2009. november 19., csütörtök

Hódolat a hódnak

Tűnődtek már a hódon (Castor canadensis)? Mármint a hódon, ami és ahogy él. Az ember, miután egyszer-kétszer hallott róla és tudomásul vette, tehát „tudja”, felmondja a leckét, hogy a hód „keres egy megfelelő folyócskát vagy patakot, faágakból gátat épít, elzárva a víz útját, és egy kis tavat hoz létre. A tóban egy várat épít, víz alatti kijárattal, de készít mellékjáratot is. A gát magasságával befolyásolni tudja a víz magasságát, hogy a vár bejárata mindig víz alatt legyen. A víz alá leveles ágakat rejt tartaléknak, így a befagyott tóban is tud táplálkozni.” Az ember általában tisztában van ilyen „tényekkel”, csak éppen csodálkozni nem szokott. Márpedig az a filozófia kezdete, ugye. Platón.

A legtöbb úgynevezett tudással a nyugati ember így van: „hallottam már róla”. Belegondolni nem nagyon szokott az ember szinte semmibe, amibe mégis, abba is csak legfeljebb, ha személyesen sok köze van hozzá. Pedig a legérdekesebb azokon a dolgokon tűnődni, amikhez személyes érdekünk nem fűződik, vagy olyan módon tűnődni „dolgokon”, ahogy azt nem feltétlenül az úgynevezett személyes érdek kívánja meg.

Ettől az ember nem feltétlenül lesz műveltebb, okosabb, bár általában felszed egy kis műveltséget is. De nem ez a lényeg. A lényeg elmélyülni egy gondolatban. A fajok, típusok, karakterek olyanok, mint valamiféle jól megkomponált, komplex gondolatok. Ezeknek a gondolatoknak a kalandozása a világ. Elnagyolt, hm?

Általában a keleti emberre szoktak hivatkozni, és én is ezt szoktam tenni, ha a megismerésnek egy a modern nyugatinál mélyebb módjáról kell beszélni. Erre aztán általában az a büszke nyugatiak reakciója, hogy a keletiek is ugyanolyan sötétek tudnak lenni, mint a tudományával és technikájával hulladékhegyeket és -szigeteket meg komcsikat kitermelő nyugat, csak másképp. De nem erről van szó, és kár is volna egy ilyen vitába belemenni, amikor másra gondolunk: megismerési módokra, szemlélésre. Nem csak Indiában, de főként ott ennek valóságos tudománya alakult ki (nyilvánvalóan nem a páriák közt), aminek Weininger Antal, Baktay Ervin, Mircea Eliade vagy más nyugatiak csak általában more or less külsőleges leírását adták (vannak persze kivételek is). Bár a szemléleti metódusok nevezéktanát, „struktúráját” hellyel-közzel jól feltárták, és néhány esetben betekintést adnak azokba a perspektívákba, amelyek ezeken keresztül az ember számára megnyílhatnak, valójában kevesen éreztek arra belső késztetést vagy legalább kísértést, hogy originális forrásokat kutatva és a gyakorlati elsajátításig menően foglalkozzanak például a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmus vagy akár más ázsiai hagyományok irányzatainak különféle iskoláival, illetve azok tanításaival. Nem csak filológiai ösztönnek eleget téve, hanem a saját megismerés analógiáit keresve, további inspiráció tapasztalati támasztékai után kutatva. A keresztény ember számára ez gyakran valamiféle szentségtörő vagy elítélendő színben tűnik fel, számomra kevéssé érthető, sőt egyes esetekben, őszintén bevallom, megvetendő módon.

De nem is akarok ezzel tovább foglalkozni, mert nem a vita a célom, sőt egyáltalán célom sincs. A hód fogott meg, ma reggel. A hód fogaival fákat dönt ki, azokat gátnak használja és várat épít. Ha távol-nyugati, azaz indián lennék, az volna a minimum, hogy valamiféle totemisztikus ábrándokba ringassam magam, felvegyem a hód jelét, és innentől a hód nevében mindenféle rítusokat, meditációkat és harci cselekményeket vigyek végbe. De nyugati vagyok, ezért jobban érdekel a populációgenetika, meg a biomassza meg az evolúció... err. Rosszul hangzik, nem? Igen, szerintem rosszul, és a préri indiánjainak „van igazuk”. Máshogy kell a dolgokat megismerni. Mondhatni gyerekesen.

A legjobb megismerés gyakran mítoszban, mesében, fantazmagóriákban* jelenik meg. Egyáltalán nem a racionalista attitűd az, ami a dolgok megismeréséhez közelebb visz, sőt, a racionalista hozzáállás eltávolít. („De ez nem zárja ki a racionális...” stb. Hagyjuk.)

Hova is akartam kilyukadni? Nem is tudom. Mindez a hód kapcsán jutott eszembe. A hódokról viszont nem akartam írni, mert elővehet mindenki könyveket, kereshet filmeket meg egyebeket. De rendben, egy képet azért kapnak fájdalomdíjként a Rábca-menti hódok tevékenységéről:


* I know, what is your problem with the usage this word.

20 megjegyzés:

  1. Viszonthódolatom a lótuszvirágok elfogyasztójának.

    A gyógyszerész úrral meghánytuk-vetettük a hódok és a gátépítés kérdéseit, és rábukkantunk egy tévhitre, miszerint a hódok halakat esznek, figyelem: „A vékonyabb törzsekkel a folyócska felszínének egyharmadát rekesztették el, hogy a nekik táplálékul szolgáló halak és egyéb élőlények behúzódjanak a látszólag biztonságos közegbe, ahol aztán levadásszák őket.” (Tévforrás)

    A Rábca-menti hódok alatti link az utolsó bekezdésben elvezet a hódra akasztott vád helyes cáfolatához.

    Viszont felmerült bennem, hogy milyen könnyű állatokról vagy más dolgokról teljesen hamis, de akár elnagyolt, akár részletesen kidolgozott elméleteket kitalálni és azokat felhasználni valamilyen cél érekében.

    VálaszTörlés
  2. A legjobb megismerés gyakran mesében jelenik meg -írja.
    Aha, ezt én is ismerem :)

    Gyógyszerész úr jól van? Ritkán látni mostanában.

    Ilyen posztot kérek még :)

    VálaszTörlés
  3. A hódot, a keleti megközelítést, Baktay Ervint, az indiánokat és a mesén keresztüli mélyebb megismerést együvé összehozva nagy szeretettel ajánlom Szürke Farkas (aka Baktay Ervin): A két kicsi hód című könyvét, gyerekkorom egyik legszebb olvasmányát.

    VálaszTörlés
  4. Leskelődő, ezentúl törekszem mese iránti előszeretetét kielégíteni. Remélhetőleg nem csak a mese-mese-meskete terrénumán.

    Studiolum, igazán köszönöm, megalkotta nekem, amire ebben a posztban vágytam. Tökéletes szintézis. Őszintén, nem is tudtam, hogy létezik ilyen „áthallás”.

    De lehetséges, hogy Szürke Bagoly Baktay legyen, nem Archibald S. Belaney?

    VálaszTörlés
  5. De bizony. Csak én emlékeztem rosszul így harminc év távlatából (mint ahogy a szerző nevének második felére is). Baktay valójában a fordító volt.

    VálaszTörlés
  6. Nem akarom megsérteni, de legjobb tudomásom szerint a hódról kár volt külön posztot írni, mert benne sincs a könyvben.

    Amúgy maguk szerint ez egy hód? Vagy egy talán egy nyuszt?
    [url]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/5/54/LSE_arms3.png[/url]

    VálaszTörlés
  7. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/5/54/LSE_arms3.png

    VálaszTörlés
  8. Loxon,
    vigyazzon, nehogy a hod jegyeben hidat foglaljon

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm, Loxon, lesni fogom :)

    VálaszTörlés
  10. Letar, milyen könyvben nincs benne?

    VálaszTörlés
  11. Talán a Könyvről van szó... Abban tényleg nincsen hód... Ha jól emlékszem...

    VálaszTörlés
  12. Milyen könyvben, milyen könyvben...
    Természetesen ebben:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Winnie-the-Pooh
    (És igazából ő nincs benne a könyvben: http://en.wikipedia.org/wiki/Gopher_%28Winnie_the_Pooh%29 )

    Az a címer amúgy ezé az intézményé: http://en.wikipedia.org/wiki/London_School_of_Economics

    Nos, kedves Loxon, azt hiszem, maga lebukott. Ebből a sz*rból nem fogja kimagyarázni magát.
    Vallja be. De őszintén.

    VálaszTörlés
  13. Megpróbálom feldobni valamivel a blogot, erre tessék..

    Amúgy nem tartja különösnek, hogy a világ legelitebb istenképzője is pont a maga kedvenc háziállatát választotta címerállatnak? És az a sötétlila-sárga színkombináció...
    Mert én különösnek tartom, hogy erről a suliról még nem jelent meg sehol egy rövid méltató szó sem, hiszen népünk bölcs vezére és nagy tanítómestere, S. György is tengődött sanyarú ifjúkorában. Hogy a többi jeles közgazdászról, forexample Mick Jagger -ről ne is beszéljek.

    VálaszTörlés
  14. Letar, meséljen még, én szívesen hallgatom.

    VálaszTörlés
  15. Köszönöm, hogy ezt mondja. Tudja, ezzel én is így vagyok, szívesen hallgatom magamat. Ugyanakkor még szívesebben hallgatok - éppen ezért nem írok blogot például. Ezért is bíztam benne, hogy feldobom ezt a dolgot, és itt ahol a Billerbeckekről is annyit írtak anno, még egy megválaszolatlan kvíz-post is született, lecsapnak a témára.
    Én magam úgy vélem, összeesküvés-elméletben jó vagyok, egyszer például a hajviseletekből készítettem összeesküvés-elméletet ( amit aztán nem publikáltam, az emberiség nagy örömére ).
    A szupersulira amúgy véletlenül akadtam - S.György életművének a tanulmányozás közben - és épp azon morfondíroztam magamban, vajon hány pont kellene az érettségin ahhoz, hogy az embert felvegyék és az angol középfok vajon ér-e pluszpontot; vajon mennyi lehet a tandíj és támogatja a MagyKözt? Akkor vettem észre az ominózus címerállatot és gondoltam, magukat csak megihleti a dolog. Tévedtem.
    Amúgy a végzettek nevét nézegetve összeesküvés elméletet (továbbiakban ÖE)gyártani annyira egyszerű, hogy én meg sem teszem. Az amúgy egy kaptafára (jórészt kimondott vagy kimondatlan z*i*ózásra) épülő ÖE -eket tömkelegét ontó flúgos áljobboldal (továbbiakban FÁJ) nem csoda, hogy nem repült rá a témára. Fantázia és eredetiség hiányában ugyanis még a nagyon könnyű is nehéz. Pedig nethuszárok ezrei száguldoznak naponta a neten, persze cigányozni még ennél is egyszerűbb.

    Azt azonban leszögezném, hogy az istenképzőt ismerve a jövőben mindenki nagyon vigyázzon. Ha például valaki olyan nézetet hangoztat társaságban, hogy S.GYörgy a pénzügyi élet Mick Jaggere, vagy hogy Sir David Frederick Attenborough az evolucionizmus jegyében készített természetfilmkészítés Friedrich August von Hayek -ja akkor félreérthetik és könnyen lenácizhatják. Utána pedig még a magasságos Sir Howard Davies se mossa az illetőt tisztára, kiváltképp mivel nem is akarja.

    Hogy a hód hogy jön ide, azt nem tudom.
    Ugyanakkor a tények ismeretében teljesen új tartalmat nyer a közismert természetvédelmi elv:
    ' Védd a fákat, egyél hódot '
    Ilyet még véletlenül se mondjunk, nehogy TGM vagy PHJ előugorjon a sarok mögül és mutatóujját az égre emelve és arcát a közel-kelet felé fordítva harsányan lenácizza az illetőt. Viszont akár az alábbi film is új megvilágításba kerülhet : http://www.port.hu/a_helyorseg_outpost/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=94853
    Én szóltam.

    VálaszTörlés
  16. Letar, Maga tanulmányozta Soros György (továbbiakban: a Messiás) életművét? Végre egy szakértő.

    Én készséggel írok valami összeesküvéselmélet-félét, ha a FÁJ-informatíváknál megbízhatóbb forrásból értesülök. Maga egy Első Kéz?

    A hódnak természetesen van egy olyan tulajdonsága, hogy rágcsálásával előidézi mégoly nagymúltú és elegáns erdők megritkulását is, hozzájárulva ezzel a globális katasztrófához, amelynek csúcsára immár könnyen kitűzhetjük gyászlobogónkat, a haladás fényes szeleinek hála. Nem is kétséges, hogy ha ilyen melodramatikus keretben értelmezzük a hódok tevékenységét, akkor a londoni iskola címerét is könnyedén sikerül majd ördögi összefüggésekben felmutatnunk, főleg ha ezt a különféle Sir et.-ak jelenlétükkel megtámogatják.

    Persze előtte ellenőriznem kell a bokrokat és egyéb zugokat.

    VálaszTörlés
  17. Igen, bevallom tanulmányoztam a továbbiakban Messiás életművét. Elolvastam a magyar nyelvű wikipedián az önéletrajzának kb. a felét-harmadát - a számomra érdektelen részeket átugrottam. Ez, azt hiszem, a mai magyar FÁJ-i viszonylatban tanulmányozásnak számít. Ezzel szakértővé léptem elő, főleg, mert a szóban forgó oldalról átléptem egy hozzá kapcsolódó másik oldalra (neveztesen a már unalomig emlegetett vezérképzőre).

    Ugyanakkor elsőzni tudtommal csak az index cikkeknél szoktak, a nép nagy örömére. Én mindezt kihagyom, akár hozzászólásról, akár kézről van szó - akkor is, ha feketéről.

    Vígasztalásképpen közlöm a már többek által tudott tényt, hogy szakértőinknek sikerült leleplezni a nagy injekció-maffia összeesküvését:
    http://www.youtube.com/watch?v=vecDDlxxg9w&feature=player_embedded

    A hódokon viszont meglepődtem. Ezek csakugyan veszedelmes lények.
    Nem hiába tartják az ősi szabályt az ócsehszlovákok:
    beware of the beaver
    én szóltam

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)