Október 6.:
Kiss Ádám: Rákosi leszedte, Tomcat visszarakta: illegális emléktábla a Lánchídon
Október 9.:
Ablonczy Bálint: Hogyan emlékezzünk a vörösterror áldozatairól?
Október 15.:
Tomcat: Kép kommentár nélkül
Érdekes az első cikk megjelenésétől számított rövid idő a szimbolikus dátumon történt fejleményig. Úgy tűnik, hogy a tábla azon részét verték le, ahol az volt olvasható, hogy kik állíttatták helyre. Kár, hogy másnak nem jutott volna eszébe egy ilyen táblát állítani.
Nem tudom, kinek szúrhatta ennyire a szemét, mindenesetre számomra örvendetes, hogy végre egy említésre méltó ügyben több-kevesebb konszenzus alakult ki az úgynevezett jobbközép és az úgynevezett radikálisok között, sőt a Hírszerzőn megjelent írás is teljesen elfogulatlan és korrekt volt.
Apropó: a Szabadság-téri emlékművet mikor bontják már el? Rég megérett rá, legkevesebb is 53, legkésőbb 20 éve...
1956. : Lefeszítik a szovjet címert a szovjet emlékműről a Szabadság téren. Lupsa János fényképe
2006. szeptember 18.-19.
(Kevesen tudják, hogy a 2006-os zavargások alkalmával a szabadság téri emlékműről a szovjet címert többen — köztük Budaházy György — lefeszítették, helyébe magyar zászlókat tettek, majd a Himnusz eléneklése után a címert a Dunába vetették. Az egyik „elkövető” személyét lehet kifogásolni, de konkrétan ezt a szimbolikus tettet aligha. Normális esetben ezzel a cselekedettel minden ép elméjű, egészséges morális érzékű ember egyetértene, vagy semmi kivetnivalót nem találna ebben. Azonban sajnos ennek az akciónak nem sok eredménye lett. Az agymosó mediatúra szerint „megrongálták” az emlékművet, és mindebből az volna állítólag a lényeges, hogy „megrongálták”. Hogy mit és miért, az nem érdekes. Azt nem tudom, most mit mond a 2006-ban „megostromolt” televízió a megrongált Hollán-emléktábláról, mert nem nézem. Valószínűleg semmit, hallgat, vagy a táblát minden további megjegyzés nélkül illegálisnak állítja be. Aljas, kiszámíthatóan aljas világ ez.)
2006. szeptember 18.-19.
(Kevesen tudják, hogy a 2006-os zavargások alkalmával a szabadság téri emlékműről a szovjet címert többen — köztük Budaházy György — lefeszítették, helyébe magyar zászlókat tettek, majd a Himnusz eléneklése után a címert a Dunába vetették. Az egyik „elkövető” személyét lehet kifogásolni, de konkrétan ezt a szimbolikus tettet aligha. Normális esetben ezzel a cselekedettel minden ép elméjű, egészséges morális érzékű ember egyetértene, vagy semmi kivetnivalót nem találna ebben. Azonban sajnos ennek az akciónak nem sok eredménye lett. Az agymosó mediatúra szerint „megrongálták” az emlékművet, és mindebből az volna állítólag a lényeges, hogy „megrongálták”. Hogy mit és miért, az nem érdekes. Azt nem tudom, most mit mond a 2006-ban „megostromolt” televízió a megrongált Hollán-emléktábláról, mert nem nézem. Valószínűleg semmit, hallgat, vagy a táblát minden további megjegyzés nélkül illegálisnak állítja be. Aljas, kiszámíthatóan aljas világ ez.)
Ez a cikk azért megér legalább egy köszi-hozzászólást. Nagyon jó kis összeállítás! Kell az ilyen.
VálaszTörlésDe hogy ne legyek konzumbirkának tekintve, egy kritikát is megengedek magamnak: a 'Very well done' nekem túl csésze stíl. Pásszol az oldal arculatához, nekem mégis túl távolságtartóan hat. (Egy ilyen szívügyben, mint a vörös hadsereg menő volt-e vagy sem.)
Mára pedig a táblát ellopták.
VálaszTörlésHadd „gratuláljak”.
TiborR, a “Very Well Done”-t levettem, igaza van.
VálaszTörlésRendszeresen kijárnék sétálni a Szabadság térre, ha végre elvinnék onnan ezt a rosszemlékű építményt...
VálaszTörléshttp://belvaros.blogspot.com/2011/05/ujra-lanchidon-tomcat-fele-hollan.html
VálaszTörlés