[moralizáló bevezető, afféle tépelődés]
Az antiszemitizmus és ellentéte, a tényleg-nem-is-tudom-mi-izmus (mert ugye az izmusok párban járnak, ha az egyik elvész, felborul a rend, megszűnik az energiaáramlás a csakrák közt) egyebek közt (legalábbis nekem, itt, most) egy izgalmas, percepciós-definíciós-logikai és retorikai játék.
Mert mi az, hogy antiszemita? Mi az ellentétpárja az a.sz.-nak? Hogyan lesz az ember antiszemita (mármint azon az alapeseten túl, hogy rámondják)? Hogyan nem lesz valaki antiszemita, annak ellenére, hogy annak akarják látni? Hogyan van az, hogy ha általában „a zsidókról” esik szó, az (részben tényleg) megengedhetetlen általánosítás (1000 féle racionális ok miatt), de „az antiszemitákról” és „a nácikról” mindenféle különbségtétel nélkül lehet, illik, szabad, sőt: ajánlott beszélni (1000 féle racionális ok miatt)? Miért is van az, hogy egy és ugyanaz a tetszőleges, kiragadott eset lehet ugyanúgy egy marginális, véletlenszerű, tényleg lényegtelen és kiragadott eset, mint a másik oldal démoni gonoszságának esszenciális foglalata, amelyben feltárul A Másik félelmetes és tkp. kiirtani való karaktere?
Az antiszemitizmus és ellentéte, a tényleg-nem-is-tudom-mi-izmus (mert ugye az izmusok párban járnak, ha az egyik elvész, felborul a rend, megszűnik az energiaáramlás a csakrák közt) egyebek közt (legalábbis nekem, itt, most) egy izgalmas, percepciós-definíciós-logikai és retorikai játék.
Mert mi az, hogy antiszemita? Mi az ellentétpárja az a.sz.-nak? Hogyan lesz az ember antiszemita (mármint azon az alapeseten túl, hogy rámondják)? Hogyan nem lesz valaki antiszemita, annak ellenére, hogy annak akarják látni? Hogyan van az, hogy ha általában „a zsidókról” esik szó, az (részben tényleg) megengedhetetlen általánosítás (1000 féle racionális ok miatt), de „az antiszemitákról” és „a nácikról” mindenféle különbségtétel nélkül lehet, illik, szabad, sőt: ajánlott beszélni (1000 féle racionális ok miatt)? Miért is van az, hogy egy és ugyanaz a tetszőleges, kiragadott eset lehet ugyanúgy egy marginális, véletlenszerű, tényleg lényegtelen és kiragadott eset, mint a másik oldal démoni gonoszságának esszenciális foglalata, amelyben feltárul A Másik félelmetes és tkp. kiirtani való karaktere?
[és az érdemi quis?! :]
A következő tanulságos történet helye és ideje: Budapest, 1905.
A kérdés: ki írhatta?
A kérdés: ki írhatta?
--- Segítség: a szerző annyira-nem-konzervatív, hogy olvasása után egy átlagosan mérsékelt konzervatívnak rá kell olvasnia 30 oldal Wass Albertet vagy 20 oldal Szabó Dezsőt a harmonikus világlátáshoz. A szöveg kevéssel a 2. vh. után íródott.
Hazaérkezve Pestre, jelentkeztem az ügyvédi kamaránál, ahol bejegyeztek ügyvédjelöltnek. Mint jelölt rögtön kaptam irodát, dr. Fleischmann József nevű ügyvédhez léptem be ... ketten voltunk alkalmazottak, én mint jelölt és egy Winter nevű írnok. Fleischmann alacsony termetű férfi volt, eléggé csúnya, nagyhangú és indulatos. Nagy keresetre és vagyonra tört, és társadalmi nézetét kimerítette az az egy tétel, hogy: Magyarországon a keresztények a helyzet urai, és a zsidóknak mindig és mindenütt hátránnyal kell megküzdeniök. Ezért még engem is ellenségnek nézett. Egyszer-kétszer meghívott engem és Wintert ebédre, valamelyik vendéglőbe, beszélgetése mindig arra irányult, hogy a közállapotok lehetetlenségét ismertesse, és hogy engem, mint fajellenséget, le akart szerelni, hogy hát én, mint boldog keresztény, lássam be, milyen elnyomatással kell neki és szegény Lánczy Leónak és a többieknek megküzdeni. Én, látván tőlem való idegenkedését, zavart éreztem, és alig tudtam vele beszélni. Egyszer ilyen ebéd alkalmával olyasmit mondott nekem: „Maguk ezt persze nem értik.” Valami zsidó bánatról volt éppen szó. És a „Maguk” azt jelentette, hogy Maguk, keresztények, Maguk, középosztálybeli urak. Beszédéből ki kellett éreznem, hogy engem is antiszemitának tart. Ez a nézete rendkívül sértő volt, annyira, hogy eszem ágában se volt a gyanúját eloszlatni. Dühösen hallgattam. De már sejtettem, hogy nemigen tudunk majd egy irodában megférni. Éreztem, hogy Fleischmann gyűlöl engem, és gyűlöletét sehogy sem tudtam leszerelni.
Hazaérkezve Pestre, jelentkeztem az ügyvédi kamaránál, ahol bejegyeztek ügyvédjelöltnek. Mint jelölt rögtön kaptam irodát, dr. Fleischmann József nevű ügyvédhez léptem be ... ketten voltunk alkalmazottak, én mint jelölt és egy Winter nevű írnok. Fleischmann alacsony termetű férfi volt, eléggé csúnya, nagyhangú és indulatos. Nagy keresetre és vagyonra tört, és társadalmi nézetét kimerítette az az egy tétel, hogy: Magyarországon a keresztények a helyzet urai, és a zsidóknak mindig és mindenütt hátránnyal kell megküzdeniök. Ezért még engem is ellenségnek nézett. Egyszer-kétszer meghívott engem és Wintert ebédre, valamelyik vendéglőbe, beszélgetése mindig arra irányult, hogy a közállapotok lehetetlenségét ismertesse, és hogy engem, mint fajellenséget, le akart szerelni, hogy hát én, mint boldog keresztény, lássam be, milyen elnyomatással kell neki és szegény Lánczy Leónak és a többieknek megküzdeni. Én, látván tőlem való idegenkedését, zavart éreztem, és alig tudtam vele beszélni. Egyszer ilyen ebéd alkalmával olyasmit mondott nekem: „Maguk ezt persze nem értik.” Valami zsidó bánatról volt éppen szó. És a „Maguk” azt jelentette, hogy Maguk, keresztények, Maguk, középosztálybeli urak. Beszédéből ki kellett éreznem, hogy engem is antiszemitának tart. Ez a nézete rendkívül sértő volt, annyira, hogy eszem ágában se volt a gyanúját eloszlatni. Dühösen hallgattam. De már sejtettem, hogy nemigen tudunk majd egy irodában megférni. Éreztem, hogy Fleischmann gyűlöl engem, és gyűlöletét sehogy sem tudtam leszerelni.
[disclaimer: a poszt szerzője olykor bevallottan felszínes,
és jelen időpontban kimondottan unja a faji és sérelmi alapú retorikát
(pro és kontra egyaránt), beleértve a bújtatottat is]
és jelen időpontban kimondottan unja a faji és sérelmi alapú retorikát
(pro és kontra egyaránt), beleértve a bújtatottat is]
Bejegyzések
A szerző antiszemita
VálaszTörlésBródy Sándornak van egy gyilkos szövege e témában. Én mondjuk be sem merném idézni.
VálaszTörlésTeoretikusan kérdezeM. Ne hagyjuk ezt a témát a kuruczokra/Szombatra?
A címét megmondhatná, hogy legalább a könyvtáraknak tudjak szólni a veszélyről.
VálaszTörléstölgy,
VálaszTörlés1) teoretikusan: de, akár :)
ezért is a moralizáló tépelődés a másságról:)
2) másrészt meg egyszerűen olvastam ezt a régi szöveget, és szöget ütött a fejemben, hogy a gyűlölet hogyan is meg honnan is.
3) meg vicces is, hogy vajon rájönnek-e a szerzőre. Egy arany Gizike-szobrot az első helyes megfejtőnek!
mr. Pharma,
VálaszTörlésnézete rendkívül sértő, annyira, hogy eszem ágában sincs gyanúját eloszlatni. Dühösen hallgatok.
Óvatosan duhajkodom, mert nem szeretnék (akarok) senkit helyzetbe hozni, de ez az értetlenség érthetetlen:-(
VálaszTörlésHát tessék (a kiskedvencem):
www.168ora.hu/cikk.php?id=7123
Hejjj!
ü
bbjnick
Érdekes volt ez a cikk az Indexen az 1347-es pestisjárványról. A kutató elmondta azt, amit már nagyon sokszor hallottunk, hogy a járvány miatti irracionális, hisztérikus légkör volt az oka a zsidóellenes pogromoknak.
VálaszTörlésViszont egyszer régebben azt olvastam valahol, hogy az a bizonyos genovai hajó, amelyik a pestist hozta a Krím-félszigetről, zsidó kereskedőhajó volt. Most próbáltam utánanézni, de sehol nem találtam erre vonatkozó információt.
Szerintem logikus lenne, hogy a szerteágazó kapcsolatokkal rendelkező, mozgékony zsidók hordták szét a Fekete Halált Európában, és a pogromok - legalábbis részben - emiatt történtek. Kérdés, hogy van-e erre vonatkozó bizonyíték (pl. arra utaló leírás, hogy először a zsidónegyedekben ütötte fel a fejét a kór).
Ha nincs is, annyira kézenfekvő a magyarázat, hogy a kutatóknak mindenképpen foglalkozniuk kellene vele, ha másért nem, azért, hogy megcáfolják. De szóba sem kerül, csak kapunk egy töredékes történetet: "genovai" kereskedők behurcolják a pestist a kontinensre - helyenként 50%-os halálozás - zsidóellenes pogromok és a zsidók elűzése a nagyvárosokból. Az egész valahogy nem nagyon áll össze.
Gordon,
VálaszTörlésez egy interjú, a kutatót leültetik és fejből válaszol az időnként esetleg hülye kérdésekre :( gondolom, az órája után v. előtt.
Másrészt meg hiába kézenfekvő egy magyarázat, vagy van rá forrás, vagy nincs. Itt mintha az utóbbi lenne a szitu.
Nekem meg úgy tűnt, hogy ha lenne forrás, akkor se lehetne ezt tárgyalni, mert nem píszí.
VálaszTörlésÉrdekelne a quis megfejtése.
VálaszTörlésGordon,
VálaszTörlésa fene tudja, szerintem az, hogy azok a 14. (?) századi hajók / hajótulajdonosok / hajósszemélyzet / hajón utazók zsidó / zsidó tulajdonban lévő / stb. volt-e, és hogy ezzel az egyetlen faktorral lehet-e magyarázni egy hajdani járványt, eléggé meddő dolog. Ma semmi sem PC, de ha lenne rá forrás (lehet h van, nem értek a területhez), akkor is azt gondolnám, hogy 2009-ben ennek a bolygatása nem történészi orientációval igen gyorsan az antisémiség vádját veti fel. Rossz esetben jogosan is. Elvégre igen könnyű hiányos adatokat kiglettelni aktuálpolitikai ideológiákkal, akármelyik oldalról is, miközben akkor a világ egészen máshogy volt elgondolva. Mondjuk a 6-700 évvel ezelőtti dolgoknak nem sok köze van a mához.
Ha igazi, nem-PC dolgokat akar olvasni, ami ráadásul a mai helyzetet is meghatározza, olvasson inkább a magyar irodalomtörténetről a 30-as években. Pl. a népies-urbánus vitáról, Illyés meg mások publicisztikájából, meg memoárjaiból. Amikor az akkori fővárosi értelmiség egy része ugyanúgy antiszemitázott, mint mostanában :) és hát a mértékadó nyilvánosság is hasonló volt, mint most. Csak akkor még ki lehetett mondani dolgokat, lehetett vitázni, nem létezett a PC kategóriája. Ezek az írások ráadásul a cocializmus alatt ki lettek adva, akármelyik könyvtárban megtalálhatóak. Ma ezek a szövegek annyira kínosak és nem PC-k, másrészt meg annyira leleplezőek volnának, hogy aligha adnák ki őket.