2010. február 20., szombat

Jelenetek a „sötét középkor”-ból

Egy olvasónk ajánlotta számomra a „Sötét középkor” gúnycímet felvett blogot, amely a középkorról, illetve általában a régebbi korokról a XIX. századi pozitivizmus divatja idején elterjedt sötét és bigott babonákat tárgyalja, cáfolólag. Korunkban tudománytörténeti szempontból fontos és jelentős az efféle tevékenység, ezért néhány érdeklődést felkeltő passzust idézek a két eddigi posztból (félkövér kiemelések tőlem):


1. Az erényöv

„Mára nem maradt olyan szerkezet, amelyről ne merült volna fel, vagy ne bizonyosodott volna be, hogy 19. századi hamisítvány.”

„Az öv léte mellett kardoskodó kutatók maguk sem a múzeumok poros tárgyaira, hanem irodalmi forrásokra hivatkoztak. Az első mű, ahol az olvasók hallhatnak róla, Marie de France Guigemar (12. sz. vége) című költeménye, ahol a főszereplő szerelmi zálogként ajándékozza szeretőjének az övet, s maga is vállalja viseletét; ugyanakkor a hölgy féltékeny férje szinte minden eszközt bevet, hogy megvédje nejét a hódolóktól, kivéve azt, aminek a legkézenfekvőbbnek kéne lennie: az erényövet.

A fantáziadús olvasók a szóban forgó eszköz további nyomait fedezhetik fel Guillaume de Machaut művében, a Le Voir Ditben (1362-1365), ahol a nemesasszony egy kis aranykulcsot ajándékoz szeretőjének szerelme allegorikus zálogául. A szíve vagy a tisztessége kulcsa?

„A 15. század elejéről származik az első komoly bizonyíték az öv létezésére, meglepő módon egy hadászati felszerelésekről szóló enciklopédiában (Conrad Kyeser: Bellifortis, 1405). A szakkönyv szerint a firenzei asszonyok viselete volt, de ők is csak akkor húzták magukra, ha a várost ostrom alá vették — érthető okokból. Természetesen a kulcs felett ők rendelkeztek.

„A szenvedéllyel és rejtélyes erotikával átitatott középkorkép iránti romantikus rajongás életre hívta az erényöv legendáját, ami nagyon termékenynek bizonyult az elfojtásokkal birkózó »erényes« században, különösen a viktoriánus Angliában.”


2. Lapos vagy gömbölyű?

„Arisztotelész, Püthagorasz, Parmenidész, Platón, Eukleidész, Arkhimédész mind-mind úgy gondolták, hogy a Föld gömbölyű. [...] A középkor legtekintélyesebb szerzői, az egyházatyák közül senki sem vonja kétségbe Arisztotelész nézeteit a Föld alakjáról. [...] Szent Ágoston megbízott a görög filozófusok véleményében. Szent Ambrus, Nyssai Szent Gergely, Órigenész, Aranyszájú Szent János, Damaszkuszi Szent János és Beda Venerabilis szintén gömb alakú Földről beszélnek, csakúgy, mint később olyan nem jelentéktelen szerzők, mint Robert Grosseteste, Aquinói Szent Tamás vagy Roger Bacon.”

„Az asztronómia egyetemi tantárgy volt, így joggal tartott számot egyetemi tankönyvre is, amely egy angol tudós, Johannes de Sacrobosco (angolul John of Holywood, 13. sz. első fele) nevéhez fűződik. A munka a 16. századig a legfontosabb felsőoktatási kézikönyv maradt. Nemcsak a Föld-központúságban követi a ptolemaioszi világképet, de abban is, hogy bolygónkat gömb alakúnak írja le.”

„A középkor csillagászati eszközeinek, az asztrolábiumoknak a felépítése mind arra utal, hogy fel sem merült, hogy a Föld lapos is lehet.”

„Honnan származik tehát a mítosz? Valójában a latin nyelv tisztaságára olyan kényes humanisták engedték ki a szellemet a palackból a reneszánsz idején, amikor újra felfedezték Lactantiust (265–345), az ókeresztény egyházi írót, aki alig bírt szellemi befolyással a középkor évszázadaiban — különösen csillagászati kérdésekben. Az eretnekként számon tartott »keresztény Ciceró« viszont megrögzötten hitte, hogy a Föld lapos. Annyira nagy hatással volt a 16. század elején, hogy Kopernikusz kifejezetten rajta élcelődve utasította el a régi világképet. Így talált utat Lactantius a 19. századi tudománytörténet kánonjába, amely démonizálta a vallás szerepét, s írásai így váltak indokká az egész középkori művelődés lesajnálására.”

„Valójában a 19. századi pozitivizmus mítoszképzésével állunk szemben, amely élet-halál harcként tekintett az egyház és a tudomány konfliktusára, s célkitűzésével ellentétben a források alapos megismerése helyett inkább a koncepciót választotta.



Térkép 1581-ből, száz évvel Amerika felfedezése után.
Nyilvánvalóan szimbolikus ábrázolás.


*


Részletek a 2. poszt alatti kommentárokból:

A — „Azért én emlékszem olyan középkori világtérképekre, amelynek a közepén van Jeruzsálem, s a világóceán”

B — „Az, hogy Jeruzsálem a központ, nem sokat nyom a latban. Az én világtérképemen például Egyenlítői Guinea áll a középpontban.

C — „Nyugodtan lehet Jeruzsálem a középpontja, és lehet T alakban tagolt. Nem hiszem, hogy egy ilyen térképet felfedező utazásokhoz használtak volna. Ez a Föld „spirituális” alakját ábrázolja, mint sok más régi irat, térkép stb. Emellett érvényesíthettek (és érvényesítettek is) egy vagy több másféle szemléletet, amelyek a fizikai térben való tájékozódást szolgálták.”

22 megjegyzés:

  1. Egy angol történésznő azt állítja, a nyugati hűbéri rendszer is 19. századi kitaláció. Nem olvastam a könyvét (meg nem is vagyok történész, hogy meg tudjam ítélni, amit mond), de amit a neten találtam róla abból azt hámoztam ki, hogy Nyugaton is kb. az volt, ami nálunk: jogilag egyenrangú nemesség, ahol a kisebb vagyonú nemesek hatalmas patrónusok köré csoportosultak, akikkel aztán szoros családi és személyes kapcsolatokat építettek ki. De ez nem volt egy formalizált, merev, sokszintű hierarchia.

    Más: 10 mítosz a középkori kínzásról

    VálaszTörlés
  2. Hát igen, ez a toposz nagyon tartja magát. Szerencsére már a jobb egyetemeken is elvetik ezt a 'sötét középkor' mítoszt. Remélem jönnek az újabb és újabb bejegyzések. :)

    Érdekességként: találtam egy interjút az őstáltossal, aki azt állítja, h a Szent István kultuszt I. Lipót és MT vezette be, és, h az Árpád-házban még utállták & megvetették István királyt. :D

    http://www.arpadegyhaz.hu/index.php?type=webpage&m=49&id=76

    VálaszTörlés
  3. Ez a Bognár az a Bognár? Nagyon jó fénykép, ekhm.

    VálaszTörlés
  4. Az a Bognár? Igen, így kell kinéznie egy Nemzet(vissza)vezetőnek!

    VálaszTörlés
  5. Szerintem Bognár legfeljebb a nemzetfélrevezető címre pályázhat ezzel az álmítoszgyártással.

    Vajk (István) a primogenitura Géza általi bevezetése okán jogosult volt a trónra.

    Más kérdés, hogy Koppány is jogosult volt rá a senioratus elve alapján, amely eladdig a Turul gens dynastica esetében törvény volt.

    Tulajdonképpen Géza a felelős a kialakult zavarért, mivel a dinasztiát nem tájékoztatta az öröklési rend megváltoztatásáról.

    Nem tudom, vajon a „kultusz” szó megfelelő szó-e, amikor egy szent királyról van szó. Nem tudom, ők alakították-e ki, de hogy Lipót vagy Mária Terézia tisztelte Szent I. Istvánt, abban én semmi rosszat nem látok. Ellenkezőleg.

    VálaszTörlés
  6. Nem tájékoztatta? Az Árpád-ház története nagyrészt arról szól, hogy a bátyja halála után az öcs magának követeli a trónt, és unokaöccsével harcban áll. (I.Béla, Salamon; II. István és Álmos herceg; III.István és nagybátyjai...)
    Elég lassú volt akkor az információáramlás, de ennyire? :)

    VálaszTörlés
  7. Igen, nem tájékoztatta. Nem az információáramlás volt lassú. Ez nem a sebességtől függött.

    Emiatt viszont kettős legitimitás állt fenn.

    VálaszTörlés
  8. Pusztán a tájékoztatás elég közjogi aktus lett volna, hogy megszűnjön a kettősség, és erre a hiányra vezették vissza az hataloméhes kistestvérek a legitimációjukat?

    Hogy kell ezt a tájékoztatást elképzelni?

    VálaszTörlés
  9. Ezek a „hataloméhes kistestvérek” a törvényes és mindenki által elismert dinasztia tagjai voltak. Teljesen jogszerűen törekedtek az uralomra, amit egyébként híveik is elvártak tőlük.

    A Géza nagyfejedelem által okozott zavar abban állt, hogy nem egyértelműen döntött a kereszténység felvétele mellett, hanem emellett a magyar ősvallást is folytonosságban tartotta, illetve az ezzel összhangban álló szokásokat úgyszintén. A tájékoztatás hiánya vagy megzavart volta ezekből a tisztázatlanságokból is adódhatott.

    Mivel a források szűkösek, ezért a dolgok pontos menetét nehéz meghatározni, mindenesetre egyértelmű, hogy nem egyszerűen két testvér perpatvaráról van szó.

    VálaszTörlés
  10. Ez a rész azért érdekes (a Bognár-interjúból):

    "K.: Tele vagyunk hamis mítoszokkal őstörténetünk terén ?
    B.J.: Így van. De a leghamísabb a hivatalos teória, miként egész történelmünk esetében. Csak egy példát hadd mondjak még a nyelvészet területéről, szegény Trefort Ágoston esetét az utókor „kutatóival”. Ami elég új, csak harminc éves. Minden „jólértesült” őstörténész és finnugorkritikus szerint Trefort jelentette ki, hogy azért legyen a finnugorság a hivatalos nyelvészeti álláspont, mert az az európai rokonságot jelenti stb. És hogy állítólag ő állíttatta le az egyéb irányzatok akadémikus kutatását. Ezt kb. harminc éve terjesztik róla, pedig Trefort több mint száz éve volt kultuszminiszter.
    K.: Vagyis nem Treforttól ered a dolog?
    B.J.: Persze, hogy nem. Csontos Péter turkológus volt az elmúlt harminc évben az egyetlen ember, aki vette a fáradságot és végignézte a Trefort-összest (beszédeket, írásokat) és nem találta ennek a nyomát sem. A mítoszteremtőt, egy hölgyet viszont megtalálta, állítólag még ismerte is őt személyesen. A dolog úgy kezdődött, hogy 1976-ban megjelent Komoróczy Géza Sumér vagy magyar c. könyve a „gyorsuló idő” könyvsorozatában. Most hagyjuk, hogy e mű tudományos értékét jól jelzi, hogy Komoróczy saját bevallása szerint sem tud sumérul, de azért határozott véleménye van számára ismeretlen dolgokról is. Ezt most tényleg hagyjuk, mert ez csak a hivatalos tudományt minősíti. A könyv megjelenése után kommunista rendszerben szokatlan módon engedtek némi vitát a sumér-magyar kérdésről a Valóság nevű lapban. Ahol az egyik megszólaló, egy Hary Györgyné nevű „tudós” hölgy volt, és ő írta le a Treforttal kapcsolatos dolgokat. Ami aztán az emigráns „szakemberek” felkaptak és népszerűsítettek. Majd tőlük jött vissza Magyarországra, mindnyájunk butítására és lett „tudományos igazsággá”."

    Annak az állítólagos Trefort-idézetnek a forrását én sem találtam sehol sem megjelölve.

    VálaszTörlés
  11. Kedves Loxon, és mi a helyzet a Szent Imre halála utáni trónöröklés (az akkor még nem)Szent István által erőltetett változatával? Volt Orseoló Péter olyan legitim trónörökös, mint Vazul? Merthogy olyan hazafias nem volt, azt bebizonyította...

    VálaszTörlés
  12. Géza többször is megeskette a magyar urakat, hogy halála után Istvánt válasszák és ne Koppányt - ergo még életében elég egyértelműen kijelölte az utódját.

    VálaszTörlés
  13. A táltosok szerint egyébként ki teremtette a kozmoszt? Mi van a kozmoszon kívül? Mi van a van-on kívül? Vannak egyáltalán erről gondolataik? Érdemes őket olvasni?

    VálaszTörlés
  14. Hamarosan válaszolok a kérdéseikre és ellenvetéseikre, csak közben sok mással is kell foglalkoznom.

    Táltosok alatt kiket ért, Edith?

    VálaszTörlés
  15. "Hamarosan válaszolok a kérdéseikre és ellenvetéseikre, csak közben sok mással is kell foglalkoznom."

    Ez meglep. Azt hittem, nincs a Tea-körön kívül élete. (Párszor már szólni is akartam, hogy get a life.)

    "Táltosok alatt kiket ért, Edith?"

    Hát ezeket a Bognárékat. Vagy mondjuk így: akiket a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 19-én kiadott az "Az Egyház élő hitével összhangban" c. körlevele megszólított.

    VálaszTörlés
  16. Nagy kedves, hogy gondol az életemre.

    Bognár nem táltos.

    VálaszTörlés
  17. A "táltos" szót mai mainstream köznyelvi értelemben használtam. Ősmagyar hagyományokhoz visszatérni kívánó, a magyar kereszténységről többnyire lesújtó véleménnyel lévő ilyen... izé... akármi. Ahány honlap, annyi változata van. Ránézésre mind komolytalan, de én igyekszem nyitottan állni a kérdéshez. Csak nincs 10 évem végigolvasni őket, ezért remélem, hogy akad komoly egyén, aki már megtette és ír egy jó kis összefoglalót.

    VálaszTörlés
  18. Sok elmebeteg médiatáltostól olvastam már válogatott zagyvaságokat, de megmondom őszintén, ez itt meglepett.
    Az is, hogy Loxon ilyen lebecsülően értékeli, ugyanis nézetei igen nagy arányban emlékeztetnek pl. az itteni labanc-népszerűsítésre és sok mindenre. Én nem értek mindenben egyet Bognárral, de jó lenne, ha a táltos-tábor zöme inkább ilyen álláspontot képviselne, épp elég racionális.
    Kicsit kihagyja a fenntarthatóság kérdéskörét, ami alapján pl. a török kori kiviteli többletünk egyértelműen pusztjtó rablógazdálkodás jele. Továbbá lehetne kicsit megértőbb a kurucokkal, amellett, hogy nagyrészt abban is igaza van. Ugyanis ott volt egy "tűrte Miklós, ameddig tűrhette" tényező is.

    VálaszTörlés
  19. Bobkó úr, ne kavarjon. Általában erről a „táltos”-irányultságról, jellemzőiről és mozgatórugóiról mellékeltem ezt az írást. Konkrétan Bognárról most nem nyilatkoztam.

    Bognárnak vannak értékelhető írásai, ezt az „egyházat” viszont nem nagyon értem.

    Ami a kuruckodást illeti, semmiféle pozitívumot nem látok benne.

    VálaszTörlés
  20. Hiányérzete lehet, ha már a kerszténységet elveti, ezért próbálkozik pogány egyházal pótolni. Nyilvánvaló önellentmondás, hiszen az általa tisztelt pogány hagyománynak egyházszervezete nem volt.

    A kuruckodásban valóban felháborító elemekkel keveredett egy kényszerpálya. Egyeseknek nem hagytak más kiutat.

    A linkelt írás a Sacrum Imperiumban elég jó (segítsenek nekem, a tudatlannak, mi ez a szimbólum felül?), csak kihagy egy fontos dolgot: hogy egyrészt nem kizárólagos magyar jelenség ez az őrültmagyar etnocentrizmus, hanem megvan számos országban, román, szlovák, pánszláv, szlovén, stb. változatok ugranak be, másrészt pedig, hogy lényegében a zsidó "kiválasztott nép" motívum ideológiaimportját jelentik e nézetek saját nemzeti talajukba átültetve.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)