Aprószentek elmúlt, kicsit meg vagyok késve. De a téma talán örök. A keresztény hagyomány a zsarnoki hatalom egyik ismérvének az ártatlan áldozatot tette. És a Heródes által legyilkoltatott betlehemi fiúgyermekek ilyenek voltak.
Történt azután, hogy az idősebb Pieter Bruegel megfestette ezt, természetesen téli tájba helyezve — hiszen télen történt —, valamint európai környezetbe. A képet II. Károly szerezte meg és ma a nem kicsit zsarnok VIII. Henrik Hampton Court palotájában látható, de még korábban, vélhetően II. Rudolf Német-Római császár, cseh és magyar király (stb.) idején átfestették. Sajnos nem találtam a neten olyan nagyítást, ahol a részletek jól láthatók, így most becsszóra el kell hinniük nekem: közelről tényleg látszik, hogy itt-ott gyermektestrészek kandikálnak ki a rájuk festette egyéb alakok alól. De ITT egy formás videón megnézhetőek a részletek is. Vélhetően II. Rudolf túl durvának találta a képet, amely ráadásul egyik ősét, II. Miksa császárt kellemetlenül kapcsolta össze Heródessel, és ezért a gyermekgyilkosságból egy falu egyszerű, köznapi business as usual kifosztását csinálták.
Így most két kép van az egyben. Nincs tanulság, hacsak az nem, hogy a hatalom gyakran romlott.
(Fent a rekonstruált eredeti, alant a most látható, átfestett változat.)
tölgy
VálaszTörlés"a rájuk festette egyéb alakok alól" -- ez azt jelenti, hogy a gyerekhullák (skeletonyok a klozettben) ott vannak, és arra lettek ráfestve az egyéb figurák (nem pl. csak lemeszelték őket hóval)?
twtn
Pontosan.
VálaszTörlésHa megnézi a videót, az megmutatja, hogy mely figurák alatt vannak és milyen gyermek alakok. Angol kommentár elmagyarázza. Közelről látni is, hogy itt-ott kilóg egy-egy testrész. Egyébként egész kreatív az átfestés :(
A videó linkjét kiemeltem.
VálaszTörlésAz átfestés a Haladás hagyományos eszköze. twtn
VálaszTörlésItt érdemes még megnézni, elég jó minőségben vannak fent a képek és nagyíthatóak is.
VálaszTörlésTölgy, a video egy modern dolog, nekem ott valami felirat van. viszont a mellekelt analizis nagyon erdekes. Verena a masikat linkelte be, a becsi masolatot, ahol tenyleg gyerekeket meszarolnak, nem haziallatokat. ez az atfestes nekem gyanus. lehet, hogy a Sion Priorság (vagy a Prion Spionság?) keze van a dologban (dolga van a kezünkben)?
VálaszTörléstwtn
http://www.apple.com/quicktime/download/
VálaszTörlésLe kéne tölteni a Quick Time-t a lejátszáshoz. bocsika.
ez volt az érzésem nekem is. de az apple olyan ... görögös. Platón biztos applét használna :(
VálaszTörlésDe saját szemmel összevetettem a két képet helyette.
Tölgy, magyarázna egy kicsit? Valahogy most nem értem, mit követett el kicsoda. VIII. Henrik, főleg pedig Heródes: ez világos, azt hiszem, olyan túlságosan eddig egy teakrata sem fejezte ki rajongását értük. S a többiek?
VálaszTörlésMost akkor a hatalom gyakran romlott, néha romlott vagy mindig romlott? Egyáltalán: van olyan, hogy „a” hatalom? Vagy vannak ilyen meg olyan hatalmak? Bátorkodom hinni, hogy az utóbbi az igaz.
Tiszteletem!
VálaszTörlésHa szabad, bekiabálnék a partvonalról: szerintem a hatalom forrása ugyanúgy Isten, ahogy a szabad akaraté is. És ugyanolyan könnyű is vele visszaélni, vagyis ugyanolyan nehéz vele helyesen élni.
_andris
ad PHJ,
VálaszTörléssemmiképpen nem válasz ez a poszt semmire. Hiszen Ön a szekularizációról írt. A hatalom szentségével kapcsolatban egy ideje már gyomrozom Loxonyt.
Hát hogy karcsú a poszt? Így sikerült. Egy művészet- és politikatörténeti érdekességről írtam. Ez egy társalgó blog.
ad Loxon,
tőlem bizony elméletet ne várjon. Egyébként meg borzalmasan sokat írtak a hatalomról.
A hatalom viszony, hierarchikus viszony, tartalmazza a kényszerítést, de nem tartalmazza az elismerést. Az utóbbit a tekintélynek tartom fenn.
Ettől még lehet a hatalom szükséges, és eredményezhet jót is - sőt a gonosz is eredményezhet jót (nö. Ágostonnál a civitas terrena-t).
Hogy minden hatalom forrása Isten lenne...hm... akkor a rossz forrása is Isten lenne (hiszen van rossz hatalom is)?
Mindig tessék észben tartani a Pojácát, Rákosit, stb. ha a hatalomról gondolkodnak, és az áteredő bűnt. Ha nincs megoldás, akkor mégiscsak emberek a teakraták. :)
Querce!
VálaszTörlésAz utóbbi pár napban rossz lábbal kelt fel?
Nem bánom, azért elmondom én, amit akarok:
A hatalom számomra nem csak viszony, hanem önmagában is valami. Képesség, lehetőség. Csak ismételni tudom magam: a tekintély és a hatalom nem zárja ki egymást & vice versa. Az is hatalom, amikor valaki jó dolgokat hoz létre, jó dolgokra ad pénzt, vagy akár jó dolgokra „kényszerít”.
Egyébként akkor már rossz tekintélyekről is írhatnánk, nemdebár? Maga negatív előjelet tesz a hatalom, pozitív előjelet tesz a tekintély szavak elé, de ezt a saját szótárán kívül semmi sem indokolja.
Szó sincs róla, hogy elfeledtem volna Rákosi elvtársat. A kommunista zsarnokság pl. [1] olyan (politikai) hatalom, ami számomra nem tekintély. Guénon (pl.) [2] olyan tekintély, akinek nem volt (politikai) hatalma. De például PHJ utalt Szent Istvánra, akié [3] hatalom is volt, s akinek tekintélye is volt (van). Egy [4] politikai hatalom nélküli liberális szintén nem lesz tekintélyes számomra. Permutáljam tovább?
A teakraták hogyne volnának emberek, efelől eddig sem volt kétségünk. Maga is ember, Tölgy, nemde? Vagy fa(talista)?
Emlékszik még a jó királyra? Maga írta, nem Loxon.
Persze, hogy hatalom forrása nem csak tiszta, hanem romlott forrás is lehet. Hogy az ilyen hatalom által előidézett körülmények milyen belső hőstettek megtételére késztetik az Embert, az más kérdés. Az is, hogy talán nem minden csak fehér vagy fekete, bár egy forrás nem ad egyszerre édes és keserű vizet.
Emlékszik még Mr. Pharmacist jó és rossz kormányzatára?
Ne keserítsen már el ezzel az áteredő bűnnel. Az, hogy van, semmire sem lehet indok.
Loxon,
VálaszTörlésAz áteredő bűn bizony sok mindenre indok/válasz. Vót is egy olyan okos mondás (talán Pascalé), hogy a legnehezebben megmagyarázható dolog, de nélküle semmi sem magyarázható meg:)
Nagyon szépen papol, Gabrilo, Tölgy is szépen papolt. De nem válaszolt sem Maga, sem ő. Lényegében a többi kérdésre várom inkább a választ. Ez az áteredő bűn nekem most pillanatnyilag egy olyan „nincs jobb érvem”-érvelés.
VálaszTörlésLoxon,
VálaszTörlésÉn csak megjegyzést tettem, nem kívánok a vitába annyira beleszólni, hátrébb a cukortartóval!
Tölgy pedig bizonyára a hatalom-tekintély elég régi konzerv megkülönböztetésére utal. Ez a megkülönböztetés tényleg létezik, sőt a "Power" és az "Authority" szembeállítása is létezik, előbbi modern, utóbbi pre-modern, vö. Nisbet.
Maguk tényleg túl sok konzervet esznek. Ez a Nisbet jó márka?
VálaszTörlés(Feladom. Azt hittem, ez egy egyszerű szóértési probléma.)
Másrészt a sokadszorra — ezúttal „gallikánként” (?) letorkolt Guénon is e szavakkal fogalmazta meg témába vágó műve címét: Autorité Spirituel et Pouvoir Temporel. Azaz: Szellemi tekintély és időbeli hatalom.
Nisbet elég jó márka:))))))))))
VálaszTörlésA hatalom és tekintély szavakat sokan használják és sokféleképpen. Én valóban a nisbet által szépen leírt értelemben voltam bátor.
VálaszTörlésDe valóban hagyjuk a szavakat.
Induljunk ki abból, hogy az emberek jellemzően hierarchikus rendekben élnek, amely korlátozza őket. Miért van ez?
Lehet ez jó? Lehet-e ez rossz? A jó és a rossz rend megkülönböztethető-e egymástól?
Nem vagyok egy Hamvas specialista, de őt olvasva ez a benyomásom alakult ki.
Egyébként a keleti hatalom felfogás, ami az uralkodókat isteneknek, így a hatalmat szentnek tartotta a hellenizmus és a császárkor "hozadéka" Európába. A görög és római gondolkodásban ez nem volt jellemző. Ugyanakkor az ószövetségi zsidóra igen, míg a kereszténységre nem, hiszen a kereszténység és Jézus a világi hatalomtól különböző hatalom és az abból eredő konfliktusok paradigmája volt. És ez a konfliktus élesedett ki az Invesztitúra harcokban és utána, a reformáció idején.
Azt hogy a _világi_ hatalom szent, így az Egyház, a vallás, a transzcendencia nem korlátozza, hanem erősíti azt, én a kora-újkorban a gallikán katolicizmushoz kötöm. Tudnak más hasonló európai irányzatot az elmúlt 400 évből?
Ja, és Trianon is Franciaországban van. Azt hiszem ez mindent megmagyaráz.
Hierarchia: még ha nem akarnánk, is lenne (van) valamiféle pótléka. Akkor már miért a pótlékra, miért nem a nyilvánvalóra törekedni? Emberen belül is vannak hierarchiák.
VálaszTörlésA világi hatalom alatt miért akar mindig olyan hatalmat érteni, amiből hiányzik a transzcendencia lehetősége? Hovatovább egy ilyen hatalmat nem is feltétlenül kellene egyszerűen világinak vagy egyházinak nevezni. Szerintem az, hogy ez a kettő élesen elkülönült egymástól, már a szekularizáltság első, komoly jele. (A rómaiaktól idegen lett volna? Romulus mi volt?)
Ezt a gallikán dolgot még ebben a megvilágításban is kevéssé értem.
Loxon,
VálaszTörlésfusson neki még egyszer.
Amit most elmondott ezt az premodern-modern korban legerőteljesebben szerintem a gallikánok képviselték.
A világ hatalom és "egyház" úgy Jézus óta elkülönült. És valóban, van aki a szekularizációt a kereszténység gyökeréhez vezeti vissza.
Romulust istennek tekintették halála _után_. Előtte konkrétan agyoncsapta a tesóját. Ez a lényeg: a világi hatalom mindig alkalmaz fizikai kényszert, erőszakot. Annak a mértéke, iránya, módja a vitánk tárgya. A fizikai erőszak szükségessége ill. a domesztikálása.
De hát Jézus király volt, nemde? Még családfáját tekintve is a Dávid házából származott.
VálaszTörlésSzent István is hasonlót tett a tesójával, hm?
Én mondjuk nem csapnám agyon az enyémet, de Szent Istvánnal kapcsolatban mégsincs olyan sok kifogásom. Szerintem Koppánynak se volt igazából. Akkoriban a harcot természetesnek tekintették. Mindenki egzisztenciálisan is vállalta a „nézeteit”.
Nézze, nem tudom, mit ért gallikán alatt. Küldött valami linket, de húzza rá a jelen szituációra, mert semmilyen tippem nincs, hogy kéne behelyettesíteni.
Szent István halála után szentté avatták, de életében nem tekintették annak. A "hatalom szentsége" tétel pedig azt igényli, hogy a fungáló hatalmat tekintsem szentnek.
VálaszTörlésKoppány uncsi tesó volt.
Ezt a ráhúzást nem értem.
Csak egy teoretikus kérdés: Jézus fungáló vagy nem-fungáló hatalom volt?
VálaszTörlésSzent István meg halála után lett szent? Miért, mit tett halála után? Azt értem, hogy avatták. De miért avatták volna, ha nem volt volt az életében? (Akkoriban még elég hitelesen avattak).
Lehet egyébként, hogy a szekularizmus (állam és egyház szétválasztása) tényleg a kereszténység gyökereire megy vissza? Ezek szerint? I don't know.
Egyébként ez a Pápai Állam (Incés viccelődése a másik poszt alatt) már volt kérdésem: mi a helyzet a pápával? Nem volt világi uralkodó is egyben?
(Ámbár ha jól tudom, eredetileg a Vicarius Christi cím a német-római császáré volt, míg a pápáé a Vicarius Petri cím volt.)
(+ 1 : ha a gallikánság ráhúzását nem érti, akkor hagyjuk talán, mert én sem.)
VálaszTörlésmi a helyzet a reges crinitivel?
VálaszTörlésJézus sokat idézett mondata lehet az origó: a császárnak ami a császáré, Istennek, ami Istené. Valószínűleg ezt ösmérték fel a rómaiak is, miszerint a keresztények jó alattvalók, mert engedelmességre vannak kényszerítve.
VálaszTörlésA gebasz ott van, ha a világi hatalom rossz/zsarnoki lesz. Akkor fontos hivatkozási alap az isteni törvény. De alapvetően tényleg van egy ilyen világi-egyházi hatalmi megosztottság, már a kezdetektől fogva, ezért nem igaz a ballerek "teokrácia" vádja - ez a fejezet szvsz. a kereszténységbül kimaradt.
A francia forradalomból nem:(((
A pápaság világi hatalom is, ennyiben sajátos a nyugati kereszténységben.
VálaszTörlésA reges criniti szokásjog volt és középkor. Én nem azt mondtam, hogy a hatalom szentsége ismeretlen a keresztény világban, hanem azt, hogy szemben más kultúrákkal itt a szent és a világi hatalom két intézményben működött, és gyakran konfliktusban. És amikor a pápákat lenyomta a világi hatalom (avignon), akkor megkapta a lelkiismeretet, mint a hatalma szent korlátozóját.