2010. március 26., péntek

Labanc portrék — Jurisics Miklós, a „kőszegi hős”


Pezenhoffer Antal:
Jurisics Miklós



XVI. század a legmagyarabb, a legnemzetibb század, hangsúlyozza a kornak nálunk legnagyobb ismerője, Takáts Sándor. „Alig van — írja — történelmünkben még egy kor, melyben igazabb magyar jellemeket, jellegzetesebb magyar egyéniségeket találnánk, mint a XVI. században.” Még sajátosabb — feleljük mi —, hogy ennek a legnemzetibb, legmagyarabb kornak éppen a leghíresebb, legtörzsökösebb, legvitézebb, leglegendásabb, legönérzetesebb, legbüszkébb magyarjai mind Ferdinánd vagy utódai, tehát a Habsburgok hívei voltak, Zápolyát és utódait pedig, tehát a „nemzeti” királyt és a magyar, erdélyi fejedelmeket ezek a nagy magyarok lenézték és megvetették.

Ez eddig nem ütött szeget a Habsburgok ellen hazafiaskodók fejébe, mert sajnos, erre a nagy tanulságokat magában rejtő jelenségre eddig még senki se mutatott rá, legkevésbé Takáts Sándor. Éppen ellenkezőleg: nálunk mindenki azt hiszi, hogy az „idegen” király mellett csak a megvásároltak, a törpelelkek lehettek, aki azonban törzsökös, igazi magyar és jellem volt, annak a „nemzeti” király mellett volt a helye. Nézzük hát meg kissé a dolgot. Nem okoskodni, nem érvelni akarunk, hanem csak a tényekre hívjuk fel a figyelmet.

Ki tett a XVI. században ebben az országban egymaga a legnagyobbat, egész Európa és a kereszténység sorsára legdöntőbbet? Egészen kétségtelenül Jurisics Miklós.

Mikor Szolimán először vonult Bécs ellen, egész Európa sorsa függött kockán. Ha elfoglalta volna, még az se lehetetlen, hogy egész Európa mohamedánná vált volna. Nagy vállalkozásokban ugyanis mindig az első lépés a legfontosabb. Ha ez sikerül, olyan önbizalmat önt a vállalkozókba, hogy megkétszerezi erejüket, ellenben az alulmaradtakban olyan csüggedést, sőt kétségbeesést idéz elő, hogy megbénítja energiájukat és elveszi kedvüket a további erőfeszítésektől. Mikor 1529-ben Szolimán útban volt, sőt közeledett már Bécs felé, a város védelmével még nem készültek el. Annál kevésbé volt még együtt a nagy felmentő keresztény sereg, melynek oroszlánrészét a Német Birodalom adta. Mindenki tudja azonban, milyen keserves, milyen lassú munka volt itt valamit elérni. Hiszen a birodalom az államok valóságos tömkelegéből állt, a császár hatalma pedig csak árnyékhatalom volt.

És Jurisics Miklós Kőszegen, már egészen Bécs közelében, egy harmadrendű erősségben, mely ráadásul se rendesen felszerelve, se védősereggel ellátva nem volt, meg meri várni a többszázezres, a törökök leggőgösebb és legtehetségesebb szultánjától személyesen vezetett, a fölénytől és önbizalomtól csak úgy duzzadó ellenséget. Oltalmat ad a várban a környék védtelen, rettegő lakosságának, őrséget szervez belőlük és velük egy sárfészekben egy hónapon át feltartóztatja a rengeteg ellenséget. Célját tökéletesen eléri: Bécs ezalatt felkészül, a nagy felmentő sereg is együtt van, de mire a szultán a kőszegi feltartóztatás után Bécs alá érkezik, a hadászatra alkalmas nyári idő már lejárt. Így aztán Szulimán már nem tartja érdemesnek a nagy feladat megoldásába belefogni, de a felmentő sereggel se mer ütközetet kockáztatni, s így dolgavégezetlen hazavonul.

A politika, s vele a történelem rideg, szívtelen zsarnok. A hőstettet, az önfeláldozást csak akkor hajlandó értékelni, ha a szerencse is hozzászegődött, azaz ha pozitív eredménnyel is jár, ha a hőstettet egyúttal siker is kíséri. Jurisics rettenthetetlen bátorsága, bámulatos tettereje és állhatatos kitartása akkor is világraszóló hőstett lett volna, ha a vége csak a hősi halál lett volna minden haszon vagy eredmény nélkül. Hiszen Zrínyi, a szigetvári hős nemcsak bátor, hanem okos, józan és önmérséklő is.

Ez a Jurisics Miklós nem a „nemzeti” király, hanem Ferdinánd embere volt. Annyira az övé, hogy már a mohácsi vész előtt, akkor, mikor Ferdinánd még nem is volt magyar király, ő már Ferdinánd szolgálatában állott és meghitt s talán mindenki másnál bizalmasabb embere volt. Nem ő csatlakozott Ferdinándhoz magyar királlyá választása után, hanem Ferdinánd tette magyar alattvalóvá és hozta magával közénk, mikor királyunkká választottuk.

Jurisicsot Ferdinándtól kapta a magyar haza, s Ferdinándnak mindenesetre becsületére válik, hogy egy Jurisics Miklóssal gazdagított bennünket. Igaz, hogy Jurisics nem volt tiszta magyar, hanem félig horvátnak számítható (említettük, hogy Horvátország védelmét már 1526 előtt Ferdinánd, az osztrák főherceg vállalta magára tehetetlen sógora, a magyar király helyett; innen ered Ferdinánd és Jurisics korai összeköttetése), de délszláv volta csak feltűnőbbé teszi Ferdinándhoz való hűségét, mert hiszen mint délszlávtól, még inkább természetes lett volna, ha János a „tót” király híve lett volna, mint társai: a Frangepánok, Brodaricsok, Petrovicsok, Statileók, Utjesenicsek, Bakicsok, Jozeficsek, Jakusicsok, Bosicsok, Perusicsok, Ocsarevicsek, akik mind Zápolya hívei voltak.


*

24 megjegyzés:

  1. Szép dolog ez, nincs is vele komoly vitám, de az nagyon romantikus túlzás, hogy ha Szulejmán elfoglalja akkor Bécset, akkor "tán egész Európa muzulmán lesz". Mátyás elfoglalta bécset, ettől egész Európa magyarrá lett?
    A hadviselésben az első döntő siker lélekemelő hatásán túl a logisztikának is van némi szerepe...
    Az is furcsa felvetés, hogy egy horvát nemes attól kapott "magyar állampolgárságot", hogy a bécsi király magyar vár kapitányává nevezte ki. Horvát-magyar perszonálunió volt már évszázadok óta, horvát nemesek betölthettek magyar tisztségeket.

    VálaszTörlés
  2. "Horvát-magyar perszonálunió volt már évszázadok óta"

    Mohács után a horvát rendek Habsburg I. Ferdinánd mellé álltak. Magyarországon viszont a Zápolya-párt befolyása is jelentős volt. Ha Zápolya lett volna a "szentistváni" Magyarország királya, Jurisics már nem a magyar, hanem a horvát király és/vagy a német császár alattvalója lett volna. (Zápolyát amúgy nem a horvátok, hanem elsősorban Szlavónia nemesei támogatták.) Pezenhoffer erre utal.

    VálaszTörlés
  3. Javítsanak ki, ha a tévedek: tudomásom szerint a horvátországi nemes egyben magyar nemes is. Egységes a státusok. Nem? A perszonálunióban is kételkedem. Elvégre akit magyar királlyá koronáztak, az automatikusan Horvátország királya is lett (Szent Korona tartománya).

    VálaszTörlés
  4. Igen, egy aktus volt a két ország koronázása. Azt nem tudom, h a horvát nemes egyből magyar nemes is lett-e.

    @ Bobkó Csaba:
    Nem is azt mondtuk, h egész Európa török lett volna, hanem, h egész Európa muszlim. Van különbség.

    Természetesen a logisztikának nagyon fontos a szerepe, de azt azért bevallhatjuk, h Bécs Európa kapuja volt.

    VálaszTörlés
  5. Egzekutor, pont azért perszonálunió, mert a két országnak egy az uralkodója.a horvát királyság de iure nem a magyar királyság része, megmarad a szabor.
    a horvátországi nemesség a szaborban képviseli magát, nem a magyar országgyűlésben:ennyiben nem magyar nemes.nemesnek viszont nemes, mint egy lengyel vagy francia nemes.

    VálaszTörlés
  6. Petya, a törököknek nem lett volna érdeke, hogy európa muszlimmá váljon.
    :)

    VálaszTörlés
  7. Biztos komolyan ábrándoztak róla, de Bécs elfoglalása nem sokat jelentett volna e téren. Nyilván minimum a német birodalom apraja-nagyja felsorakozott volna ellenük, meg a pápa révén még sokan és gyorsan visszafoglalják. Jellemző, hogy meddig elpiszmogtak a törökök Magyarország közepén, úgy 150 évig, ha nagyon bennük lett volna a képesség, hamar továbbmentek volna.

    VálaszTörlés
  8. Bocs, hogy ide írom, de nem találok valami jó vakolós posztot.
    Szóval Cuslág látványos és kiadós elítélésének a kampányhajrára időzítése is azt a gyanúnkat táplálja, hogy a háttérhatalmak most eldobják kifacsart szoci-szadi citromjukat és a szélsőjobb erősödésére játszanak.

    VálaszTörlés
  9. Tist: biztos Ön ebben? Nem rendelkezek ez ügyben ismeretekkel, de nehezen tudom elképzelni, hogy külön státusa lett volna a horvát nemesnek... Nem tudom, hogy 1868 előtt milyen volt a Sabor. Ennek hol lehet utánanézni? Kíváncsi volnék, egy horvát nemesnek hogy nézett ki az adománylevele. Egyáltalán mi alapján kapta valaki a "horvát" nemes státusát. A nyelve? A birtok (vagy birtokai többségének) fekvése alapján? Identitása (sicc!) szerint? Zrínyi nem horvát nemes volt? Akkor hogy viselhette a horvát bán címét? Hogy pályázhatott volna a nádori címre? Lássa be, ezek igen zavarba ejtő kérdések.

    VálaszTörlés
  10. Egzekutor, pontosan mit ért státus alatt?
    a horvát nemesség jogait a pacta conventában szabályozták (ha elfogadjuk a hitelességét).
    a zrínyiek büszkén vallották magukat két haza fiainak :) számukra ez nem okozott identitásválságot.

    VálaszTörlés
  11. Magam is úgy tudom, hogy a pacta conventa hamisítvány.

    A státus alatt a jogállást értem. Egy horvátországi nemest nem a magyarországiakkal azonos jogok illették és kötelezettségek terhelték (a magyar nemmsség XIII. sz-i egységesülését követően)? Pl. az Aranybulla nem terjedt ki rájuk? Nincs ismeretem a horvátországi nemességgel kapcsolatban, csak efféle kérdések merülnek fel bennem.

    VálaszTörlés
  12. Egzekutor, egy horvát nemest éppolyan jogok illetnek meg mint egy magyar nemest.ebből a szempontból a státusuk azonos.
    a pacta conventa pedig csak abból a szempontból hamisítvány, hogy amit ma ennek ismerünk, az bizony 14. századi -és sok hasonlósága vagyon az aranybullához :)
    az valószínű, hogy kálmán valóban kötött valamiféle egyességet a horvát
    nemességgel: horvátország speciális helyzetben volt a magyar korona országai között.ez egyébként más területekre is vonatkozik.nehéz mai fejjel megérteni az akkori rendszert.

    VálaszTörlés
  13. Én Kossuthtól olvastam, ha rosszul tudta, őt tessék kritizálni, hogy minden horvát nemes (elvileg, jogilag) betölthetett minden magyarországi tisztséget, míg a nem horvátországi magyar nemesek Horvátországban automatikusan nem.

    VálaszTörlés
  14. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  15. Tist: egyetértek Önnel, valóban nehéz mai fogalmainkkal ezt megérteni. Ezért is közelítek a kérdéshez a státus (mint releváns középkori kategória) felől. Ezek alapján nekem továbbra is úgy tűnik, hogy a "horvát" nemesség része volt a magyar nemesi nemzetnek (szemben pl. a székely lófőkkel) - de lehetnek persze más szempontok.

    Ugyanígy nehezen megítélhetőnek tartom a perszonálunió kérdését. De iure nyilván levezethető a perszonálunió (sztem cáfolható is), de facto azonban Horvátország a Magyar Királyság autonóm igazgatási egysége.

    VálaszTörlés
  16. Egyébként enyhén okoskodva megjegyzem, hogy az ilyen témák visznek közelebb annak megértéséhez, hogy a Magyar Királyság milyen univerzalista államalakulat volt. Ezt a képet sajnos a nemzeti romantika igencsak eltorzította.

    VálaszTörlés
  17. Egzekutor, a lófők pl. nagyon szépen betagozódtak a magyar nemesi nemzetbe :)ugyan kellett hozzá némi idő, de megoldották.
    én nem igazán hívom "magyar nemesi nemzetnek" ezt az egészet: zavar benne a magyar :) nem a nyelv vagy a származás volt a döntő, hanem a státus. a nyelv és a származás inkább csak fontos kiegészítő, de nem a "lényeg" :)
    a másik, hogy a magyar királyság autonóm egységei mennyire tartoztak a magyar királysághoz: a szent korona országai kifejezés jobban kifejezi ezt a kapcsolatot: mert nem a magyar királyság részeiről beszélünk konkrétan.

    VálaszTörlés
  18. A lófők nem voltak nemesek a középkorban.
    A magyar nemzet eredetileg a magyar nemességet jelöli, a magyar jelző pedig királytól származtatott, ugyanis a magyar a király nemzetségének megnevezése eredetileg. A nemesek alkották király "házának népét", így a magyar minőség feléjük lesugárzott. Idővel a nemtelenek is magyarnak nevezték magukat, és hopp, megszületett az újkorra a mai értelemben vett magyar nemzet, mely önmeghatározásában már a nyelv és a származás jut szerephez. A Szent Korona Országai kifejezés a mai kor emberének fejezi ki az akkori viszonyokat, de a középkorban nem így nevezték az országot. (Hasonlóképpen nem Német-római Császárság, hanem Szent Római Birodalom. Előbbit a történészek találták ki.) A magyar jelző akkoriban az államisággal összefüggő fogalom, mentes minden nyelvi és etnikai vonatkozástól.

    VálaszTörlés
  19. Másik: Horvátország igen is része volt a Magyar Királyságnak, ahogyan Magyarország is.

    VálaszTörlés
  20. Egzekutor, ez a magyar a király nemzetségének az elnevezés, ez honnan jön?
    "A magyar jelző akkoriban az államisággal összefüggő fogalom, mentes minden nyelvi és etnikai vonatkozástól." mely időszakról beszél, amikor ezt állítja?
    "A lófők nem voltak nemesek a középkorban." maguk a székelyek rendelkeztek kollektív nemesi kiváltságokkal vagy tévedek?
    egyébként horvátország milyen módon volt része a magyar királyságnak?
    (nehézkes így ez a vita a monitoron keresztül :) )

    VálaszTörlés
  21. Nos, mivel eredetileg a Jurisics íráshoz szólunk hozzá, én ebbe a korba helyezkedem. A lófők természetesen számos kiváltsággal rendelkeztek, nem is voltak jobbágyok, úgymond a székelyek nemesei voltak, de nem nobilis. A másik kérdést illetően: Szent Korona Országai = Magyar Királyság. Valóban nehéz így a vita :) Sztem főleg azért nem értjük egymást, mert eltérő fogalmakkal dolgozunk.

    VálaszTörlés
  22. Egzekutor, szerintem is eltérő értelmezésben használjuk a szavakat :) két ember közötti kommunikációban a legzavaróbb tényező a beszéd :)
    a székelyekre visszatérve, nem a lófők rendelkeztek számos kiváltsággal, hanem maguk a székelyek. a székelység kollektíve rendelkezett nemesi előjogokkal-pont a XVI-XVII század folyamán indul meg egyfajta átalakulás.

    VálaszTörlés
  23. Ah, és még jóképű is volt... ezt sem tudtam. Köszönjük, Verena.

    (Bár annak azért örülök, hogy az ilyesféle arcszőrzet időközben kiment a divatból.)

    VálaszTörlés
  24. Hát ha már róla van szó, a róla elnevezett várról is lehetne egy keveset beszélni, az nagyon szép, és nagyon szép múzeum működik benne :)

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)