Benedictus qvi venit in nomine Domini.
*
Elközelge Húsvét, és felméne Jézus Jéruzsálembe, a Templomba.
És ott találá ökrök, juhok, galambok árusit. És ott terpeszkedtek a pénzváltók.
És kötélből ostort fonván kihajtá őket a Templomból, mind az ökröket, mind a juhokat, mind kihajtá.
Kavarog a barom, szalad a sok juh, szalad a sok ökör, szalad a sok árus.
És a pénzváltók pénzét szerteszórá, asztalaikat feldönté.
És a galambok árusinak mondá:
— Vigyétek el ezeket innét! Ne tegyétek Atyám házát kereskedés házává!
Amazoknak mondá:
— Írva vagyon: Az én házam imádságnak háza minden népek közt. Ti pedig mivé tettétek? Rablók barlangjává!
Hallván ezt a főpapok és írástudók el akarák őt veszteni, mert félnek vala tőle. Mivelhogy az egész nép úgy hallgatá Őt.
„Ezt az embert bűnösnek találtuk, mert fölforgatja nemzetünket, és megtiltja, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt mondta, hogy ő a Messiáskirály.”
„Lázítja a népet tanítva egész zsidóországban, Galileától kezdve egész idáig.”
„El vele! Bocsásd szabadon nekünk Barrabást”
„Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg hát tenmagad.”
*
„Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, de sírjatok inkább magatok és gyermekeitek miatt, mert jönnek majd napok, amikor azt fogják mondani: Boldogok a magtalanok és az asszonyok, kik nem szültek és nem szoptattak: Majd akkor azt kiáltják a hegyeknek: Szakadjatok ránk! És a domboknak: Takarjatok el minket. Ha így tesznek a zöldellő fával, az elszáradtnak mi lesz a sorsa?”
*
„Ez az ember valóban igaz volt.”
*
„Az ismerősei pedig és az asszonyok, akik Galileából kísérték, távolabb állva szemlélték mindezt.”