2009. szeptember 3., csütörtök

A Szent Szellem kifejezésről


Egy bizonyos eszmecsere során felmerült, hogy mivel mondandómban a Szent Szellem kifejezést használtam, bizonyára pünkösdista volnék. Ez természetesen nem csak óriási tévedés, hanem kissé rosszindulatú célzás is egy katolikus részéről (amely kimondva körülbelül így hangzana: „pünkösdista vagy, tehát nem mondhatsz igazat”).

A „Szent Szellem” kifejezésre egy katolikusnak sem kell a legkevésbé sem gyanakvóan és ellenségesen tekinteni. Használatának oka nem valamiféle neoprotestáns csapdaállítás a gyanútlan katolikus számára, hanem nyelvi-fordításbeli (és ezáltal tartalmi) pontosságra való törekvés. Attól, hogy ezt, és nem a Szentlélek kifejezést használjuk, nem fordulunk szembe a Szentlélek szó megszokott használatával, sőt, még a Szentháromság koncepciójával sem — még ha alternatívákat el is tudunk fogadni.

A Szent Szellem szónak a görögben a πνευμα αγιον felel meg, ami pedig a héber רוח-nak. a pneuma / pneyma latin fordítása spiritus.

A magyar lélek a Szentírásban és máshol is a görög ψυχή (psykhé vagy létező magyarított szóval psziché) és héber נפש megfelelője, melynek latin fordítása anima.

A magyar szóhasználatban a nyelvújítás koráig részben ingadozás mutatkozott e szavak használatában (a „szellem”-mel általában kísértetet jelöltek), túlnyomórészt pedig a lélek szóval fordították le mind a két szót. Ez azonban összemossa a Szentírásban két külön szóval jelölt, és két külön valóságra vonatkozó jelentéseket. A Szent Szellem tehát a helyes fordítás. A magyaron kívül egyetlen más nyelvben sem létezik ez a probléma, hiszen másutt létezett két alkalmas külön szó. (Hogy csak egy példát vagyünk, olaszul természetesen Santo Spirito, nem pedig Sant'Anima.)

Ha az ember tisztában van a kifejezés eredeti nyelven való jelentésével, akkor nyugodtan használhatja a Szentlélek szót is, de tudnia kell, hogy az nem „szent pszichét” jelent, hanem „szent pneumát”, ami lényeges különbség.

Az, hogy ma ezt főként neoprotestáns felekezetek használják (bár római és görög katolikusok is számosan átvették, hiszen pontosabb), nem jelenti azt, hogy ne volna helyes.

9 megjegyzés:

  1. Az a gond szerintem a Szent Szellem kifejezéssel azon felül, hogy az embernek rögtön a pünkösdisták jutnak az eszébe, hogy a (mai) magyar nyelvben inkább az okkultizmusra utal, mint a kereszténységre.

    Legalábbis nekem, ha azt mondják szellem, nem a kereszténység ugrik be. Sőt..

    VálaszTörlés
  2. Kedves Nikolett,

    ha azon az alapon néznénk a dolgokat, hogy kinek miről mi jut az eszébe, akkor bizony sokminden áldozatul esne a nyelvi inkvizítorkodásnak, és végül nem maradna egyetlen szó sem a szótárban, beleértve a latin spiritus szót sem...

    Egyébként nekem a lélek szóról jut eszembe az okkultizmus, úgyhogy e tekintetben 1-1 az állás.

    A pünkösdisták eddig még sohasem ugrottak be, csak Kegyed juttatja őket folyton eszembe.

    VálaszTörlés
  3. Ez szép összefoglaló kedves Loxon.

    Jó volt régen, amikor latinul folytak a viták. A népnyelvi misékkel is az a probléma, hogy könnyű pontatlanságokba bonyolódni.

    http://www.youtube.com/watch?v=yHMnV134FKA

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm a szép szekvenciát, kedves Mirjam.

    És: igaza van, szerintem.

    VálaszTörlés
  5. Loxon, azert szolok,
    angolul van Holy Spirit es Holy Ghost is :)
    Linkelje be azt a vitat, ha publikus :)

    VálaszTörlés
  6. Persze, németül meg Geist. Tevvton, linkelhet Maga is.

    VálaszTörlés
  7. Asszem ez ide tartozik:

    http://apologia.hu/xtianity/human-description.html

    VálaszTörlés
  8. A probléma valóban az a "Szent Szellem" kifejezéssel, hogy a magyar "szellem" szó állagot (substantia), nem pedig létalanyt (subsistentia) jelöl.

    Ráadásul a nyelv nem egy analitikus, "tervezett", hanem organikus valóság, amelynek értelmezéstani (hermeneutika), nem pedig tisztán gondolatelméleti (logika) alapjai is vannak.

    Egy nyelvnek is van ilyenkép organikus hagyománya. A hagyományhű katolikusok éppen ezért is óckodnak az ilyen újításoktól.

    A nyelvnek a régies magyarság (régi bibliafordítások, liturgikus szövegek) inkább ad egy szentnyelvi réteget, ahogy az ószláv esetében van, mégha a nyelvi struktúra pidginizálódott is időközben, avagy egyes szavak jelentéstartalma megváltozott.

    Azaz a nyelv nem csupán grammatikai és logikai, hanem hermeneutikai kategória is.

    VálaszTörlés
  9. Szerintem az ezzel a baj, hogy a magyar lélek, valamint a szellem szó nem húzható rá egy az egyben ezek leggyakrabban használt latin megfelelőire. Tehát a magyar lélek szónak kicsit másabb jelentése (is) van, mint a latin animus-nak, melyet közvetlen megfeleltetőjének szoktak tartani, a spiritus-ról már nem is beszélve. A lélek magában hordozza az alanyt, a személyt, márpedig a Spiritus Sanctus a harmadik isteni személy, nem pedig egy létállapot (melyet a magyar szellem szó takar), így sokkalta pontosabb megnevezés rá magyarul a Szentlélek.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)