2009. november 25., szerda

Le rapport russe

A beszögelt ablakú szalonban többnyire egyedül, illetve a hadiállapotok közt gyors csészeleborításokra betérő, néhány partizánruhába bújt vagy álarcos vendéggel ücsörögve gyakran szemlézem a politikai napilapokat. Ó, a nyomtatott sajtó ideje lejárt, figyelmeztetnek most. Ez most mindegy, válaszolom én. Vegyük úgy, mintha az elektronikus sajtót is ólomba szedték volna, és érezni lehetne a papír és a nyomda illatát. Szürke öltönyös eleganciámon se csodálkozzanak; amikor ez a szalon már omladozni fog, és néhány gerenda más helyet keres, mint amit a tervező és az építész kijelölt számára, akkor is kifogástalan öltözékben fogok itt ülni, és ha már mindent vastag por és törmelék is fed, a csésze, a tálca csillogni-villogni fog, s a szamovár kifogástalanul fog működni.

Miről fogok ma értekezni alig figyelő gerilla-barátaimnak? Az orosz kapcsolatról. Az orosz kapcsolatról, bizony, mert szeretjük vagy sem, csodáljuk vagy megvetjük, Oroszország itt van, itt van újra a nyakunkban, vagy jobb esetben csupán az orrunk előtt.

A figyelmem Oroszország felé persze nem most kezdődött. Gyerekkoromban hobby-szinten is menő volt, ahogy megvetettem a Szovjetuniót, a „Nagy Oroszország kovácsolta frigy”-et, és büszkén mondhatom, hogy ezidáig sem váltam Szekfű Gyulává, s már biztosan nem fogok kiadni olyan műveket, amelyeknek címe például Lenin. Valószínűleg Debreczeni Kalbász József mintáját követve Putyint sem részesítem ily kegyben, bizonyára van több tízezernyi önkéntes, aki úgyis szívesebben, motiváltságánál fogva pedig színesebben megrajzolja majd az új messiás arcmását, mint én tenném.

Az utóbbi napok sűrűjéből azonban gyakorta kiemelkedett orosz megapotentátunk szent feje, halk, szerény szava pedig elhallatszott messze az atlanti-óceánba hanyatló kőszirtek, valamint a Kárpát-medence rónái irányába. Minden valamit magára is adó hungárus exponens megnyilatkozott Róla, vagy egyenesen tiszteletét tette Nála.

Ami dicséretes is. Elvégre a külpolitika igen fontos terrénum, s annak ellenére, hogy kis országunk népe mindig csupán a belföldi csetepaték böngészésével, és a magasra nőtt szőr közüli kisszerű tetvészéssel, bolhaszedegetéssel lett légyen elfoglalva, az extra hungariam világ ezen szegletkő körül úgy van alakulandó, hogy előbb-utóbb majd észre kelljen azért venni. Inkább előbb, mint utóbb.

No de ne szaporítsuk a pelyvát, inkább tekintsünk a végestelen-szűkös panoptikumba. Kik jártak hol és mit csináltak, ki mit nyilatkozott a nagy orosz ugar nyugati határában? Érzésem szerint kezdődött ott, hogy ez a vonagyerek bizonyára Bolek úr tanácsára valami nem létező archaikus szervezettel tárgyalt. Csakis ez lehetett az őskezdemény, amely elindította a lavinát: az Úr, a Vérfarkas és a Zoltai csak ezek után következtek. Mindegyikük igyekezett bizalmas tárgyalópartnernek mutatkozni, hiszen most már nagy-nagy szükség lehet erre. Most, hogy Oroszország köpik az ámerikai radarrendszerre, s most, hogy Óz, a nagy varázsló Gorbacsov cipőjét fogja hamarost pucolni, az I betűs államok pedig mind Moszkván keresztül igyekeznek lobbijukat érvényesíteni, Rusz-hon Európa új, felvilágosult abszolutista hatalma lett. Liberalizáció, autoriter gondolat, vallás: mind csak Vladimirt, a Fényest erősíti. Mr. Folty és Medvegyev is csupán szárnysegédei. A háttérben pedig a Küldetés áll, És A Tudat, Hogy Oroszország Újra Nagy És Örök Lesz (KÉATHOÚNÉÖL).

Nézzék el nekem, hogy elfogult vagyok, és úgy gondolom, sok érthető oka van a lelkesedésnek az új Vezér iránt. Az atlantizmus jelenleg egyet jelent a keresztvíz levételével és a válogatás nélküli bevándorlással, azaz a multikulturalizmus örve alatt folytatott liberális zsarolással, valamint az IMF-hitelekkel és a bankokratikus manipulációval, a Világválság-Párt és Polgári Szövetség „Türelem!” feliratú lufiktól szomorú kortesgyűléseivel, amelynek egyik szegletében vacsorázók valami egeret avatnak szuperelnökké, s egy önjelölt vörös bárónőt jelölnek szuperkülügyérnek, s amelynek közel-keleti stratégiai szegmense körül gyűrűzik a feszültség, s amelynek transzatlanti hátországa egyre sebezhetőbben veri vissza a betörő barbárok támadásait. Mindeközben Oroszországról csak most hull le a lepel: valójában ő volt a hunyó, a peresztrojkával, a glasznoszty-tyal s a berlini fal leomlasztásával úgy viselkedett, mint egy aikido-mester, aki nőies módon beengedi ellenfelét a térfelére, sőt ezzel a taoisztikus yin erővel még vákuumot is képez, s miközben meghajlásában a Piac Törvényei előtt a bábot imitálja, valójában ő a hasbeszélő. Valljuk be, zseniális, s a KGB sokat tanult a CIA-től, a Nagy Koordinátor pedig elégedett lehet, hogy szépen összehozta az Új Világrendet, melyben kelet és nyugat újra összebékül.

Mi lesz azonban mindennek a kifutása, miközben megalakult az ötödik internacionálé, amelyet már úgy vártunk, mint rab az ítéletvégrehajtót? Valószínűleg fokozatos és stabil Felvirágzás az Égre mutató Rakéták árnyékában. Mint tudjuk, Kína csodálatos (így mondá az Úr), így megjósolhatjuk, hogy az új szövetségi rend centruma valahol Peking és Szentpétervár, esetleg egy maoista New York között fog húzódni, szóval az egész bolygón. Hogy prosperáló lesz-e ez a Novus Ordo Seclorum? Ez bizonyos. Az is bizonyosnak látszik, hogy a Pax Russica fog honolni a világon Oslo-tól Madras-ig, sőt a Bering-szorostól Wellingtonig, sőt az északi-sarki jachtkikötőtől Neuschwabenlandig.

Nem is ez a kérdés. A kérdés az, hogy az új redisztribúció környezetbarát és vörösbarna rendszerében a Gárda, az In-Kal, a seriff, a csinovnyik, vagy esetleg valamely más paramilícia biztosítja-e majd a közrendet, ha eljön a klánok kora. Urbán Vektor vagy Vidéki „Továrisikonyec” Gábor, esetleg az Úr vagy valamely feltörekvő réselő, egy Jövendő Tényező veszi-e át a valóságos és láthatatlan kormányrudat? Ezek az igazi kérdések, barátaim.

No, nemsokára szunyókálok egy keveset. Előtte igyanak még egy kis csájt, aztán dászvidánjá.




44 megjegyzés:

  1. A fickó nem messiás, inkább olyan kötelességtudó parancsvégrehajtó típus. Pl. a rap-ügyi felszólalás aszánalmasan mutatta ezt. Persze, hogy a KGB a hatalmi centrum. Valami szakértelem csak felhalmozódott ott. Érdekes, mikor szállták meg a szervezetet az orosz hazafiak? Egykor nem volt az olyan szlavofil káderanyag...
    Ha értik, mire gondolok.

    VálaszTörlés
  2. Én azon gondolkodtam, hogy 2012-ben visszatér-e az elnöki székbe? Egyszerűbb lenne felvenni a cári címet, és akkor nem kell ezt a csiki-csukit játszani. Ámde nincs fiú utódja.

    VálaszTörlés
  3. Óh, végre egy oroszos bejegyzés! Rögtön be is teszem az
    http://e-radio.ru -t, hátha mondanak valami értelmeset. Ami az új világrendet illeti, hát igen, közeledik. Azt, h ki lesz benne az úr, meglátjuk, mindenesetre soha ne feledjük, h Moszkva két órányira van, Washington meg kilencre! Ami meg az atlanti közeledést illeti, egyetértek Loxonnal, tényleg ezeket hozza magával.

    A cári címet meg nem tudja fölvenni, nem megy az csak úgy, alkotmányozni is kell, meg hát van II. Miklósnak örököse ám!

    VálaszTörlés
  4. Demográfiailag kb. úgy állnak a russzok, mint mi, legalábbis arányaiban. Az Új Világrend nekik is a modern ipari civilizáció végét hozza. Az átmenet idejére lesz érdemes lehetőleg jó viszonyban lenni velük. Mindig olyan távolságban lesznek, ami lóháton pár nap, amikor már az emléke is szertefoszlik majd mifelénk, hogy merre van Amerika...

    VálaszTörlés
  5. Gratula a cikkhez! Kérünk még ilyeneket!

    VálaszTörlés
  6. Tetszett:) Oroszul kellett volna, ha már a teából "csáj" lett:)

    VálaszTörlés
  7. Talán inkább így:

    Консервативный Чайный клуб

    VálaszTörlés
  8. Csaba, láthatja, nem sikerült megtanulnom oroszul, pedig mennyit okítottak. Ezt a nyelvet valahogy nem vette be a semmim. Akkor biztos, hogy a fenti a jó megoldás?

    VálaszTörlés
  9. Sajnos nem biztos, csak 99%.
    Az oroszt én is elhanyagoltam (én balga!), viszont tűrhető lengyeltudásom alapján az biztosnak tűnik, hogy a magyar teaklubnak e nyelveken egy jelzős szerkezet felel meg, amit írtam, mjg az idézőjeles cégnév, vagy pl. étteremnév esetén használatos. Tehát a "TEA" nevű klub, aminek ez van a cégérén, hogy "TEA". Ennyi rokonnyelvi ismeret után az interneten kerestem ki, hogy bizony ez lehet a helyes formula, használatos.

    "Чайный клуб" Google: 24 000 találat...

    VálaszTörlés
  10. Természetesen ez a tréfa nem olyan fontos, mint maga a témánk.

    Mit jelez például Gyurcsány gyors fogadása a Cár (valójában: kötelességtudó parancsvégrehajtó) által?

    Például jelzés Orbán Viktornak, hogy Canossa-járása ugyan méltányoltatott, de ne bízza el magát, a Magas Porta mindig magánál tartja ezt a száműzött volt fejedelmet és szükség esetén adhat alá lovat?
    Vessük ezt össze azzal, hogy legutóbbi (ha nem tévedek) moszkvai útján Gyurcsány saját átlagát meghaladóan idiótán viselkedett és Putyin nyíltan kifejezte megvetését iránta. GYors előrángatása tehát nem szólhat neki, csak orbánnak. A Jobbikot sajnos egyelőre valóban csak olyan alacsony szintű KGB-fedőszervi fogadtatásban részesíthették, amiről a SZombat testvérblogja rágalmakkal teli környezetben beszámol. Nyilván fel kell mutatniuk valami komoly választási eredményt, hogy ők is a cári dácsáig juthassanak.

    Megosztanám itt egy friss filmélményemet, a minap láttam a "Borisz Akunyin" magas szintű krimiponyvaregényéből készült Török csel c. filmet, ami jól kifejezi a legújabb kori Oroszország történelmi vonzódását. Tehát a bolsevikok előtti korszak irántit. Nos, a bulgáriai orosz-török háború idején játszódó film egyik hangsúlyozottan negatív karaktere, egy abszolút büdösbogár a hencegő, úrihölgyet megerőszakolni akaró gusztustalan román katonatiszt és arisztokrata.
    Miközben abban a háborúban a románok az oroszok szövetségesei voltak! (mindig a legjobban kifizetődő oldalon, ezt irigylem tőlük...)

    A regény a 90-es évek vége felé íródott, tehát mostani érzelmeket tükröz. Van mit keresnünk az orosz kapcsolatban a Kisantantellenes külpolitika terén! Bármennyire is súlyosan kompromisszumos lehet csak a dolog a szerbbarát és nem szlovákellenes oroszokkal.
    A románok mégiscsak a legnagyobb Kisantant-állam és a székelyföld a legnagyobb magyar tömb.

    VálaszTörlés
  11. Szerintem a "Консервативный Клуб >Чай<"-al semmi gond nincs, nem kéne változtatni rajta, a "Консервативный Чайный клуб" kicsit talán jobban leírja a valóságot, ám furábban is hangzik. Pontosan meg úgysem tudjuk visszaadni a Konzervatív Tea-kör hangulatát oroszul, de még a jelenleg használt cím áll legközelebb...

    Ami meg Oroszországot illeti, hát bizony, közel van, de a kisantant-ellenes politikának a részükről való támogatásában nem vagyok biztos...

    VálaszTörlés
  12. Biztos én se. De ez olyan dolog, amit mindenképpen érdemes lenne megpróbálni. Valamekkora lehetőség van benne, ha meg se próbáljuk, biztos nem jön össze.

    VálaszTörlés
  13. Vonáéknak nem tudom, pontosan milyen kapcsolataik lehetnek, mivel úgy tűnik, hogy az a társaság nem Putyin közvetlen közelében foglal helyet. Ez a vicc egyébként ebben a dologban: Orbán és Gyurcsány Putyinnál vendégeskedik, Vonának viszont mintha más jellegű kapcsolatai volnának, mégis arról szól a fáma, hogy a Jobbikot pénzelik az oroszok.

    A románoktól az égvilágon semmit nem irigylek, a II. világháborús vezetésük fordulatát undorítónak tartom. Pont.

    VálaszTörlés
  14. Ezt a meccset gólra játsszák, bíró meg nincs...
    Az övék Erdély? Nem szépségdíjra mentek.

    VálaszTörlés
  15. Nézze, kedves Csaba, én a II. VH-t elsősorban antikommunista indíttatású háborúnak fogom fel, amely az I. VH. végéből és a 17-19-ig zajló kommunista forradalmakból, majd az azt követő szociáldemokrata-kommunista térnyerésből következett, tehát ideológiai alapú, nemzetközi és nemzetek fölötti szövetségi rendszereken alapuló háborúnak. A háborúnak, a háborús hadviselésnek és általában a katonás magatartásnak én egy ethoszt tulajdonítok, amelybe szervesen beletartozik a szövetséges el-nem-árulása, illetve az eredeti célért folyó harc feltételek nélküli folytatása.

    Amikor Románia gerinctelen fordulattal a SZU oldalára állt, ezt már a háború késői szakaszában tette, meggyorsítva ezzel egykori szövetségesei megsemmisítését, és nacionalista-egoisztikus opportuizmussal számítva a koncra: Erdélyre (annak magyarlakta területeire), amelyet az II. bécsi döntéssel, nagyon igazságosan, Magyarország és Románia közös szövetségesei juttattak vissza Magyarország számára.

    Amikor Maga vagy mások azt hangoztatják, hogy Erdélyért vagy más területért Sztálin oldalára kellett volna állnunk, akkor egy képzeletbeli kardot veszek elő, és az Ön kedves fejét lekaszabolom vele a helyéről. Egyrészt azért, mert a kommunista SZU-val szövetségesi viszonyba kerülésnél nagyobb szégyent a történelemben nem tudok elképzelni, másrészt azért, mert Erdélyt úgy sem kaptuk volna vissza (pontosabban úgy is elvették volna tőlünk), harmadrészt pedig azért, mert egy harci ethoszt megcsúfolva, amely háborúban katonaemberhez illik, megvetendő kereskedői mentalitást mutat fel.

    Végül csupán egy rövid megjegyzés: ma Erdély ugyanolyan, ha nem rosszabb helyzetben lenne, ha Magyarországnál is maradt volna. A kommunizmus mindenütt kommunizmus, és semmi sem árthat többet egy nemzetnek, mint saját ethosza elárulása.

    VálaszTörlés
  16. "én a II. VH-t elsősorban antikommunista indíttatású háborúnak fogom fel, amely az I. VH. végéből és a 17-19-ig zajló kommunista forradalmakból, majd az azt követő szociáldemokrata-kommunista térnyerésből következett, tehát ideológiai alapú, nemzetközi és nemzetek fölötti szövetségi rendszereken alapuló háborúnak."

    Mindenki olyan világot álmodik magának, amilyet óhajt...
    Azért én kapásból felsorolnék néhány országot, amely ezen - elméleted szerint "antikommunista, ideológiai alapú" háború egy szakaszában, előbb, vagy utóbb a kommunizmus egyetlen akkori államának (Mongóliát hanyagoljuk)szövetségese volt:
    - Hitler Németországa
    -Egyesült Államok
    -Nagy-Britannia
    -Finnország!
    -(Cseh)-Szlovákia (szintén saját területén saját hadsereggel támadva a minapi szövetségesre, mint a finnek)

    A háború egy kegyetlen nagyhatalmi vetélkedés volt a koncért. Az ideológusok szakmájuk szabályai szerint gyárottak azért hozzá ideológiát is. A kard három suhintásra se viszi le a nyakam, mint Hunyadi Lászlónak. Suhintasz negyedszer is, vagy összeveted nemes eszményeidet a tényekkel???

    (nem tegeződhetnénk mégis? Én vagyok tán az idősebb)
    Ez a legfőbb ellenérvünk ma is a Jobbik külpolitikai szövetségkeresésén gúnyolódük ellen, amikor egyes potenciális barátok belügyein, emberjogi helyzetén, kormányzati dolgain köszörülik a nyelvüket. Hogy nem ugatunk szövetséges belügyeibe, mint Angliának, érdekeink vannak, nem pedig örök barátaink.

    VálaszTörlés
  17. Mais c'est pour quoi ce titre?
    Egyébként pedig tetszett a cikk kedves Loxon. Épp egy orosz-témára vágytam.

    VálaszTörlés
  18. Csaba, igazán kedves, hogy felsorolja nekem, amit tudok, vagyis, hogy a szabadkőműves-liberális antant a kommunizmus szövetségese volt. Ez ma is így van.

    Ami Németországot illeti, egy taktikai meg-nem-támadási paktumot kötött a Szovjetunióval, amiért karmikusan meg is fizetett (megérdemelten). Azt az abszurditást azonban mégsem állíthatjuk, hogy Németország a SZU szövetségese volt mint legkeményebb ellenségéről, és az antikomintern paktum résztvevőjéről.

    A többivel kapcsolatban feladtam, és tulajdonképpen örülnék, ha nem kellene eztán ezekről a kérdésekről Önnel vitatkoznom, akinek a kereskedői mentalitás fontosabb a harcosinál, és aki a háborút csak koncért való vetélkedésnek képes felfogni. Meggyőzni minden bizonnyal nem fogjuk egymást.

    Gaszan, Tara, TiborR, Lótuszevő-SZMERS és mások, örülök, hogy sikerült ihletet adnom.

    VálaszTörlés
  19. Nekem nincs kereskedői mentalitásom, kedves Loxon, de a német nagytőke nagyon is üzleti vállalkozásnak tekintette a háborút és korábban a Hitler mögé állást...
    Azt hiszem, te tényleg egy álomvilágban élsz, ahol hősök indulnak háborúba magasztos célokért. Lehet, hogy volt valaha ilyen is, de nem a 20. században. Kivéve kis országok önvédelmét, mint a finnek, de nekik is csak csúnya árulással sikerült végül valami félsikert kihozniuk a dologból.

    Vagy ott vannak az undorító lengyel kommunisták, akik minden bűnük ellenére hozzájárultak ahhoz, hogy Lengyelország ma sokkal jobb állapotban van, mint mi. Pl. a nem TSZ-esítés, a zsidó káderelit jókora részének kiűzése 67 után, a hazafias szellem fenntartása még a kommunista keretben is. Nagyon szar volt, csak nálunk még sokkal szarabb. És hogy kisebb szar lehessen, ahhoz kellett a szovjetcsatlós lengyel sereg is a háborúban, a négy páncélos és a kutya. Tehát az árulás a nemzet hasznára vált valahol. Kb. "labancok" voltak, te dicsértél itt labancot, nagyon helyesen. Természetesen dráma, hogy irtották azokat, akik árulás nélkül szolgálták ugyanazt a hazát. Nincs egyszerű és makulátlan megoldás egy durva történelmi helyzetben.

    Van, aki TV-sóra gerjed otthon, van aki kitalált történelemre, ahol a második világháborút antik hősök vívják újra...

    VálaszTörlés
  20. Csaba, vegye úgy, hogy álomvilágban élek, csak szálljon már le rólam. :>

    VálaszTörlés
  21. Jó, mindjárt. Szóval a "szabadkőműves-liberális antant" és a bolseviznus vírusával egyedül szembeszálló, azzal csak taktikai szövetségre lépő németek beállítással vessük össze, hogy Lenint az első világháborús német kormányzat küldte be Oroszországba egy lepecsételt vagonban, mint biológiai fegyvert. Sajnos ők sem számítottak arra, hogy ilyen hatásos lesz...

    Ha leszállok, akkor sincs semmilyen érv ezen idealista, tökéletesen téves álláspont igazolására. Az erő és a ravaszság csinált győzteseket, az ilyen elvarázsolt idealizmus pedig veszteseket. A Jobbik éppenhogy praktikus gyakorlatiasságot képvisel, legalábbis eddig.
    Magyarországnak nem hősi halál, hanem sikeres túlélés kell, ideológusok is ilyenhez kellenek.

    VálaszTörlés
  22. Csaba, minden úgy van, ahogy mondja, csak én egy menthetetlen romantikus vagyok. OK? :>

    VálaszTörlés
  23. http://www.youtube.com/watch?v=kSa5SMANDzU
    és igyanak mellé egy kis lekvárral izesített csáját a szamovárból

    VálaszTörlés
  24. Hát azért akár romantikus-gerinces akár taktikus-realista (gerinctelen) álláspontból nézzük, amit a románok műveltek az undorító volt.

    VálaszTörlés
  25. Petya, és vajon a jövőbeli magyar katasztrófák elkerüléséhez elég lesz, hogy viszolygunk e múltbeli eseményeken, vagy valamit cselekedni is kéne? Pl. hasznosítani az orosz-román érdekellentéteket...
    Meg sok másikat.

    VálaszTörlés
  26. Vajon egy ország gazdasági fennmaradása egyet jelent-e "birodalmi" fennmaradásával?

    VálaszTörlés
  27. Tist, köszönjük az ortodox kórust. Egészen meglepő az a szinte önállóan rezgő mély hang, amely gyakorlatilag ismeretlen a nyugati zenetörténetben, legfeljebb a bourdon-ban nyer kifejezést.

    Lótuszevő, úgy látom, a SZMERS-ben is vannak személyek, akik gondolkodnak.

    A gazdasági „fennmaradással” csak egy üres váz marad fenn. Sőt, már az is vitatható, hogy azok az országok, amelyeknek ez a váza állni látszik, egyáltalán akár csak e tekintetben is megőriztek-e valamit egykori önmagukból. Sok tekintetben azt lehet mondani, hogy a legtöbb nemzetnek már csak az érintetlenebb tájai, alig-alig álló régi épületei és egyre kevésbé fellelhető arcvonások, vagyis a fogyatkozó „díszletek” utalnak a múltjára, és ezzel együtt arra a jellegre, amit eredetileg hordoztak, mert ami emberi (egyéni és kollektív) szinten ezekben végbemegy, az már nem képezhető le semmilyen archaikus, birodalmi módon, még a legcsökevényesebb formában is alig.

    VálaszTörlés
  28. Még az álomvilágban élő, romantikus egyének kérdéséhez a román "gusztustalanság" kapcsán:

    Ha valakik álomvilágban éltek, az a Trianon előtti kor magyar történelmi elitje volt. Egyszerűen bűnösen elhanyagolták az állam , a nemzet fenntartására, megőrzésére vonatkozó kötelességüket, amikor nem értek rá foglalkozni a csúnya tényekkel, hogy mire törekszenek a szomszédok, a nemzetiségi vezetők és a nagyhatalmak. Amikor belemerültek a fogyasztásba, egyéni egzisztenciális kérdésekbe, egy részük elkótyavetyélte ősi örökségét, más részük kiadósan gyarapította azt a rohamosan benyomuló zsidó tőkével való együttműködésben sőt összeházasodásban (itt nem az emberi oldal ellen van kifogásom, keveredéspárti vagyok elvben és gyakorlatban). Lenézte a gusztustalan oláh elitet, csak míg az egyre nagyobb területeken csatolta államához nemzettársait, a magyar elit nem tett HATÉKONY lépéseket a nemzet és az ország egységének megőrzésére. Viszolyogtak, álmodtak, csak nem tették a dolgukat. Ez gusztustalan, nem az oláh. (az is az persze, de egy másik síkon. Az egyéni finnyásság viszont nem nemzetpolitikai kérdés)

    Talán az is gusztustalan, hogy Oroszországot a KGB-s csapat húzta ki a globáltőke torkából a lábainál fogva. Viszont mivel más nem tehette volna, orosz nemzeti szempontból hálát adhatnak az égieknek, hogy volt egy KGB-jük. Gusztustalan és nagyon hasznos.
    Mennyivel ízlésesebb lenne most egy Hodorkovszkij-adminisztráció, ahol Soros és DC, Meg Tel-Aviv uralkodna Moszkvában...
    És persze rég meg lennének vonva a KGB-s nyugdíjak. Micsoda antikommunista vívmány lenne!
    Az élet gyakran bonyolult és gusztustalan. De aki csak fintorog és nem védekezik a világ ordas veszélyei ellen, az elpusztul. Akik meg túlélnek, azok valamit jól csináltak, kivívták a jogot a túlélésre.

    VálaszTörlés
  29. „Az élet gyakran bonyolult és gusztustalan.” — ebben legalább egyetértünk.

    Egy szerencsétlen túlélő.

    VálaszTörlés
  30. UramIsten,miket olvasok .:
    1."én a II. VH-t elsősorban antikommunista indíttatású háborúnak fogom fel..."
    Tehát,antikommunisták :
    Németország,Olaszország,Japán és szövetségesei.......
    Kommunisták:CCCP,USA,Kina,Nagybr.
    Franciao. ,stb


    2.".. tehát ideológiai alapú, nemzetközi és nemzetek fölötti szövetségi rendszereken alapuló háborúnak."
    Húúúú! Ez igazán megerősiti a fentieket !

    3.UramLoxon!
    ...én igazán nagy tisztelője vagyok az Ön tudásának és abban igazat is adok,hogy csak "hűségelméletet" szabad hirdetni akár ködevő lovagok szintjén is "áruláselméletet" nem...

    4.Antonescu marsall készül a frontra,hogy minél előnyösebb fegyverszüneti megállapodást kössön az Oroszokkal.A király letartóztatja és feltételek nélkül megnyitja a frontot az Orosz csapatok előtt. ?????????????

    VálaszTörlés
  31. Kedves Do-Mi, lehet hüledezni, a tény azonban tény marad:

    Antikomintern Paktum

    VálaszTörlés
  32. "Egy szerencsétlen túlélő."

    Hol van az még! Most jön a java, ezt lesz kunszt túlélni.

    Az antikomintern paktum mellé tegyük oda párnak a náci lap által kinyomtatott emlékérmet a horogkereszttel és Dávid-csillaggal, a náci rezsim és a cionista mozgalom közötti sokéves gyümölcsöző együttműködés emlékére.
    Hogy ki ki ellen háborúzik (melyik héten), és milyen magas eszmék okán, abban Orwell a mérvadó klasszikus.

    VálaszTörlés
  33. Do-Mi: tegyük hozzá, hogy a román király német származású volt, ahogy persze az angol is...

    VálaszTörlés
  34. Csaba, Maga olyan megveszekedett hülyeségeket tud írni, elnézést.

    Már például a román vagy az angol király hogy lenne „német származású”, amikor a királyi házak ethnikumfüggetlenek? Mindegy, hadd ne vitatkozzak.

    VálaszTörlés
  35. Már megint egy szép elmélet. Igen, elvileg - arról szó sincs, hogy nemzetfüggetlenek - a román nemzet nemzeti királya, vagy a brité, csak tény, hogy a brit királyék máig számontartják német származásukat, mint létező, hús-vér emberek. Ezért kellett egy náciszimpatizáns királyi családtagot rövid pórázon tartani a II. Vh. alatt Britanniában , ezért (is) oly lelkes támogatója Károly trónörökös a brit légierő által is átformált Potsdam régi belvárosa eredetit formázó rekonstrukciójának, meg ezért pont a szász falvak felújjtását támogatja erdélyben.
    Amúgy a herceg ettől függetlenül is világszerte támogat ilyeneket, iszlám építészetet beleértve, ő nálam nagyon rendben van.
    Szükségünk van eszményekre, de ne csapjuk be magunkat.
    Mihálynál épp az volt a megjegyzésem lényege, hogy nem elfeledett német származása ellenére se habozott szembefordulni a németekkel országa érdekében.

    VálaszTörlés
  36. ...emlékeimből...
    " Aztán tanultunk a sziléziai német takácsok sztrájkjáról (a munkásmozgalomban). Kerestük is a térképen, de nem találtuk sehol a német Sziléziát *, csak a Csehet és a Lengyelt. Csodálkozik valaki, hogy utánajártunk e titoknak és beleláttunk a XX század első felének véres történelmébe? Abba a történelmi korba amelyikben Európa éppen legyilkolta önmagát!
    És tudtuk azt is, hogy az utolsó hetven év történelmében volt két felvonásos Balkáni háború és két felvonásos Világháború, Nagyantant és Kisantant, Pángermánizmus és Pánszlávizmus, Cionizmus és Antiszemitizmus, Hitlerizmus és Sztálinizmus, kapitalizmus és az éppen regnáló szocializmus.....és ezek ismerete úgy rakodott le tinédzser lelkeinkre, mint a quano: keményen, vastagon (J.A.), mert mindenikében éreztük az életünket és magyarságunkat szorongató veszélyeket...amelyekkel mertünk szembenézni és mertük keresni a kiutat....csak éppen,még nem ismertük Johnt, az indiánt*, aki segíthetett volna rajtunk."

    Kedves Loxon ! Tiszteletem jeléül engedtem bepillantani életembe...
    Figyelmébe ajánlok egy filmet: "Fegyvernepper" (DVD)hátha...?
    Nem kötelező kitenni ! Űdv.

    VálaszTörlés
  37. Loxon, drága,

    kedves barátunk mindenkit álomvilágban élőnek tekint, aki nem ő maga. Huszonévesen ez megbocsájtható...

    VálaszTörlés
  38. Ismerik azt a Zárai-Vámosi kettőst, hogy... „Áááálomviláááág, ez a mi életüüünk...”?

    Évekig vezette a magyar lemezeladási listákat ez a szörnyedvény.

    Pedig milyen igaz! :>

    VálaszTörlés
  39. Yo sueño que estoy aquí
    destas prisiones cargado,
    y soñé que en otro estado
    más lisonjero me vi.
    ¿Qué es la vida? Un frenesí.
    ¿Qué es la vida? Una ilusión,
    una sombra, una ficción,
    y el mayor bien es pequeño:
    que toda la vida es sueño,
    y los sueños, sueños son.

    VálaszTörlés
  40. "álomvilágban élőnek tekint"
    ...tekinti a fene (parafrazálva a "gondolta a fenét" A.J.)...meg nagymama hamubasűlt pogácsája..
    Ebben az áááálomviláááágban azért Europa éppen legyilkolta önmagát...
    ja, elötte...
    Tetszett a "humoruk"...de azért megkérdezem : Önök hogyan látták ezeket a dolgokat 16 éves korukban?
    Emlékezzenek vissza...tükörrel szembenézve...
    De a "Fegyverneppert" azért szükséges ...s akkor már meg lehet öregedni,beleöregedni...
    ...nem mintha nem tudnák ezt is!
    Na,Isten álgggya magukat!

    VálaszTörlés
  41. Micsoda kép :-)

    Orosz népzene: Zúg a Volga, Feodor Chaliapin (vagy Saljapin), a híres orosz operaénekes előadásában.

    VálaszTörlés
  42. Illetve nem... Magyarul nem tudom, milyen címen ismeretes, de a linkelt videón ez a dal szólal meg, a Zúg a Volga (szovjet) pedig ez.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)