Most, hogy vejmarizálódik ez a lángoktól ölelt kis ország, egyre többet hallok és olvasok a közelgő diktatúráról. Legyen az fasiszta, náci vagy éppen a szabad gondolkodást megfojtó katolikus. Mert a Katolikus Egyház mást nem tett, mint létrehozta az Inkvizíciót, üldözte a másságot és a szabad gondolatot.
Egy teakratikus mestermű: Pedro Berruguete: Szent Domonkos egy Auto-da-fé-n elnököl
A keresztények, de legfőképp a katolikusok mindig a szellem ellenségei voltak. Például ott van a Galilei-ügy. Csak mostanában kért bocsánatot miatta az Egyház. (Ezt mondjuk sosem értettem, hiszen Galilei tényleg tévedett, és ma a tudósok is azt mondják, hogy a Nap nem a világ középpontja.)
De szökkenjünk vissza az Inkvizíció bűneihez. A szellem elnyomása példájaként a könyvégetést szokták emlegetni Galilei esete mellett. De nagyon úgy tűnik, ez egyáltalán nem keresztény, sőt még csak nem is katolikus szokás. Azonban ma kevés az olvasó — a könyvégetés nem is hiszem, hogy nagyon izgatja a moderneket — ezért a meggyőzés érdekében képeket kell bevetni. A könyvégetéssel kapcsolatban leggyakrabban használt festmény Szent Domonkost ábrázolja, amint könyvet éget. Van, aki sejteni véli, hogy valószínűleg a Tórát. És tudjuk kik égettek még zsidó könyveket, bizony, a nácik.
Egy teakratikus mestermű: Pedro Berruguete: Szent Domonkos egy Auto-da-fé-n elnökölA keresztények, de legfőképp a katolikusok mindig a szellem ellenségei voltak. Például ott van a Galilei-ügy. Csak mostanában kért bocsánatot miatta az Egyház. (Ezt mondjuk sosem értettem, hiszen Galilei tényleg tévedett, és ma a tudósok is azt mondják, hogy a Nap nem a világ középpontja.)
De szökkenjünk vissza az Inkvizíció bűneihez. A szellem elnyomása példájaként a könyvégetést szokták emlegetni Galilei esete mellett. De nagyon úgy tűnik, ez egyáltalán nem keresztény, sőt még csak nem is katolikus szokás. Azonban ma kevés az olvasó — a könyvégetés nem is hiszem, hogy nagyon izgatja a moderneket — ezért a meggyőzés érdekében képeket kell bevetni. A könyvégetéssel kapcsolatban leggyakrabban használt festmény Szent Domonkost ábrázolja, amint könyvet éget. Van, aki sejteni véli, hogy valószínűleg a Tórát. És tudjuk kik égettek még zsidó könyveket, bizony, a nácik.
Pedro Berruguete: Szent Domonkos vitája az albigensekkelA helyzet azonban más. De ehhez ismernünk kell a keresztény erkölcsi gondolkodás Szt. Ágoston óta fontos elemét, a szándékot. Ugyanis Szt. Ágoston szerint a cselekedet erkölcsi értékét, értelmét nem a látható mozdulatok, a „külső tett” adja, hanem a szándék. A sebész és a rabló is hasba szúrja az embert, és mindkét esetben belehalhatunk az aktusba. Azonban a rabló szándéka más, mint a sebészé, aki tipikus módon meggyógyítani szándékozik, ezért üldözi az előbbit minden állam, és fizetik és becsülik meg az utóbbit.
A második képen is Szt. Domonkos látható és valóban könyveket vetnek a tűzre. Azonban ez a festmény egy csodáról szól, pontosabban istenítéletről. Szt. Domonkos ugyanis az albigensekkel (katarokkal más néven) vitázott és a tűzbe amazok és az ő vitairatát dobták. Szt. Domonkos könyve csodálatos módon kiállta a tűzpróbát. Ami a lényeg: könyvek égtek, de nem a könyvégetés, és főleg nem valamilyen kultúra kiirtása volt a célja a képen látható eseménynek. Tűzpróba. Istenítélet.
És most térjünk át a másik kedvencre, Dave Brubeck-re:
ööö, a Dave Brubeck-re áttérésben éreztem némi diszkontinuitást.
VálaszTörlés(a három pontot azért hagytam le a végén, mert félek attól, hogy Oli bácsi lebuziz)
A könyvégetéshez nem értek, de Brubeck-ben kétségkívül igaza van.
VálaszTörlésLuthert direkt hagyta ki?
Én csak egy festményről írtam, amit az Inkvizíció könyvégetési illusztrációjának szoktak felhasználni.
VálaszTörlésMondjuk Luther tényleg azért égetett, hogy kiirtsa a bűnös nézeteket.
Üdv uraim, hadd ajánljak egy interjút, szinte csodálkozom is, h maguk elfelejtették, hiszen annak van a 220. évfordulója. Az interjúalanyra érdemes odafigyelni, nagy tudású ember (és ha a rektor lesz szíves nem belep*fázni, akkor még dékán is lesz):
VálaszTörléshttp://konzervatorium.hu/cikkeink/interju/201-interju-botos-mateval-a-francia-forradalomrol
Nem értem, miért csodálkozik Galilein. Az, hogy a Nap a világegyetem középpontja, kétségkévül egy rendkívül fontos megállpítás a gaz tudomány fejlődésében (bár nem Galilei, hanem Kopernikusz érdeme), s bocsánat sem azért jár, mert igaza volt vagy sem, hanem azért mert elítélték pusztán a nézetei miatt. (bár még a perre sem került volna sor szerintem, ha a témában írt könyvében nem figurázza ki a pápát)
VálaszTörlésSedith,
VálaszTörlésde hiszen tévedett, nem? Az Egyház is ezt mondta.
TM,
a címben benne van, két kedvenc(em). A szerző a kontinuitás. Mint az életben: mi kapcsolja össze reggeli kávét a posztírással? Mindkettőt ugyanaz a személy követte le. Ez a koherencia :)
Szegény Szent Domonkos!
VálaszTörlésKimaradtak ugyanis az égetés-történelemből a genfi máglyák, de hát sokan vallják még ma is a "mi-kutyánk-kölyke" elvet, ami lehetetlenné teszi észrevenni, hogy a tüzek máshol is fellobbantak, mint rituális kellékek.
Sőt a Koránban is találunk élve sütési büntetést a hitetlenek számára, de ez valahogy mindig kimarad a "vallások emberiségellenes bűneinek" ismertetéséből. Csak szegény katolikusék kapják meg mindig a magukét - természetesen az arányosság elvei szerint.
Azért mondom, mert Genf főterén is rendeztek máglyás "autodafét", (hitbuzgóság, hitbuzgalom)nem csak Luther pörzsölgetett 'buzgón', mégis, ezek elsikkadtak a zajos katolicizmus ellenességben.
Tudom, hogy csak idézet az írásban, de a Tóra-ügyhöz lenne két megjegyzésem. Először is a Tóra Mózes első öt könyve, tehát égetni a kereszténység sem helyeselhetné. De a lényeg az, hogy a Tóra, mai napig is, tradicionálisan és megváltoztathatatlanul, mindig tekercs alakú. Tehát ezért sem azt égethette Szt. Domonkos, vagy ahogy a Térdszalag-rend jelmondata mondja: Átkozott ki itt rosszra gondol. Jelesül jelen esetben Ezüst Dávid
Megmondom őszintén, ez a „vallások bűnei” téma számomra eléggé anakronisztikus. Egyetlen vallás sem bűnös. Emberek hibáznak, vétenek, kriminális dolgokat tesznek, de nem „a vallás”.
VálaszTörlésA vallások között vannak olyanok, amelyek tartalmaznak a modern és liberális jogérzék számára elfogadhatatlan dolgokat, a saját megalkotásuk korában vagy a saját kultúrkörükben viszont nem tartották/tartják ezeket elfogadhatatlannak, sőt, akkoriban a mostani „jogérzékre” tekintettek volna bűnösként. A „Felvilágosodás” elbeszélése szerint például bűnös dolog a párbaj. Holott a párbajozást a párbajozók választották, senki nem kényszerítette rájuk.
Számos régi háború esetében sem lehet úgy érvelni, hogy azok a harcolók akarata ellenére voltak. A harc, a háború mint olyan, elfogadott volt, az indiánoknál például egyértelmű érték volt, ha valaki a harcmezőn halt meg.
Másrészt *például* a cigányság bizonyos kasztjainak körében hőstett a lopás, a hazugság, a gyilkosság, bizonyítja a férfiasságot. Mindennek nincs köze semmilyen valláshoz, ez csupán egy „klántörvény”. Ezt sem ítélehetjük meg pusztán „felháborodott” alapon, viszont észre lehet venni, hogy szintén nincs koherenciában ún. humanista normákkal.
Magam részéről például Hédervári Dezsőt óriási hősnek tartom. Mások mondhatják róla vagy a tette körülményeiről, teszem azt, hogy „sötét középkor”, „mi értelme volt”, „szerencsétlen hülye”, de mindez irreleváns. Belső nézőpontot kell felvenni a történelmi események megítéléséhez, nem utólag húzni rá interpretációkat.
(jó ez a DB.)
VálaszTörlésMiért nem állítottak le? Már megint elragadott a magasztosság heve.
VálaszTörlésLoxon
VálaszTörlésküldjünk egy Charlotte Corday-t?
Semmiféle sárló kancás kordélyra nincs szükségem. Maga engem marat.
VálaszTörlés