Inkább fordítva, kedves Tist, ámbár az embernek csak teste lesz porrá, úgy mondják, miből következik, hogy nem is porból vétetett, csupán részben.
Ezt a csodálatos rajzfilmet némileg válaszként is szántam azoknak, akikkel túlságosan elszaladt a Turán-ellenes túlkereszténykedő ló. Szépen integrálja a kereszténység és a magyar identitás mítikus elemeit.
Amikor a Fehérlófia elkészült, a mozik kötelező iskolai vetítéseken mutatták be. Ezt onnét tudom, hogy ott voltam:-) Egy napon (velünk is) közölték a tanáraink, hogy másnapra vigyünk (nem emlékszem az összegre, csak saccra mondom) négy forintot, mert iskolaidőben kötelező mozilátogatáson veszünk részt. Úgy is lett.
Mire véget ért a film, olyan állapotba kerültünk, hogy alig bírtunk kimenni a moziból; szabályszerűen beledöngölt bennünket a székekbe a film. Tanáraink csóválták a fejüket: ki ezért, ki azért:-)
(Néhány évvel később - egy ugyanilyen, kötelező iskolai mozilátogatás keretében - láttam Wajda dantonját is:-D A vetítés után igen jól szórakotunk a gimnázium igazgatónőjén, akit a megyei pártbizottság ültetett az igazgatói székbe, s, aki, nem mellesleg, történelemtanár volt: szerencsétlen úgy kikattant a filmtől, hogy felháborodottan rohangált fel-alá, s mindenkit leb*szott:-D)
No, ez is a Kádár-rendszer volt:-D)
A Fehérlófia a maga nemében valóban remekmű. Persze, nem nyolc-tíz-tizenkét éves gyerekeknek való mozi. És, kommunizmus ide vagy oda, mi annak idején (jó, nagyobbrészt a családban és önszorgalomból) elsajátítottuk úgy a tradíció, mint a modernizmus "nyelvét". (E kettőt szintetizálja a film is.) Kilencvenben jóeséllyel elkezdhettünk volna építkezni --- volt miből. Mára mi maradt ebből a tudásból?! Hány, mai tizen-huszonéves érti a Fehérlófiát?
Tölgy, ez nem az a film, amit Maga rendezett (volna). Persze megértem, hogy Fanyűvő rémálomként hatott Magára.
BBJ, tényleg, én is ezen gondolkoztam a film újranézése közben: most-huszonéveseknek ez mond-e még valamit. De arra jutottam, hogy szerencsére örökérvényűbbre sikerült alkotásról van szó, mint mondjuk a Tanú vagy hasonlók. elvégre maga a Fehérlófia-mese se egy Kádár-, sőt nem is egy Andersen-korabeli alkotás. Állítólag még Szent Gellértnél is régebbi.
Loxon: Azt írta, hogy azon gondolkodott, mond-e még valamit e film a mai huszonéveseknek. Ebben szerintem meglapul a bezzegazénidőmben. :)
Lehet, hogy a "tökéletesen értem" enyhén nagyképű volt, pedig pusztán annyit szeretett volna jelezni, hogy mond még valamit ez a rajzfilm a mai huszonéveseknek is.
Barnabas: Az „[én is] azon gondolkoztam, hogy...” kezdetű stanzában a következő motívum lapul meg:
1. didaktikai gesztus azok felé, akik valóban azon gondolkoztak, hogy.
2. valóban gondolkoztam ilyesmin, de egyáltalán nem a bezzegazénidőmbenség eszkalálódása, még csak nem is lappangása mián, hanem tisztán „kognitív” szempontból, ha szabad így mondanom, gondolva a film társadalmi-történelmi-kulturális-politikiai beágyazottságára vagy inkább kontextusára, amelyben lehetnek olyan elemek, amelyeket egy nálam (is) fiatal(abb) már nem úgy érzékel, vagy másképp érzékel, mint ahogy egy bizonyos korosztály „gyermeke”. Mindezek az elemek azonban természetesen elenyésző mérhetőségűek és súlyúak ahhoz képest, ami a filmben perenniális érvényűnek tűnik. Eme (gondolkodást követő) konklúziómat ki is fejtettem a
3. „De arra jutottam, hogy...” kezdetű versszakban.
Remélem, válaszom ezúttal minden pontossági igényt kielégítő és tudományosan egzakt volt.
Tist, a kiskanál által keltett rezonancia mértékéből és a 'hahh' szócska ajkait elhagyó csengéséből (pontosabban eme gesztusok egyébként nagyon vonzó együtteséből) ítélve szemernyi igazam mégiscsak lehetett.
Loxon: Ez esetben pardon! Így csak bbjnicknek szólt. :)
Egyébként a következtetés, melyre jutott, tudniillik, hogy "örökérvényűbbre sikerült" szerintem is helytálló. A társadalmak működésére és csapdáira örök érvényű bölcsességeket rejt a rajzfilm.
De hogy ne csak sötétben tapogatózzunk: a három sárkány, melyet kiszabadít az emberi kíváncsiság, a nő, Éva (bocsánat a kereszténykedésért!): az egyén agressziója a másikkal szemben, a másik elnyomása; a háború; a személytelen, értékmentes bürokratikus, érzéketlen civilizáció.
Persze, ez lehet az átkos is, de más társadalmi helyzetekre is alkalmazható. A mai világban ugyanígy megtalálhatóak ezek a sárkányok.
Loxon, Ön egyszerűen összekeverte az irigységet a derűs,posztgnosztikus csipkelődéssel, amely inkább kedves próbált lenni és kissé (ön)ironikus.. lehet, hogy Önben vannak némi nosztalgikus irigység Barnabassal kapcsolatban?!
SÁRKÁNYLEGENDA : Hol volt,hol nem volt,hetedhét országon is túl.....élt egy négylábú,repülni tudó,tűzetokádó sárkány... legenda a kinaiaknál ...a belsőázsiai hunoktól vették át !...a magyar népmesékben meg „repűlnitudótáltosló”...naugye... ....Szóval éppen mostanában találták meg egy jégbarlangban (valószinű mivel olvad a jég) egy anyasárkány és csemetéje jégbefagyott maradványait... nézem a Diskoveryn...Szamár,kissebb ló nagyságú,két nagy szárnnyal rendelkező állat...körülötte megperzselt emberhullák...testében átszurt dárda...irány a labor... eredmény... volt neki hidrogént (vagy mi?) termelő szerve...ezt a hidrogént (?) valamiféle zacskóban tárolta... mint a hal az úszóhólyagjával....ez a tárolt gáz könnyebbé tette a testét és a szárnyai igy már elbirták a behemót testet...És ha mérges volt bizony tüzet okádott .Kipréselte magábol ezt a gázt,valami meggyujtotta a szája körül...és „tüzetokádott”... mint a legendákban... pont úgy...és nem másképp...és táltos lónak léptette elő magát a magyar népmesékben ....nem szégyelt repülni is ...a gazdival akit szeretett, nem akárkivel !!! (...idézet egy régi levelemből)
Nem sok mindent értek a fentiekből, de Maguk tudják.
Barnabas, bár Tevvton meg fog rám haragudni, mint szokott (mármint a gnosztikusok elleni szent /?!/ tűz hevíti, és inkvizítori e-pennája a szarkazmus kalamárisába mártva majd nem fog kímélni engem), úgy hiszem, ebben a Jankovics-féle alkotásban nem csak társadalmi dolgokról volna szó, és ha a sötétben tapogatózásból való kijövetelt el kellene kezdenünk, azonmód a nem-társadalmi aspektusokat kellene elsősorban felismerni.
Tulajdonképpen ez nem is olyan nehéz, hiszen mint minden valódi mese, a Fehérlófia is olyan mítosz(ok szövedéke), amely(ek) sokkal több(ek), mint lélektani vagy történetfilozófiai produktum(ok), Jankovicséknak pedig sikerült még hangsúlyosabban megjeleníteni és hozzáadni dolgokat, amelyek ezt a Tevvton félrenézését és sokak értetlenkedését, valamint felszínes figyelmét igénylő arculatot excellánsan kidomborítják.
(Egyébként még a társadalmiság szempontjából is jóformán a rajzfilm két leggyengébb pontja az, amelyben érezhető valami morális túltöltekezés és meghasonlás, de a környező korral való egyensúlyra törekvés miatt úgy hiszem, azok is érthetők és szükségesek.)
Ami a magyarság keleti vonatkozásait illeti, természetesen nem véletlenül adtam hozzá a turanizmus címkét, még akkor is, ha... ha.
Annyit azért elárulok, bár überkeresztények igazságot követelő kardjai fognak felém mutatni, hogy nem árt a rajzfilm nézésekor alapszinten konyítani az indiai metafizika egyes tanításaihoz, legalább kezdő és művészetre korlátozódó szinten.
Tist, azt nem gondolhatja komolyan, hogy ilyen olcsó érzésekre képes vagyok... ;–>
posztgnosztikus, excelláns... Lehet, hogy koravén vagyok, de én a gimi végével leálltam azzal, hogy az irodalmi szöveggyűjteményt literatúrális textúrák kollektúrájának tituláljam... :D
A sötétben tapogatózás viszont folytatódik, hiszen a megemésztett műről csak annyit tudunk, hogy nem érthetjük, ha nem konyítunk az indiai metafizikához. Hogy mit kéne tudnunk, az sűrű balladai sznob homályba burkolódzik...
porból lettünk, lóvá leszünk ?!
VálaszTörlésvagy elsárkányosodunk?! ez itt a turáni kérdés!! (vagy átok, kinek-kinek ízlés szerint)
Inkább fordítva, kedves Tist, ámbár az embernek csak teste lesz porrá, úgy mondják, miből következik, hogy nem is porból vétetett, csupán részben.
VálaszTörlésEzt a csodálatos rajzfilmet némileg válaszként is szántam azoknak, akikkel túlságosan elszaladt a Turán-ellenes túlkereszténykedő ló. Szépen integrálja a kereszténység és a magyar identitás mítikus elemeit.
csillagok porából vagyunk Loxon, ez tény :)
VálaszTörlésAz angol címe nem nightmare?
VálaszTörlésAmikor a Fehérlófia elkészült, a mozik kötelező iskolai vetítéseken mutatták be. Ezt onnét tudom, hogy ott voltam:-) Egy napon (velünk is) közölték a tanáraink, hogy másnapra vigyünk (nem emlékszem az összegre, csak saccra mondom) négy forintot, mert iskolaidőben kötelező mozilátogatáson veszünk részt. Úgy is lett.
VálaszTörlésMire véget ért a film, olyan állapotba kerültünk, hogy alig bírtunk kimenni a moziból; szabályszerűen beledöngölt bennünket a székekbe a film. Tanáraink csóválták a fejüket: ki ezért, ki azért:-)
(Néhány évvel később - egy ugyanilyen, kötelező iskolai mozilátogatás keretében - láttam Wajda dantonját is:-D A vetítés után igen jól szórakotunk a gimnázium igazgatónőjén, akit a megyei pártbizottság ültetett az igazgatói székbe, s, aki, nem mellesleg, történelemtanár volt: szerencsétlen úgy kikattant a filmtől, hogy felháborodottan rohangált fel-alá, s mindenkit leb*szott:-D)
No, ez is a Kádár-rendszer volt:-D)
A Fehérlófia a maga nemében valóban remekmű. Persze, nem nyolc-tíz-tizenkét éves gyerekeknek való mozi. És, kommunizmus ide vagy oda, mi annak idején (jó, nagyobbrészt a családban és önszorgalomból) elsajátítottuk úgy a tradíció, mint a modernizmus "nyelvét". (E kettőt szintetizálja a film is.) Kilencvenben jóeséllyel elkezdhettünk volna építkezni --- volt miből. Mára mi maradt ebből a tudásból?! Hány, mai tizen-huszonéves érti a Fehérlófiát?
Tölgy, ez nem az a film, amit Maga rendezett (volna). Persze megértem, hogy Fanyűvő rémálomként hatott Magára.
VálaszTörlésBBJ, tényleg, én is ezen gondolkoztam a film újranézése közben: most-huszonéveseknek ez mond-e még valamit. De arra jutottam, hogy szerencsére örökérvényűbbre sikerült alkotásról van szó, mint mondjuk a Tanú vagy hasonlók. elvégre maga a Fehérlófia-mese se egy Kádár-, sőt nem is egy Andersen-korabeli alkotás. Állítólag még Szent Gellértnél is régebbi.
Én 23 éves vagyok, és a Fehérlófiát tökéletesen értem. (bár itt nem működik nekem a videó)
VálaszTörlésA velem egyidős barátaim is értik. Hagyják abba a bezzegazénidőmbenezést!
Szerintem ebben a rajzfilmben olyan szimbólumokkal operál Jankovics, melyek érthetők, ha az ember ismeri a népmeséinket, és az őt körülvevő világot.
Üdv, B. Magam részéről el sem kezdtem a bezzegazénidőmbenezést. ;->
VálaszTörlésBarnabás, a "bezzegazénidőmben" életkori sajátosság:magának még van egy-két jó éve enélkül :)
VálaszTörlés@Barnabas!
VálaszTörlés"bezzegazénidőmben" a huszonháromévesek mintha szerényebbek lettek volna:-D
"a Fehérlófiát tökéletesen értem"
Látja, ezért (és az önbizalmáért) tiszta szívemből irigylem:-D
Node, "magának még van egy-két jó éve" arra, hogy megtanuljon "visszavenni":-)
ü
bbjnick
23 évesen én sem voltam „szerényebb”. Magukból tényleg csak az irigység szól.
VálaszTörlés(Számos dolgot élesebb megvilágításban láttam, amit most. C'est l'involution.)
irigység?! hahh (kicsit hangosabban teszi le a kiskanalat)
VálaszTörlésLoxon: Azt írta, hogy azon gondolkodott, mond-e még valamit e film a mai huszonéveseknek. Ebben szerintem meglapul a bezzegazénidőmben. :)
VálaszTörlésLehet, hogy a "tökéletesen értem" enyhén nagyképű volt, pedig pusztán annyit szeretett volna jelezni, hogy mond még valamit ez a rajzfilm a mai huszonéveseknek is.
Barnabas:
VálaszTörlésAz „[én is] azon gondolkoztam, hogy...” kezdetű stanzában a következő motívum lapul meg:
1. didaktikai gesztus azok felé, akik valóban azon gondolkoztak, hogy.
2. valóban gondolkoztam ilyesmin, de egyáltalán nem a bezzegazénidőmbenség eszkalálódása, még csak nem is lappangása mián, hanem tisztán „kognitív” szempontból, ha szabad így mondanom, gondolva a film társadalmi-történelmi-kulturális-politikiai beágyazottságára vagy inkább kontextusára, amelyben lehetnek olyan elemek, amelyeket egy nálam (is) fiatal(abb) már nem úgy érzékel, vagy másképp érzékel, mint ahogy egy bizonyos korosztály „gyermeke”. Mindezek az elemek azonban természetesen elenyésző mérhetőségűek és súlyúak ahhoz képest, ami a filmben perenniális érvényűnek tűnik. Eme (gondolkodást követő) konklúziómat ki is fejtettem a
3. „De arra jutottam, hogy...” kezdetű versszakban.
Remélem, válaszom ezúttal minden pontossági igényt kielégítő és tudományosan egzakt volt.
Tist, a kiskanál által keltett rezonancia mértékéből és a 'hahh' szócska ajkait elhagyó csengéséből (pontosabban eme gesztusok egyébként nagyon vonzó együtteséből) ítélve szemernyi igazam mégiscsak lehetett.
VálaszTörlésÓ, látom, hogy @Barnabas nick az üzenetet "vette", @Loxon nick @tist nickkel évődik, minden a legnagyobb rendben:-D (...) :-D (...) :-D ...
VálaszTörlésü
bbjnick:-)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésLoxon: Ez esetben pardon! Így csak bbjnicknek szólt. :)
VálaszTörlésEgyébként a következtetés, melyre jutott, tudniillik, hogy "örökérvényűbbre sikerült" szerintem is helytálló. A társadalmak működésére és csapdáira örök érvényű bölcsességeket rejt a rajzfilm.
De hogy ne csak sötétben tapogatózzunk: a három sárkány, melyet kiszabadít az emberi kíváncsiság, a nő, Éva (bocsánat a kereszténykedésért!): az egyén agressziója a másikkal szemben, a másik elnyomása; a háború; a személytelen, értékmentes bürokratikus, érzéketlen civilizáció.
Persze, ez lehet az átkos is, de más társadalmi helyzetekre is alkalmazható. A mai világban ugyanígy megtalálhatóak ezek a sárkányok.
Loxon, Ön egyszerűen összekeverte az irigységet a derűs,posztgnosztikus csipkelődéssel, amely inkább kedves próbált lenni és kissé (ön)ironikus..
VálaszTörléslehet, hogy Önben vannak némi nosztalgikus irigység Barnabassal kapcsolatban?!
"posztgnosztikus csipkelődés"
VálaszTörlésohhohó, bonyi szó (ahogy a mai huszonévesek mondják maguk közt :)
először nem is értettem, mi az a "prognosztikus csipkelődés" :)
nekem _általában_ lesújtó véleményem van a korai huszonévesekről.
és ehhez már az is elég, ha magamból indulok ki:) kicsit röstellem, milyen benyomást te(he)ttem ártatlan emberekre:)
Loxony, és mi az a Turán-ellenes izé? Nem olvasta a Poronty Velvetet?
VálaszTörlésNa!
SÁRKÁNYLEGENDA : Hol volt,hol nem volt,hetedhét országon is túl.....élt egy négylábú,repülni tudó,tűzetokádó sárkány... legenda a kinaiaknál ...a belsőázsiai hunoktól vették át !...a magyar népmesékben meg „repűlnitudótáltosló”...naugye...
VálaszTörlés....Szóval éppen mostanában találták meg egy jégbarlangban (valószinű mivel olvad a jég) egy anyasárkány és csemetéje jégbefagyott maradványait... nézem a Diskoveryn...Szamár,kissebb ló nagyságú,két nagy szárnnyal rendelkező állat...körülötte megperzselt emberhullák...testében átszurt dárda...irány a labor... eredmény... volt neki hidrogént (vagy mi?) termelő szerve...ezt a hidrogént (?) valamiféle zacskóban tárolta... mint a hal az úszóhólyagjával....ez a tárolt gáz könnyebbé tette a testét és a szárnyai igy már elbirták a behemót testet...És ha mérges volt bizony tüzet okádott .Kipréselte magábol ezt a gázt,valami meggyujtotta a szája körül...és „tüzetokádott”... mint a legendákban... pont úgy...és nem másképp...és táltos lónak léptette elő magát a magyar népmesékben ....nem szégyelt repülni is ...a gazdival akit szeretett, nem akárkivel !!!
(...idézet egy régi levelemből)
Nem sok mindent értek a fentiekből, de Maguk tudják.
VálaszTörlésBarnabas, bár Tevvton meg fog rám haragudni, mint szokott (mármint a gnosztikusok elleni szent /?!/ tűz hevíti, és inkvizítori e-pennája a szarkazmus kalamárisába mártva majd nem fog kímélni engem), úgy hiszem, ebben a Jankovics-féle alkotásban nem csak társadalmi dolgokról volna szó, és ha a sötétben tapogatózásból való kijövetelt el kellene kezdenünk, azonmód a nem-társadalmi aspektusokat kellene elsősorban felismerni.
Tulajdonképpen ez nem is olyan nehéz, hiszen mint minden valódi mese, a Fehérlófia is olyan mítosz(ok szövedéke), amely(ek) sokkal több(ek), mint lélektani vagy történetfilozófiai produktum(ok), Jankovicséknak pedig sikerült még hangsúlyosabban megjeleníteni és hozzáadni dolgokat, amelyek ezt a Tevvton félrenézését és sokak értetlenkedését, valamint felszínes figyelmét igénylő arculatot excellánsan kidomborítják.
(Egyébként még a társadalmiság szempontjából is jóformán a rajzfilm két leggyengébb pontja az, amelyben érezhető valami morális túltöltekezés és meghasonlás, de a környező korral való egyensúlyra törekvés miatt úgy hiszem, azok is érthetők és szükségesek.)
Ami a magyarság keleti vonatkozásait illeti, természetesen nem véletlenül adtam hozzá a turanizmus címkét, még akkor is, ha... ha.
Annyit azért elárulok, bár überkeresztények igazságot követelő kardjai fognak felém mutatni, hogy nem árt a rajzfilm nézésekor alapszinten konyítani az indiai metafizika egyes tanításaihoz, legalább kezdő és művészetre korlátozódó szinten.
Tist, azt nem gondolhatja komolyan, hogy ilyen olcsó érzésekre képes vagyok... ;–>
Loxonom, az olcsó kis érzésekért kell drágán megfizetni..(ez az örök metafizikai értelme a gyöngytyúkok hajnali énekének)
VálaszTörlésMa szép idő van. Csupa sugárzás.
VálaszTörlésposztgnosztikus, excelláns... Lehet, hogy koravén vagyok, de én a gimi végével leálltam azzal, hogy az irodalmi szöveggyűjteményt literatúrális textúrák kollektúrájának tituláljam... :D
VálaszTörlésA sötétben tapogatózás viszont folytatódik, hiszen a megemésztett műről csak annyit tudunk, hogy nem érthetjük, ha nem konyítunk az indiai metafizikához. Hogy mit kéne tudnunk, az sűrű balladai sznob homályba burkolódzik...
Így van, kedves Barnabás. És borítsa is tovább az excelláns homály.
VálaszTörlésA Gyöngytyúk-rend nevében. Alulírottak:
Tevvton,
Tevvton