Emlékeznek még? Májusban tálaltam egy kvízt, hogy felvidítsam Önöket. Azonban a megoldási kísérletek igen távol jártak a valóságtól, végül pedig a jótékony feledés homályába merült a vetélkedő.
Most — természetesen kaján jókedvvel, mi mással — újra feladom olvasóinknak és szeretett szerzőinknek a kérdést: vajon honnan származhat az idézet?
Segítségképpen álljon itt e kép:
Omnium expetendorum prima est sapientia, in qua perfecti boni forma consistit. sapientia illuminat hominem ut seipsum agnoscat, qui ceteris similis fuit cum se prae ceteris factum esse non intellexit. [741D] immortalis quippe animus sapientia illustratus respicit principium suum et quam sit indecorum agnoscit, ut extra se quidquam quaerat, cui quod ipse est, satis esse poterat. scriptum legitur in tripode Apollinis: gnoti seauton, id est, cognosce te ipsum, quia nimirum homo si non originis suae immemor esset, omne quod mutabilitati obnoxium est, quam sit nihil, agnosceret.
Most — természetesen kaján jókedvvel, mi mással — újra feladom olvasóinknak és szeretett szerzőinknek a kérdést: vajon honnan származhat az idézet?
Segítségképpen álljon itt e kép:
Omnium expetendorum prima est sapientia, in qua perfecti boni forma consistit. sapientia illuminat hominem ut seipsum agnoscat, qui ceteris similis fuit cum se prae ceteris factum esse non intellexit. [741D] immortalis quippe animus sapientia illustratus respicit principium suum et quam sit indecorum agnoscit, ut extra se quidquam quaerat, cui quod ipse est, satis esse poterat. scriptum legitur in tripode Apollinis: gnoti seauton, id est, cognosce te ipsum, quia nimirum homo si non originis suae immemor esset, omne quod mutabilitati obnoxium est, quam sit nihil, agnosceret.
Leideni Egyetem.
VálaszTörlésAz odáig rendben van, de ettől még nem oldódott meg a quis. Még mondjon valamit :)
VálaszTörlésJa, és a világért sem szeretnék követelőzőnek tűnni, de Tevvton is ígért egy megfejtést a kirekesztős kvízhez -
VálaszTörléshttp://konzervativok.blogspot.com/2009/04/quis-kirekesztesrol.html -
én meg csak várom, csak várom...
:)
Leskelődő,
VálaszTörlésa megoldás Nagy Lajos.
További útmutatást adtam.
VálaszTörlésMegjegyzem, akik valamely sztoikusra tippeltek, nem jártak teljesen tévúton, noha nyilvánvalóan nem sztoikus szerzőről van szó.
Akik tradicionális szerzőt emlegettek, szintén nem jártak teljesen tévúton, noha nyilvánvalóan nem kifejezetten tradicionális szerzőről van szó.
Az viszont nagy mulatságomra adott okot, hogy a kor meghatározásával kapcsolatban minden mesterlövész alaposan mellécélzott. Gyakorlatilag az összes európai történeti korszak felmerült (beleértve a jelenkort), csak pont az nem, amelyben e csendes, de annál jelentősebb intellektus írta művét.
Köszönöm, mr. pharmacist.
VálaszTörlésÉs gratulálok a díjhoz :)
A mostani kérdéshez a Google Scholar segítségével bukkantam rá valakire. Az illető 1141-ben halt meg.
Loxon, ez stimmelhet?
Leskelődő scholar, stimmt.
VálaszTörlésŐ az?
VálaszTörlésSzentviktori Hugó, Hugo a Sancto Victore, OSA (11. sz. vége-Párizs, 1141. febr. 11.): teológus, misztikus író. - Az egyik hagyomány szerint a szász Blankenburg gr. családból származott s rokona volt Reinhard halberstadti pp. Belépett a hamersleveni ágostonos knk-okhoz, majd a pp. külf-re küldte. Nagybátyjával, Halberstadti Hugóval előbb Marseilles-ben megszerezték Szt Viktor vt. ereklyéit, majd Párizsba mentek, ahol 1115 k. megtelepedtek az újonnan alapított →Szent Viktor apátságban, ahol ~ vsz. az alapító, Champeaux-i Vilmos tanítványa. - Egy másik hagyomány (Torignyi Róbert, 1154) viszont lotaringiainak mondja ~t, két 12. sz. kézirat a flandriai Ypern környékére teszi a születését. Kb. 1120-tól haláláig a ktori isk. vezető tanára. 1133. VIII-tól rövid ideig vsz. prior. Az apátságot csak ritkán hagyta el, egyszer II. Ince idején (ur. 1130-43) Fro-ban v. Itáliában járt a p. udvarban. Nem vett részt →Abaelard elítélésében. Haláláról Osbert knk., a Szt Viktor apátság infirmáriusa számolt be (PL 175:161). - Jelentősége a reguláris knk-ok tört-ében olyan, mint Szt Bernáté a monasztikus szerzetességben. 2500 kisebb-nagyobb műve fil., Szentírás-kommentár, summa és lelkiségi írások. **
(A forrás a Katolikus Lexikon)
ü
bbjnick
Igen, ámbár a leglényegesebb tudnivalókról vele kapcsolatban a Katolikus Lexikon szerzője, úgy látom, semmit le nem írt.
VálaszTörlésEz egy picit talán jobb:
VálaszTörléshttp://nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/hugo_sv.htm
(amíg Loxon bővebben nem nyilatkozik :)
Leskelődő, tényleg picit jobb. Köszönöm. A részlet a Didascalion-ból való.
VálaszTörlésHamarosan újabb forrásanyagokat biztosítok a teakrácia nagyobb dicsőségére, addig is bíztatom a tisztelt szerzőket és olvasókat, hogy ne fogják vissza tetemes tudásuk kinyilvánítását a von. tárgyban.
aber Loxon,
VálaszTörléstudja mennyi kézirata van ennek a műnek? többszáz, és egyik sem autográf.
Leskelődő,
VálaszTörléshát, ez a magyar netes anyag elég gány. Vígasztalásul hozzá kell tenni, ennek a szerzőnek nem erős oldala a netes jelenlét :) és az ilyen netes anyagokat se általában a kompetensek írják. Itt még a névalak se jó. Pffff.
Tevvton, Maga tud valamit. Ezt Shipton anya súgja nekem.
VálaszTörléscsak nem ismeri a néma Anyát?
VálaszTörlésTevvton, inkább Hugóról mondjon valamit.
VálaszTörlésKülönben nem kap többé sem cukrot, sem tejet a teájába.
Nem Didascalion, hanem Didascalicon.
VálaszTörlésA Katolikus Lexikon anyaga igencsak gyenge:
"Nem vett részt Abaelard elítélésében." Ja, és még hányan nem ... ez az info nem info. "2500 kisebb-nagyobb mű"? Miiiiiiii?
Hugóról és a Didascaliconról magyarul lásd ezt a konyvet, melynek utószava helyreteszi a KatLex és más kézikönyvek marhaságait:
http://www.palatinuskiado.hu/?pid=30&idbooks=1265
SW,
VálaszTörlésjajj, hát a KatLex ilyen, az alapinfók közt van több (sok) igaz is. Mindenesetre Hugo életéről elég keveset tudni (höhöhö, nem is igen lehet köré olyan kultuszt kerekíteni, mint a 20. századiak köré).
A link nem működik: csak nem az Ivan Illich könyvét linkelte? Az nem rossz mű, bár itt-ott idegesítően naiv, és jórészt hangulatos tud. ism. terjesztés. Annak viszont nagyon jó.
De azt linkeltem. Magyarul nincs más Hugóról. ;-)
VálaszTörlés... mármint ismeretterjesztő munka. Tanulmány, cikk azért van néhány.
VálaszTörlésA Dediscalicont angolra forditotta Jerome Taylor. Az 1961-es kiadás 1991-ben megjelent reprint kiadásából néhány oldal itt látható:
VálaszTörléshttp://www.amazon.co.uk/gp/reader/0231096305/ref=sib_dp_ptu#reader-page
A könyv a pécsi és a szegedi egyetem könyvtárában megtalálható.
Tevvton pedig alighanem mindig is cukor nélkül itta a teáját :P
jav.: Didascalicon
VálaszTörlésmostanában inkább csak elrágcsálom a teát, aztán megiszom rá a vizet :)
VálaszTörlésa didascalicon latin szövege a neten fenn van több helyen is (Taylor persze nincs). Hugoról érdemes kutakodni a Google Books-on, mindenfélét lehet találni ott. Konkrétan a régi összkiadást is, meg némi elegy-belegy irodalmat.
Azt hiszem, mégis kérek Magának egy kis cukrot Loxontól :)
VálaszTörlésAz Illich könyvet kölcsönkértem megízlelni.
Tejet parancsol?
A cukrot még egy kicsit visszatartom ha nem baj, Leskelődő. Eddig csak hasznunk származott belőle.
VálaszTörlésViszont kisebbfajta humor az, hogy Hugo de Sancto Victore itt volt a Tea-Kör „kedvelt forrásaink” polcán a kezdetek óta, a Bibliotheca Augustana-ban.
http://www.hs-augsburg.de/~Harsch/Chronologia/Lspost12/Hugo/hug_intr.html
Jó, persze, latinul, úgy meg ma ki tud már? Legfeljebb egy-két fanatikus pogány.
Ivan Illich, Ivan Illich... valahonnan ez a név ismerős (vakargatja a fejét).