2008. június 27., péntek

Privát Heidegger comingout

Igen, legyünk konfrontálódósok.
Fiat veritas, pereat mundus.
Gabrilo Arendtről írott posztjaként jöjjön egy régóta tervezett, privát Heidegger comingout.
Uraim, készüljenek az ellenposzttal!

A Schwarzwaldi Bagoly írásai sok jobb sorsra érdemes fiatal fejében támasztanak filozofikus füstködöt. Így voltam vele magam is egy rövid ideig (meglehetősen nehezen nyeldekelve az ő filozófiai bizmutkásáját olyan szerzők után, mint Berkeley, Kant, Hegel és a többiek -- noha idős professzorunk mindent megtett a befogadásért): de akkori feljegyzésem híján csak egy kortárs délvidéki magyar szerző sorait iktatnám ide, szatírvigyorral arcomon, mélységes egyetértéssel szívemben:

... nekem ez már untig elég, hogy elfelejtsem Heideggert, engem ő abszolúte nem érdekel már, szép volt, jó volt, de rossz rágondolni, erre az egyetemi professzora, ahogyan elmenekül, illetve úgy teszi, mintha elmenekülne az erdőbe, a magányba, hisz ő filozófus vagy mi a franc, és verseket is ír, jézusmária, azok a versek mindenél beszédesebbek, olvashatatlanok, szóval engem már az egész nem érdekel, szia, Heidegger.

Annakidején erősen csodálkoztam is rajt, hogy Martin Heideggernek egy egész (tale quale, khmmm) életmű (értsd évtizedek életműkiadásban dokumentált "gondolkodói munkája," nomeg valósan leélt évek) kellett ahhoz, hogy felismerje a költészet deiktikus jellegét. József Attilának és számos ismerősömnek is későserdülőkorára sikerült annakidején (bár lehet, hogy a mintavételem nem reprezentativ). És ehhez képest micsoda versek lettek azok. Lehangolóak. Inkább a Wittgenstein-életmű. Bárhol felütve. Ott is rövid mondatok vannak, de mekkora a különbség!

Sok minden zavart Heideggerben. A vitatgatható és vitatott nácizmusa a legkevésbé -- bár mókás volt látni, ahogyan egyik legnagyobb honi szakértője próbálta őt kimosni a barna ... foltok közül? Mindenesetre fogékony ifjú elmém akkor sem tudott mit kezdeni az olyasfajta gondolatokkal, hogy "a Wehrmacht mobilizálása metafizikai tény" (muhaha, ezt melyik hadseregről írta volna Des Cartes, vagy éppen Spinoza? vajon nem érezték-e volna ők is rettentően kínosnak a metafizika és a háború efféle konkrét összekapcsolását?).

Ahogyan bonyolítgatta a kis házasságtörését Hannah Arendttel, az is inkább bulváros (Jaspersnek volt igaza ott is, Jaspers egy úriember, de ez semmiképp nem mondható el Heideggerről). Persze felfoghatjuk úgy is, fölsőoktatásban megfordult emberként, hogy effektive a tanárúr rányomult egy tapasztalatlan ám értelmes bölcsészlánykára, aki beadta a derekát (így is, úgy is). Na ja, de mit várunk, Heideggernek van stílusa. Egyfajta stílus, ami átjön a szövegeken, egyfajta ködként gomolygó, kontúrtalan, a beszéden és a feelingen túl nem mutató, de végtelenül továbbmantrázható stílusa -- egyik pragmatikus ismerősöm szerint tipikus csajozós duma. Ami zavaróbb, etikája meg nincs neki. Nem csak a Lét és időben, a gyakorlati életben se. Ennyiben koherens. Amint az exnáci extanárúr felhasználja híressé váló zsidó exbarátnőjét (Arendt-et, igen) a reputációja helyreállítására a nácitlanítás során. Aztán náci Anyuval éli tovább az életét. Ahogyan elken és elhallgat, ahogy nem foglal állást. Ahogyan "csak egy Isten menthet meg minket," egy homályosan elgondolt valami, ami hol négyesség, hol istenek -- de végeredményben kb. annyira komoly és hiteles valami, mint amikor Nick Cave angyalokról énekel.

Mindezek csak disszonáns elemek, és ebben a pillanatban -- hohó, odakint zápor kerekedik, hűvös huzata felkavarja a lapokat az asztalon -- még annyit se érnek, hogy egy ad hominem érvet rakjunk össze belőlük. Viszolyogtató pontok egy moslék ember életéből, akit ugyanakkor sokan nagy gondolkodónak tartanak, meglehet, jó okokkal (amiket én üres szabadidőmben szeretek kétségbe vonogatni). Én inkább ebben a posztban megmaradok a morális alapú viszolygásnál (ami, lássuk be, amúgy sem egy produktív vitára alkalmas tárgy: valaki vagy érti, mi az égbekiáltó gond Heideggerrel ebben az értelemben, vagy nem) -- elismerve némely ötletét, meg elborzadva az utángondolók hadseregétől. Ráadásul érzek abban valami démonit, hogy valaki még a fizikai halála után is publikál.

-----
De fenti fecsegésem semmi esetre se feszélyezzen minket -- öhm, mintha a fecsegés és a nem-autentikus lét közt volna valamiféle kapcsolat? -- e fecsegés-ellenes, iróniamentes és humortalan szerző befogadásában. Persze nehéz őt elgondolni egy Montaigne-féle hangulatú teázóhelyen, ahol csak úgy beszélgetnek az emberek. Az a fajta vendég lenne, aki előbb-utóbb éreztetné a többiekkel, hogy ő valamely Komoly Ok miatt hallgat a sarokban. Hogy az ő Csendjében a Lét Beszéde hallatszik, csak meg kell hallani. Aki valahogy meg tudná teremteni azt a hangulatot, hogy hirtelen minden asztalnál ugyanazt érezzék: hogy a csapongó beszélgetésük tulajdonképpen felszínes fecsegés (morálisan nem minősítve, de mindenki érezze ki belőle...), és az Igazi Beszéd Arról, Ami Tényleg Úgy Van, ezzel az egérforma emberrel jön el. Az Értő Hallgatás jön el, amint a délutáni napfényben ez az ember nekiáll valami egészen hétköznapi dologról beszélni, amiről aztán homályos német etimológiák után (a teakraták közül senki sincs othon a vendég tájnyelvi németségében) a régi görögökhöz, meg valamiféle igazság feltárulásához érjen el. De még most sem értem, hogy ez az ember mit akar mondani. A többiek mind felé fordulnak és komoly, koncentrálós arcot vágnak. Most már Parmenidészről van szó, valami lovaskocsikról meg kapukról. Aztán etimológiai jégeső. Wahrnehmung. Wahr-nehmen. Es ist wahr. Wahrheit. (Ó te indogermán kecskebéka, fejedre olvasnám én is a Ballagi Mórt, ha értenél ezen az értelmes nyelven. Dehát ezt nem lehet elmagyarázni egy nyemecnek, a mi világunk máshogy világol)

Na, és itt fel kell kelnem, mert a monológ elérte azt az absztrakciós szintet, amikor ki kell mennem elszívni egy cigarettát. Nézzük, hogy állunk. A Mester melletti asztalnál Loxon, szfinxes mosollyal. Huh, nagyszerű, Loxon tudni fogja kezelni a szituációt, történjen akármi. Óvatosan felállok, és meglátom, hogy a hátsó fal mellett végig állnak, a bejáratnál is, feszélyezett tömeg figyeli a Mester szavait. Persze, a Reakción híre ment, hogy a Mester ellátogat ide. Ennyien még sose voltak. Elhaladok Tölgy asztala mellett. Cigivel a kezemben intek neki. Tudom, hogy nem cigizik, de kijön velem. Az ajtóban ott ül Gizike és figyeli Heidegger monológját. "Jó, mi?" súgom a fülébe, "megyünk kávézni, nem jön?" Nem, marad. De már félig összefirkálta a füzetét, ami az ölében van. Olyan rajzok, amiket az ember egy unalmas értekezleten szokott rajzolni. Egy karikatúra-szerű rajz Heideggerről, szavak szétszórva ("Seyn Zum Tode," "Zum Seyne Tod," "halál a létre," "tél és idő," "Tot Cum Seine," "Seide Dot Cum," "Metaphysik Dot Com"), és valamiféle vers is. Hajrá. Kinyomakszunk a konyhába. Nem szeretem a rajongókat. Pillanatnyilag csak a kávét szeretném. Meg egy cigit elszívni. Becsukjuk az ajtót magunk mögött. Szó nélkül ürítem a kávégépből a zaccot. Aztán -- "Na?" -- kérdem Tölgytől, aki szintén megfáradtnak látszik. Kopognak halkan. Résre nyitom az ajtót lassan. Az őrnagy az, most ért ide. Egyelőre értetlenül nézi, hogy miért öntöm ki a 3x 3 centet három kis pohárkába.

----------

Egyszóval olvassuk őt. Része ő mindenféle kötelező olvasmánylistának, önkéntes penzumnak, entellektüell társalgásnak. Érdeklődő és naiv fiatalok tőle tanulják, hogy mi a metafizika, meg hogy was heisst denken, meg hogy mi a különbség a kéznéllévő és a kézhezálló közt. Az ő magyarázataival olvassák Hölderlint, Sophoclést és a preszókratikusokat -- igazi 3 in one: megtudjuk, mit üzen a lét, és -- surprise, surprise! -- ugyanazt, amit a nevezett szerzők -- nomeg Heidegger, a vates divus is pont ugyanazt mondja. Ilyenkor én bakkhikus álarcban, thyrsossal vernék végig a tömegen, ordítva, hogy "ti mindannyian egyéniségek vagytok," meg hogy "sapere aude." Ó szegények, nálatok a szigorlatra készülő magyar szakosok is okosabbak, amikor szövegként olvassák az irodalmat, nem kinyilatkoztatásként! Amikor valamit gondolnak a saját fejükkel, és nem utángondolják a Mesternek! Filozofálni kalapáccsal!

A sztoikus olvasóban persze ilyenkor Epictetus bölcsészek számára kínosan visszhangzó mondatai idéződnek fel (mi volnál, ha ezek nem lettek volna és nem írtak volna?), és ilyenkor a Mestert leginkább egy zsékategóriás lírikusnak, esetleg abortált teológusnak látja, aki tökéles Beamter oder sowas lehetett volna, hitoktató és sekrestyés egy délnémet kisvárosban. A sztoikus olvasó kíváncsian gondol bele, vajon az életművének hány százaléka állhat NEM más szerzők interpretációjából? (valamiért azt sejtem, Loxon bűvészi gyorsasággal tudna egy ilyen statisztikát előrántani)

Mindenesetre zavaros fecsegésem után engedtessék meg nekem, hogy elővezessem az egyik legszebb Heidegger-kritikát. Szerzője nem filozófus, hanem szépíró (tudják, Platón is a börtönben kezdett el irodalommal foglalkozni ... Seyn zum Tode). Következzék Thomas Bernhard!*

"Ténylegesen Stifter újra és újra csak Heideggerre, erre a nevetséges, kispolgári, térdnadrágos nácilócira emlékeztet. Ahogyan Stifter a legarcátlanabb módon elgiccsesítette a magas irodalmat, ugyanúgy elgiccsesítette Heidegger, a Schwarzwaldfilozófus Heidegger a filozófiát, Stifter és Heidegger, mindegyik a maga módján, reménytelenül elgiccsesítette az irodalmat illetve a filozófiát. Heideggert, aki után egy teljes háborús és háború utáni generáció loholt, és akit már életében elhalmozott visszataszító, bornírt disszertációival, mindig csak schwarzwaldi háza padján ülve látom, mellette asszonya, amint perverz kötõörjöngésében szakadatlan gyapjúzoknikat köt urának saját heideggerbirkáiról enkezével nyírt gyapjújából. Heideggert képtelen vagyok másként látni, mint schwarzwaldi kerti padján, mellette asszonya, aki egy életen át totálisan uralkodott felette, aki összes zokniját kötötte és sapkáit horgolta és kenyerét sütötte és ágyneműjét szõtte, még szandáljait is maga suszterolta össze. Heidegger egy giccsfej, mondta Reger, épp úgy, mint Stifter, de még nevetségesebb, mint Stifter, aki ténylegesen tragikus jelenség volt ellentétben Heideggerrel, aki mindig és csakis komikus volt, éppoly kispolgári, mint Stifter, éppoly megsemmisítő módon nagyzási mániás, egy előalpoki debil, gondolom, épp a német filozófiagulyásba való. Heideggert évtizedeken át úgy ették farkasétvágyukban nagykanállal, mint senki mást, puffadásig tömve vele a német germanista- és filozófusbendõt. A heideggeri arculat átlagos és nem szellemi, mondta Reger, Heidegger keresztül-kasul szellemtelen, híján a fantáziának, híján bármifajta érzékenységnek, osnémet filozófiafelkérõdzõ, folytonosan vemhes filozófiatehén, mondta Reger, aki évtizedeken át legelt a német filozófián, kacér lepénykéket hagyva maga után Schwarzwaldban. Heidegger úgymond filozófiai házasságszédelgő volt, mondta Reger, aki a német szellemtudományok teljes generációját állította a feje tetejére sikerrel. Heidegger a német filozófiatörténet visszataszító fejezete, mondta Reger tegnap, és ebben részes volt a teljes német tudomány, és részes mind a mai napig. Heideggert még ma sem látják teljességgel át, és bár a heideggertehén lesoványodott, a heideggertejet mindmáig fejik. Heidegger kirojtosodott térdnadrágjában hazug todtnaubergi gerendaháza elõtt, már csak a leleplezõdés nekem, fekete, schwarzwaldsipkájában a kispolgáragy, amelyben végül is újra meg újra csakis német gyengeelméjűség forrott, így Reger. Mire megöregszünk, csomó gyilkos divatot asszisztálunk végig, gyilkos művészetdivatokat és filozófiadivatokat és használaticikkdivatokat. Heidegger jó példa arra, amikor egyfajta filozófiadivatból, amely valaha egész Németországra rányomta bélyegét, semmi sem marad, csak egy halom nevetséges fénykép és egy halom még nevetségesebb írás. Heidegger vásári kókler a filozófiában, aki csakis lopott holmit vitt a vásárba, minden ami Heideggertõl való, másodkézbõl való, az utángondolkodó prototípusa, akibõl a saját gondolatokhoz hiányzott ténylegesen minden, de minden. Heidegger módszere abból állt, hogy idegen, nagy gondolatokból a leghatalmasabb gátlástalansággal saját, kis gondolatokat csinált, végül is. Heidegger úgy kicsinyített le minden nagyot, hogy az németszerű legyen, érti, németszerű, mondta Reger. Heidegger a német filozófia kispolgára, aki a német filozófiára saját, giccses hálósipkáját húzta rá, azt a giccses fekete hálósipkát, amelyet Heidegger mindig is hordott, minden adandó alkalommal. Heidegger a németek papucs- és hálósipkafilozófusa, semmi egyéb. Nem tudom, mondta Reger tegnap, de valahányszor Stifter eszembe jut, eszembe jut Heidegger is, és megfordítva. Mégsem lehet merõ véletlenség, mondta Reger, hogy Heidegger, akárcsak Stifter, elsõsorban begörcsölt nõszemélyek kedvence volt és maradt, miként buzgólkodó apácák, s ápolónõk falják Stiftert, akár a tejbepapit, falják Heideggert is. Heidegger még ma is a német nõvilág kedvence. Heidegger nõfilozófus, a német filozófiai étvágy számára különösképpen alkalmas menzafilozófus, egyenesen a tudósserpenyõbõl. Ha kispolgári, de mondjuk, akár arisztokrata-kispolgári társaságba megy, igen gyakran már az elõétel elõtt feltálalják Heideggert, még le sem húzta a kabátját, és máris ott egy falat Heidegger. Még helyet sem foglalt, s a háziasszony úgyszólván a sherryvel Heideggert is behozta az ezüsttálcán. Heidegger a mindig jól készített német filozófia, amely mindenütt s mindenkor jól tálalható; mondta Reger, minden háztartásban. Lejáratottabb filozófust nem ismerek nála, mondta Reger. Heidegger el van intézve, ami a filozófiát illeti, holott tíz éve még õ volt a nagy gondolkodó, ma már csak úgyszólván pszeudointellektuális háztartásokban, pszeudointellektuális társaságokban kísért, természetes álságosságukhoz hozzáadva a magáét, a művit. Akárcsak Stifter, Heidegger is egy ízetlen, de a német átlaglélek számára nehézségek nélkül emészthetõ olvasmánypuding. Heideggernek éppoly kevés a köze a szellemhez, mint Stifternek a költészethez, higgyen nekem, mindketten, ami a filozófiát és a költészetet illeti, úgyszólván értéktelenek, de Stiftert mégiscsak többre tartom, mint Heideggert, aki mindig is taszított, mert Heideggeren minden mindig is el- lenszenves volt nekem, nemcsak a hálósipka a fején és a házilag szõtt alsónadrág a todtnaubergi enkezüleg fûtött kályha fölött, nemcsak a magafaragta schwarzwaldbot, de a magafaragta schwarzwaldfilozófia is, ezen a tragikomikus férfin mindig és minden ellenszenves volt nekem, mélységesen taszított, hacsak rágondoltam; elég volt egyetlen heideggeri sor a mélységes undorhoz, mondta Reger; Heideggert sarlatánnak tartottam mindig, aki mindent csak kihasznált maga körül, és a nagy kihasználás közepette todtnaubergi padján elmélkedett. Ha belegondolok, hogy még szuperértelmes emberek is bedõltek neki, hogy még egyik legjobb barátnõm is róla írta doktori disszertációját, és hogy ezt a disszertációt a tetejébe komolyan csinálta, még ma is elfog az émelygés, mondta Reger. Ez a semmi sincs ok nélkül a legnevetségesebb, így Reger. De a németeknek imponál a nagyképűség, a németek érdekeltek a nagyképűségben, ez egyik legszembetűnõbb sajátosságuk. Ami pedig az osztrákokat illeti, azok még sokkal rosszabbak. Egy sor fényképet láttam Heidegerrõl, mellesleg egy magas fokon tehetséges fotósnõ készítette õket, mindegyiken olyan, akár egy nyugdíjazott, elhájasult törzstiszt, mondta Reger, egyszer majd megmutatom magának; ezeken a fényképeken Heidegger kikel az ágyából, majd Heidegger újból bebújik az ágyba, alszik Heidegger, majd felébred, felhúzza az alsónadrágját, bebújik a zoknijába, mustjából kortyint, kilép gerendaházából és a horizontra függeszti tekintetét, botját faragja. felteszi sapkáját, leveszi sapkáját, sapkáját kezében tartja, terpeszben áll, felemeli a fejét, lehajtja a fejét, jobb kezét felesége baljába csúsztatja, felesége balkezét az õ jobbjába csúsztatja, megy a ház elott, megy a ház mögött, megy a ház felé, megy a ház felõl, olvas, eszik, levest kanalaz, (saját sütetű) kenyeret szel, fellapozza (saját) könyvét, becsukja (saját) könyvét, meggörnyed, kinyújtózik és így tovább, mondta Reger. Hányinger. Ha elviselhetetlenek a wagneriánusok, milyenek a heideggeriánusok, mondta Reger. Természetesen Wagner nem hasonlítható Heideggerhez, mert Wagner ténylegesen zseni, akire inkább illik a zseni fogalma, mint bárki másra, míg Heidegger csak jelentéktelen háttérfigura a filozófiában. Heidegger volt, és ez világos, a század legelkényeztetettebb német filozófusa, egyidejűleg a legjelentéktelenebb. Heideggerhez mindenekelõtt azok zarándolkoltak, akik a filozófiát a szakácsművészettel tévesztik össze, akik a filozófiát valamiféle sült és párolt és fõtt dolognak tartják, ami viszont száz százalékig megfelel a német ízlésnek. Heideggernek udvartartása volt Todtnaubergben, és elvárta, hogy szakadatlan szent tehénként tiszteljék filozófiai schwarzwaldpiedesztálján. Még egy híres és rettegett északnémet folyóiratszerkesztõ is nyitva felejtett szájjal, áhítattal térdelt elé, mintha a lemenõ nap sugarainál Heidegger kerti padján a szellem oltáriszentségét osztogatná. Hányan zarándolkoltak Todtnaubergbe Heideggerhez, és tették nevetségessé magukat, mondta Reger. Elzarándokoltak az úgymond filozofikus Schwarzwaldba a szent Heideggerhez, és térdre borultak idoljuk elõtt. Hogy idoljuk totális szellemi pancser, nem tudták bárgyúságukban. Még csak nem is sejtették, mondta Reger."

*[Thomas Bernhard: Régi mesterek, ford. Hajós Gabriella]

51 megjegyzés:

  1. Én elhatárolódom magamtól!

    (A törékeny holmikat, papírvágót mindenki rakja el.)

    VálaszTörlés
  2. Ha már Thomas Bernhard: Ki is ez az ember, akit a szépirodalmi bulvárírás úttörőjeként ismerhet az, aki foglalkozik egyáltalán az osztrák irodalommal. Az anschluss okán minden németet kapásból lenácizó frusztrált kis majdnemosztrák saját maga beismeri, hogy a posztban szereplő írás "indulatmű". Ő, aki elítélte a bécsi szellemi elit sekélyességét, vágyott leginkább a társaság középpontjává válni. Minekutána bennsőjét tükröző külső megjelenése determinálta, hogy, mint elmés férfiú sosem lehet a társaság motorja, epés hangvételű pocskondiázásba fojtotta bánatát. Mások szidalmazása orgazmusig juttatta, ennek következményeként a műveiben művészi szintre emelte a gyalázkodást. Ezt akár értékelhetnénk is, ha nem öncélúan, a magömlés elérésének alárendelve, hanem olvasói szórakoztatására tette volna. Amíg tehát Heidegger nevéhez az egzisztencializmus, fenomenológia és nem utolsó sorban a hermeneutika kapcsolható, addig Bernhardéhoz a bulvár és vulgár.

    Most egy kicsit Heidegger nácizmusáról:
    Akit ma Magyarországon bármilyen formában lenáciznak, az számíthat az én szimpátiámra. Sosem rajongtam Heidegger idealizmusáért, legfeljebb azért veregettem válon, mert egész színvonalas Nietzsche-esszéket írt. 33-ban kényszerből lett a freiburgi kollégium rektora. A zsidó könyvek betiltását nyíltan elutasította, ezért egy év elteltével elküldték a csába. A háború után néhány "antifasiszta" elterjesztette róla, hogy Husserllel annak zsidó származása miatt veszett össze, miközben sokkal prózaibb ok húzódott meg a korábbi jó viszony megromlása mögött. Husserl a fokozódó zsidóüldözésnek köszönhetően befeléforduló, mogorva emberré vált, és korábbi, - Heidegger által is favorizált - filozófiai nézeteivel szakított. Mindazokat, - köztük Heideggert is - akik ezt nem tették meg, jól kiátkozta a berlini sportarénában tartott "előadásán". Azt is meg kell jegyeznünk, hogy bár Heidegger kezdetben szimpatizált a nemzetiszocialistákkal, éépenséggel a faji nézeteik miatt szakított velük. Egy német aligha tehetett többet saját hazájában azon körülmények között. Az utókorra maradt zsidóság, persze, bizonyára elégedetlen szegény Martinunkkal, de mit tehetünk? Ez van!

    VálaszTörlés
  3. Twtn to all

    Biomechanoid,
    írjon bátran egy posztot Bernahrdról! komolyan!
    "orgazmusig juttatta" -- öööö valóban?

    Heidegger nácizmusa -- jahajj. Annyi tény van és annyi interpretáció, de igazából nem akartam követ dobni a tóba. Van ott egy link, érdemes megnézni.

    A Spiegel-interjú is érdekes (Loxon linkelte már a Quis-hez): H. maga egyrészt interjúban akar válaszolni a kérdésekre, hogy mit is csinált a 3. birodalom alatt (magától nem nyilatkozik meg róla sose, és itt is szépít), és kiköti, hogy csak a halála után publikálhatják. Egy tiszta ember, akinek nincs félnivalója és bátran néz szembe a halállal :( és a közvéleménnyel is, persze.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Névtelen!

    Személy szerint nem tartom érdemesnek Bernhardot arra, hogy külön posztban emlékezzünk meg róla. Heidegger sem lelkesít különösebben. Most, hogy nálunk nagyon előtérbe került, ki náci és ki nem, én szívesen állok szemben azokkal, akik náciznak.
    A 30-as évek elejének Németországa mindenhol mintapélda volt, egészen addig, amíg az antropoligiára, etnológiára alapozott fajelmélettel elő nem álltak. Heideggernek Németország a hazája volt, érthető, ha esetleg büszke volt nemzetére. Cáfolhatatlan tény, hogy a zsidó könyvek védelme miatt tették ki az egyetemről. Kétségtelen, hogy a ma élő zsidók egy bizonyos rétege úgy keni a szart mindenkire, mintha kötelező lenne. Ezt én aljasnak és sunyinak tartom.
    Heidegger a világon mindenhol elismert filozófus ma is. Lehet nem szeretni, de lenácizni gusztustalan és alaptalan.
    Bár ez a poszt szellemes és jó színvonalú, semmit nem árul el magáról Heideggerről, csak arról, hogy kik miként gyűlölik. A poszt annyit mond, hogy érthetetlen, ha valaki szereti ezt a náci ficsúrt, aki a sekélyes szellemi elit közkedvelt figurája.
    Ez nem egy "Heidegger comingout", hanem egy "savanyúaszőlő comingout".

    VálaszTörlés
  5. Kedves Biomechanoid,

    1. tevvton vagyok, csak gyakorlati okok miatt inkabb igy kommentelek. Ezért kezdodik igy minden kommentem: "twtn" :)

    2. Re: "Lehet nem szeretni, de lenácizni gusztustalan és alaptalan." egyetértek, és nem is erről szól a poszt. Az a tapasztalatom, hogy aki szereti, aszerint nem is náci, aki meg nem szereti, annak náci. Én sem szeretem, de nem a politikai álláspontja miatt. Tehát nem amellett érvelek, hogy H. náci volt, ezért elfogadhatatlan tőle bármi -- ez lenne a nácizás. Expliciten az az álláspontom, hogy H. elfogadhatatlan és beteg. A többi mellékkörülmény és következmény.

    3. Re: "semmit nem árul el magáról Heideggerről, csak arról, hogy kik miként gyűlölik." Well, ez részben igaz. Sokan vannak, akik gyűlölik, köztük azok is, akik a bálványokat gyűlölik.

    4. Re: "A poszt annyit mond, hogy érthetetlen, ha valaki szereti ezt a náci ficsúrt, aki a sekélyes szellemi elit közkedvelt figurája."
    Ebből a ficsúrral egyetértek, a mellékmondat meg khmmmm tényállítást fogalmaz meg (nem így mondják ezt?), amivel megint. A nácizmus csak egy apró elem. Kezelje egy délutáni, provokativ gondolatkísérletként.

    5. Re: Ez nem egy "Heidegger comingout", hanem egy "savanyúaszőlő comingout".
    muhaha. Miért lenne savanyú a szőlő, pláne nekem, egy noname bloggernek, aki szabadidőben írkál?

    VálaszTörlés
  6. Tevvton:
    Azért így mindjárt másabb a leányzó fekvése.
    Szerintem a TB idézetet ki kellett volna hagynia, sokat rontott a poszt hangulatán. Szerintem sokan egyetértenek velem ezt illetően. Ráadásul engem elvitt abba az irányba, hogy leginkább rá reagáltam, és nem Önre, pedig pont nem érdemli meg, hogy a neve említtessék.
    Nem tudom H., mennyire divatos és mennyire bálvány. Arra mindig vevő vagyok, ha bálványokat kell ledönteni, de a divattal nincs bajom.
    Szigorlaton sikerült kikapnom Heideggert és Gadamert. Mondanom sem kell, hogy a guta ütögetett miattuk. Egy mukkot nem értettem a fenomenológiából és a hermeneutikából. Jóval egyetem után vettem meg néhány fordítást, és hiánypótlásként átrágtam magam rajtuk. Nem vettem észre, hogy "beteg" volt.
    Ha elmondaná, miben állt ez nála, megköszönném.
    Egyébként platonista-nicseista Sebeők rajongó vagyok, ha már filozófia. :-))

    VálaszTörlés
  7. Kérem engem Heidegger nem hoz lázba semmilyen értelemben sem.
    Azzal egyetértek, hogy szinte csak azokat érdemes olvasni, akiket Mo-n lenáciznak, lefasisztáznak (a többiek ugyanis csak a mainstream pc-t büfögik vissza).

    Ugyanakkor Heudeggernél van egy kis zavaró elem. Farias könyve eddig talán a legismertebb a témában, és hogy 1933-ban valaki a názik mellett volt, hát so-so.

    De állítólag - központ, központ, megerősítést kérek! - a Bevezetés a Metafizikába előszavából a háború után - amikor már a lágerekről lehetett tudni, meg sok minden másról - nem vette ki, hanem továbbra is a nácikról azt írta, hogy: die innere Wahrheit und Größe dieser Bewegung.
    Ez ciki :(
    http://en.wikipedia.org/wiki/Heidegger_and_Nazism

    A nyelvjátékra jellemző, hogy a nácizmussal a címében megjelent könyvről azt írja a wiki, hogy a megállapítja Heidegger _fasiszta_ nézeteit. :(

    VálaszTörlés
  8. Mondjuk én soha nem értettem, mi értelme van olyasmiről írni, ami idegen tőlünk.

    Ha idegen tőlem egy gondolkodó gondolkodása, akkor egyszerű dolgom van: nem törődöm vele.

    Olyannyira pluralizálódott a világunk, hogy ezt nyugodtan megtehetjük.

    Heidegger egyébként egyáltalán nem humortalan szerző. Hovatovább szerintem humortalan szerzők nem is léteznek, csak humortalan olvasók.
    :-)

    VálaszTörlés
  9. Heidegger eddig nekem sem keltette fel túlzottan a libidómat. Ámde, mitagadás, ez elmondható majdnem az egész német filozófiáról. Hegel legtöbb sorától kiütéseket kapok, Kant gyakorlati esze, meg szubjektivizmus-fétise sem érint meg különösebben (noha, ismeretelmélet, hm... azt még tartom magam mellett kicsit, ha Loxon le nem önti), Nietzsche akaratdiadalos anti-kriszto téziseiről meg nyilvánvaló, mit gondolok. És akkor MArx még szóba sem került:(((

    Van valami genetikus averzióm biztosan a német filozófia felé:((( (bisztosz vannak kivételek)

    VálaszTörlés
  10. toelgy,


    Heidi azért elment a falig náci-ügyben, nem? Nem csak 33-ban volt hívük...
    Carl Schmittet azért hamarabb ejtették.

    VálaszTörlés
  11. pharmacist,

    azt homályosíccsák el 2000 éve nemde?
    Jut eszembe, a reakciós Voegelin szimplán egy gnosztikus parasztnak tartotta Heidit. Tán igaza vót?

    VálaszTörlés
  12. Nem rajongok a Wiki-ért, de most elolvatam, mit ír H-ről. Nekem úgy tűnt, nem nácizza. Az, hogy a spekulatív idealizmus rajongói, és a liberálbolsevik eszmeiség képviselői lenácizzák, szerintem emeli H. értékét.
    Magam két H.-t ismerek. Az egyik, aki a "Mit jelent gondolkodni?"-ban lakik, a másik, aki a "Hatalom akarása, mint művészet"-ben. Az elsőben lakó talán tényleg "beteg", - ahogy Tevvton is fogalmaz, - ám a másikban egy remek nietzsche-értelmezést elénktáró zseni. Még akkor is, ha maga Nietzsche elhúzná a száját, ha olvasná.

    VálaszTörlés
  13. Gabrilo:
    Voegelin meg egy megkeseredett német zsidó, aki a kabbalisztikus elméletekből merítve próbálja megmagyarázni azt a társadalmat, amiben élt. Háború, vérontás, holokauszt. Az ember, mint köztesség elindulhat az isteni felé, de az őt meghaladó rend mibenlétét megtagadva állattá válik. Az annya seggit állatozza, de ne engem!
    Megmondom, mi a gond: Amikor ezeket a gondolatokat megfogalmazta, konkrétan a nácikról és háború borzalmairól beszélt, de az utókor (a rajongói, kreatúrái) szépen szétkente mindenkire.
    Igaz, a legtöbbjük azt sem tudja, hogy "a mester" kabbalista alapokból indul ki, mert a zsidó misztérium eme gyöngyszeme csupán a 90-es években vált népszerűvé Amerikában, és Európa ajtaján még csak most kopogtat.
    Ezzel együtt több ponton is egyetértek Voegelin eszmefuttatásával a tudomány értelmének mibenléte körül folytatott vitája során, amit Kelsennel folytatott. Mégegyszer mondom, a gondom azzal van, hogy kreatúrái végül szétkenik mindenkire a szart.
    Azt pedig, hogy egy német zsidó filozófus nem kedveli a náci Németország elismert filozófusát, teljesen meg tudom érteni.

    VálaszTörlés
  14. bio,
    Voegelin aszart szerintem megtartotta a politikai vallások híveinek, másokra nem kente.
    A konzervekre biztosan nem (legalábbis én nem találkoztam ilyen utalásra nála).

    Az megérne egy külön posztot vagy vitát, hogy a német-osztrák zsidóság asszimulációs problémái, aztán a nácizmus problémája jelent-e valami pluszt a XX. század eszméinek megértéséhez.
    Általában, én idegenkedem az ilyen tudásszociológiai előfeltevésektől, de érdemes lenne ezt is végig gondolni egyszer.

    A JP-vel közös projektben :)

    VálaszTörlés
  15. tölgy:
    Azért ez a JP-s beszólás kissé morbid volt.:-)
    A múlt század közepének közgondolkodását egyszerűen felrobbantotta a II.VH. Olyan trauma volt ez, amelyet mi - szerencsére - nem érthetünk. Sokan vannak, akik máig nem gyógyultak fel ebből a traumából. Aki átélte, az nem menekülhetett a hatása alól.
    Voegelin egyébként nem a konzerveket támadta, hanem a modernistákat, a pozitivistákat. Sajnos általában azon mondásait idézi az utókor, amely mondásait nem fentieknek, hanem kifejezetten a náciknak címezte. Erre írom én, hogy az utókor szétkeni a szart.

    VálaszTörlés
  16. bio,


    Legjobb tudomásom szerint Voegelin nem zsidó. Sőt, úgy rémlik, proti volt. De akár tévedhetek is, viszont Voegelin állítólagos kabbalizmusára kenni a dolgot eléggé gyönge szerintem, merthogy kabbalista biztos nem vót;[
    Akikre kenegette a szart, szvsz nagyon megérdemelték. Aki azt mondja, hogy a "létet" 2000 éve elhomályosítják, az megérdemli a kenegetést. Heidi ilyen ködös marhaságai pedig oda vezetnek, amiért Molnár Tamás is elküldte a halász falára: ez bizony pogány és szar. (A farmacista említette, hogy MT Heidit Trockij és Marcuse mellé rakja egy sorba) Oszt minden radikális Istentagadó fosch valami szarhoz vezet - Heidit elvezette a nemzőszocikho'.

    VálaszTörlés
  17. bio,

    "Sajnos általában azon mondásait idézi az utókor, amely mondásait nem fentieknek, hanem kifejezetten a náciknak címezte. Erre írom én, hogy az utókor szétkeni a szart."

    A pozitivistákat, a modernséget és a nácikat egy füst alatt küldte el a vérbe, nyilván nem véletlenül. A nácik marhaságai a Neue Sachlichkeit-tól a "Bearer of Meaning"-ig megérdemelték hogy betegyék őket a pozitivizmus és a modern pogány lószar kategóriái mellé.

    VálaszTörlés
  18. Voegelin zsidó voltára én sem találtam utalást.

    Ezzel együtt a JP-vel való közös projektet nem teljesen viccnek szántam. A XX. századnak annyi fontos zsidó szerzője volt - volt aki büszke volt származására, volt aki nem emlegette -, hogy van elég irodalom arról, jelentett-e valami sajátosságot a zsidó származás a gondolkodásban.

    VálaszTörlés
  19. gabrilo:
    Jaj, de kár, hogy nem a konzerv blogon (JP2) vagyunk! Most válasz helyett csuklóból törölhetnél.:-) Persze, ennél a válasznál az is jobb lett volna.

    VálaszTörlés
  20. tölgy:
    A JP egy olyan szellemiségű csapat, mint a másik oldalon a kurucosok. Divatzsidók osztják az észt. Mert ők hanukáznak, én meg nem. Jártam köztük. Azt hittem, találok választ néhány kérdésre, de súlyosan tévednem kellett. Lekezelőek, lenézőek, arrogáns balfaszok egy-két kivételtől eltekintve.

    A származás nyilvánvalóan jelentett valamit a gondolkodásuk alakulásában, hiszen Husserl is nézetet váltott a nácizmus terjedésének köszönhetően. A zsidók csalódtak Európában, Európa népeiben. Hiszen nem kis adomány volt az, amit e kontinens népei kaptak a zsidóktól, gondoljunk csak a művészeteken át a tudományokig, Leonardo-tól Einstein-ig. Európa elárulta a zsidókat, ez tény. Szerintem volt ez akkora trauma, amely alapjaiban befolyásolta a zsidó szellemi elit tudományos gondolkodását.

    VálaszTörlés
  21. Nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy a zsidó köz- és tudományos gondolkodásról szeretnék eszmecserét folytatni zsidók nélkül. Én csupán a JP-t tartom alkalmatlannak erre.

    VálaszTörlés
  22. twtn to all, again,

    oh, a viszály magvait hintettem el mégiscsak ...

    1. Heidegger és a betegség ... most nem tudom hirtelen pontosan megmondani. Olyasmi, amiről érezni, hogy nem jó, értelmes, sőt, akár embertelen és gonosz is. Kicsit intuitivan használtam a szót.

    2. Heidegger mint gnosztikus! wow, mintha Hans Jonas (aki alighanem zsidó volt [bár ezt én nem szoktam indexelni]) is ugyanezt mondta volna. Nekem H. egy többé-kevésbé sikeres vallásalapító (lehet mémezni!), egy ateista gnosztikus, jellemzően vallási és nem filozófiai beszédmóddal, akinek a homályossága részint inspiráló, részint meg a végtelenségig továbbmondható. Megint valaki, akinek nem jutott vallás, és csinálni akart magának. Ezért lett ő a SEYN prófétája. Vagy inkább Rudolf Steinerje. Vagy Goethéje.

    3. Neopogány nácizmus :) Jó lenne erről egy érdemi nagy poszt, referenciákkal. Pl. az arian - aryan szóvicc se csak szóvicc, a nácik odavoltak a germán arianizmus felélesztéséért ... közben meg a jehovistákat furcsa módon KZ-lagerba zárták. Én hajlamos vagyok azt is elhinni, hogy H. az élére akart állni az ideológiának, aztán nem sikerült neki. Egy oldalon épp arról olvastam, hogy az az emelkedettebb Blut & Boden & Volk-misztika, amit ő is hirdetget, pompásan illeszkedett a korabeli SS-ideológia magasabb régióiba.
    (http://cmeade.blogspot.com/2005/09/martin-heidegger-nazi-philosopher.html)
    muhaha.

    4. lenácizás ... hmmm. A Baecher Iván -- Andrassew -- Horváth Aladár -- 168 óra tengelytől jobbra mindenki az gyakorlatilag. Önök mind tea-szalon-rasszisták és -nácik, ha nem is tudják, ha nem is gondolják így. Mutassák a MGárda-/ SS- / Rém és Becsület- tagkönyvüket!

    5. JP? hmmmm. az inkább egy trendi identitás(/probléma)- és életérzés-blog, amint látom. Egy érdemi dialógushoz velük nekem pl. fel kellene készülnöm pl. protestáns konyhából és trendi zenékből :). És akkor az olvasónak is hozzá kéne szokni a latinul idézgetett Bibliához, egyházatyákhoz :).

    6. Csöncsön: Heidegger és a humor? :) példát rá! H. nekem olyan, mint egy vámpír egy némafilmből, fennség, észak-fok, idegenség, az ügyes sarlatán magabiztosságával. Nyugodtan beszélhet ostobaságot és "tévedhet," mert ált. nem kompetens emberek előtt beszél. És csúsztat és "téved" is rendesen, mert hát ugyanaz a műveltségi bázisa, mint egy átlag filozófia szakosnak, felütve 4 félév göröggel. Meg némi teológiával. Hoppá, a formális logika kimaradt nála.

    VálaszTörlés
  23. @tewton (alias névtelen):

    Nem akarlak megbántani, de szerintem te olvasod fafejűen Heideggert. Egy gondolkodóval addig érdemes foglalkozni, amíg inspirál minket. Ha nem inspirál, akkor rakjuk félre, és olvassunk mást.

    Szerintem a Semmiről beszélni eleve vicces dolog.

    A fafejű filozófia-tanoncoknak persze biztosan nem az, dehát hál' Istennek (?) én soha nem tanultam filozófiát, azaz könnyebben olvasok szabadon.

    Heidegger egyik lényege pont az (és ezt örökölte leginkább Nietzschétől), hogy ellene volt az olyan vastagszeművegű okostojáskodásosdinak, amely a filozófiát jellemzi. Rávilágított, hogy a szakszerű fogalomhasználat egyszerűen távol visz minket a gondolkodás lényegétől, vagyis a rádöbbenéstől, hogy élünk, létezünk.

    Heidegger talán pont azt tanítja meg, hogy ne filozófusokat olvassunk, hanem (ha már, akkor) inkább költőket, egyébként meg merengjünk a világ igazi szépségein.

    (Minél naivabb ez így, annál igazabb.)

    VálaszTörlés
  24. tölgy:
    Akkor a JP-t kilőttük, téma lezárva. huhh
    Nem szeretnék senki fejébe belelátni, főleg egy halott filozófuséba nem. Felőlem akár náci is lehetett, mert ezzel az erővel az agykutatás nácik által elért vívmányait is kidobhatnánk. Erkölcsileg helyes lenne, ugyanakkor ostobaság is. Én továbbra is azt gondolom, hogy, akit ma lenáciznak, az nem feltétlenül gonosz ember.

    csöncsön:
    H. nem volt sem szórakoztató, sem humoros. A filozófia általában nem szórakoztató, nem szórakozni ajánlják. Ugyanakkor lehet vihogni néhány filozófuson. H. is elég mulatságos ezzel a költészet-mizériával. A költészet semmi több, mint néhány egymás alá pakolt mondat, amelyek vége rímben cseng össze. Nem követel különösebb absztrakciót az agytól.

    VálaszTörlés
  25. twtn to csöncsön,

    "az olyan vastagszeművegű okostojáskodásosdinak, amely a filozófiát jellemzi" -- hát én valahogyan pont ezt érzem a Mesterben, ezt a komolykodást. Ahogyan éppen Az Elgondolhatatlant akarja gondolni, heroikus arckifejezéssel, nézőközönség közepette. Ugyanmár.

    "a szakszerű fogalomhasználat távol visz a gondolkodás lényegétől"?

    Ugyanmár. Ja, hogy a gondolkodás lényegének igazából azt kellene gondolni, amit a Mester annak nevez ki? És amit körülírogat a zsargonjával? És ha én a vizilovakkal vagyok, akkor létfeledek? muhaha. És mi lesz a büntetése a létfeledésnek?

    Ez az ember halálosan komolyan gondolja, hogy ő itt most elgondolja a Gondolást stb ÉS hogy ez valami hatalmas nagy, világra és létreszóló dolog. Még a szemüvege szára is gyöngyözik :) És annyira át van szellemülve saját magától, hogy az inkább ... komikus. Én a pátoszán szoktam mulatni inkább, meg azokon a kis morális felhangokon, amik sose expliciten rosszallóak, csak annyira, hogy éreztessen valamit. Mindezt persze egy dialógus-, vita- és kommunikációképtelen nyelven előadva.

    "Nekünk, mai embereknek túlságosan nagy az elgondolandó nagysága. Azon fáradozhatunk talán, hogy valamely átmenet keskeny és messzire nem nyúló hídjait építsük."

    öhöm. hát egy normális szépírónak legalább a metaforái jók lennének.

    VálaszTörlés
  26. Nos, nehezen jutok szóhoz.

    Először is: Loxonjuk elköltözött, és most egy internet-kávézóban csücsül.

    (Idővel talán újra kapcsolatba léphet az elektronikus létezés-szféra bizonyos szegmenseivel, azonban jelenleg kísérjék kegyelemmel rövid hozzászólásait a témákhoz. Azért a távolban posztot is megpróbál majd írni.)

    Másodszor: a pengeváltásban jórészt elhangzottak azok a dolgok, amelyek a heideggeri stílust innen-onnan támadják vagy támogatják.

    Én a leginkább Biomechanoid hozzászólásaival értek és érzek együtt, szinte szóról-szóra én is ezeket írtam és válaszoltam volna, leszámítva a szerzőnkre jellemző keményebb, provokatívabb fogalmazást. Különösen a tekintetben értek egyet, hogy Tevvton rosszul választott be az acsarkodó Thomas Bernhard-dal, akihez képest egyébként Martin Heidegger egyenesen egy bonmot-gyáros, kedélyes és humoros szerzőnek tűnik.

    Másodsorban Tevvton (saját) és Csöncsön szavai ragadtak meg.

    Legkevésbé viszont ezúttal tisztelt Gabrilo-nk megnyilatkozásai tetszenek. Nem beszélhetünk – sem Heidegger sem más kapcsán – "pogány lószar"-ról. Ez – bocsássanak meg – ordenáré dolog. Azon kívül, ha komoly, akkor még alulinformált is.

    Éppenséggel Molnár Tamás sem becsüli alá a "pogány" (khm) filozófiát, a "pogányokat". Így rá hivatkozi e tekintetben nem túl szerencsés és hiteles. Természetesen katolikusként elutasítja a "pogányság" bármely formáját, de 1. nem csuklóból, 2. nem totálisan és elméjét félredobva, 3. "kísértésnek" nevezve azt a hatást, amelyet egy igazi gondolkodóra gyakorolhatnak.

    Sem a kabbalizmust, sem a németséget nem kell, nem szabad alábecsülni. Marx "filozófiáját" (amelyről éppen Heidegger nyilatkozott filozófiai szinten cáfolva és elutasítva azt) nem nevezném "németnek", és nem emlegetném a német idealizmus mégoly vitatható szerzőivel sem egy lapon – pardon.

    (Ajánlom a YouTube-on elérhető egyik Heidegger-interjút, amelyben Marxról beszél.)

    Én azért a stílus finnyogó kritizálgatása mellett Heidegger gondolataira is figyelmet fordítanék. Hiszen – akár tetszik, akár nem – azok alkotják egy filozófus életművének lényegi részét. (Lektűrnek én is mást szoktam olvasni, nem Heidegger-t, és filozófusokat is szoktam mást lapozni.)

    Heidegger nagy volt abban, hogy a filozófia fundamentális kérdéseit vette újra elő, néha egészen sajátosan és előzmény nélkül.

    Ott van például a mai ember számára valóban fundamentálisként és archaikus mélységben megfogalmazott kérdése, a maga nyers voltában hihetetlen intenzitást kényszerítve az olvasóra:

    "Miért van valami a semmi helyett?"

    Ott van fontos technológia-kritikája, egzisztenciába vágó, gondolkodással kapcsolatos kérdései, ott van az Ur-Angst fogalma, amiről a német idealizmus filozófusai soha nem beszéltek volna, és csak Nietzschével, Kierkegaard-dal kezdődött azon jelentékeny filozófusok sora, akik hasonló kérdésekig vitték el a gondolkodást.

    Nem fogom most sorra venni Heidegger erényeit és érdemeit, amelyek alapján joggal tartotta őt bizonyára tanára, a zsidó Husserl, is nagyra, s nem volt véletlen Hannah-val vagy (az egyébként meglehetős modernista) Jaspers-szel való inspiratív viszonya sem.

    Ezen túl Tevvton kedélyes (s nem annyira Bernhard gyűlöletteli) szavai is igazak lehetnek, és tudnunk kell valamiképp nevetni a fontos embereken is.

    De kérem, az Ég szerelmére, Heidegger nem volt sem rosszabb, sem jelentéktelenebb filozófus attól, hogy Önök nem kedvelik a stílusát.

    No, minden jót.

    VálaszTörlés
  27. Mi lenne, ha Loxonnak lenne internet access-e, és hosszabban is tudna hozzánk szólni?
    :)

    VálaszTörlés
  28. bio,

    "gabrilo:
    Jaj, de kár, hogy nem a konzerv blogon (JP2) vagyunk! Most válasz helyett csuklóból törölhetnél.:-) Persze, ennél a válasznál az is jobb lett volna."

    Ezt válasznak szánta? Annak elég gyönge vót;[

    Bocsi, nem vagyok Hejdi-szagértő. CSak azt mondom, heidit Voegelin biza gnosztikusnak tartotta, MT pedig bepakolta Trockij és Marcuse mellé - nyilván jó oka volt rá mindkettőnek.
    Maga meg gyün azzal, hogy hát a Főgelin zsidó volt (erre kérnék forrást), mintha ez megmagyarázná azt.
    Abban egyetértek, hogy akit ma Mo-n lenáciznak, abba érdemes belecsekkolni. Nem is feltétlenül tiltakozom pl. Carl Schmitt ellen (vagy nem ezen az alapon). De ha valaki ilyen mondatokat enged ki orcáján hogy a "Wehrmeacht mobilizálása metafizikai tény", azt nem zseninek fogom tartani, hanem sarlatánnak.

    VálaszTörlés
  29. Loxon,

    MT írt közösen könyvet Alain de Benoist-val. Még úgy is, hogy az Új Jobb keresztényellenes volt, mai követői ezt a tempót felturbózták. A velük való összefogásban MT gallikanizmusát látom inkább semmint a pogányokhoz való közeledést:) Még ezzel együtt is a tény tény marad, MT azokkal tette egy sorba, akikkel, és a nácizmusához csupán egy mondatot fűzött, aminek a lényege az, hogy minden radikális istentagadás ilyen borzalmakhoz vezet. Lehet vele nem egyetérteni, de ezt mondta.

    A magam részéről - sajnálom, ha ezzel valakit megbántok - az újpogány füstölgést legalább annyira rühellem, mint a forradalmi marxizmust. Az, hogy valaki ősturáni vagy komancs, a hagyományhoz valós viszonyon nem túl sokat módosít, sajna:(

    Továbbá őszintén remélem, hogy tölgy postja megszületik a szekularizmus-zsanokság témában:)

    VálaszTörlés
  30. Gabrilo:
    "Az ember, mint köztesség elindulhat az isteni felé, de az őt meghaladó rend mibenlétét megtagadva állattá válik."
    Ezt állítja Voegelin. Szerinted ez szalonképes? Ha igen, akkor a nácik is azok voltak.
    Lehet, hogy a wehrmahtos metafizikai tény egy bődületes nagy szamárság, de ettől még H. jeles filozófus volt. Például százszor elismertebb, mint az underground Voegelin, akit láthatólag saját, szűk rajongótábora sem ért. Tudod, a "meg nem értett zsenik"-kel mindig az a baj, hogy gyakorlatilag a nagyok fikázásából élnek. Bennem meg ilyenkor felmerül a kérdés: vajon nem savanyú-e a szőlő?

    Azt hittem, találok konkrét utalást Voegelin származására, de csak maszatolást találtam. Tény, hogy katolikus keresztségű volt, de ez nem tesz semmit, mert anyám görög katolikus, apám meg református. A JP-sek szerint nem vagyok zsidó, mert nem eszem maceszt és nem tartom a peszah-ot, de ettől még a nácik elvitték apai nagyanyámat, aki meg nemes Garay. Az, hogy Voegelin kolónián nőtt fel, ugyancsak utaló jel lehet. És nem árt, ha egy valamit jól megjegyez mindenki: mindig a nácik döntötték el, ki zsidó és ki nem az. Voegelin abban a korban élt, amikor ezt az axiómát mindenki ismerte, saját érdekében. Talán tartott tőle, hogy találnak nála valamit, ezért emigrált. Nem tudom, ez csak feltételezés.

    VálaszTörlés
  31. bio,

    szerintem keveri strauss-szal, ő fiatalkorában foglalkozott zsidó bölcselettel és zsidó származású volt.

    voegelin szempontjából nem értem a kérdést. miért lényeges, hogy v. zsidó volt vagy nem? van a bölcseletében valami "zsidós"?

    egyébként is, mivel a fajelméletet kritizálta, még csak zsidónak se kellett lennie.

    VálaszTörlés
  32. Mr. Pharmacist:
    Nem kerevem V.-t Strauss-szal. Olvastam tőle néhány gondolatot, abból derült ki számomra, hogy van köze a kabbalához. Ettől még nem lesz zsidó, és nem is lényeges, hogy az-e. Annyi bizonyos, hogy abban a korszakban meglehetős ritkaság volt a kabbala ismerete, Voegelin ilyen szempontból csodabogár. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy hatással volt rá a kabbala. Ami nem baj. Például engem is leköt. Olyan, mint egy nyelvet tanulni, csak sokkal nehezebb, és sokkal több időt vesz igénybe.

    VálaszTörlés
  33. Kedves Gabrilo, szerintem tévedés Molnár Tamás filozófiai panormájának tágasságát gallikanizmusnak tulajdonítani. Itthon a Havi Magyar Fórumban publikált pl. rendszeresen, ahol néhány cikkel többek között az Új Jobboldal, sőt a tradicionalista "iskola" is képviselve volt, de ez most mellékes.

    A Pogány kísértés c. könyve is arról árulkodik, hogy a kérdést nem nacionális, hanem filozófiai oldalról közelítette meg.

    Másrészt számomra Heidegger helye nem Marcuse mellett van, akárki mondjon akármit.

    Tevvton azt írta, nem érdekli, hogy Heideggert lenácizzák, ehhez képest posztja nagy része mégiscsak ezen lovagol. Ezt én túl könnyű metódusnak találom valaki "hiteltelenítése" céljából. Benyomásom egyébként az, hogy Th. Bernhard például akkor is ellenszenvezett volna Heidegger-rel, ha történetesen a nemzetiszocializmus nem kompromittálódik.

    A háborúnak pedig (eltekintve a pontos fordítást igénylő mondattól, amely máris kritikátlanul mémjogot nyert), igenis lehet metafizikája, metafizikai vonatkozása.

    Többek között Hamvas Béla is írt ilyen című tanulmányt: A háború nagysága és az ember kicsinysége. Tudom, Önök Hamvas Bélát is ignorálják.

    Egészségükre.

    Remélem, azért a tea jó – javítja a szájízt.

    VálaszTörlés
  34. bio,

    hogy érti, hogy ritkaság? jonas, scholem, benjamin, buber, rosenzweig akik hirtelen eszembe jutottak- ők szerintem mind foglalkoztak vele.

    VálaszTörlés
  35. mr. pharmacist:
    Helyesbítek: a nem zsidók körében volt ritkaság kabbalával foglalkozni. Az, hogy egy zsidó ismeri a kabbalát, és ne adj isten még merít is belőle, nem nagy kunszt.

    VálaszTörlés
  36. Loxon sok mindenre rámutatott, amire én is gondolok.

    Igen, "Heidegger semmivel sem lesz rosszabb filozófus attól, hogy Önök nem kedvelik a stílusát".

    Th. Bernhard sem attól, hogy az övét (melynek lényegi vonásait biomechanoid előttem már összefoglalta) meg én nem kedvelem.
    :-)

    VálaszTörlés
  37. bio,

    Voegelint proti volt, nem katkó. Nekem erőst így rémlik, és meg is nézném, csak tudom, hogy nem Voegelin-könyvben volt, hanem róla írták valahol. Az olyat meg az embör elhagyja.

    "Az ember, mint köztesség elindulhat az isteni felé, de az őt meghaladó rend mibenlétét megtagadva állattá válik."

    Ez nem új, és még csak nem is kabbalista gondolat. Ez már megjelenik Platónnál és Arisztotelésznél is, ez az emberi köztesség tétele, a metaxy-lét, amit ha jól tudom, már Platón is használ. Akkor Platónék is kabbalisták lennének?
    Az emberi köztesség tételében aztán a világon semmi nonszensz nincs. Noha Voegelint nem tartom konzervatívnak, de pont ugyanezt vallják a konzervatívok is (minusz Voegelin inherens platonizmusa, az lehet, hogy nem összeegyeztethető utóbbival - ahogyan Strauss esetében sem).
    Ezt amellé tenni, hogy a Wehrmacht mobilizálása metafizikai tény? Hánemá!
    Ráadásul nem hinném, hogy ne értenék Voegelint. Ma Németországban is vannak nem kevesen, akik híveik (voegeliánusok:))). Ezek a fickók életükben még eléggé obskurus csókák voltak, ma már nem annyira.

    Ezt a zsidó-témát sem tudom éppenséggel értelmezni. Nem maga volt az, aki Kádár Jánost is lezsidózta hajdanán a konzin? Mert akkor megvan a megoldás: ezek ketten (gyk Kádár és Voegelin) összesuttogtak valamikor, valamelyik Nemzetközi Zsidó Találkozón, és megbeszélték, hogy V. jól leoltja majd a reteknáci Heidit. :)))

    Loxon,

    no offense meant. De csak azt mondtam, amit MT mondott.
    Én pedig egyáltalán nem az NSDAP-al való kacérkodás miatt ekézem, de aki olyat ki bír nyögni hogy a "létet" 2000 éve elhomályosítják (na vajon mi?), azt ugyanúgy benyomom a gnosztikusok közé, mint V. De emiatt nem kell azért sértődni, ez privát véleményem:) Egyetérteni sem kő:))

    Továbbá Hamvas Bélát nem ignoráljuk. (a borfilót semmiképp, de az nem éppen egy ateista mű:)))

    VálaszTörlés
  38. Gabrilo:
    Ön szándékosan félreértelmez, vagy nagyot húzott a pálinkás butykosból. A tőlem visszaidézett mondat nem kabbalista volta miatt érdekes, hanem azért, mert Önök ezt úgy használják, hogy azzal megsértsék az eateistákat. Én nem hiszek az isteni rendben, tehát állat vagyok. Kapja be!
    Ugyanakkor ezt Voegelin nem az ateistákra értette, hanem a nácikra. Csak, miután kifogytak a nácikból, keresni kellett másik célpontot. Ez a mondat az egyike azoknak, ahol tetten érhető, hogy Voegelin annyira underground volt, hogy még a rajongói sem értik meg.
    Most többre nincs időm, de délután helyre teszem az Ön lelkivilágát, ígérem!

    VálaszTörlés
  39. Kedves Biomechanoid úr,

    kérem, moderálja Magát (erre konkrét üzenettörléssel is lehetősége van – tehát, kérjük, nyomja meg az önmegsemmisítő gombot).

    Olykor értékelem az erős szavakat is, de itt más a megszokott hangnem. Másképp is megértjük egymást. Vagy nem, de akkor ismét felesleges, hiszen nem változtat semmin, legfeljebb mérgez.

    VálaszTörlés
  40. Írtam valami csúnyát?
    Ha nincs a "kapja be" mögött smile, akkor tényleg úgy képzeli, hogy egy másik hímneművel szeretnék orális szexet?
    Asszem tévedtem, nem Gabrilo húzott a butykosból, hanem Ön. Egészségére!

    Egyébként nem tudom, honnan fakad az emberben a másik ember egrecéroztatására való hajlam, valahogy belőlem hiányzik. Látom, Önnél van belőle fölösleg jócskán. Adna belőle?

    VálaszTörlés
  41. bio,


    Voegelin a politikai vallásokat ekézte. Magának meg rosszul esik, hogy eközött biza sok volt az ateista. Tán dühből támadt vissza?:))) Egészségére:)))
    De az az igazság, hogy minden olyan politikai mozgalom Robespierre-éktől Hitlerékig, amelyik összefog egy kollektívumot, majd ezt saját képére és hasonlatosságára transzcendálja (Supreme Being, Bearer of Meaning, stb.) az biza bálványimádó, radikális istentagadó pogány ökör, és politikai vallást csinált. És ezeket csesztette Voegelint, nem kicsit. Én ezért nem tudok rá haragudni. Ha maga igen, maga baja:)))

    Elárulhatom, hívei értik őt. Annyira nem nehéz azért. G. Fodor Gáborral értekezett már arról, hogy ő nem érti V-t?

    VálaszTörlés
  42. Nézze, Bio, engem nem zavar, hogy itt van. Remélem, Önt sem, hogy én.

    VálaszTörlés
  43. Gabrilo:
    Felőlem akár cigánykereket is hányhatnak a voegelinek tucatjával. Más-más fogalmi rendszerek között élünk mi ketten, ezért vannak ügyek, amelyek során mindig elbeszélünk majd egymás mellett. Ettől még lehet kék az ég, nemde?

    Loxon:
    Ön kissé frusztráltnak tűnik. Remélem, mielőbb megoldódnak a gondjai. Én lélekben önnel vagyok.

    VálaszTörlés
  44. Jó napot, Loxon!
    Engem például egyáltalán nem zavar, hogy itt van :) Lezajlott már a költözés, vagy még mindig a kávézóra van utalva?
    Biomechanoid, angyalom, Maga igenis csuklóból egzecíroztatja az embereket. Csak úgy látom, nem tud róla :) Na, ha gondolja, most gyakorolhaja rajtam is - attól még szívesen fogom olvasni, mikor szellemesen futtatja az eszmét.
    Egyébként meg, Uraim, nem csináltak nagy kedvet ehhez a fridzsideres hangzású Heideggerhez. Úgyhogy a filozófia eme ritka levegőjű magaslata helyett továbbra is a friss levegőjűeket fogom felkeresni, ha néha túracipőt húzok.
    Tiszteletteljes üdvözlettel:

    Leskelődő

    VálaszTörlés
  45. bio,

    magának micsoda érvei vannak, eszméletlen!

    VálaszTörlés
  46. Jaj, dehogyis, kedves névtelen! Én nem akarok senkit meggyőzni. Ha Ön egrecéroztatásnak veszi, amikor kötekszem, akkor cseréljünk szemantika szótárt.

    Gabrilo:
    Ugye, hogy ugye!:-))
    Tudja, annyit nem ér nekem Heidegger, hogy heteken át ezzel túráztassuk egymást. Szerintem Önnek sem Voegelin. Asszem, már mindent elmondtunk pro és kontra, mégsem jutottunk közelebb az "igazsághoz". Ezért inkább örüljünk, hogy kék az ég.

    VálaszTörlés
  47. A bejegyzés szerzőjének üzenem: ő maga az, aki "kinyilatkoztatásként" olvassa Heideggert. Csak éppen egy olyan kinyilatkoztatásként, amit ő nem fogad el.

    Ehelyett az eljárás helyett a törekedhetne a szerző megértésére is.

    VálaszTörlés
  48. twtn to all

    jajj, kedves Olvasók,
    hát ily sok ember tekintete hogyan tudott átsiklani a szöveg első szava felett ("privát")? Ez csak egy ilyen comingout. (Ráadásul kötőjellel kellett volna írni, de most már nem merek hozzányúlni). Nem arról szól, hogy mi a baj a SEYN H.-féle felfogásával (öhmmm remélem, észrevették, hogy ez 4 betű). Ezen a téren H. a Blue Ocean Strategy-t valósította meg. Vette a leghalottabb és legpapirosízűbb részét az egész filozófiának, és gyarmatosította. Gyakorlatilag vetélytárs nélkül.

    1. Lieber Loxon, Hamvas Béla nem ignorálva van (legalábbis részemről), hanem helyén kezelve. A komolyan vett aranykor-mítosz félvallási gondolatként elmegy, filozófiaiként röhejes.

    2. Lejáratás? áhhh. A szövegben ott a válasz, az ad hominem-érv kapcsán. Fanyalgás inkább, morális alapokon. Komolyan javaslom a belinkelt könyvet :-)

    3. Nisimasa: Heidegger szövegeiben eléggé egyértelmű a kinyilatkoztató beszédmód. "seer-like insight," amint a belinkelt kötet fogalmaz. Engem egy filozófus az értelmével és az érvelésével próbáljon meggyőzni, nem azzal, hogy valami van, mert azt mondja. Persze az is lehet, hogy érdemesebb a Nietzsche-értelmezést olvasni tőle, amit BioM. is mond (nekem eddig a Lét & idő, a Mi a MF, meg pár efféle jutott).

    4.

    VálaszTörlés
  49. Kedves Leskelődő, gondoskodó figyelme meghat. Nem lehetne, hogy többen leskelődjenek, és kevesebben rontsanak be ajtóstul a házba? Foganatosítani fogom e szabáyt a szalonban, ha még nem tekintenek fogatlan oroszlánnak.

    Költözésem lezajlott ugyan, de még mindig kávét kell fogyasztanom, ha teázni akarok. Ez roppantmód morganatikus szórakozás.

    Viszont franciaágyam van. Úgy döntöttem, új rezidenciámon jól fogok aludni.

    Igaz is, azzal szórakozom, hogy az illemhelyen a Kommunista Kiáltványt olvasom (hat előszóval), a vízforraló alatt pedig Lenin I/1 foglal helyett (Válogatott), hogy elég magasan legyen a hálózati csatlakozóhoz. De mivel tartok a kísértetetktől, amelyek bejárják Európát, körberaktam ezeket fokhagymával. Önöknek is javaslom.

    VálaszTörlés
  50. Elnézést, hogy megzavarom vitátokat, be kell vallanom, hogy nem volt erőm végigolvasni a sok véleményt, amit írtatok, mindenesetre lenne egy közbeszólásom a poszttal kapcsolatban:

    Az az igazság, hogy én meglehetősen zavarónak találtam írásodat tevvton, ugyanis nekem rendkívül sokat nyújtott Heidegger életemben.
    Nem értem, hogy mi volt a célja írásodnak, illetve, hogy mit akartál vele tulajdonképpen mondani, ha nem pusztán érvektől mentesen csúfolódni, ami nem csak hogy bántó, de meglehetősen tiszteletlen is másokkal szemben.
    Próbálok minél finomabban beszélni, hogy ne kapjak indulatteljes választ. Mindenesetre az lenne a kérésem, hogy írd le voltaképpen mi volt a célod, illetve, mit akartál mondani cikkeddel. Enélkül ugyanis véleményem szerint nem ér annyit, hogy fent legyen a honlapon, és arra kérlek, hogy töröld.

    Üdv, egy volt filozófia szakos, aki komolyan vette Heideggert

    Ui.: szerintem nagyon is sok keresztény gondolat található Heidegger munkásságában, és nagyon sokat tanulhat belőle egy keresztény ember is (sőt azt merem mondani, hogyha komolyan vesszük Heideggert, Jézushoz is közelebb kerülhetünk éppen azért, mert komolyan próbáljuk venni végre életünket; ezt tapasztalatból mondom).
    Úgy tudom, hogy Heidegger nem a kereszténységet kritizálta, hanem csak annyit mondott, hogy a keresztény életvitel (hit) és a filozófiai beállítottság (minden megkérdőjelezése) két ellentétes úttörés a léthez (ld. Filozófia és teológia, In: Útjelzők), és ez passzol a Lét és időben elhangzottakkal is, amennyiben szerinte a teológiai állíások nem ontológiaiak, hanem ontikusak.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)