Az evolúciós pszichológiáról írta dzsucseharcos:
„Az evolúciós tudományok egy bizonyos (fölöttébb szegényes) fogalomkészlettel le tudnak írni bármit. Akár a nézeteket is. Ugyanúgy, ahogy pénzügyi szempontból is le lehet írni mindent, legfeljebb lesznek olyan dolgok, amikkel kapcsolatban az a benyomásunk, hogy a pénzügyi leírás nem sokat mond el róluk. Pl. irodalmi műveket a kiadásuk jövedelmező volta alapján jellemezni nagyon is lehet, nem téves vagy hamis – legfeljebb nem érdemes, ha olvasók vagyunk és nem könyvkiadócég-tulajdonosok. A komoly problémák ott kezdődnek, amikor valaki úgy vélekedik, hogy az evolúciós megközelítés az egyedüli tudományos, és erőlteti ezt a szegényes metaforajátékot, amit evolúciós pszichológiának, vagy azt a másikat, amit memetikának hívnak. De ezek a megközelítések sohasem lesznek igazán hamisak. Legfeljebb impotensek, haszontalanok.
Ha azt állítjuk, hogy a nézeteink a nézetek evolúciós versenyére, vagy az egyének evolúciós versenyére stb. vezethető vissza, ezzel még nem állítottunk olyan sokat, mint elsőre tűnik. Ezzel még dogmatikus evolucionizmushoz sem jutottunk. Ugyanis sok minden mást is el kell dönteni. Lehet ui., hogy ez a "visszavezetés" nem ragadja meg a gondolkodási folyamat összes aspektusát, miközben amit megragad, arra lehet igaz. Ez attól függ, hogy közben milyen ontológiánk van, vagy éppen milyen igazságelméletünk. Egy biztos: ez a "visszavezetés" mindig utólagos értelmezést jelent, nem pedig valami lényegi belátást a gondolkodás lényegébe. A nézetek "visszavezetése" evolúcióra a nézetek evolúciós szempontú leírása.”
Az evolúciós pszichológia leegyszerűsítése ugyanaz, mint a marxizmusé: az ember pusztán állati lény, csak a testi, anyagi, és hatalmi vágyai vezetik az „egymás elleni harcban”. Ez a tudományosnak vagy kritikainak is nevezett redukcionizmus uralja Thuküdidészt és a modernek számtalan irányzatát, amelyek annál inkább „tudományosnak” neveztetnek, minél inkább kizárják, „szétmagyarázzák” az ember erkölcsi, transzcendens természetét, a szabad akaratot. Minden erkölcsi vagy szellemi fogalom, állítás pusztán csak a „hatalom akarása”.
Hogy mindez mennyire izgi eredményekre vezet, arra példa Kevin MacDonald. A kritika kultúrája című kötete a zsidóság XX. századi szellemi és politikai mozgalmakban történő részvételéről és hatásáról szól. Pénzt adtam ki érte, de kár volt. Akit nagyon izgat, olvassa el a honlapját. Őszintén szólva azt reméltem, hogy a zsidó vallás vagy mentalitás egyes szellemi irányzatokra gyakorolt hatásáról lesz szó, de nem.
MacDonald sokat olvasott, hatalmas irodalmi apparátussal dolgozik, és nem lehet azt mondani, hogy nincsenek az állításai megalapozva. De az alapvető állítása a következő: a freudizmus, a Frankfurti Iskola és a neokonok (Boas antropológiáját is ide sorolja, de az valahogy nem kelti fel a libidómat) zsidó dominanciájú szellemi mozgalmak, amelyek célja a politikai/szellemi hatalom. Ezek az irányzatok a zsidó csoport evolúciós küzdelmében létrehozott sikeres technikák, fegyverek a hatalom megszerzésére – még akkor is, ha a mozgalmak egyes résztvevői nem is így gondolnak velük, és akkor is, ha e mozgalmak nem minden tagja zsidó vagy öntudatos zsidó.
Ez is az evolucionizmus. És egyben bármiféle szellem, vita, érvelés vége.
„Az evolúciós tudományok egy bizonyos (fölöttébb szegényes) fogalomkészlettel le tudnak írni bármit. Akár a nézeteket is. Ugyanúgy, ahogy pénzügyi szempontból is le lehet írni mindent, legfeljebb lesznek olyan dolgok, amikkel kapcsolatban az a benyomásunk, hogy a pénzügyi leírás nem sokat mond el róluk. Pl. irodalmi műveket a kiadásuk jövedelmező volta alapján jellemezni nagyon is lehet, nem téves vagy hamis – legfeljebb nem érdemes, ha olvasók vagyunk és nem könyvkiadócég-tulajdonosok. A komoly problémák ott kezdődnek, amikor valaki úgy vélekedik, hogy az evolúciós megközelítés az egyedüli tudományos, és erőlteti ezt a szegényes metaforajátékot, amit evolúciós pszichológiának, vagy azt a másikat, amit memetikának hívnak. De ezek a megközelítések sohasem lesznek igazán hamisak. Legfeljebb impotensek, haszontalanok.
Ha azt állítjuk, hogy a nézeteink a nézetek evolúciós versenyére, vagy az egyének evolúciós versenyére stb. vezethető vissza, ezzel még nem állítottunk olyan sokat, mint elsőre tűnik. Ezzel még dogmatikus evolucionizmushoz sem jutottunk. Ugyanis sok minden mást is el kell dönteni. Lehet ui., hogy ez a "visszavezetés" nem ragadja meg a gondolkodási folyamat összes aspektusát, miközben amit megragad, arra lehet igaz. Ez attól függ, hogy közben milyen ontológiánk van, vagy éppen milyen igazságelméletünk. Egy biztos: ez a "visszavezetés" mindig utólagos értelmezést jelent, nem pedig valami lényegi belátást a gondolkodás lényegébe. A nézetek "visszavezetése" evolúcióra a nézetek evolúciós szempontú leírása.”
Az evolúciós pszichológia leegyszerűsítése ugyanaz, mint a marxizmusé: az ember pusztán állati lény, csak a testi, anyagi, és hatalmi vágyai vezetik az „egymás elleni harcban”. Ez a tudományosnak vagy kritikainak is nevezett redukcionizmus uralja Thuküdidészt és a modernek számtalan irányzatát, amelyek annál inkább „tudományosnak” neveztetnek, minél inkább kizárják, „szétmagyarázzák” az ember erkölcsi, transzcendens természetét, a szabad akaratot. Minden erkölcsi vagy szellemi fogalom, állítás pusztán csak a „hatalom akarása”.
Hogy mindez mennyire izgi eredményekre vezet, arra példa Kevin MacDonald. A kritika kultúrája című kötete a zsidóság XX. századi szellemi és politikai mozgalmakban történő részvételéről és hatásáról szól. Pénzt adtam ki érte, de kár volt. Akit nagyon izgat, olvassa el a honlapját. Őszintén szólva azt reméltem, hogy a zsidó vallás vagy mentalitás egyes szellemi irányzatokra gyakorolt hatásáról lesz szó, de nem.
MacDonald sokat olvasott, hatalmas irodalmi apparátussal dolgozik, és nem lehet azt mondani, hogy nincsenek az állításai megalapozva. De az alapvető állítása a következő: a freudizmus, a Frankfurti Iskola és a neokonok (Boas antropológiáját is ide sorolja, de az valahogy nem kelti fel a libidómat) zsidó dominanciájú szellemi mozgalmak, amelyek célja a politikai/szellemi hatalom. Ezek az irányzatok a zsidó csoport evolúciós küzdelmében létrehozott sikeres technikák, fegyverek a hatalom megszerzésére – még akkor is, ha a mozgalmak egyes résztvevői nem is így gondolnak velük, és akkor is, ha e mozgalmak nem minden tagja zsidó vagy öntudatos zsidó.
Ez is az evolucionizmus. És egyben bármiféle szellem, vita, érvelés vége.
Ez mekkora saller:-DDDD
VálaszTörlésA lényeg az elvész!
VálaszTörlésMacdonald tézise az, hogy a zsidók mivel idegen kultúrákban élnek, vonzódnak a toleranciát és relativizmust hirdető gondolatokhoz, és promoveálják is őket, hogy ezáltal saját biztonságukat fokozzák. Miközben ezáltal "legyengítik a befogadó társadalom ellenállóképességét", aközben persze ők maguk nem relativisták vagy toleránsak, hanem saját csoportjuk érdekeit következetesen képviselik. Így hozzájárulásuk a kultúránkhoz a természettudományos vívmányaikat leszámítva kétséges, sőt, veszélyes. Ez nem forradalmian új gondolat, hiszen a Mein Kampfban (XI. fejezet: Faj és nép) is megtalálható, pl.:
VálaszTörlés>Mialatt ő "felvilágosodásról", "haladásról", "szabadságról", "emberségről" stb. áradozik, saját fajtáját a legszigorúbban elzárkóztatja.
Stb.
Ez a párhuzamvonás részemről nem egy olcsó "reductio ad Hitlerum" kísérlete, hanem arra akarok rámutatni, hogy ami MacDonald szerint tudományosan következik a tényekből, azt már Hitler is tudta feltételezni, nulla evolúciós pszichológiai apparátussal, tehát mégsem kellett az a sok-sok tudomány a végkövetkeztetések eléréséhez. Ugyanúgy, ahogy LaMettrie-nek sem volt szüksége a darwinizmusra ahhoz, hogy materialista lehessen, mint párszor mondogattam már. Tehát valójában előbb van készen a ház teteje, mint a falai, sőt, a ház teteje már a priori a tervezett magasságban lebeg, a falak, amik alá készülnek, pedig mindegy, hogy gyengék-e vagy erősek, mivel szerepük inkább kozmetikai.
Garázda,
VálaszTörlésne haragudjon, nem értem a célzást :(
harcos,
én nem állatom, hogy ez a MacDonald antiszemita vagy náci lenne. Nem tudom, hogy a gombhoz varta-e a kabátot. Nem is izgat.
Csak annyiban érdekes a számomra, hogy az evolúciós pszichológia ennyit ér.
X törzs Y vallásáról leírva senki sem hökkenne meg ezeken a fejtegetéseken, de így talán elgondolkodnak ezen az evolúciós pszichológia logikáján.
Én sem antiszemitázom MacDonaldet, és elítélem azokat, akik leegyszerűsítő módon antiszemitázzák (sokan vannak), hiszen ő semmi olyasféle politikai programot nem javasol, mint a Hitleré, csak hát eszembe jutott, hogy milyen hasonló a két elmélet.
VálaszTörlésharcos,
VálaszTörlésa Macdonald - Hitler érvelés hasonlósága ez a "realizmus", amit mindkettő az evolucionizmusból-szociáldarwinizmusból szedett fel.
Nem szociáldarwinista, hanem marxista kontextusban naponta hallhat vagy olvashat ilyet az ember a hazai "szellemi" életben. Az "Ideológia" nevet szeretik használni ebben az érdekpszichológiában :)
Semmilyen célzást nem tettem, csak azt mondtam, hogy a lényeg a filozófia, vagy valami ilyesmi. Én meg rossz helyen kapirgáltam eddig.
VálaszTörlésA zsidók 200 körül már itt voltak a Kárpát-medencében. A Római birodalom csápjai idáig elérték. Aba Sámuel királyunk izraelita hitű volt.
VálaszTörlésHitler a félvilág ura volt, de illik ledegradálni. Ugyanakkor a felesége egy úrhatnám zsidó volt. Ő és a családja a legmenőbb üdülőkben dőzsölt, miközben fajtársait elvitték a haláltáborokba. Biztos nem tudott erről semmit. Bruhaha.
Az ördög legnagyobb csele az volt, hogy elhitette, nem is létezik.
Bio,
VálaszTörlés"Az ördög legnagyobb csele az volt, hogy elhitette, nem is létezik."
Ez így rendben is van, de ezt a teizmust a maga billentyűzetéből?
:)
tölgy:
VálaszTörlésja, ja! Egyébként arra akartam vele célozni, hogy a zsidók az ördögös mondás analógiájára azt próbálják elhitetni a világgal, hogy ők milyen baszottul toleráns, liberális, meg mittomén milyen überfasza népek. Ezzel szemben ennek a Macdonaldnak, vagy hogy is hívjáknak tök igaza van. A zsidók intoleráns, ortodox, kirekesztő népek. Ami nem baj, csak nem kéne mást állítani. Persze, most mindjárt antiszemita, vagy öngyűlölő zsidó leszek, de pont leszarom. Kövezzenek meg, uraim, de én nem tudom megemészteni a Spiegel Tv-n látott archív felvételekből álló dokumentumfilmet, amely arról szólt, hogy Hitler milyen ördögien gonosz és elmebeteg diktátor volt. A lágerek szörnyűsége közben meg a zsidó Eva Braun és családja Moncaco-ban dőzsölt hihetetlen luxus körülmények között. Biztos nem tudta, hogy népéből milliók halnak meg embertelen módon. Hát hogyne!
Van erre egy másik mondás: mindig az kiabál, akinek a háza ég. Ezért, ha ma valaki antiszemitizmusról vartyog, arról mindjárt az Eva Braun-Hitler páros jut az eszembe.
Bio,
VálaszTörlésezt Evat nem hiszem, hogy bárki védené.
de nem gondolja, hogy túlzott általánosítás zsidókról egységes csoportként beszélni a XX. században?
Egyrészt a diaszporában alkalmazkodtak a környezetükhöz. Egy német és egy etióp zsidót összekapcsolni, nem túlzás?
Másrészt, nagy részük elhagyta a vallást.
Ahogy nekem a JP-t olvasva kiderült a zöm nem vallásos, még csak a származása sem teljesen kóser.
Harmadrészt, a libsi, komcsi vagy konzerv, vagy éppen vallásilag sokféle zsidóság egységesebb lenne, mint a katolikusok, a keresztények vagy a magyarok? Nekem nem úgy tűnik.
Ezt a fazont azért is linkeltem be, mert a frankfurtiakat vagy a freudistákat fikázni szvsz illő és üdvös cselekedet, csak nem ezekkel az érvekkel :)
tölgy:
VálaszTörlésA zsidók, bárhol legyenek is, az adott befogadó állam kultúráján kívül határozzák meg magukat. A zsidóság nem szeret asszmilálódni. Ami, - megint csak azt kell mondjam - nem baj. Sőt!
Viszont bizonyára ismered azt az amerikai mondást, hogy a zsidóknak két ünnepük van: hanuka és az oscar-díj átadó. Nézd meg a magyar filmeket: mindig ugyanaz a 6-7 zsidó titán szerepel bennük. Ami ismét nem lenne baj, ha Kabosok, salamonbélák, bilicsik, alfonsók, bujtorok és latinovicsok, stb lennének, de nem azok. Egyik tehetségtelenebb, mint a másik. Egykor Cukor Adolf vagy György íratta ki a Paramount-ban, hogy nem elég magyarnak lenned, tehetségesnek is lenned kell. a "nem elég magyarnak lenned" szövegrész annyit jelentett, hogy "nem elég magyar zsidónak lenned".
Ezek a tények. Amivel baj van az az, hogy sokan ezért utálják a zsidókat, és az hiszik, hogy a zsidók világuralomra törnek, meg ilyen hülyeségek. A világuralomra törés eddig senkinek nem jött be. Alig hiszem, hogy a zsidóság annyira hülye lenne, hogy mégis megpróbálja. Szóval vannak a tények, és vannak hozzá helytelen magyarázatok. Mi, magyarok inkább széthúzók vagyunk, ezért minket az ellentétes habitus jobban irritál talán.
De most komolyan. Nem lehetne inkább a hagymás vérről beszélgetni?
VálaszTörlésEz az egész arra kezd hasonlítani, amit B. Laci bácsi, a magyar internet n. számú amatőr fizika-kutatója csinál az új gravitációelméletekkel. Összehegeszt valami buheravackot a garázsban, pörget mindenféle súlyokat összevissza, aztán ebből levonja a következtetést, hogy a gravitáció jelenlegi elmélete rossz. Akkor jön valaki, és elmagyarázza neki, hogy amit látott, az azért történt, mert [...], és nem sikerült felfedeznie az új gravitációt meg hasonlók. Aztán hallgatpár hónapot, majd előjön megin, hogy hahaaa, az új gravitáció... és előadja ugyanazt.
Nem csoda, persze, mert ha még életében nem hallott arról, hogy tehetetlenségi tenzor, akkor nem fogja valami könnyen megérteni, mit ront el mindig ugyanúgy.
Na, ugyanez áll az evolúciós viták nagy részére is. Méltatlan & ezerszer lerágott csonti az evolúció meg a Reich párhuzamba állítása, nem is igazán állja meg a helyét, csak talán előbb kéne azt a minimumot elolvasni azt, amit.
Ad kettő, ahogyan azt számosan elmondták már előttem. Az evolúciós megközelítés sikeressége vagy nem sikeressége a pacalpörkölt vagy marxizmus leírásában - pontosan milyen hatással is van a darwini evolúció helyességére?
Mondjuk úgy, ha palacsintasütővel indulunk bálnát vadászni, akkor a bálnavadászat sikeressége és sikertelensége mennyiben befolyásolja a palacsintasütő palacsintasütésre való alkalmasságát? Ugye - a bálnavadászat sikerességéből a palacsintára való következtetéseket levonni, avagy ilyesmit implikálni csacsiság, avagy intellektuális tisztességtelenségecske.
És ha a palacsintasütővel bálnát ugyan nem, de valami tisztes méretű halat mégis megfogunk, az siker-e avagy kudarc?
"A zsidóság nem szeret asszmilálódni." - Ez meg, márbocsánat, baromság. XIX. századi magyar, magyar zsidó történelem.
VálaszTörlést.m
VálaszTörlésno az van, hogy egyikünk sem biológus. Én meg mint korábban írtam, csak ámulok, hogy vannak biológusok, akiknek kérdései vannak a darwinizmussal kapcsolatban. Ezekre te sem tudod a választ, de hárommal korábban idézett fazon sem tud - úgy tűnik.
Az evolucionizmus pedig nem csak Darwin, hanem bizony szociáldarwinizmus és ez az evolúciós pszichológia. Ez a pasi meg azért jó példa, hogy lásd, amilyen érvelést X törzs Y vallása esetén benyal a nép, azt szofisztikált, modern, egyetemi emberek esetében meghökkenéssel fogadja.
Összegezzük: az evolucionizmusból kikapjuk a biokémia részt, a szociáldarwinizmust, az evolúciós pszichológiát. De miért is? Milyen szaktudományos érv van a darwinizmusban, ami miatt ezekre a területekre nem vonatkozik az?
És a biológiai evolucionizmussal kapcsolatos szaktudományos kérdések meg...?
Ha a fizikában azon vitatkoznak, hogy az elektronokat nem a spin-nel, hanem inkább a swing vagy a cha-cha szavakkal lehet-e inkább jellemezni, akkor az nem lesz indexes interjú. De az evolúció egy indexes interjú lett, és kötelező iskolai tananyag, akkor meg tessék tudóshoz méltóan válaszolni.
(Azt tudod, hogy a társadalmi evolúció mai napig a bal fontos alapfeltevése, Teremtéstől függetlenül?)
tallian.miklos:
VálaszTörlés>Az evolúciós megközelítés sikeressége vagy nem sikeressége a pacalpörkölt vagy marxizmus leírásában - pontosan milyen hatással is van a darwini evolúció helyességére?
Semmilyennel, ebben aligha van vita.
>ha palacsintasütővel indulunk bálnát vadászni, akkor a bálnavadászat sikeressége és sikertelensége mennyiben befolyásolja a palacsintasütő palacsintasütésre való alkalmasságát?
Ha ez egy darwini biológiai evolúcióelméletre vonatkozó analógia akar lenni, annak nem tökéletes. Ugyanis a különféle tudásterületeken alkalmazott evolúciós szemléletmódokkal nem úgy áll a dolog, hogy az evolúciós szemléletmódot Darwin kezdeményezte a bioszfératörténet megközelítésének új módjaként, majd az így megszülető biológiai elméletet, a "darwinizmust" túl lelkes darwinisták minden másra is alkalmazni kezdték. Darwin előtt már volt tévesen szociáldarwinizmusnak nevezett evolucionista szociológia (Spencer, Morgan) és evolucionista szellemtörténet (Comte, Condorcet, Turgot). Darwin olyan szellemi légkörben alkotta meg a biológiai evolúcióelméletét, amelyet áthatott a szükségszerű fejlődés gondolata. A darwinizmus és egyéb területeken létező "darwinizmusok" teljesítőképessége természetesen független egymástól, de azért szögezzük le, hogy nem a biológiai evolúcióelmélet az "eredeti", ami konkrét, míg a többi evolúciótan csak metaforikus, hanem mindannyian éppen egyforma mértékben absztraktak.
Felőlem persze lehet a darwinizmus egy nagyon pontos, a bioszféra fejlődését jól leíró elmélet, túlzottan nem érdekel, hogy az-e (szerintem mondjuk ezt nem is lehet olyan pontosan ellenőrizni, mint a jellegzetesen természettudományi hipotéziseket; és haszontalanabb is a fejlődéstan, mint pl. a gyógyszerek kifejlesztéséhez vezető biológiai alapkutatás), én csak arra harapok, amikor a darwinizmust filozófiává vagy vallássá változtatják. Emellett pedig az evolúciós pszichológiával, szociológiával stb. szemben eléggé szkeptikus vagyok, szerintem nagyon gyengék.
Kedves Tölgy!
VálaszTörlésItt reagálnék az előző posztban olvasható kommentre.
"De ezeket a részben logikai, részben empirikus ellenvetéseket meg tudják cáfolni a tudósok?"
Az érvek közt nincs empirikus. Némelyik logikai, de a legtöbb szimpla kijelentés.
Az első néhányra:
A változások furcsaságaira csak magamat tudom ismételni. A genetikai anyag ismeretében tudni lehet, hogy a változások milyen (nukleotidszintű) apró léptékben zajlanak, így a makroszkopikus változások sem diszkrét zajlanak.
Azokra a kijelentésekre, amelyek konkrét érvet hoznak fel (tehát nem olyan, hogy az "evolúcióelmélet csak egy vicc, stb."):
"The result of the last twenty years of research about the genetic basis of adaptation lead us to a big darwinian paradox. Those [genes] that are obviously changeable in natural populations do not seem to constitute the basis of many of the big adaptive changes, while those [genes] that seem to constitute, in fact, the foundation of many, if not of the majority, of the big adaptive changes, apparently are not variable in natural populations."
Ez rendben van, és semmi ellentmondás nincs az evolúcióval. Vannak ugyanis konzervatív tulajdonságok, amik nem nagyon, vagy lassan változnak. Az a "jól bevált, megmarad" mechanizmus miatt érthető.
Ez a leegyszerűsítő konklúció viszont túlzás:
"In other words, the genes that vary do not cause changes."
John McDonald egyébként cikkeiben az evolúciós változásokat kutatta, nem tűnik kritikusnak az elmélettel szemben.
John Endler szintén evolúcióval és ökológiával foglalkozik. Nem szkeptikus az elmélettel szemben.
A matematikai megközelítésről:
“the information necessary to start life up could not have appeared by chance, and suggests that the life should be considered as data, like matter and energy"
Ennek ellenére komplex matematikai modellek vannak, amelyek ilyen elven működnek. Hubert Yockey el lehet maradva a komplex matematikai szakirodalom tanulmányozásában.
"In a mathematicians and biologists symposium in 1966 at Wistar Institute of Philadelphia, mathematicians showed that the time required for the necessary mutations to form an eye was absolutely insufficient to have it accomplished,"
Azóta már pusztán matematikai modellekkel levezették a szem fejlődését.
Íme:
http://www.ujgalaxis.hu/ebooktar/szamok/nterr500.htm
(Nyilván leegyszerűsítő modell.)
Tehát ez az összefoglaló evolúciókritikusnak állít be több olyan szakembert, akik valójában nem azok. Ez már mindjárt egy csúsztatás a szerző, Michael Behe részéről.
Paleontológiával nem foglalkozom, már elmondtam miért.
"Az evolucionizmus – az evolúciós pszichológia – még a nézeteinket is az evolúciós versenyre vezetné vissza. Ezzel az a baj, hogy ezek szerint nincs jó, csak hatékony. Nincs transzcendetális, csak túlélő. Az ember nem Isten képmása."
Az evolúciós pszihológiára nem tudok mit mondani. Viszont megjegyezném, hogy a teremtésből is lehet levonni hülye következtetéseket, és szerintem sok olyan társadalommal kapcsolatos ideológia egyszerűen nem "érti" az evolúcióelméletet, és inkább a teremtés fogalomrendszerében él.
Mi lehet a probléma egy teremtés ideológiával? Az hogy akkor feltételezhető egy referenciatípus, amihez képest egy bizonyos fokú eltérés beteg, vagy káros. És akkor mit kell kutatni? a referenciatípust? Milyen módszerrel? Ez ugyanúgy lehet morálisan problémás.
Az evolúcióelmélet szerint konszenzus van, amitől az eltérést egy próbatétel teszi lehetővé. Ami bevált, az marad, konzervatív jelleg.
A modernizmus olyan dolgokat hozott, amik nem váltak be. egy komplex organikus rendszerbe belepiszkáltak, és tudjuk mi lett a vége. Pedig elvileg minden gyerek megtanulja, hogy komplex dolgokat nem matatunk, mert elromlanak. Ha nagyok leszünk, talán megtanuljuk, hogy működik a kakukkosóra, de nem biztos. Ha az ember valóban Isten képmása, akkor van esélyünk rá. (Kivéve, ha Isten sem érti ezt a fránya kakukkosórát - entrópia elv.)
"Összegezzük: az evolucionizmusból kikapjuk a biokémia részt, a szociáldarwinizmust, az evolúciós pszichológiát. De miért is? "
A biokémiát hagyjuk benne. A többit azért kapjuk ki, mert közük nincs az evolúcióhoz. Nem is értik. Ha értenék, az lenne a dolguk, hogy az evolúciós összefüggést feltárják, nem pedig következtessenek belőle. De ha már érteni sem értik ... hiszen az evolúció nem fejlődésről szól, és csak visszafelé lehet követni. Ráadásul a pszichológia és egy társadalom esetében nem is világos, hogy mi lehetne az a populációs bázis, ami a varianciát produkálja, illetve mi mutat varianciát. Szóval áltudományok.
De ez mit sem változtat azon, hogy az evolúciós mechanizmus egy komplex dinamikus egyensúlyra törekvő rendszerben létezik (társadalomtudományban, pszichológiában van egyensúly értelmezve?). Természeti törvény, mint a gravitáció, és hat az emberre.
Szaktudományos kérdések kipipálva?
"A zsidóság nem szeret asszmilálódni."
VálaszTörlésDe. Amikor hagyják. Egyszer majd írok Max Nordauról (eredeti nevén Südfeld Simon Miksa). A koma annyira nem akart zsidó lenni, hogy csoda, nyíltan hirdette, hogy ő német és hagyják békén ezzel az egész kippás dologgal. Aztán látta Párizsban a Dreyfus-balhé kapcsán a zsidók halálát követelő tömeget, bepöccent és a cionizmus egyik alapítója lett. (OK, ezenkívül még egy csomó érdekes dolgot írt, pl. ő találta fel a "degenerált művészet" kifejezést is, amit aztán a nácik einstandoltak, meg egy-két egyéb érdekessége is, nem volt hétköznapi arc, az biztos.)
Shenpen,
VálaszTörlésa degenerált művészeteket még a nácik idején is használta Karl Kraus. Aki nem kicsit volt zsé.
Nem értem, miért fontos ez az egész szociáldarwinizmus meg a többi zavaros izé, mikor a Tasmán Ürdüng evolúciója a szemünk előtt zajlik. Utóbbi kb. milliószor érdekesebb és egyértelműbb. Ciao.
VálaszTörléslynx,
VálaszTörlésjól sejtem bijológus vagy?
A biokémiát benn akarod tartani az evolucionizmusban (t.m azt mondta, hagyjuk ki belőle).
Arról mit tudsz, hogy az életet tudták-e már empírikusan előállítani?
Még nem. :)
VálaszTörléstölgy,
VálaszTörlést.m. azt mondta, az élet keletkezése hipotéziseket hagyjuk ki.
A biokémia az evolúció molekuláris szintjét tárja fel: mutációk kémiája, fehérjeszerkezetek, morfológiai változások a szervfejlődésben.
"Arról mit tudsz, hogy az életet tudták-e már empírikusan előállítani?"
Milyen életet? Mi számít életnek, hol a határ? Vannak sikertelen kísérletek, amik a sejtes életet illeti. Nem látok sok esélyt, hogy sikerülnek, legalábbis egyelőre. Nem lehet összelegózni egy sejtet, mert nem is összelegózva készült.
Szerintem az életnek nincsen kezdeti végpontja (materiálisan gondolkodva sem). Szerintem mindig létezhetett egy már önszerveződő rendszer, ami egyre változott. Az sem biztos, hogy a földön kezdődött az egész.
Én úgy képzelem el a dolgot, hogy egy ilyen önszerveződő bizonyos állapotában nem is tűnik olyan komplex rendszernek egy emberi megfigyelő számára, így élettelennek tűnnek. Az emberek szeretik a diszkrét határokat, a természet nem.
Visszatérve arra, hogy létrehoztak-e már életet. Szerintem bizonyos értelemben igen. Nem sejtes életet, hanem önszervező, változó rendszereket, modellként. Ezeknek persze nem sok közük van a biológiához, az informatikához annál inkább.
(A redukált génállományú baci még mindig túl komplex.)
Még egy megjegyzés Michael Behe-hez:
Szerintem alapvetően félresiklott. Kiindulási pontja, ami valóban vitathatatlan: természetben tapasztalható komplexitás lehetséges, hogy nem redukálható teljesen. (következtetése: egy ilyen rendszerben megfér Isten) De attól még nem lesz az evolúció hibás, mivel a látszat ellenére nem redukál egy végső képletre. Az evolúciós elv nem elegendő az élet komplexitásának feltárására, csak részleges feltárására, hasonlóan a többi felismert természeti szabályszerűségre. Ezért van mindenből speciális, meg általános elv, és az általánosról is idővel kiderül, hogy van még általánosabb.