2010. február 14., vasárnap

Szabó Lőrinc mentségére (advocatio et apologia parvula)




Tevvton megajándékozott bennünket egy filobiológiai kritikával, amelyben Wordsworth egy híres versének költőgéniuszi fordítását csalásnak minősítette.

Tevvton-nak (és a hozzá hasonlóan érvelőknek) talán igaza van. Abban biztosan, hogy Wordsworth mit akarhatott. A többiben viszont bár jobb eséllyel van igaza, mint nem, de az is elképzelhető, hogy Szabó Lőrinc mégsem járt el sem hamisan, sem igénytelenül, sem rosszhiszeműen, amikor a daffodil-t „tűzliliomnak” fordította.

A vers itt szerepel kétféle (1802-es és 1815-ös) változatban. A fordítás alapjául a későbbi, 1815-ös változat szolgált.

Indokolás:

1. A daffodil szóval esetleg többféle virág is jelölhető. Köztük olyanok, amelyek a liliaceae, tehát a liliomfélék közé tartoznak. (Példa). (Költőnknek nem biztos, hogy sikerült eljutnia Nagy-Britanniába, így esetleg egy olyan növényhatározót vagy szótárt nézett, amely a daffodil-t liliomként azonosította be.) Egy itteni definíció például “lent lily” értelmet is ad a szónak, ami szintén félrevezető lehet. Ez nem perdöntő, de megjegyzendő.

2. Tevvton azt írja, a golden sárga (ezt a benyomást a nárciszok képével erősíti meg), a sárga pedig nem vörös, így a „tűzliliom” sugallta „tűzszín” teljes félreértés. Megjegyzem, hogy ez tulajdonképpen ügyes csalás. Először is az arany nem sárga, hanem arany, másodszor a tűz nem vörös, hanem mondhatni „vegyes” színű, és például Loxon elméjében a „tűzszín” gyakran narancssárgás színképzetet kelt inkább, semmint pirosat. Tevvton ádáz csalásának menete egyszerű: először az aranyat azonosítja a sárgával, a tűzszínűt a vörössel, majd a sárgáról bizonyítja, hogy az nem vörös, ami persze igaz. (Mellesleg vannak narancssárga tölcséres nárciszok is, illetve fehér szirmúak — mindenféle kombinációkban —, bár nyilvánvalóan ez nem túl releváns szempont a kérdésben.)

Csakhogy a valóság nem ilyen statikus. Például az aranynak legalább négyféle ötvözete ismert, amelyeket mind aranynak neveznek. Aranyszíneket még többet megkülönböztetnek. Sok esetben például a hatás, amit az arany kelt a szemlélőben, sokkal inkább a tűz, mint a „sárga”.

3. A versben az áll, hogy “Ten thousand saw I at a glance, / Tossing their heads in sprightly dance”, a „toss” pedig megvető fejmozdulatot is jelent, ami megerősíthette a költőt abban, hogy helyesen járt el, amikor a daffodil-t tűzliliomnak fordította.

4. Egy barátnőnk véleménye arról, fordítható-e a daffodil szó másképp, mint nárcisznak:
— Szerintem csak nagyon nagy költői szabadsággal, mert ha a daffodil egy tűzliliom-fajta, akkor is a szó — „tűz” — nagyon félrevezető vizuálisan. Mert a költő egy képet fest le szavakkal. És ha ő egy sárga virágokban úszó mezőt akar lefesteni az olvasónak, akkor mellékes, hogy a tüzet túléli a liliom (ez a tűzliliom elnevezés oka, nem a színe), és helyes a szó, az ember nem tudja, mire gondoljon. Milyen is ez a virág? Az angol versben egyertelmű, senki nem kételkedik a képben — ilyen szempontból biztosan rossz a tűzliliom szó. Persze ő költőibbnek találta a nárcisznál, ami kevésbé jó hangzású, és talán túl közönséges.

— L.: A magyar fordításban nem is sárga a mező. Wordsworth-nél is arany.

— Nem hinném, hogy ekkora jelentősége lenne a színnek. Például angolul a “fire lilies” egyszerűen és kevésbé költőiesen hangzik, mint a daffodil. A “daffodil” amúgy is nagyon költőies. A szó és a virág is sokszor használt. Egzotikus. The English Garden — 16. század óta téma a műveszetekben. Szerintem a költőnek [mármint Wordsworth-nek — L.] is a szó volt a fontosabb, nem a szín. Viszont egyetértek Szabó Lőrinccel, mert jobban hangzik a tűzliliom. Nekem tetszik, még akkor is, ha nem sárgára vagy aranyra gondolok.
5. Loxon szerint a kulcs a 4. pontban lehet.* A fordító számára a „tűzliliom” szó lehetett a fontos, nem pedig a nárciszok — egyébként Tevvton által ragyogóan érzékeltetett — képéhez való hűség. Aki nem elégedett a fordítással, készíthet sajátot vagy megtanulhat angolul, hogy az eredetit olvassa. Szerintünk a vers lényegi súlypontja ugyanis a következő — illetve az, ami e sorok után következik:

„néztem, — néztem, — nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép”





* Grift nevű olvasónk megoldásáról, miszerint a fordító lírai énje éppen egy vörös vagy ná[r]czi — esetleg tűzliliomokat szerető vagy vörös hajú [L. megj.] — hölgyet fűzött-e éppen azon költői korszakában, ehelyütt nem nyilatkozhatunk tudományos igénnyel, de megállapítjuk: a cherchez la femme elve itt is működhet.

6 megjegyzés:

  1. megnevettetett!
    de egy pontosítás! a veres nő fűzésének lehetőségét ez a rettenetes tewton vetette fel. én csak azt jeleztem, hogy ez elképzelhetőbb, mint a politikai értelmű veres vonzalom. :)

    VálaszTörlés
  2. 'Indokolás', ohh, az ELT-ÁJK-sok szófétise.

    VálaszTörlés
  3. Loxony,
    ellenérveinek serege nem rendes cáfolat...

    1. a golden (arany) bizony aranymentes közönséges világunkban mégiscsak sárga, fehéressárga, vörösessárga.
    A Loxon által hivatkozott aranyszíneknél a forrás is megmondja, hogy azok tkp. _sárgás_ fémszínek. Sárgás, és nem vöröses vagy narancsos.

    2. Ha az arany Önben a tűz képzetét kelti, akkor túl sok benne a vörösréz... (ugye nem házalóktól vett aranygyűrűk alapján gondolkodik az aranyról?). Nem véletlen, hogy a heraldikában is az aranyat a sárga helyettesítheti. Vagy a pöttyözés.
    Továbbá: "arany mezők, ezüst folyók" -- ugye a beérett búzamező nem narancssárga vagy pirosassárga?

    3. Az eredeti versben a virágok színe a világlással és a fénnyel van összekapcsolva.
    "golden daffodils"
    "as the stars that shine
    And twinkle on the milky way"
    "they Out-did the sparkling waves"

    4. minden, ami a tűzhöz kötődhet, csakis SzL importja, nincs benne az eredetiben.

    5. ad tossing: a szó jelentése egy korabeli angol-német szótár szerint (James 1882): werfen, schleudern, schütteln, beunruhigen; sich herumwerfen, in heftiger Bewegung sein. A megvető fejmozdulat egy nagyon sokadik, metaforikus jelentés ... ha egyáltalán (és itt nekünk ige van).

    6. A Daffodil jelentése ugyanitt Narzisse és Affodill (de az Affodil-asphodelus nem él Angliában).
    http://de.wikipedia.org/wiki/Wei%C3%9Fer_Affodill

    VálaszTörlés
  4. Monsieurs,

    Tevvton érveinek súlya alatt megroppan a poszt szerzője és a költő-fordító egyaránt.

    Mindazonáltal ajánlom T. figyelmébe posztom 4-es pontját, mely szerint a daffodil azért lesz tűzliliom, mert a nárcisz egy költőietlen szó.

    Képzeljük csak el e verset nárciszokkal. Hát nem olyan, mint egy magyar nóta?

    Valamint egy bizonyos hölgy üzeni, csalódott Magában, amiért beállt a tűzliliomozók népes kórusába. Magától nem várta ezt!

    (Ó, s persze ne feledje a lábjegyzetet, no meg a fogadást, mint egérutas lehetőséget.)

    Üdvözlettel
    egy áll.tud(ományos)-jogikaros

    VálaszTörlés
  5. hah! csak óvatosan!

    még a végén megírom a posztomat a magyarnóta mellett :)

    egyetértek a 4. ponttal: a nárcisz magyarul nem költői, a tüzes lili meg igen. A fogadás is lehetséges, sőt. Tudta, hogy SzL férfiasságáról fallikus verseket írtak a kortársai? (persze nem lettek publikálva)

    a tűzliliomozók olyanok, mint a nácik? :)

    jogi karosokkal vigyázni. mostanában komolyan puskáznak :)
    bár a berettálkodásig nem jutnak el.

    VálaszTörlés
  6. Ez nem olyan költői érvelés, de ha már a vörös-komcsi vonal felmerült, csatlakozhatok, az arany lehet vörös. Természetesen nem az igazi, de mi igazi, ami komcsi?

    Szóval az aranypiacokon nagy izgalmat kelt, hogy a "vörös" kínaiak kifejlesztették az eddigi legjobb hamis aranyat az ún. chinatungsten ötvözetet, melynek sűrűsége és színe (festés után) megyegyezik a valódi arannyal. A felszínét vékonyan bevonják valódival ezek a vörös ördögök. Csak kettévágás és belsőmintás vegyelemzés esetén bukik le, de azt eddig ritkán alkalmazták.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)