A „szőke rasszizmus” tombol. Már a norvég királyságot is bekebelezte. Ezúttal Knut Hamsun áll a lieberman-i antirasszista (ti. skandináv rassz-ellenes) erkölcsrendészet elé. Komédiának nem rossz. Sort kerítek hát a kiváló náczi író rövid ismertetésére. (Uramisten, Tormay-„kultusz” után még ez is?)
Legutóbb A kör bezárul-t olvastam tőle, ez több éve volt. Előtte az Éhséget. Legelőször pedig a Benőtt ösvényeken-t. Közben néhány novellát, amelyek közül kedvencem a Karácsony a hegyen, amit ebben a kötetben találtam.
Úgy látom, azóta az igen színvonalas Nagyvilág Könyvek sorozatban megjelentették tőle az Élettöredékeket is.
Ami elérhető tőle interneten és magyarul, az itt van:
Legutóbb A kör bezárul-t olvastam tőle, ez több éve volt. Előtte az Éhséget. Legelőször pedig a Benőtt ösvényeken-t. Közben néhány novellát, amelyek közül kedvencem a Karácsony a hegyen, amit ebben a kötetben találtam.
Úgy látom, azóta az igen színvonalas Nagyvilág Könyvek sorozatban megjelentették tőle az Élettöredékeket is.
Ami elérhető tőle interneten és magyarul, az itt van:
- Benőtt ösvényeken [részlet]. Csak 6 éven felülieknek!
(Ha egy nyári éjszakán egy teázó talál tőle még valamit, szóljon.)
- Magyar nyelven megjelent művei (2004-ig)
A Háború előtt Hamvas méltatta a skandináv irodalmat is (bármilyen furcsa, akkor még szokás volt olvasni — sokfélét és jót, sőt jól olvasni — Magyarországon).
Hamsun-ról jobbnál jobb képek találhatók, mivel jó arc volt. Hát istenem, „nemzetiszocialista” volt. Nagy kaland. Füst Milán meg kommunista volt (aminek irodalmi bizonyítéka is van: Leninhez, mint „mesterhez” írt verset), mégis az egyik legjobb magyar (zsidó) író... pl. Hamvas mellett. A két Világháború között élni nem volt olyan egyértelmű mesterség, mint azt ma gondolják. 1920-ban a Nobel-bizottság neki ítélte az irodalmi díját a Markens Grøde c. könyvért (magyarul háromféle címen is megjelent, legutóbb Áldott anyaföld címmel, 2005-ben).
Azt hiszem, ennél bővebben nem is érdemes most Hamsunról írni, főleg nem a védelmében, hiszen akit a nagy felfedező, Ávigdor Lieberman megtámad, rossz ember nem lehet.
Knut Hamsun 1909-ben
Azt hiszem, ennél bővebben nem is érdemes most Hamsunról írni, főleg nem a védelmében, hiszen akit a nagy felfedező, Ávigdor Lieberman megtámad, rossz ember nem lehet.
Knut Hamsun 1909-ben
http://murci.freeblog.hu/archives/2007/05/30/A_hazaarulo_patriota/
VálaszTörlésBiztosíthatom Lieberman Urat, hogy az Éhségben pl. nincsenek is zsidók.
VálaszTörlésBár... hm, miért is?
Mert már akkor felfalta őket.
VálaszTörlésinnen már csak egy lépés a giftpilz című egykori humorlap ismertetve éltetése.
VálaszTörlésa koporsó megrendelve.
/undorodva el/
Ki fogja húzni a gyufát a Kozin meg a Búzablogon.
VálaszTörlésŐrnagy, ez itt a konkolyblog. De Lieberman-t Izraelben előbb fogják megutálni, mint Hamsun-t.
VálaszTörlés"Összezavarodtam, és akkor lett úrrá rajtam a legmélyebb zavar, amikor a király és kormánya önként lemondott hivataláról és elhagyta az országot. Ezzel kihúzták a talajt a lábam alól."
VálaszTörlésEzt vajon maga is elhitte? Vagy tekintsük szépirodalmi munkássága részének? Vagy mi ez?
A nagyszerű germán Európáról jut eszembe a korabeli német vicc:
"Milyen a tökéletes árja?
Szőke, mint Hitler, karcsú, mint Göring, délceg, mint Goebbels, és jól bírja az italt, mint Ley."
(Ley = alkoholista munkaügyi miniszter, rendszerint már reggel fél tízre kiütötte magát.)
Egyébként tényleg szégyen, hogy pszichiátriai intézetbe zárták, meg rángatták jobbra-balra évekig. Falhoz állítani, agyonlőni - ha tényleg jót akartak volna neki, ezt teszik.
Gordon, Maga igazán... hm... humánus.
VálaszTörlésÉs látszik, hogy ért az irodalomhoz. Pff.
A „tökéletes árja” jellemzése egyébként jó. Még szerencse, hogy volt Eses is, hol tényleg voltak szőkék, délcegek, karcsúk, és bizonyára az italt is jól bírták, ahogy a sisakjukon felrobbantott gránátot is.
Ettől persze még nem arya valaki, legalábbis a szó eredeti értelmében. (Ld. szanszkrit).
Apropó. Füst Milánnal mit csinált volna? Őt is falhoz?
hehe, ez a gordon...
VálaszTörlésKönyörgöm, hazaáruló volt. Mit kellett volna vele csinálni? Mert valamit kellett, ezt Ön is beláthatja.
VálaszTörlésSS: erre a jóvágású, délceg fiatalemberre gondol esetleg?
Füst Milán: nem tudom, ő nálam teljesen kimaradt. Ő is hazaáruló volt talán? Ha az volt, kiérdemelte a golyót? Ez egy privilégium, ha nem lettem volna elég világos. Jobb, mint a pszichiátria, meg egy kisstílű tárgyalás.
Jaj, Gordon. Ne legyen már ilyen poroszos, nem áll jól Magának. Magától nem szívesen fogadnék el egy ilyen privilégiumot.
VálaszTörlésHamsun-nal valamit csinálni? Nem tudom. Ártott ő valakinek? „Hazaáruló” volt? Nem értem.
Egyébként az SS nem csak Himmlerből állt, tudta? (Képzelje, a pápa Hitlerjugend-tag volt.)
SS-tiszt volt például ez a kedves fiatalember is és még sokan mások.
De hát itt Hamsun-ról van szó, kérem.
(Nem. Egy Hitlerjugend-tagból később pápa lett. A kettő nem ugyanaz.)
VálaszTörlés1. Náci Németország megtámadja a norvég királyságot.
2. A norvég hadsereget a németek 2 hét alatt tönkreverik.
3. Ultimátumot adnak át a norvég királynak: szüntessen be minden ellenállást, nevezze ki az általuk óhajtott kollaboráns fazont kormányfővé.
4. A király visszavonul minisztereivel tanácskozni. E súlyos órán kijelenti, hogy ő maga ellenzi a behódolást, de ha miniszterei ezt bölcsebbnek látják, felajánlja lemondását.
5. Miniszterek a király példamutatásán felbátorodva közlik, hogy folytatják az ellenállást, ezt rögtön megtelefonálják a németeknek.
6. Németek kiküldik a Luftwaffét, és porig rombolják a tanácskozás helyszínéül szolgáló kisvárost.
7. A király és miniszterei télvíz idején a közeli erdőbe húzódva túlélik a bombázást, külföldre menekülnek, a németek ellenségeivel szövetségben folytatják a megszállók elleni harcot, és rádióüzeneteken keresztül kérik a norvég nép támogatását.
8.Knut Hamsun, jeles norvég értelmiségi alkalmasnak látja a pillanatot, hogy a németek nagyságáról kezdjen cikkezni és gesztusokat tegyen a megszállók felé. (Kb. mint amikor valaki 1956 decemberében kezd az orosz kultúra nagyságáról cikkezni, nemzetközi kitüntetéseit pedig elküldi Visinszkijnek vagy valami hozzá hasonló alaknak.)
9. Németek veszítenek, király visszajön.
10. Mi legyen Hamsunnal? Öreg is, süket is, nagy író is, a miénk is, sok vizet nem zavart, pár embert befolyása révén talán még meg is mentett: dugjuk el valahová, mondjuk, hogy nem volt szellemi képességei birtokában, esetleg legyen valami perecske, aztán hagyjuk meghalni.
De azt nem lehet, hogy semmi ne történjen. Ha Hamsun törvényen felül áll, akkor mindenki. Akkor senkit nem lehet felelősségre vonni se hazaárulásért, se felségárulásért, semmiért.
És az Önt nem nyomná Håkon, kedves Gordon, hogy az a király menekül el, aki Hamsun-t Norvégia lelkének nevezte?
VálaszTörlésNem értem, ennek mi köze van ahhoz, hogy egy király nem tűrheti, hogy az országában idegen haderők masírozzanak, neki pedig holmi külföldi piktorkák diktálják, hogy kit nevezzen ki miniszterelnöknek.
VálaszTörlésLehet tisztelni egy írót, aki rámutat a norvég és a német géniusz rokonságára, de attól még Norvégia nem egy kinövés Germánián, hanem egy önálló állam, saját történelemmel, uralkodóházzal, identitással, stb.
Szeretjük a németeket Németországban, de ha idejönnek, lóf@szt nekik, nem behódolást - kb. ez volt a hivatalos norvég álláspont, én pedig ezt helyénvalónak és szimpatikusnak találom.
Gordon,
VálaszTörlésmaga nem hisz az evolúcióban?
Erősebb ország... érti.
Azt a játékot nagyban játszották.
VálaszTörlésA király és a többi sok norvégok lépése persze érthető, de aki elkezd hazaárulózni ebben a témában itt és most, az nem ért semmit az egészből.
A történethez még annyi tartozik, hogy a németek az angolok előtt léptek, akik viszont valószínűleg megvették kilóra a drága királyt, aki persze nagyon büszke. Van úgy, hogy nem lehet finomkodni. Sad but true.
Ugyanakkor a király kifejezés jobboldali szemszögből persze jól hangzik, de norvég/brit/stb.. viszonylatban nyugodtan idézőjelbe is tehetik. Ha egy kocsma tulajdonosának százmilliószor nagyobb hatalma van a kocsmája felett, mint egy királynak az országa felett és ezzel a király egyet is ért, akkor...(Mit is mondhatnék.)
Ilyen kérdésben a minisztereitől tette függővé a döntését? Nem tanácsot kért, nem konzultált, hanem maga fölé helyezte őket. (Mit is mondhatnék.)
Letar, thanks.
VálaszTörlésLoxon,
VálaszTörlésszoval Hamvas is magyar (zsido) volt?
hahahaha
vigyazzon az ilyen mondatokkal, mert csoporog a barna eso!
Loxon,
VálaszTörlésadieu.
Nem részletezem, nyilvánvalóan felesleges.
G.
Adieu, adieu.
VálaszTörlésLám, az ember néhány napig nem jár erre, és több olvasatlan bejegyzésbe, dúló vitába (vagy végéba) csöppen.
VálaszTörlésVégre valami élet.
húh, micsoda megoszlás támadt itten!
VálaszTörlésLoxony, minden respekt Hamsunnak irodalmi munkásságáért (a kérdés teljesen aktuális amúgy, köszönet a posctért). Ez egy újabb variáció a témára, hogy mennyire számít morális tekintélynek akármilyen művész (normálisan semennyire, gondolom én). Egy jó és fontos és elismert életmű után ő maga tett meg mindent azért, hogy leírja magát.
Szép dolog a germán vérromantika, de az állami szuverenitás még fontosabb. Szerintem NEM MENŐ félmítikus-féltörténeti elméletekr alapozni egy erőszakosan kivitelezett politkiai "úniót" vagy egy Anschlusst (OK, Bécs határeset).
Képzelje el ugyanezt (Fiokció Következik) Móricz Zsigával, aki pl. nyíltan állást foglal Szálasi és a nyilasok mellett, támogatja a náci bevonulást, Horthy ellenében.
Vagy amint a keleti-szláv rokonság alapján szovjet tankokkal a Tanácsúnió (a.k.a. SzU) bekebelezi Ukrajnát, Belorussziát, Lengyelországot, vagy a szláv vérvonalon tovább a cseheket, szlovákokat, bolgárokat, szerbeket. Sok kicsi tanács-állam. Persze lokális ellenállási gócokkal.
Gordon érvei mindenképpen megfontolandók.
Ó, dehát Tevvton, a SZU tényleg bekebelezte ezeket az államokat. Jó, valamennyi látszatfüggetlenséget hagyott nekik, de azért Jalta ott volt, s ez meg is mutatkozott, 56-ban, 68-ban, az első adandó alkalommal szakadár Baltikumban még 1991-ben is. (Innen is akkor vonultak ki a szovjet tankok, már a rendszerváltás után!)
VálaszTörlésNo és akkor Füst Milánt ne ünnepeljük mint írót, mivel a Tanácsköztársaság (a szovjet megszállás) kiszolgálója volt, meg Leninhez írt ódát? (Benne van a 77 vers Leninhez c. kötetben) De még neki is meggyűlt a baja Keszi Imrével, nem csak Hamvasnak. Nekem Füst az egyik legkedvesebb íróm, és ha egy tökfej azt mondaná, égessük el a könyveit, hát ütném a sétapálcámmal fejtetőn.
Szabó Lőrincet dobjuk félre, mert Rákosiék rászálltak? Ha mondjuk Avigdor Lieberman holnap azt mondja, hogy Szabó Lőrincet nem szabad olvasni Magyarországon, akkor nem fogunk nagyot nézni? És Hamsun világirodalmi alak volt. Világirodalmi alak! Hogy lehet egy országot (Norvégiát) csak úgy megvádolni en bloc valahonnan Európán túlról úgy, hogy majd mi megmondjuk, hogy Oslo-ban mit gondoljanak a „szőkék”? Majd mi móresre tanítjuk a Nobel-bizottságot... Kertész Imre díját nem akarja esetleg Lieberman úr visszavonatni? A Times-ot nem akarja perelni, amiért Hitlert hozta az év embereként címlapon? Az Encyclopaedia Britannica-t, amiért a harmincas években Mussolini-ről, Hitlerről úgy írt, mint ma valaki Reagan-ről írna?
Tormay-t vagy másokat ki a konténerbe, mert Lukács Györgyék mindenféle törvényesség, sőt annak látszata nélkül koboztak el mindenféle tulajdont, irtották az embereket legális perek nélkül, és ehhez még megalkottak egy jó kis listát a bezúzandó, soha ki nem adandó könyvekről?
De ez nem is 45-ben kezdődött. Eisner, Levien, Landauer, Mühsam, Toller, Leviné, Graf, Neurath mikor csináltak forradalmat Bajorországban? Talán nem véletlen, hogy Münchent később is emlegetni kellett.
Móricz egyébként sokkal inkább a füst-i vonalhoz tartozott, kiskátét írt a kollektivista földtörvényhez. Egy nagyszerű író... El tudja ezt képzelni?
A II. Világháború, tetszik, nem tetszik, elsősorban nem arról szólt, hogy az ember kiállít-e magáról papíron egy függetlenségi bizonyítványt (egyébként erre is megvolt minden lehetőség, és mellesleg a „megszálló” németek csatolták vissza Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot meg Erdélyt), hanem egy vagy két óriási frontvonalról, partikuláris nemzeti kérdéseken túlmutató — és azokba természetesen messze és pregnánsan lehatoló — eszmei, ideológiai, világnézeti harcokról. Ezt a Szálasi-Horthy ellentétben is nehéz igazán jól mérlegelni. Meddig terjedt volna a szovjet befolyási övezet, ha nincs a budapesti hősök (igen, hősök) kitartása? És nem a hungarista kormány engedte Wallenberg-et tevékenykedni? Nem a SZU nyírta ki ezt a zsidómentő svédet? Gerő, Rákosi valódi felettese írt is erről Rákosinak, csak azt ma ki kutatja, mert ma úgy kell még a kommunista iratoktól is elhúzódni, mint valami rossz szagú ételtől. Talán nem véletlenül ez a fene nagy finnyásság hirtelen.
Ne feledjük, a munkáspárti Churchill, Chamberlain-nel ellentétben Sztálin szövetségese volt, és Jalta a nyugati szövetségesek hozzájárulásával született. (Egyébként Magyarországon is voltak turanisták — Japánban ilyen alapon is láttak szövetségest, de nem is folytatom, hogy mennyi pán-ezaz elmélet volt akkoriban.)
Ne feledjük, az USA fegyverezte fel a Szovjetuniót, és a humanista atombombáit Japánra szórta, de az akkor még atomversenyben sehol sem tartó Sztálinra dehogy szórta volna. Kellett a „stabilitás”. Hát, ha erre gondolok, káromkodhatnékom van.
A két világháború között húsz év telt el, annyi, mint ide a rendszerváltás. Ez alatt akkora volt szellemi, lelki, fizikai forrongás, hogy azt ma el sem lehet képzelni. Európa 1914-től 1945-ig gyakorlatilag háborúban volt.
Nehéz dolgok ezek.
Helyes dolog-e, ha valaki mai fejjel, mai értékrenddel, mai tudással akarja megítélni, hogyan kellett volna viselkednie valakinek 50-100 évvel azelőtt egy olyan korban, olyan értékrenddel és tudással, amelyhez a jelen kor emberének köze sincs?
VálaszTörlésTörhetünk-e így pálcát bárki felett a múltból?
sedith:
VálaszTörléswell, hasonló a problémám nekem is. loxonyunk itt túl sok különálló problémát öntött egybe. gordon a nemzeti szuverenitás gondolatát védte, ami nekem is fontos, de belekeveredik ebbe az aktuális svédellenes vinnyogás a kékfehér sarokból (no comment), az írói munkásság kérdése, meg 5-6 másik kérdés. és ez nem olyan, hogy ha az egyikben a-t mondok, automatikusan azt kell mondani a többiben is. de szerencsére nem vagyunk döntéshozó pozícióban, ergo magánvéleményeinknek nincs komoly következménye. :)
meg hát én se tudnám, mit tettem volna a király helyett.
Hát ez az, Tevvton.
VálaszTörlésMost pedig úgy döntöttem, hogy jó kedvem van. Kérnek?
(Linzert osztogat, ugrál és csujjogat közben.)
Sedith,
VálaszTörlésa maga érvelése - nem ítélhetünk a múltbeli cselekedetek felett - roppant divatos (azaz, modern), és kényelmes: ha nem ítél, meg sem kell védeni az ítéletét.
És ha mi nem ítélhetünk múltbeli tetteket meg, akkor nem is tanulhatunk belőlük, és nincs semmi általános az egyes cselekvési helyzetekben, dilemmákban?
Azt hiszem nem értünk egyet :(
Loxon,
az a baj ezekkel a művészekkel, hogy a fene megette azt a gondolkodást, ami nem véd meg, nem figyelmeztet valami oltári nagy elkúrás esetén. Heidegger és Schmitt legalább időben kiszálltak a náci hajóból, bár kezdetben beléjük látták a reményeik megvalósítóit - mint Ferkóba a mi ballib értelmességünk.
Jók ezek a romantikus és egyéb furi nézetek, de ha a józan észt felülírják, árulásra késztetnek, népirtásra, stb., akkor a "szép elmélet" sántít.
@Loxon!
VálaszTörlésJajjj, de hát Hamvas nem is volt zs*dó!
:-D (...) :-D (...) :-D ...
@Tölgy!
"az a baj ezekkel a művészekkel, hogy a fene megette azt a gondolkodást, ami nem véd meg, nem figyelmeztet valami oltári nagy elkúrás esetén"
Ez úgy hangzott, mintha a tirpákblogon olvastam volna:-(
:-)
Tölgy,
VálaszTörlésén azt hiszem, Heidegger és Schmitt nem úgy viszonylik Hitlerhez, mint a ballib értelmiség Ferkóhoz. Bizonyára megvolt az indokuk, hogy lelkesedjenek vagy belelássanak valami többletet, majd annak is, hogy kiábránduljanak, kiszálljanak. Ferkóban mit lát az ember egy risszrossz ripacson és közönséges érdekidiótán kívül, a bűvelbájoló tanítóbácsis manír és a könnyes szemek rebegő angyalszárnyú zsiráfján túl?
Hogy én mit láttam, gondoltam, tettem volna akkoriban, nem tudom. Az biztos, hogy nem szimpatizáltam volna Roosevelt-tel, Churchill-el vagy Szovjetunióval annyira, hogy melléjük álljak (különösen utóbbival... Lenin, aztán Sztálin... úrjézus! Ezekkel kezet fogni egyáltalán — Churchill nem mosott kezet?). Hogy Hitler vagy az SS mellé álltam volna-e? (Ez egyébként nem teljesen ugyanaz, mert az SS afféle állam volt az államban.) Hát valószínűleg ők maguk mondták volna azt, hogy köszönjük a szívélyes támogatást, de nem kérünk belőle, Maga túl régivágású és fenemód kritikus. Hitler feloszlatott, betiltatott egy rakás jobb sorsra érdemes kezdeményezést, és a korabeli konzervatív forradalomtól átszüremlett dolgokat jórészt plebsz- és párt-irányba terelte.
Evolucionizmus, biológiai rasszizmus, irreális mérvű zsidóellenesség (nem pusztán zsidóuralomellenesség, hanem zsidóellenesség); baloldalellenes, de baloldali szólamok, célok, eszmei beszüremlések, a nagy történelmi királyokkal szembeni ellenszenv, Molotovval kötött paktum stb. — ezek mind arra késztettek volna engem, hogy távolságtartással és nagyon erős kritikával viszonyuljak a dolgokhoz.
De ez az erős távolságtartás és kritika bennem a liberális renyheségben és szabadkőműves szemforgatásban kimúlt Amerika vagy főleg a SZU felé eleve meglett volna, a politikájuk teljes lenézéséig elmenően. Nyilvánvalóan Schmitt vagy Heidegger is így volt ezzel, a megfelelő distinkciók figyelembevételével. (Hess vagy Himmler, illetve minden többé-kevésbé gondolkodásra képes Tengely-barát is százszorosan tisztában volt vele, hogy a nyugati hatalmak felé való békekötés vagy fegyverletétel még mentett volna valamit, ha azok éppen nem a SZU-val állnak szövetségben — de azzal álltak, olyannyira, hogy meg sem fordult a fejükben, hogy politikájukat egyesült erővel a bolsevizmus ellen fordítsák — aztán vitázhattak volna a továbbiakról.)
Az, hogy ma szinte mindenkinek szinte mindenről a „népirtás” jut az eszébe (pro vagy kontra), a kommunizmustól a kereszténységig, a nemzetiszocializmustól az iszlámig, (csak mondjuk talán a liberalizmusról nem egyes-egyedül), szerintem egy tragédia. Semmiről nem kellene, hogy ez jusson kizárólag az eszünkbe. Ez a fantasztikus rövidzárlat kódolva van manapság, mint valami genetikai információ? Ráadásul sejtileg hipertrofizálva van, minden más szóba jöhető szempontot azonnal és további dialógus nélkül elnyom. Mintha csak a történelemben más nem is lett volna, mint ezeknek a képzeteknek a szürke marsírozása. Mintha élet nem is lett volna és lenne közben, eszményekkel, törekvésekkel, álmokkal és tettekkel. Az emberek fejében egy nagy terrormúzeum van, tele a mindig tanulságos borzalmakról teleírt fecnikkel és minimalista-expresszionista műalkotásokkal. Hát nem unalmas? És egyáltalán nem tanulságos. Számomra legalábbis.
folyt. köv.
Ebből ugyanaz következik, mint amit Sedith ír. Ha mindent a „népirtás” szóhoz kötök, akkor aztán tényleg semmi tanulság nincs, és nincs keresnivalója az embernek a történelemben, mert halál az mindig volt, erőszakos halál is mindig volt, fene megette az egészet, állítsák meg a világot (persze mások, ne én), ki akarok szállni belőle.
VálaszTörlésNekem még a kommunizmusról sem csak koponyahegyek jutnak eszembe, pedig ott aztán voltak bőséggel, Spanyolországtól Kambodzsáig. De ez a hollywood-i dramatizmus végletesen üres. Eszembe jutnak róla egyéb dolgok is. Például a minősítetten és minősíthetően, tehát valóban hazaáruló bajor szovjetköztársaság (ilyen is volt, Hölgyeim és Uraim! — a zászlaja egy nagy vörös lobogó volt, még sarló-kalapács se volt rajta) pénzügyi biztosa, Silvio Gesell, vagy a már emlegetett Füst Milán, vagy nagyapám, aki maga felajánlotta az államnak a fodrászüzleteit, mert naívan és szentimentálisan azt hitte, hogy majd valami földöntúli jóság árad el az emberekben itt a nyomasztó háború végén. (Nagyapám, aki a háborúban mindig úgy célzott a gépfegyverével, hogy ne találjon el senkit. Örök fényesség fényeskedjen Neki.)
A naivitása jutalma az lett, hogy el is vitték a szüleit Ebesre (tudják, hortobágyi polgár-internálótáborok, tessék művelődni a fiókáknak), de legalább volt mire hivatkoznia, amikor odaállt Rákosi íróasztala elé — bizony, nagyapám, az „egyszerű” fodrász olyan ember volt, aki nem nyugodott, és nem is húzta be fülét-farkát, hanem személyesen kijárta az utat Rákosihoz; milyen büszke lehetek rá — és azt mondta annak a galileista gazembernek, annak a sötét szabadkőműves körökből és Kominternből szalasztott majomszabású lénynek, hogy ő eddig hitt a kommunizmusban, úgyhogy nem érti, hogy történhetett ez a sajnálatos félreértés. Visszakapta a szüleit (bár a szülői házat nem, ahol a klasszikus fekete autós éjjeli internáltatástól kezdve a helyi párttitkár elvtárs lakott), de akkor már értette... és aztán csoda-e, hogy amikor szakadt a rendszerváltó társaság, akkor a MIÉP-re szavazott mindig (bennük is naívan hitt, jegyzem meg.)
Elnézést, hogy Knut Hamsunról sem az jut eszembe, hogy mit mond Elie Wiesel, vagy a hiperrealista Misha Defonseca (alias Monique De Wael), vagy a szovjet „tanúk” Nürnbergben, ezek a mocskos, hazug disznók, akik Lengyelországot úgy „szabadították fel” (a kurvaéletbe, Uraim), hogy közben a nyugatbarát lengyel partizánmozgalmat kiirtották. Olvasom könyveit, és egyszerűen nem jut eszembe a népirtás szó. Avigdor Liebermanról, erről a komisszárról viszont eszembe jut egy s más, de hát ő írónak is biztosan pocsék lenne.
@Loxon!
VálaszTörlésVígasztalódjék, olvasson Fühmannt! Hogy a totalitárius okozatológia mily csodákra képes az emberi pszichével ő (mármint Fühmann) Szájensz fiksönjében nagyon szépen bemutatja. Tudta miről beszél, mert a náczikat és a kommancsokat is szolgálta.
A tandenciák világosak, ragadják magukkal legjobb elméinket is; de csapataink harcban állnak!
:-)
Loxonom,
VálaszTörléselhiszem, hogy herótja van a népirtásoktól, és vannak valóban más szempontok is. Bár, akit éppen irtanak, annak valószínűleg az egyéb esztétikai, metafizikai szempontok elhalványulnak. De ezt én nem tudhatom, mert még nem népirtottak.
Mindazonáltal bátorkodom felhívni a figyelmét, hogy nem _csak_ a népirtást említettem:
"a józan észt felülírják, árulásra késztetnek, népirtásra, stb."
Látja, előbb van minden a józan ésszel ellentétes izé és az árulás is. És csak a "stb" előtt a "népirtás". Mintha olyasmit olvasna bele, népirtás-fixációt, ami nincs benne.
Engem meg jobban érdekel az a sok értelemességi, aki ilyen-olyan szép eszmék és jelszavak nevében sutba dobta a gyalogos józan észt. Valamilyen Bábel-torony építése nevében vett el életeket, vagyonokat.
Mondjuk a közös kedvenceinken, mint Georg von Lukacs, túl, gondoljon Evola fasizmusára. :(
@Tölgy!
VálaszTörlésLoxonnak nem az a problémája, hogy a totalitarizmus mai kritikusai totalitárius szellemben gyakorlják totalitarizmus kritikájukat?
És: ha már népirtás! Ön/Maga meg van békélve a rezsimmel, amelyben él? Csak 1990 óta hány magzatot mészároltak le Magyarországon a fennálló törvények által biztosított jogokra hivatkozva (egy milliót, másfelet, kettőt)?!
Loxon hiányolta a kommenteket; most vannak:-)
ü
bbjnick
„Loxonnak nem az a problémája, hogy a totalitarizmus mai kritikusai totalitárius szellemben gyakorlják totalitarizmus kritikájukat?”
VálaszTörlésAlighanem fején találta a szeget, Monsignore. Amennyiben persze ez a szó (totalitárius) jó egyáltalán ide, minden okunk megvan rá, hogy használjuk.
Ami mindenesetre ezeket a „békeidőket” illeti, eddig minden „háborús” idő őszintébb volt ennél.
Evola
Loxon,
VálaszTörlésez az "őszintétlen" "békeidők" nekem túl rousseau-i. Bocs :(
Őszintén, úgy háború közelében volt-e? Vagy csak alaposabb balesetnél?
bbjnick,
abortusz ügyben rossz helyen kereskedik. Nem pártolom, de hogy ez ide? Amúgy, egy ksnp-s miniszter terjesztette be a mostani szabályozást, most meg (vélhetőleg) mi ketten is arra szavaztunk, hogy kapjon Brüsszeltől havi pár millát. :(
Tölgy,
VálaszTörlésne értse feltétlenül teljesen szó szerint.
Egyébként persze, vannak boldog békeidők is. Hagyjon már Rousseau-val, a következő az lesz, hogy Marxot vágja a fejemhez.
MEM-t és a LÖM-öt fogom magához vagdosni :P
VálaszTörlésKedves Tölgy és Loxon!
VálaszTörlésMielőtt még egy Marx- vagy Lenin- kötet röptében valakiben maradandó sérülést okozna, engedjék meg, hogy megosszak Önökkel/Magukkal egy (valamit):-)
A magyarido.blog.hu-n magyaroztunk, szlovákoztunk, lengyeleztünk egy kicsit és az egyik hozzászóló, Bell & Sebastian nicknevű, egy olyan mondatot ejtett el, ami elég szépen árnyalja (vagy megfesti) nem csak az Önök/Maguk vitáját, hanem a legtöbb ma folyó magyar politikai, politológiai, politikai filozófiai és filozófiai vitát is.
Az írja (többek között) Bell & Sebastian nick (lengyel kontextusban): "A szolidaritás árnyékában nem perzselődik fel a föld."
Több ez a mondat, mint aminek első olvasatban tűnik (népi bal ide vagy oda:-D), jóval több. Szerintem.
Csak ezt akartam mondani.:-)
:-)
Én szolidáris vagyok ezzel a mogorva Tölgy-gyel, főleg, hogy egyedül akkora árnyékot ad, hogy nem perzselődök fel. Szóval neki már nem is kell szolidárisnak lennie velem, megteszi a lombkoronája is.
VálaszTörlésCsak nehogy arrébbmenjen. De ahogy elnézem a gyökereit, ez nehéz lesz.
(MEM és LÖM kötetek hullanak hősünkre, mire felfedezi a gravitációt.)
Na de Tölgy, én csak feltettem egy kérdést? Ilyen a szőkeségem, ha nem tud, kérdez.
VálaszTörlésMilyen volt szőkesége... (bocs, eszembe jutott, szőkerasszista vagyok.)
VálaszTörlésJól van, csak utáljanak. Azt szeretem.
VálaszTörlés[elégedetten szürcsöl]
@Tölgy!
VálaszTörlés"abortusz ügyben rossz helyen kereskedik. Nem pártolom, de hogy ez ide? Amúgy, egy ksnp-s miniszter terjesztette be a mostani szabályozást, most meg (vélhetőleg) mi ketten is arra szavaztunk, hogy kapjon Brüsszeltől havi pár millát. :("
Jól is néznénk ki, ha támogatná:-) Úgy jön ez ide, hogy a legalattomosabb és legaljasabb népirtás, amit valaha folytattak (1956 óta Magyarországon több mint hétmillió áldozata volt). A kdnp-s exminiszterről pedig csak annyit, hogy ha valami demoralizálhat egy nemzetet, hát az efféle a "kompromisszumok" azok:-(
ü
bbjnick
Mellesleg, Tölgy, ha nem vigyáz, lehozok Evolától egy ultramontán fasizmus-kritikát, aztán szürcsölgethet.
VálaszTörlés[Tüntetőleg még elégedettebben szürcsöl, mint Tölgy]
Azért az valahol mindíg furcsa, amikor az angolok, vagy az angolok nevében beszélnek szuverenításról, királyságról, egyebekről.
VálaszTörlésIndiától Kínán keresztül Perzsiáig...
Nagyon megható, tényleg...
Persze ők nem számítanak, hiszen untermenschek. Vagy számítanak, de akkor más nem számít. Például a norvég "király", vagy micsoda. Vagy az angol. Bocsánat, brit. Főleg, ha cca. 80 éves és valójában királynő.
Abban viszont igaza van tevvtonnak, hogy az egyszerű logikát nem kell a sarokba dobni. Ha már az sincs, akkor tényleg semmi nem marad.
Ugyanakkor mit ér a belső tartalomtól megfosztott valóság?
Sir Elton Hercules John biztos sokat tudna mesélni, főleg amióta bekötötték a fejét. Gondolom Gordon sem azt a nászéjszakát hiányolja, ha az angol (bocsánat, brit) arisztokráciára gondol. Esetleg Sir Alexander Chapman Fergusont? Vagy Sir James Paul McCartney -t? Vagy mit lehet hiányolni a fejlődés csúcsán? Sir Gáspár Győzike Győzőt?
XX. század - érdemes e szerint gondolkozni, főleg a XXI. században.
Isten óvja Bea asszonyt. Na meg Dundikát.
Esetleg értelmezzék az alábbi wikipedia idézeteket a szuverenítás, a világháború és a Lend-Lease tükrében:
VálaszTörlés"A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában."
"A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig."
Az írót meg lőjjék agyon, mer náci! Meg pirmitív* őrült, aki népirtott meg és el is akarta foglni a világot. Az álattya.
* nem elírás