tag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post4090396121672646117..comments2024-03-09T11:25:39.867+01:00Comments on Konzervatív Tea-Kör: Heroizmus a modern korban II.mr. pharmacisthttp://www.blogger.com/profile/03920175752908124630noreply@blogger.comBlogger37125tag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-40138431704064165482009-05-20T22:35:34.183+02:002009-05-20T22:35:34.183+02:00Honnan tudja. Ezektől a francúzoktól minden kitelt...Honnan tudja. Ezektől a francúzoktól minden kitelt. Ha nem is a Bois de Boulogne-ban, akkor legalább Ferney-ben biztosan.mr. pharmacisthttps://www.blogger.com/profile/03920175752908124630noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-74168648438977490802009-05-20T14:47:00.198+02:002009-05-20T14:47:00.198+02:00OFF ---
Sedith,
tenyleg önálló posztot érdemelne,...OFF ---<br />Sedith, <br />tenyleg önálló posztot érdemelne, mert így teljesen szétoffolódik a heroizmus. Mindenesetre a testnyílások kontrollja tudhatóan elég más volt a középkorban, mint később, a testképpel együtt. Erről van irodalom. A 18. század nagyjából annyira más, hogy teljesen, de túl sokat kellene erről elmondani. Bár korabeli ÁTLAGembert ma nehéz találni, azért azok a 16. századi tankönyvek, amelyek a ma "civilizált, kultúrált"-nak nevezett viselkedést KIALAKÍTOTTÁK, eléggé jól megmaradtak, és ismerhetőek. Ez egy elég népszerű nevelési műfaj volt, még korabeli magyar nyelven is. Eliasból ki lehet indulni. Azóta nem _illik_ a zsepibe kifújt taknyot nézegetni, pl. Ésatöbbi. <br /><br />A "dogmatikus keresztény tiltások" -- jujj. Azért egy ilyen kijelentést minimum igazolni kéne, forrásokkal. A kereszténység egy dolog, a dogmatika egy másik dolog, a testhez való viszony meg a kultúra/civilizáció egy harmadik és negyedik dolog. <br /><br />Gondolja el, Voltaire abszolút szabad volt az általa gyűlölt kereszténységtől, mégsem úgy él az emlékezetben, hogy egy szál f*szban lófrált a Bois de Boulogne-ban.tevvtonhttps://www.blogger.com/profile/16646719408155395792noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-74982477334840894602009-05-19T13:12:00.000+02:002009-05-19T13:12:00.000+02:00Hattil,
a világ legnagyobb és legolvasottabb enci...Hattil,<br /><br />a világ legnagyobb és legolvasottabb enciklopédiájának egyik releváns szócikke Ön szerint hibás és felületes - de Önnek "nem érdeke" javítani? Hallottam már olyat, hogy szándékosan ne javítsuk a szócikkeket, mert a magas színvonalú cikkek "legitimálják" az alacsony színvonalúakat. De könyörgöm ez hülyeség, az intelligens vitatkozó pontosan tisztában van vele, hogy a Wikipedián nem minden szócikk színvonalas, egyik-másik nettó hülyeségeket tartalmaz. A Wikipedia- (vagy bármilyen más enciklopédia-) szócikk egy kiindulópont, például egy blogon nem szükséges nulláról kezdeni a téma ismertetését, hanem adottnak vehetjük, hogy a belinkelt cikket mindenki elolvasta, az ott ismertetett - akár téves - információknak a birtokában van, innen lehet továbblépni a beszélgetés során. <br /><br />A Wikipedia színvonaláról egyébként lehet vitatkozni - kiindulópontként hadd ajánljam a témáról szóló, első ránézésre színvonalasnak tűnő <A HREF="http://en.wikipedia.org/wiki/Reliability_of_Wikipedia" REL="nofollow">Wikipedia szócikket</A>. ;) <br /><br />Tehát: én hivatkoztam egy enciklopédia-szócikkre. Ön hivatkozott arra, hogy mennyire jártas a japán kultúrában, és, úgymond, kapásból meg tudja ítélni, hogy egy információ igaz-e vagy hamis. <EM>Lehet, hogy Önnek van igaza,</EM> de ha semmivel nem támasztja alá az állításait, akkor értelmes vitában nincs súlya a kijelentéseinek.<br /><br />(Egyébként az sem magától értetődő, hogy a japán verzió feltétlenül jobb, mint az angol. Ezt is alá kellene támasztani érvekkel. Például a magyar történelemmel kapcsolatos kérdésekben esetenként a német vagy az angol Wikipedia jobb, mint a magyar. Ez utóbbi ugyanis az eseményeket többnyire a szokásos kuruckodó perspektívából tárgyalja.)Gordonhttps://www.blogger.com/profile/09322700667958472720noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-4572872656871445052009-05-19T11:43:00.000+02:002009-05-19T11:43:00.000+02:00Bocsanat, akkor meg offtopic iranyba viszem egy ki...Bocsanat, akkor meg offtopic iranyba viszem egy kicsit a temat.<br /><br />"Ez a kedvencem, amikor az emberek azzal "érvelnek", hogy a Wikipedia hibás. Hattil, mi akadályozza Önt abban, hogy javítsa? Ha Ön tényleg ért a témához, kb. annyi idejébe kerülne, mint beírni ide egy hosszabb hozzászólást."<br /><br />En azt irtam, hogy az angol wikipedia a feluletes es hibas. (Ha a shudo temahoz nem is ertek annyira, de a japan nyelvhez es kulturahoz van kozom, meg tudom allapitani mi a korrekt es mi a hibas informacio.) <br />A japan nyelvu wikipedia cikkel semmi baj, az nagyon is pontos es reszletes informaciokat ad.<br /><br />Mi akadalyoz meg abban, hogy javitsam? Foleg az, hogy nem erdekel a wikipedia (a gyakori feluletes irasok miatt) es nem all erdekemben az angol nyelvu anyagok kijavitasa sem. <br /><br />Megegyszer elnezest az off-ert, de az elozo kommentemben idezett velemenyek ingert szultek a reagalashoz.<br /><br />A blog egyebkent nagyon jo, gratulalok hozza.<br /><br />-hattil-Anonymoushttps://www.blogger.com/profile/17593868309101874040noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-87133365724805613962009-05-19T11:38:00.000+02:002009-05-19T11:38:00.000+02:00Kedves Gordon,
szerintem félreértés áldozatai let...Kedves Gordon,<br /><br />szerintem félreértés áldozatai lettünk. Nem kívántam sugallni semmit a posztban, a japán szamurájok és a magyar vitézek közötti párhuzamot is csak nagy vonalakban vetettem fel (felhozhattam volna idealizálva és stilizálva a spártaiakat is, akik a harcias gyakorlataik mellett tudtommal - ahogy azt egyébként Platón is javasolta az Államban - zenével is foglalkoztak. A lényeg az lett volna, hogy <I>az ideális katona</I> nem egy terminátor, hanem egyszerre "kemény legény" és lelkiekben gazdag; verset ír, hangszeren játszik, tehát művész is egyben - japánban a Kard és az Ecset, nálunk a Szablya és a Penna útját járva). Nyilván voltak alapvető, az eltérő kulturális gyökereknek betudható különbségek, ám ezekbe nem is kívántam túl mélyen belemenni, egyrészt idő, másrészt alapos ismeretek hiányában. Amit utolsó hozzászólásában ír, azon nincs mit vitatni, egyetértek, bár Dugonics Titusz, ha igaz a legendája, már-már <I>kamikaze</I> jelleggel vetett véget életének... Ígérem, legközelebb igyekszem legalább a Wikipédia árnyaltságának megfelelő szinten kibontani a valóság bogait.<br /><br />Sayonara!Umnapistimhttps://www.blogger.com/profile/16494197239542102801noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-71505391446651035252009-05-19T11:01:00.000+02:002009-05-19T11:01:00.000+02:00"az alapvető heteroszexuális férfi beállítottságra..."az alapvető heteroszexuális férfi beállítottságra korábban sem lehetett igazi hatással."<br /><br />Nem arról van szó, hogy a shudo lett volna hatással a férfiak heroikus beállítottságára, hanem hogy a shudo és a heroizmus sajátos japán megnyilvánulásai egyazon kultúrában gyökereztek (és ez a kultúra elég nagymértékben különbözött az európai, vagy akár a turáni-török nemesi kultúrától). Azt látjuk, hogy harcias társadalmakban a harciasság esetenként odáig fokozódik, hogy kívánatosnak tartják a férfiak és nők nagyfokú elkülönítését annak érdekében, hogy megakadályozzák a férfiak (úgymond) elnőiesedését. Ezekben a társadalmakban elég magától értetődő módon alakul ki a beavatási homoszexualitás - párhuzamosan a heroizmusnak egyfajta túlfeszített, hipermaszkulin kultúrájával. Lehetetlen megérteni, hogyan igázhatta le Nagy Sándor pár száz makedónnal a fél világot, vagy a szamurájok végsőkig vitt önfeláldozását (és a fegyvertelen népességgel szemben gyakran megnyilvánuló brutalitását), ha nem értjük, milyen kulturális minták alapján szerveződtek azok a mikrotársadalmak, amelyekben ezek a férfiak formálódtak.<br /><br />Az európai, és benne a magyar nemességre nem volt jellemző ez a fajta túlfeszítettség, ezért a heroizmus is más formákban nyilvánult meg. A papságtól és néhány lovagrendtől eltekintve az európai nemes nem különült el a nőktől, hanem a nőkkel való érintkezésnek erősen szabályozott, sőt ritualizált formáit preferálta. Az európai nemesi kultúrának nagyon fontos része volt a fegyvertelenek védelmezése és kímélete, valamint a lovagi rituálékban való jártasság, az oldott (kritikusai, pl. Márai szerint "nyegle") elegancia. Az európai nemes heroikus megnyilvánulásai jellemzően teátrálisak voltak, és itt a teátrális szót nem negatív értelemben használom. Az európai nemes feladatának nem az élet meghaladását tartotta, hanem az életben, mint isteni színjátékban való tökéletes részvételt. Ennek egyik legnagyszerűbb példája Zrínyi kirohanása, ami alapvetően egy színház volt, a Teremtőnek és a keresztény világnak bemutatott performance. Nyugodtan választhatták volna a halálnak azt a formáját, hogy védelmezik az utolsó követ is (valószínűleg ezzel a módszerrel nagyobb veszteségeket okoztak volna az ellenségnek, mint a kirohanással), de abból hiányzott volna a grandiozitás és az elegancia. Nemes ember selyembe-bársonyba öltözve, lehetőleg lóháton hal meg, nem egy pincében. Egy japán számára ez nem egy lényeges szempont, a kötelesség teljesítésének a ténye és a halál pillanatának önmeghaladó átélése a fontos. (A megszégyenült, és ezért szekkuput elkövető mai japán vállalatvezetők pedig rendszerint a cég férfivécéjében vetnek véget az életüknek, hogy könnyű legyen utánuk feltakarítani és ne okozzanak további kellemetlenséget munkatársaiknak.)<br /><br />A második világháborúban sem a magyar, sem a német hadseregben nem jött létre kamikaze típusú öngyilkos kultúra. (Megjegyezném, hogy a Wikipedia itt is <A HREF="http://en.wikipedia.org/wiki/Kamikaze" REL="nofollow">jóval árnyaltabb képet fest</A>, mint a cikkben bemutatott felstilizált, idealizált jelenség.) Még a 90-100 százalékos veszteségeket vállaló Waffen-SS egységek katonái is magától értetődően megpróbáltak életben maradni, és csak akkor fogadták el a halált, ha választani kellett a megsemmisülés vagy a parancsmegtagadás között. Tehát a parancs teljesítése, a hűség előrevalóbb volt az életben maradásnál - de tudatosan nem keresték a halált, és főleg nem volt a halálnak olyan kultusza, mint Japánban. Egy magyar úriember pedig alighanem méltatlannak találta volna, hogy repülő bombaként funkcionáljon. Ezzel nem azt mondom, hogy a kamikaze pilóták pusztán repülő bombák voltak minden spirituális nagyság nélkül, hanem azt, hogy Tinódi vagy Koháry ezt valószínűleg kevésbé értékelték volna, mint azt a cikk sugallni igyekszik.Gordonhttps://www.blogger.com/profile/09322700667958472720noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-34237958222269886782009-05-19T00:19:00.000+02:002009-05-19T00:19:00.000+02:00Most kezdem valóban azt gondolni, hogy a shudōval ...Most kezdem valóban azt gondolni, hogy a <I>shudō</I>val kapcsolatos okoskodások tényleg csak elvonják a figyelmet a poszt lényegéről: a heroizmusról. <br /><br />Lehet, hogy a shudō nyugati hatásra szorult háttérbe Japánban, főleg 1880 után (miután már előzőleg viszont prostituálódott a kereskedői-polgári rétegre való divatszerű hatása révén — érdemes megfigyelni, hogy a <I>színészek</I> között nyugaton is magas a homoszexuálisok aránya) —, mindenesetre azt hiszem, az alapvető heteroszexuális férfi beállítottságra korábban sem lehetett igazi hatással.<br /><br />Mindez azonban jórészt független marad a halállal kapcsolatos kihívások elfogadásától, amelyet közönségesen hősiességnek nevezünk, és amelyben a korábbi Japán élenjáró volt, de a korábbi Európa sem volt olyan csökevényes, mint napjainkban (főként a II. VH. vége óta).<br /><br />Ha valamiben látni lehet az állítólagos evolúció ellentétét, vagyis az involúciót (aláhanyatlást), az éppen az e kihívásoktól való menekülésszerű és hermetikus elzárkózás.<br /><br />A halál mint lehetőség szellemi értékének nem-felismerése: a Haladás hívei ezt hívják „fejlődésnek”.<br /><BR>Loxonhttps://www.blogger.com/profile/05610342666218724646noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-35140400886451307362009-05-18T23:24:00.000+02:002009-05-18T23:24:00.000+02:00"Az angol wiki eleg feluletesen es hibasan irja le..."Az angol wiki eleg feluletesen es hibasan irja le a dolgot."<br /><br />Ez a kedvencem, amikor az emberek azzal "érvelnek", hogy a Wikipedia hibás. Hattil, mi akadályozza Önt abban, hogy javítsa? Ha Ön tényleg ért a témához, kb. annyi idejébe kerülne, mint beírni ide egy hosszabb hozzászólást.Gordonhttps://www.blogger.com/profile/09322700667958472720noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-33901471498816909952009-05-18T21:37:00.000+02:002009-05-18T21:37:00.000+02:00"Csak zárójelben és halkan jegyzem meg, hogy a sza..."Csak zárójelben és halkan jegyzem meg, hogy a szamuráj közösségek alapvetően homoszexuális közösségek voltak,"<br /><br />"...homoszexualitás nem csupán elfogadott volt, ... Egy intézmény volt..."<br /><br />"Gyakorlatilag az is homoszexuális viszonyt tartott fenn (élete egy bizonyos szakaszában), aki egyébként modern klinikai értelemben heteroszexuálisnak volt tekinthető."<br /><br />Mar elnezest, hogy csak ugy elozmenyek nelkul beleszolok, de a fenti harom idezet erosen tulzas es sztereotip gondolatokat ebreszthet a feluletesen tajekozodokban.<br /><br />Annyi igaz, hogy a homoszexualitas volt elfogadott.<br /><br />Az azonban mar tevedes, hogy _alapvetoen_ homoszexualis kozossegek lettek volna. Csak ugy, mint az, hogy a homoszexualitas egy intezmeny volt. <br /><br />A shudo egy "divat" volt. Nem minden nemes vagy szamuraj jarta az utjat. Sot voltak olyan klanok akik megvetettek az ilyen ferfiak vagy fiatal fiuk irant erzett szerelmet. Nem lehet altalanositani es azt mondani, hogy minden nemes/pap/szamuraj elete egy reszeben a shudonak hodolt volna.<br /><br />Az angol wiki eleg feluletesen es hibasan irja le a dolgot.Anonymoushttps://www.blogger.com/profile/17593868309101874040noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-38933016825544303742009-05-18T20:09:00.000+02:002009-05-18T20:09:00.000+02:00Úgy vélem, Tevvton, hogy ezzel kapcsolatban hitele...Úgy vélem, Tevvton, hogy ezzel kapcsolatban hiteles képet csak egy korabeli átlag ember festhetne (nem vagyok benne biztos, hogy Boccaccio vagy Rabelais átlagosak voltak).<br /><br />Az általánosítás azonban valóban vétek, elvégre ma sem gondolkodnak egyformán az emberek. Ez a fórum azonban kicsi a témának, már látom.<br /><br />(a jóerkölcs egyébiránt úgy diktálja, hogy leírjam, kicsit utána néztem a test témának, igaz csak neten, de úgy tűnik, hogy az általam írt testtel kapcsolatos szégyenérzet csak a XVIII. századra teljesedett ki, épp a dogmatikus keresztény tiltásoknak köszönhetően - talán valóban áldozatul estem egy romantikus középkori fiktionak?)Sedithhttps://www.blogger.com/profile/01455620082754020240noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-33363218551046462982009-05-18T17:51:00.000+02:002009-05-18T17:51:00.000+02:00kedves Gordon,
Elnézést, hogy ha félreértettem va...kedves Gordon,<br /><br />Elnézést, hogy ha félreértettem valamit, vagy félreérthető voltam. Eszem ágában sincsen szalmabábokkal hadakozni. Főleg nem ennyi finom kínai porcelán között. Még le találom verni a katanámmal azt a szép teáskannát, és Loxon - teljes joggal - megharagszik. :)<br /><br />Barátsággal,<br /><br />sy[sy]https://www.blogger.com/profile/03179041100519032852noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-42258695642254404932009-05-18T15:26:00.000+02:002009-05-18T15:26:00.000+02:00Sedith,
err... talán mégsem értem félre.
"egy k...Sedith, <br />err... talán mégsem értem félre. <br /><br />"egy középkori hívő keresztény európai szégyenkezett a testi szükségletei miatt, alantasnak érezte ... Ha folyton keresztény módjára szégyenkeztek volna, rendesen megkeseredett volna az életük."<br /><br />ezzel az a gondom, megint, hogy ami a nyugati oldalt illeti, szerintem ugyancsak romantikus fikció. Olvasson bele Norbert Eliasba meg Bahtyinba (ezek csak a legismertebbek), vagy Rabelaisba vagy Boccaccióba vagy Navarrai Margitba, mittudomén. Se az implikált megkeseredés, se szégyen. Erazmus kora előtt (ami, akárhogy is, a tág középkor) és kb. a humanista 16. szd előtt kicsit nagyon más volt a nyugati testkép, mint amire Kegyed gondol. Én csak erről beszélek.tevvtonhttps://www.blogger.com/profile/16646719408155395792noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-67621224619656805702009-05-18T11:42:00.000+02:002009-05-18T11:42:00.000+02:00Amire Maga gondol, az a Tatenokai.Amire Maga gondol, az a Tatenokai.mr. pharmacisthttps://www.blogger.com/profile/03920175752908124630noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-52634072320750901292009-05-18T10:57:00.000+02:002009-05-18T10:57:00.000+02:00Köszönöm e nagyszerű gyűjteményt.
Úgy gondolom, a ...Köszönöm e nagyszerű gyűjteményt.<br />Úgy gondolom, a hősiesség a "legtradicionálisabb" értelemben minden nagy birodalom/kultúra sajátja (volt), s ebben valóban hasonlítanak.<br />/A szexuális témához nem értek, ahhoz én még ifjú vagyok. Maradok az eszményi Hölgyem tiszteleténél. :) /Bragelonne Vicomtehttps://www.blogger.com/profile/01565477266199398599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-819467546287687712009-05-17T22:53:00.000+02:002009-05-17T22:53:00.000+02:00Gordon,
ne vegye a szívére az ellenvéleményt (mi...Gordon, <br /><br />ne vegye a szívére az ellenvéleményt (mint Blogen, aki törölte az összes megjegyzését blogunkról, már nem is tudom, miért — azt hiszem valami olyan ok miatt, hogy mi mégsem vagyunk <I>igazi</I> konzervatívok, mert... nem tudom miért, de őszintén szólva nem is érdekes). <br /><br />Mint mondtam, közelebbről megnézve nem írt senki dehonesztáló dolgokat, Ön sem, tehát éppen Önt védtem. Más kérdés, és ebben másoknak igaza volt, hogy kontextust kiiktatva rávetíteni valamire egy mai képet mégiscsak félrevezető lehet. A poszt pedig elsősorban Nippon fiainak heroizmusáról szólt.<br /><br />Mindössze ennyit kifogásoltak néhányan, köztük egy jó észvágású nő.<br /><br />De Gap különben is inkább arra gondolhatott, hogy a kommentálók elmentek erotikus utalások és egyebek irányába (egyesek például szatirikus bálványromboló kalapáccsal közlekednek — vagy másképp kifejezve: mentális szatiriázisban szenvednek). Tevvton se veszi majd Magára, meglátja. <br /><br />A japánok, görögök és magyarok egyik közös erénye, hogy jó és vaskos a humorérzékük.<br /><BR>Loxonhttps://www.blogger.com/profile/05610342666218724646noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-19991975890761544562009-05-17T22:35:00.000+02:002009-05-17T22:35:00.000+02:00Loxon,
bocsánat. Ha tudom, hogy itt a "hangulat" ...Loxon, <br />bocsánat. Ha tudom, hogy itt a "hangulat" kedvéért el kell nézni nem teljesen megalapozott eszmefuttatásokat (szamuráj/vitéz párhuzam) akkor nem szólalok meg. Én a valóság nevű varázslatot mindig érdekesebbnek, izgalmasabbnak, elevenebbnek találom, mint a Photoshoppal "feljavított" verziót. De megértem, hogy ezzel sokan nincsenek így.Gordonhttps://www.blogger.com/profile/09322700667958472720noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-22669418203407147932009-05-17T22:16:00.000+02:002009-05-17T22:16:00.000+02:00Pharmacist, Maga álszerény. Régen elküldte nekem a...Pharmacist, Maga álszerény. Régen elküldte nekem a <A HREF="http://en.wikipedia.org/wiki/Lafcadio_Hearn" REL="nofollow">linket e különös férfiúról</A>, kit Nippon-ban Koizumi Yakumo-ként tartottak számon.<br /><BR>Loxonhttps://www.blogger.com/profile/05610342666218724646noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-36264254114992499752009-05-17T22:11:00.000+02:002009-05-17T22:11:00.000+02:00Régebbi kiadásban magyarul is olvasható Lafcadio H...Régebbi kiadásban magyarul is olvasható Lafcadio Hearn könyve, amiből a Kwaidant forgatták. Hearn amúgy angol volt, csak benősült Japánba, meg volt japán neve is, de azt nem jegyeztem meg.mr. pharmacisthttps://www.blogger.com/profile/03920175752908124630noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-21653534982487981342009-05-17T21:59:00.000+02:002009-05-17T21:59:00.000+02:00Dear Gap,
ebben van igazság, de azért a hangulat...Dear Gap, <br /><br />ebben van igazság, de azért a hangulat most másodlagos, ha jó a poszt. Egyébként közelebbről megnézve senki nem szólt hozzá dehonesztálólag, ami kész csoda, és büszke vagyok rá.<br /><br />Ha már Japánnál tartunk, újfent, a Hanamatsuri és a Kamikaze után, hadd ajánljak még egy <A HREF="http://www.napvilag.net/film/20090307/kwaidan_masaki_kobayashi_szellemhistoriai" REL="nofollow">figyelemreméltó filmet</A>, amelynek két első történetét tegnap volt alkalmam látni. A címe <I>Kwaidan</I> (ez körülbelül kísértethistóriákat jelent), s a történetek közül az utolsó címe: <I>Egy csésze tea</I> (vagy <I>Tea a csészében</I>) bizonyára elnyeri érdeklődésüket. Aki látta Kuroszava <I>Álmok</I> című, hét történetre tagolt filmjét, hasonló dramaturgiára, de annál értékesebb mondanivalókra számíthat. A film számomra sok tekintetben felidézte Szanjútei Encsó <I><A HREF="http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2024" REL="nofollow">Kísértetlámpás</A></I> c. könyvét.<br /><br />Rendezője <A HREF="http://romokon.blogspot.com/2007/08/masaki-kobayashi.html" REL="nofollow">Maszaki Kobajasi</A> (tömör, de alapos összefoglalás, a teáról szóló epizód rövid ismertetésével).<br /><BR>Loxonhttps://www.blogger.com/profile/05610342666218724646noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-57177225794990265952009-05-17T21:26:00.000+02:002009-05-17T21:26:00.000+02:00Remek poszt.
Kár, hogy a vendégek megtalálták a mó...Remek poszt.<br />Kár, hogy a vendégek megtalálták a módját, hogy kell szétverni a hangulatát.<br /><br />Ehhez nagyon ért a mai ember. Elkeserítő.gapinthebreathhttps://www.blogger.com/profile/16250121354857378581noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-26432819723958537642009-05-17T15:44:00.000+02:002009-05-17T15:44:00.000+02:00Tehát Gordon jár a Capellába :)
Sedith,
a magán...Tehát Gordon jár a Capellába :)<br /><br /><br />Sedith,<br /><br />a magánélet Európában is új dolog. Mondjuk 2-300 éves. Én aludtam Erdélyben olyan ágyon, ahol még 5-6 ember aludt. Ez volt a jellemző a Középkorban. Nem volt pedofília (aki mozgott, az már...), és nem volt szexuális felvilágosíts.<br /><br />?tölgyhttps://www.blogger.com/profile/04649059283300504118noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-17818080694007359682009-05-17T14:28:00.000+02:002009-05-17T14:28:00.000+02:00sy,
itt senki nem állította, hogy az, amit a szam...sy,<br /><br />itt senki nem állította, hogy az, amit a szamurájok gyakoroltak, azonos lenne azzal, ami a Capellában zajlik. Ön <A HREF="http://en.wikipedia.org/wiki/Straw_man#Reasoning" REL="nofollow">szalmabábukat támad</A>, vagy nem olvasta elég figyelmesen a hozzászólásokat.Gordonhttps://www.blogger.com/profile/09322700667958472720noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-87300282984596736262009-05-17T13:27:00.000+02:002009-05-17T13:27:00.000+02:00Üdvözlet az Uraknak,
Ha megengedik, egy pár szó e...Üdvözlet az Uraknak,<br /><br />Ha megengedik, egy pár szó erejéig letelepednék önök közé.<br /><br />:assamot kér, üresen<br /><br />Engedtessék meg, hogy felhívjam a figyelmet: az, amit ma homoszexualitásnak nevezünk, nem az, amit a shudo kifejezés takar, és amit a shudo takar, nem azonos azzal, amit ma homoszexualitásnak, vagy kissé rusztikusabban fogalmazva, buzulásnak nevezünk.<br />Alapvető szemléleti hibát követünk el akkor, amikor leragadva a felszínek felszínénél azt gondoljuk, hogy ha egy - akár testi - együttlét két férfi között zajlik, az minden esetben ugyanazon elbírálás alá esnék, ugyanazon minőséget hordozná magában. Hogyan is lehetne erről szó, amikor már a férfi és nő közötti együttlét napjainkban sem ekvivalens azzal, amit bizonyos időkben és bizonyos esetekben jelentett (hiszen az esetek elkeserítően nagy részében jelenleg nem is férfiak és nők, hanem hímek és nőstények, illetve családapák és családanyák között zajlik az, amit méltóbb maszatolásnak nevezni, mint magasrendű szexuális együttlétnek). <br />Gondoljanak csak bele: egy olyan világban és olyan korban, amikor a szexuális gyökérerő uralása, felébresztése, irányítása szakrális és spirituális tett volt, amikor bizonyos szexuális gyakorlatok komoly spirituális utakat határoztak meg, sőt, ezen utak alapjaiul szolgáltak, amikor a szexualitás, az uralt szexuális mámor (az uralt harci mámorral együtt) nem az egyén kielégülését, hanem pontosan individuális korlátainak széttörési kísérletét jelentette - szóval ilyen kulisszák között nem vall érett szemléletre, ha bármilyen szinten egy kalap alá vesszük adott kor és út szexuális gyakorlatait a jelenkor minden kontroll és uralom és minőség nélküli szexuális tobzódásával.<br /><br />Vegyük például azt a (hindu) tantrikus gyakorlatot, melynek során férfi és nő egy éven(!) keresztül egy szobában él, eközben a nő először külön ágyban, majd a férfi balján, majd jobbján hál a szexuális kontaktus minden fizikai formája nélkül, majd az év végén megtörténik a kellően előkészített aktus. <br />Uraim, önök közül van itt bárki, aki azt tudja mondani, hogy az az egyetlen, több órás aktus akármilyen szempont szerint közös nevezőre hozható azzal, amit ma általában szexuális együttlét címén szokás művelni? <br />És ugyanígy: komolyan gondolhatja bárki, hogy ha egy szamurájközösségben két harcos és férfi folytatott valamit, ami innen nézve egyszerű buzulásnak tűnik, akkor ez a tett bármilyen szinten ekvivalens lenne azzal, amit a capellában péntek esténként összegyűlő egyedek művelnek?<br />És ugyanúgy kellene viszonyulni is hozzá?<br /><br />Köszönöm a finom teát, maradok továbbra is hű olvasójuk.<br /><br />Barátsággal,<br /><br />[sy][sy]https://www.blogger.com/profile/03179041100519032852noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-40497603501487699732009-05-15T22:37:00.000+02:002009-05-15T22:37:00.000+02:00Bevallom Gordon, ez nekem új. Amit a japánokról ol...Bevallom Gordon, ez nekem új. Amit a japánokról olvastam - igaz, a XVII. sz. előtti időből - abban erről így nem esett szó. <br /><br />Tevvton, kicsit túlmagyarázza a dolgot. Szexualutásról, és annak a megértéséről beszélünk, nem az egész kultúráról. Ráadásul mintha félre is értett volna.<br /><br />Nem minden "rosszat" (?) vezetek vissza a kereszténységhez. Tessék megtekinteni, hova vezetett japán hozzáállása a szexualitáshoz: hentai és tinilányok bugyiautomatái, egyfajta tolerált szexuális aberráció - leglábbis az én szememben. Én személy szerint örülök, hogy mindettől megóvott kultúrám szemérmessége (de meddig?). Azt pedig kár volna tagadnia, hogy a szemérmesség és a prüdéria igencsak kapcsolódik a kereszténységhez, nemde? Ez talán rossz?<br /><br />A "bűnös test" képe a japánoknál hiányzott. Míg egy középkori hívő keresztény európai szégyenkezett a testi szükségletei miatt, alantasnak érezte, addig a japánok ezeket a szükségeleteket természetesnek élték meg. Törődtek a testükkel, odafigyeltek rá, ellentétben a nem túl higiénikus Európával. Papírházakban laktak, így magánéletük alig volt. Ha folyton keresztény módjára szégyenkeztek volna, rendesen megkeseredett volna az életük.<br /><br />A japán nők egyébiránt gyönyörűek, és szomorúan látom, mennyire "nyugatira" plasztikázzák őket. (a mellen kívül gondolok itt a rendkívül divatos szemplasztikákra) Viva la globalizáció!Sedithhttps://www.blogger.com/profile/01455620082754020240noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-471200693630479324.post-76614172759187100272009-05-15T22:08:00.000+02:002009-05-15T22:08:00.000+02:00tew,
nyilván az atombomba hatása ez is, és ha ige...tew,<br /><br />nyilván az atombomba hatása ez is, és ha igen, talán az egyetlen pozitívuma. Én speciel minden náció nőiben tudom értékelni ezt az "európai divatot", persze mértékkel. (A mérték a tenyerem, ha épp kitölti, elégedettség tölt el engem is.) Na de elég mára a szexizmusból :)Umnapistimhttps://www.blogger.com/profile/16494197239542102801noreply@blogger.com