Reactionary úr Tölgy árokásását folytatta, Loxon pedig az övét.
Előre jelzem, hogy magam részéről inkább kevesebb írást szeretnék látni zsidó-tematikában, mint többet, valamint hogy sem Postás Józsit nem gondolom felsőbbrendűnek Ludwig Wittgenstein-nél, sem Naftali Krauszt nem helyezném Alfred Rosenberg fölé. Mindazonáltal voltak, akik Gobineau-t követően a faji témára nagy súlyt fektettek, mégpedig, ahogy az alábbiakból majd talán kitűnik, nem csupán „egyik (ti. »árja«) oldalon”, hanem „a másikon” is (gy. k. zsidóság).
Kiváncsian várjuk olvasóink megfejtését, hogy — jóval a nemzetiszocialisták „árjatörvényeit” megelőzően — hol olvashatták európaiak e sorokat.*
„A jövő embere kevert fajú lesz. A manapság ismert népfajok és társadalmi osztályok — a kellő tér, idő és az előítéletek hiánya miatt — fokozatosan eltűnnek. A jövőben egy megjelenésében az ókori egyiptomiakra hasonlító eurázsiai-negroid faj a népek különbözőségét az egyének különbözőségével váltja fel.”
„Ahelyett, hogy az európai zsidóság megsemmisült volna, Európa, akarata ellenére, ezen mesterséges kiválasztás eljárásával e népet a jövő vezérnemzetévé nevelte ki. Nem csoda tehát, hogy ez a gettóbörtönből kiszabadult nép Európa szellemi nemessége lett. Hála a Gondviselésnek, Európa ajándékba kapta ezt az új, szellemien nemes népfajt. Ez a zsidók emancipációjának köszönhetően történt, épp akkor, amikor Európa feudális arisztokráciája lezüllött.”*
* (Fordításunk hitelesítéséhez ismernünk kellene az eredeti [német nyelvű] szöveget is — valószínűleg helyes.)
Mr. Pharmacist ezúttal kimarad a játékból, minthogy a megoldással kapcsolatosan már értekeztünk. A többieknek viszont elárulhatom, hogy a megfejtéshez vezető úton segítségükre lehet az alábbi zászló is:
Előre jelzem, hogy magam részéről inkább kevesebb írást szeretnék látni zsidó-tematikában, mint többet, valamint hogy sem Postás Józsit nem gondolom felsőbbrendűnek Ludwig Wittgenstein-nél, sem Naftali Krauszt nem helyezném Alfred Rosenberg fölé. Mindazonáltal voltak, akik Gobineau-t követően a faji témára nagy súlyt fektettek, mégpedig, ahogy az alábbiakból majd talán kitűnik, nem csupán „egyik (ti. »árja«) oldalon”, hanem „a másikon” is (gy. k. zsidóság).
Kiváncsian várjuk olvasóink megfejtését, hogy — jóval a nemzetiszocialisták „árjatörvényeit” megelőzően — hol olvashatták európaiak e sorokat.*
„A jövő embere kevert fajú lesz. A manapság ismert népfajok és társadalmi osztályok — a kellő tér, idő és az előítéletek hiánya miatt — fokozatosan eltűnnek. A jövőben egy megjelenésében az ókori egyiptomiakra hasonlító eurázsiai-negroid faj a népek különbözőségét az egyének különbözőségével váltja fel.”
„Ahelyett, hogy az európai zsidóság megsemmisült volna, Európa, akarata ellenére, ezen mesterséges kiválasztás eljárásával e népet a jövő vezérnemzetévé nevelte ki. Nem csoda tehát, hogy ez a gettóbörtönből kiszabadult nép Európa szellemi nemessége lett. Hála a Gondviselésnek, Európa ajándékba kapta ezt az új, szellemien nemes népfajt. Ez a zsidók emancipációjának köszönhetően történt, épp akkor, amikor Európa feudális arisztokráciája lezüllött.”*
* (Fordításunk hitelesítéséhez ismernünk kellene az eredeti [német nyelvű] szöveget is — valószínűleg helyes.)
Mr. Pharmacist ezúttal kimarad a játékból, minthogy a megoldással kapcsolatosan már értekeztünk. A többieknek viszont elárulhatom, hogy a megfejtéshez vezető úton segítségükre lehet az alábbi zászló is:
egy osztrák illetőségű, kevert fajú grófi származék
VálaszTörlésAz apja fiatalon antiszemita volt, amiről könyvet is írt, de mire befejezte, filoszemita lett...
Fia, hősünk, felcsapott maszonnak, majd Ottó trónörökössel megalapította a Pán-Európai Uniót. Ő javasolta az örömódát himnusznak.
Tanulság: nincs.
Helyes megfejtés. Kisorsolok Ön között egy obamás kitűzőt.
VálaszTörlésAz idézetek egyébként Coudenhove-Kalergi gróf Praktischer Idealismus (1925) c. művéből származnak.
Németül ezen és más szövegrészek a könyvből — a valószínűleg azonos nyomtatáson kívül — sajnos csak egy meglehetősen rosszindulatú oldalról érhetők el.
A poszthoz többé-kevésbé érintőleges kiegészítésképpen ajánlom a monarchista blogon megjelent Otto von Habsburg-írás fordítását, melyet a mi kiváló Umnapistim-ünk eszközölt, és az alatta kibontakozott érdekes eszmecserét, melyben grófunk is megemlíttetik.
VálaszTörlésLoxon,
VálaszTörlésakkor nem zsidózunk többet. Viszont akkor hogyan fog felfigyelni ránk a Sófár?
Be kell valljam, én azt hittem az idézete Otto Weiningertől származik.
Fiatalok kedvéért:
http://www.freepress-freespeech.com/holhome/kiscikk2/wein1.htm
Ha-ha. Weininger nem ír valami jókat a zsidóságról. Nekem megvan a Nem és jellem. Dick Manó kiadása, 1913.
VálaszTörlés