Az alábbi történet egy kedves barátnőmtől származik. Annyira jót nevettem olvasása közben, hogy úgy gondoltam, nem tiltakoznak, ha a Tea-Körben is felolvassuk.
Érdekes dolog, ha az embernek kétnemű a neve, példának okáért az enyém is az, s hímnemű családnév után ráadásul két nőnemű név következik. Úgy mint László Klára Viola (e név csak fantáziaszülemény). Történtek már furcsa esetek velem ez oknál fogva, egy bizonyos hivatalos cég tévedésből két emberként jegyzett be, egyik ügyfelük volt László Klára, a másik pedig Klára Viola. Elég ügyesek voltak ahhoz is, hogy az adatokat mindig megduplázzák...
De az összes eddigi esetem eltörpül amellett, mely most történt velem. Egy orvossal (egyszerűség kedvéért nevezzük Dr. Dobermann-nak) kellett hospitálási időpontot egyeztetnem, a kapcsolatot első körben nem személyesen vettem fel vele, hanem egy közbenjáró, mondjuk úgy, titkárnő által, akit régről ismerek. Dr. Dobermann értesült róla, hogy csütörtökön K. városba du. 5 órakor érkezem, és Ő körbevezet a Kórházban stbstb... viszont ez a találkozás elmaradt. Nos, az újabb egyeztetés érdekében már személyesen igyekeztem vele felvenni a kapcsolatot, e-levelet írtam neki. Idézem:
„Tisztelt/Kedves Dr. Dobermann!
Megkaptam G.-n keresztül az üzenetét, hogy a mai napi hospitálás nem lehetséges, sajnos a holnap nekem már nem jó. Remélem valamikor a jövő héten meg tudunk beszélni egy időpontot, amikor mehetnék. Ha van valami új hír, megoldás ezen az e-mail címen el tud érni, vagy kereshet telefonon is.
Üdvözlettel: László Klára Viola”
Nos, ez igazán egyértelmű levél, gondoljuk mi, egyszerű halandók, dehát nem ilyen egyszerű az eset, merthogy a levelezőrendszer, melyet használok, angol nyelvű és (most jön a csavar!) felcseréli a nevek sorrendjét, tehát feladóként Viola Klára László szerepel.
Dr. Dobermanntól kapott válasz ennek fényében talán érthető, ha fel nem is fogható:
„Kedves László,
köszönöm az érdeklődést; ahogy vannak új időpontok, jelezni fogom emailben. Sajnos amíg nincs elég emberünk K.-n, eleinte még lesz egy »rizikófaktor«... amivel számolnunk kell. De ez átmeneti állapot, hamarosan több hallgató is segít majd nekünk.
Dr. Dobermann”
Rögtön látszik az angol stilisztikának megfelelő levélforma és címzés, valamint az is, hogy elcserélte a nememet, holott az én levelem magyar és az aláírásom egyértelmű...
Nos, erre felhívtam a titkárnő figyelmét, aki megpróbálta megértetni Dr. Dobermannal a tévedést levélben. E levél tartalmát nem ismerem, de a választ annál inkább! A lényeget idézem:
„...tudjuk majd meg, hogy mikor van a következő alkalom, nem fogunk így időt veszíteni, azonnal értesítjük Lászlót. ”
Tehát Dr. Dobermann masszívan kitart a hímnem mellett, nem enged a Lászlózásból. A titkárnő ismét támadásba lendül, tovább taglalja a Klára név fontosságát. És íme Dr. Dobermann megdöbbentő válasza:
„Nem haragszik, ha megkérdezem, hogy egy fiút miért Klárának hívnak, ill. kell hívnom?”
Bummbele. Ez már sok, lassan én sem tudom, ki-mi vagyok, sértődötten azt fontolgatom, hogy a melegek valamely szervezetéhez fordulok, mert nem elég liberális Dr. Dobermann és nem akar Klárának hívni! Mert hát mivel bizonyítsam nőneműségem? Ha a hangom hallja a telefonban, talán azt hiszi, direkt magasítom, ha meglát, ki tudja, még transzvesztitának tart. Semmi reményem. Maradok tisztelettel: László, akit Klárának hívtak — hogy Viola ki, azt már én sem tudom...
*
Érdekes dolog, ha az embernek kétnemű a neve, példának okáért az enyém is az, s hímnemű családnév után ráadásul két nőnemű név következik. Úgy mint László Klára Viola (e név csak fantáziaszülemény). Történtek már furcsa esetek velem ez oknál fogva, egy bizonyos hivatalos cég tévedésből két emberként jegyzett be, egyik ügyfelük volt László Klára, a másik pedig Klára Viola. Elég ügyesek voltak ahhoz is, hogy az adatokat mindig megduplázzák...
De az összes eddigi esetem eltörpül amellett, mely most történt velem. Egy orvossal (egyszerűség kedvéért nevezzük Dr. Dobermann-nak) kellett hospitálási időpontot egyeztetnem, a kapcsolatot első körben nem személyesen vettem fel vele, hanem egy közbenjáró, mondjuk úgy, titkárnő által, akit régről ismerek. Dr. Dobermann értesült róla, hogy csütörtökön K. városba du. 5 órakor érkezem, és Ő körbevezet a Kórházban stbstb... viszont ez a találkozás elmaradt. Nos, az újabb egyeztetés érdekében már személyesen igyekeztem vele felvenni a kapcsolatot, e-levelet írtam neki. Idézem:
„Tisztelt/Kedves Dr. Dobermann!
Megkaptam G.-n keresztül az üzenetét, hogy a mai napi hospitálás nem lehetséges, sajnos a holnap nekem már nem jó. Remélem valamikor a jövő héten meg tudunk beszélni egy időpontot, amikor mehetnék. Ha van valami új hír, megoldás ezen az e-mail címen el tud érni, vagy kereshet telefonon is.
Üdvözlettel: László Klára Viola”
Nos, ez igazán egyértelmű levél, gondoljuk mi, egyszerű halandók, dehát nem ilyen egyszerű az eset, merthogy a levelezőrendszer, melyet használok, angol nyelvű és (most jön a csavar!) felcseréli a nevek sorrendjét, tehát feladóként Viola Klára László szerepel.
Dr. Dobermanntól kapott válasz ennek fényében talán érthető, ha fel nem is fogható:
„Kedves László,
köszönöm az érdeklődést; ahogy vannak új időpontok, jelezni fogom emailben. Sajnos amíg nincs elég emberünk K.-n, eleinte még lesz egy »rizikófaktor«... amivel számolnunk kell. De ez átmeneti állapot, hamarosan több hallgató is segít majd nekünk.
Dr. Dobermann”
Rögtön látszik az angol stilisztikának megfelelő levélforma és címzés, valamint az is, hogy elcserélte a nememet, holott az én levelem magyar és az aláírásom egyértelmű...
Nos, erre felhívtam a titkárnő figyelmét, aki megpróbálta megértetni Dr. Dobermannal a tévedést levélben. E levél tartalmát nem ismerem, de a választ annál inkább! A lényeget idézem:
„...tudjuk majd meg, hogy mikor van a következő alkalom, nem fogunk így időt veszíteni, azonnal értesítjük Lászlót. ”
Tehát Dr. Dobermann masszívan kitart a hímnem mellett, nem enged a Lászlózásból. A titkárnő ismét támadásba lendül, tovább taglalja a Klára név fontosságát. És íme Dr. Dobermann megdöbbentő válasza:
„Nem haragszik, ha megkérdezem, hogy egy fiút miért Klárának hívnak, ill. kell hívnom?”
Bummbele. Ez már sok, lassan én sem tudom, ki-mi vagyok, sértődötten azt fontolgatom, hogy a melegek valamely szervezetéhez fordulok, mert nem elég liberális Dr. Dobermann és nem akar Klárának hívni! Mert hát mivel bizonyítsam nőneműségem? Ha a hangom hallja a telefonban, talán azt hiszi, direkt magasítom, ha meglát, ki tudja, még transzvesztitának tart. Semmi reményem. Maradok tisztelettel: László, akit Klárának hívtak — hogy Viola ki, azt már én sem tudom...
Ez aranyos... :-)
VálaszTörlés