Eszmecsere-átirat a Reakció blogról
„Loxon”
Tölgy, miért írja, hogy Nagy-Magyarország nem létezett nyolcszáz évig? Maga diverzáns.
Úgy tudom, az államalapítástól (sőt, voltaképpen előbbtől) kezdve 1920-ig de iure az „entente cordiale” szerint is létezett.
De more — és a maga sajátos geográfiai-ethnográfiai és mindenekelőtt királyi integritásában — pedig azóta is létezőnek tekinthető, mint ahogy a török hódoltság alatt is elviekben létezett — a szív igényt tartott rá.
Ezt írta Hamvas Béla a trianoni békediktátum utáni alakzatról:
„Hát minek mondjam? Határnak nem mondhatom. A Kárpát-hegység az határ, de amit az esztergomi hídon a második pillérnél húztak, az csak stráf.”
(Túl a stráfon [Karcolat]. Budapesti Hirlap, 1924. október 24. 4. o.)
„Otvospeter”
Mi az a királyi integritás?
„Loxon”
Azt értem alatta, hogy Magyarország de more egy királyság. És a királysághoz területek tartoznak, úgy integer (egész). Pl. Jeruzsálem a magyar királysághoz tartozik II. Endre óta. Lehet, hogy effektíve nincs Jeruzsálemben egy magyar katona sem, és nem ismeri el senki. Nem is szükséges. De a magyar királyság integris része.
„Tölgy”
A magyar királyság I. István idejében eléggé messze volt a tengertől. Aztán jött a hódoltság kora. A Nagy Magyarország csak a legutolsó változat a sok közül.
„Loxon”
A „Nagy Magyarország” definíció így meglehetősen merev, hiszen Magyarország alakzata többé-kevésbé mindig változott. A lényeg, hogy nem a „keze-lába levágott” országra gondolunk. Ilyen értelemben már a szent istváni Mo. is nagy. Vagy akkor nevezzük máshogy? „Klasszikus Magyarország”? Egyéb javaslat?
Jeruzsálem státusáról:
http://www.ngw.nl/int/oos/ooshong/terr.htm
http://www.ngw.nl/int/oos/ooshong/jerusale.htm
Továbbá:
„II. Endre III. Béla és Châtillon Anna gyermekeként született 1177-ben. Másodszülött fiúként nem Endre kapta a magyar trónt, de atyja 1188-ban Halics trónjára segítette. 1190-ben azonban elűzték a trónról, és a herceg újra a magyar udvarban élt. Apja halála után Imre lett Magyarország királya, akire 1197-ben a hatalomból kimaradt herceg rátámadt a szlavóniai Macsek városánál, és a hatalom megosztását követelte Imrétől. A király így átengedte testvérének a dalmát-horvát hercegi címet. 1198. március 31-én a támadó szerbeket visszaverte András, és ellentámadásba ment át. Elfoglalta Ráma és Hum vidékét, és felvette a Hum és Ráma hercege címet is. Területein úgy uralkodott, mint bátyja az egész országon. Adót szedett, pénzt veretett. 1200-ban kibékült testvérével, és visszatért Magyarországra. Visszakapta korábbi hercegi címeit, de jelentősen korlátozták hatalmát. 1204 szeptemberében Imre meghalt. Endre III. Lászlót elüldözte az országból, és amikor váratlanul meghalt Ausztriában a gyermek király, Endre 1205. május 29-én megkoronáztatta magát.
A III. Bélától örökölt keresztes hadjárat kötelezettségének teljesítésére, a pápa többszöri sürgetésére 1217-ben szánta el magát. A tengeri szállítás fejében Velence javára lemondott Zára birtokáról. Az október elején Akkon városánál összegyűlt sereg vezére lett. Címei közé felvette a »jeruzsálemi királyét« is, bár Jeruzsálemben nem járt. 1218. jan.-ban a hadjáratot félbeszakítva elindult a Szentföldről, és a latin császárság elnyerése érdekében nagy utat tett meg a K-i tartományokban.”
A jeruzsálemi királyság zászlaja
„Tölgy”
Horvátországot nem kapcsoljuk Szent Istvánhoz.
A hódoltság idején sajnos szinte semmi nem maradt az országból, esetleg Árva vára.
Az Égi Hazára gondolsz?
„Loxon”
Nem, vagyis nem csak.
Horvátország nélkül is elég nagy az.
„Tölgy”
A linkeden felsoroltak nagyobb része soha sem alkotta a magyar korona országait. Ezek inkább a Habsburgok ügyei.
De nem a Nagy Magyarország ellen érvelek, csak a nyolcszáz-kilencszáz éves volta ellen. Én mellette vagyok, de nem az ősi volta, hanem a szépsége miatt. A formája is az. Nem beszélve Máramarosról vagy a Radnóti havasokról, Gyimesről.
„Francois Pignon”
Amúgy érdekes ez a dolog az uralkodók címeiről. A magyar királyé is valóban volt a jeruzsálemi király is. Más uralkodóknál is vannak ilyenek. Nem tudom, a Habsburgok útján került-e oda, de ma például egyéb címei mellett János Károly Jeruzsálem királya.
Nem tudom, a helyiek hogy élik ezt meg, valószínűleg nem is tudnak róla.
„Loxon”
Tölgy,
igen, a régisége is hozzájárul, meg a szépsége, természetessége is. Ugyanakkor a mítikus vérszerződés is.
A linket Jeruzsálem miatt tettem oda, lévén valaki kétségbe vonta, hogy a királyságnak köze lenne hozzá. Mind a Habsburgoknak, mint az Árpád-háziaknak van köze Jeruzsálemhez. Soha nem csináltak belőle de facto-problémát. Nyilvánvalóan ez elsősorban szimbolikus kérdés volt (noha konkrét vonatkozásai is voltak).
„Tölgy”
Majd lesz nagy csodálkozás, amikor Szekeres et. bevonul fehér lovon Jeruzsálembe, felugrat az Arany mecsethez...
„Francois Pignon”
Oldalán Szabógyuri utászaival.
„Loxon”
Tölgy, ő olyan részeg szokott lenni, hogy beszélni sem tud*, nem hogy lovagolni.
„Tölgy”
A dévaj alkoholizmusa is csak bizonyítja, hogy rendes magyar ember. Lóra termett — csatában pedig különösen fontos valami hangulatjavító szer használata.
„Loxon”
Tölgy, miért írja, hogy Nagy-Magyarország nem létezett nyolcszáz évig? Maga diverzáns.
Úgy tudom, az államalapítástól (sőt, voltaképpen előbbtől) kezdve 1920-ig de iure az „entente cordiale” szerint is létezett.
De more — és a maga sajátos geográfiai-ethnográfiai és mindenekelőtt királyi integritásában — pedig azóta is létezőnek tekinthető, mint ahogy a török hódoltság alatt is elviekben létezett — a szív igényt tartott rá.
Ezt írta Hamvas Béla a trianoni békediktátum utáni alakzatról:
„Hát minek mondjam? Határnak nem mondhatom. A Kárpát-hegység az határ, de amit az esztergomi hídon a második pillérnél húztak, az csak stráf.”
(Túl a stráfon [Karcolat]. Budapesti Hirlap, 1924. október 24. 4. o.)
„Otvospeter”
Mi az a királyi integritás?
„Loxon”
Azt értem alatta, hogy Magyarország de more egy királyság. És a királysághoz területek tartoznak, úgy integer (egész). Pl. Jeruzsálem a magyar királysághoz tartozik II. Endre óta. Lehet, hogy effektíve nincs Jeruzsálemben egy magyar katona sem, és nem ismeri el senki. Nem is szükséges. De a magyar királyság integris része.
„Tölgy”
A magyar királyság I. István idejében eléggé messze volt a tengertől. Aztán jött a hódoltság kora. A Nagy Magyarország csak a legutolsó változat a sok közül.
„Loxon”
A „Nagy Magyarország” definíció így meglehetősen merev, hiszen Magyarország alakzata többé-kevésbé mindig változott. A lényeg, hogy nem a „keze-lába levágott” országra gondolunk. Ilyen értelemben már a szent istváni Mo. is nagy. Vagy akkor nevezzük máshogy? „Klasszikus Magyarország”? Egyéb javaslat?
Jeruzsálem státusáról:
http://www.ngw.nl/int/oos/ooshong/terr.htm
http://www.ngw.nl/int/oos/ooshong/jerusale.htm
Továbbá:
„II. Endre III. Béla és Châtillon Anna gyermekeként született 1177-ben. Másodszülött fiúként nem Endre kapta a magyar trónt, de atyja 1188-ban Halics trónjára segítette. 1190-ben azonban elűzték a trónról, és a herceg újra a magyar udvarban élt. Apja halála után Imre lett Magyarország királya, akire 1197-ben a hatalomból kimaradt herceg rátámadt a szlavóniai Macsek városánál, és a hatalom megosztását követelte Imrétől. A király így átengedte testvérének a dalmát-horvát hercegi címet. 1198. március 31-én a támadó szerbeket visszaverte András, és ellentámadásba ment át. Elfoglalta Ráma és Hum vidékét, és felvette a Hum és Ráma hercege címet is. Területein úgy uralkodott, mint bátyja az egész országon. Adót szedett, pénzt veretett. 1200-ban kibékült testvérével, és visszatért Magyarországra. Visszakapta korábbi hercegi címeit, de jelentősen korlátozták hatalmát. 1204 szeptemberében Imre meghalt. Endre III. Lászlót elüldözte az országból, és amikor váratlanul meghalt Ausztriában a gyermek király, Endre 1205. május 29-én megkoronáztatta magát.
A III. Bélától örökölt keresztes hadjárat kötelezettségének teljesítésére, a pápa többszöri sürgetésére 1217-ben szánta el magát. A tengeri szállítás fejében Velence javára lemondott Zára birtokáról. Az október elején Akkon városánál összegyűlt sereg vezére lett. Címei közé felvette a »jeruzsálemi királyét« is, bár Jeruzsálemben nem járt. 1218. jan.-ban a hadjáratot félbeszakítva elindult a Szentföldről, és a latin császárság elnyerése érdekében nagy utat tett meg a K-i tartományokban.”
A jeruzsálemi királyság zászlaja„Tölgy”
Horvátországot nem kapcsoljuk Szent Istvánhoz.
A hódoltság idején sajnos szinte semmi nem maradt az országból, esetleg Árva vára.
Az Égi Hazára gondolsz?
„Loxon”
Nem, vagyis nem csak.
Horvátország nélkül is elég nagy az.
„Tölgy”
A linkeden felsoroltak nagyobb része soha sem alkotta a magyar korona országait. Ezek inkább a Habsburgok ügyei.
De nem a Nagy Magyarország ellen érvelek, csak a nyolcszáz-kilencszáz éves volta ellen. Én mellette vagyok, de nem az ősi volta, hanem a szépsége miatt. A formája is az. Nem beszélve Máramarosról vagy a Radnóti havasokról, Gyimesről.
„Francois Pignon”
Amúgy érdekes ez a dolog az uralkodók címeiről. A magyar királyé is valóban volt a jeruzsálemi király is. Más uralkodóknál is vannak ilyenek. Nem tudom, a Habsburgok útján került-e oda, de ma például egyéb címei mellett János Károly Jeruzsálem királya.
Nem tudom, a helyiek hogy élik ezt meg, valószínűleg nem is tudnak róla.
„Loxon”
Tölgy,
igen, a régisége is hozzájárul, meg a szépsége, természetessége is. Ugyanakkor a mítikus vérszerződés is.
A linket Jeruzsálem miatt tettem oda, lévén valaki kétségbe vonta, hogy a királyságnak köze lenne hozzá. Mind a Habsburgoknak, mint az Árpád-háziaknak van köze Jeruzsálemhez. Soha nem csináltak belőle de facto-problémát. Nyilvánvalóan ez elsősorban szimbolikus kérdés volt (noha konkrét vonatkozásai is voltak).
„Tölgy”
Majd lesz nagy csodálkozás, amikor Szekeres et. bevonul fehér lovon Jeruzsálembe, felugrat az Arany mecsethez...
„Francois Pignon”
Oldalán Szabógyuri utászaival.
„Loxon”
Tölgy, ő olyan részeg szokott lenni, hogy beszélni sem tud*, nem hogy lovagolni.
„Tölgy”
A dévaj alkoholizmusa is csak bizonyítja, hogy rendes magyar ember. Lóra termett — csatában pedig különösen fontos valami hangulatjavító szer használata.
* A felvételen Szekeres Imre látszólag meggyőzően bizonyítja a sumér-magyar nyelvrokonság elméletének helytálló voltát.
Loxon,
VálaszTörlésmaga kifecsegi a klub legbelső titkait. Ne igyon annyi teát, a hatásától még azt is hiheti, hogy tud énekelni.
A Jeruzsálem-tervünk most sokkal nehezebb lesz.
ps A címen az órát nem lehetne előrébb tekerni? Ki teázik ilyen korán?
Hát nem kiszúrta?
VálaszTörlésAkkor keressen nekem olyan óralapot, amin helyesen van feltüntetve az idő, és megfelelő méretű, valamint kellő szépségű is. Már előre nevetek, látva frusztrációba torkolló erőfeszítéseit.
A Jeruzsálem-tervet illetőleg: tudhatná, hogy a legjobb taktika nyilvánossá tenni a dolgokat: akkor senki nem gyanít semmit mögötte.
A teokratikus Magyar Királyság fővárosa természetesen csakis Jeruzsálem lehet.
VálaszTörlésLegfeljebb építünk egy korridort oda.
Egy csatorna a Holt-tengerig
VálaszTörlésaz elegáns lenne.