem az aszkézis divatja miatt dől össze, hanem erőforrásfelélés miatt. A fenébe, már megint ez a közönséges materializmusom egy ilyen szép, általam is nagyrabecsült szellemdicsérő klubban...
Bobkó úr, én komolyan nem értem, mit tolja a súlyokat, hogy a Tea-Kört úgy állítsa be, mint valami sznobkodást. Mi teljesen őszintén rajongunk a csipkegalléros lövegekért.
VálaszTörlésMegmondom őszintén, engem a környezetvédelem se pro, se kontra nem nagyon foglalkoztat. A liberális erők utolsó ütőkártyának gondolt lapja maradt a vizelizmus mellett, amivel még fel lehet támasztani valamelyest a szemhéjakat.
A klímaváltozás kérdése egyébként világpolitikailag nem azért érdekes, mert valaki is féltené a rinocéroszokat, ezen már valóban túlvagyunk, hanem hogy eltűnik-e egy rakás szárazföld vagy sem, meg különféle energetikai lehetőségek miatt. Nem értem, ezen materialista motiváltságú érdekek és tevékenységek átlátása miért ütközne szemellenzőnkbe, hiszen az nincs; ettől azonban még hadd ne dicsérjem fennen és shakespeare-i szavakkal az élelmesebbjét, aki ráveti magát mondjuk az édesvízkészletre vagy ilyesmi. A vírusok dícsérete is elhagyhatná ajakim ilyen jogalappal.
Ez a hosszú tiráda persze csak az utolsó, felesleges mondatának szól.
Ha már Lengyelországban van, meséljen nekünk kicsit Jaruzselszkiről.
Kicsit se úgy értettem, hogy sznob hely, akkor minek járnék ide. (van ahova ellenséget ütni járok, de az felismerhetően más, igaz, korábban volt némi átfedés, de ez nagyon letisztult, mint már esett szó róla)
VálaszTörlésArra gondoltam, hogy egy régi vita, meg kettünk vitáiban is felmerült már, hogy a vulgármarcista kifejezés szerint a lét határozza-e meg a tudatot, vagy fordítva. Nem olyan rég még Vona Gábor egy nagyon érdekes cikkében (az ökoszociális nemzetgazdaságról) is volt egy utalás arra, hogy ő eredeti iskolázottsága szerint inkább a szellem mozgatóerejében hisz, de olyan infói vannak, hogy az előttünk álló dráma egyik hajtóereje az erőforrások nagyon is materiális hiánya lesz, illetve van.
A "környezetvédelem" valóban a kutyát se érdekli, nem is kell, hogy érdekelje. De a modern civilizáció valóban egy nagyon nem aszkétizmusra épülő dolog és tény, hogy a józan eszünk alapján a válságra válaszul adott takarékosság csakis gyorsíthatja a rendszer összeomlását, hiszen ez a pazarlás intézményesítésén alapszik. Ezt még az undorító Tóta is felfogta egy kicsit, de persze nem egészen, mert akkor nem zárná optimistán a bejegyzését. Lehet valaki optimista amiatt, hogy várhatóan összeomlik a rendszer, mert sok pokoli dolgot kerülhetnek majd el emiatt a túlélők, de Tóta nem erre gondolt, ő hisz a rendszer stabilizálhatóságában.
Mit mondhatnék Jaruzelszkiről? A dolgok sokkal ellentmondásosabbak, mint a kikristályosodott közhelyes ikonszerű képek ábrázolják. Hogy most akkor hazaáruló, vagy borzalmas szovjet beavatkozástól mentette meg a hont, abban még Wałęsa is bizonytalan. (és ő se egy élő szentkép)
Épp ma beszéltük a nejemmel, hogy nem kérdés, hogy a sztrájkoló munkások igazságos szocializmust szerettek volna és eszükben sem volt olyan rendszert teremteni, amelyben egyesek egész iparágakat privatizáltak maguknak az ő egykori "népvagyonukból". Vagy hogy az akkori afgán háborúba az akkori gazda nem kért lengyel segédcsapatokat, bezzeg a két rendelékezésre álló gazdi közül a másik, akire végül sikerült átnyergelnünk a Szolidaritás egykori tagjainak álmában sem gondolt végkifejlettel, az viszont nagyon is elvárja.
Még sorolhatnám, messze nem sikertörténet a gengszeterváltás és hogy a lengyelek sokkal jobb kondíciókkal várják a mostani szörnyűségeket, mint mi, annak olyan magyarázata van, amelyek egy része szalonképtelen, nem is tudom, le merjem-e írni.
Ha már a vizelizmus szóba került, nem tudom, hogy a Fidesz-szellemi holdudvarának a szombatos része hogy reagál arra a jelenetre, ahogy a minap Eli az elibetérdeplő fidesz-kereszténydemokrata politikus fejére Vieselt.
VálaszTörlésA szocializmus még eszmének is ronda. Sőt, talán még rondább, mint ami néhol megvalósult belőle.
VálaszTörlésKépzeljék, a Boston Tea Party-t elszenvedő egyik hajó a Beaver (Hód) nevet viselte. Ezt a tényt a Gyógyszerész hozta tudomásomra.
Világraszóló ökörség. Rajtam nem múlhat:)
VálaszTörlésA szocializmus eszmének a lehető legrondább, azonban amit így vagy úgy szocializmusnak nevezünk a tényleges, megtörtént történelemből, annak sok tanulsága van, amiket érdemes hideg fejjel elemezni.
VálaszTörlésEgy dolog például, hogy a sztrájkoló lengyel munkások annak idején hittek eghy "jó szocializmusban". Én ezért a legutóbbi időkig nagyon naívnak tartottam őket, beleértve például apósomat is. Ő persze üdvözölte a rendszer bukását, de élete és az ország legszebb időszakának a Gierek-korszakot tartotta, mint annyi társa.
Azonban az világos, hogy a kisemberek többségének a gengszterváltás Lengyelországban éppúgy nem hozott pozitív fordulatot, ahogy magyarországon sem. Ha valaki ezt úgy érti, hogy én a szocializmust sírom vissza, akkor nagyon félreérti. Egyszerűen annak a hanyatlási, züllési lejtőnek, amelynek a szociualista korszak, a szovjet megszállás kora egy korábbi, nyhébben lejtő szakasza volt (nnyugaton pedig szovjet megszállás nélkül szintúgy), annak azóta sikerült egy még meredekebb szakaszába kerülnünk és épp most kezd függőleges aknába átmenni.
A lengyel társadalom nagyobb vitalitásának és a most közeledő Nagy Vész túléléshez meglevő jobb kondícióinak egyik fontos oka, (és itt jön a szalonképtelen), hogy a kommunista vezetőik az adott kényszerpálya lehetőségein belül hazafiasabbak voltak, mint a mi hatalombitorlóink.
Döntő jelentőségű választásuk volt, hogy nem TSZ-esítették a falut, megmaradt a parasztság, a nemzetmegtartó erő, az élelmiszer-önellátás záloga. Egy természetes módon konzervatív társadalmi közeg. Egy vitalitás-kút.
Egy másik hazafias tette volt a lengyel nemzeti kommunistáknak a 67-es háború után a pártállami elit nagy tisztogatása az idegen érdeket még tőlük is sokkal közvetlenebbül és élvezettel, identitásuk parancsából szolgáló elemektől.
Ide passzol egy friss ostobaság Orbán Viktortól:
http://nol.hu/kulfold/orban__mar_a_nyugat_szerint_is_a_kommunizmus_a_legnagyobb_veszely
"Orbán szerint már a Nyugat is kezdi belátni, hogy a legnagyobb veszély ma ebben a térségben a kommunista struktúrák továbbélése."
A putyini cspatot, amely kiragadta hazáját a globáltőke karmaiból és helyreállította szuverenitását, a KGB tette oda a hatalomba, a KGB pedig egy továbbélő kommunista struktúra. Természetesen nagyon meg lennék lepve, ha ezek a KGB-sek MArx Tőkéjét tartanák a párnájuk alatt. Összetéveszteni a kártékony eszméket a praktikus hatalmi struktúrákkal egy komoly politikusnak megengedhetetlen. A hatalmi struktúrák, közte akár a kommunizmus korából továbbélők is, mindig lehetnek veszélyesek, de kár ideológiai keresztesháborús szemlélettel közelíteni hozzájuk. Némelyik ilyen struktúrát jó lenne szétverni (Magyarországon), némelyiket jobb lesz nem piszkálni és ne üsse OV az orrunkat más dolgába.
Prof.B.Cs.
VálaszTörlésSok éve ilyeneket magyarázok...
igaz,hogy mindenhonnan kinéznek...
"...aztán észrevette,hogy becsapták és berobbant a magyar 56 ...és a lengyelek...és a többiek...és amelyekre nem lehet ráhúzni,akármennyire is akarják egyesek,hogy polgári mozgalmak, esetleg lázadások voltak...vagy ,hogy a „ klerikális ellenállás” vitte a tömegeket az utcára.
Nézzünk már szembe „bátrabban” a történelmi igazságokkal mert ha nem akkor csak egy kislétszámu „parazita elit” fogja tudni örökkön örökké,hogy mi miért és hogyan történt,vagy történik napjainkban is....és tudja manipulálni napjainkat is,hogy minden az ő akaratának megfelelően alakuljon. És újra pancserek maradunk mint a rendszerváltás
ideákhoz kötött„megnemértésekor” azokkal szemben akik a történelmi realitások figyelembevételével megirt „forgatóköny” telyes ismeretében cselekedtek..."
Nem hiszem,hogy OV hülye.Azt hiszem csk Claudiust játszik...
"...putyini csapatot, amely kiragadta hazáját a globáltőke karmaiból.." A jelcini időszakban kb. 800 milliárd dollárnyi vagyont lopott ki Oroszországból a "globáltőke" Bru-ha...ha !?