2009. január 14., szerda

Kedvencünk: az evolucionizmus



Egy rövidke időre álljunk meg, engedjünk el mindent a kezünkből és gondoljunk erősen Darwinra. Ha ez megvolt, akkor gondoljunk erősen az államra. A mai jóléti államra.

Ha most nem érez valaki erős bizsergető érzést a gyomor tájékon, ne olvassa ezt tovább. A többiekhez szólok csak.

Darwin hívei szerint az anyag képes magát megszervezni, igen bonyolult, komplex, szinte már tökéletes struktúrákat kialakítani. Ennek létezéséhez és működéséhez nincs szükség semmiféle Intelligens Tervezőre. A hülyekeresztények Istenére pedig végképp. Ez ma, főleg Európában és az amerikai keleti-parti egyetemeken baloldali nézet.

Aztán gondoljunk az emberekre. Képesek rendet létrehozni maguk közt, vagy szükséges van egy rendet alkotó és fenntartó akaratra? Ez utóbbit úgy 500 éve konvencionálisan államnak, kormányzatnak nevezik. Sokak szerint a gazdasági bajok azt mutatják, nem hagyható magára a gazdaság, oda az állam avatkozzon be. Sőt, a szegénység, iskolázatlanság, családon belüli erőszak, daganatos betegségek és mifenék szintén az állami-kormányzati rendteremtő beavatkozásért kiáltanak. Ez is balos nézet leginkább.

Akkor összegezzük: egy virtigli baller hiszi, hogy az anyag képes önmagát megszervezni, életet létrehozni, irdatlan komplexitásokat, alkalmazkodást és mifenét a rend Istene nélkül (ID), míg ugyanő abban is megvan győződve, hogy amire képesek az eszetlen atomok és sejtek és csigák és bogarak és moszatok, arra nem képesek az ésszel bíró emberek. Nem képesek ugyanis önmagukat megszervezni, elrendezni, csak egy Intelligens Tervező Állam képes ezt megtenni velük. Ennyire bízik a bal az emberi értelemben.



Isten balra el, Intelligens Tervező Állam balról be.

Természetesen vannak, akik az emberi ügyekben is a spontán rend lehetősége mellett érvelnek, de azok nyilván ideológusok. De azok is, akik meg Isten mellett. Csak a fenti párosítás tudományos és konzisztens!

Amikor még az evolucionisták jószándékú magántudósok és nem tudományos hűbérbirtokosok voltak (Darwin és Spencer is a magánvagyonából élt), akkor törekedtek a konzisztenciára maguk is. A Fajok eredete előtt nyolc évvel, 1851-ben jelent meg Spencer Társadalmi statika c. könyve:

„Jegyezzük meg továbbá, hogy a húsevő ellenségek nem csupán eltávolítják a fűevők nyájából azokat az egyedeket, akiknek lejárt az ideje, de a betegeket, torz formájúakat és a legkevésbé fürgéket és a legkevésbé erőseket is kiselejtezik. Amely megtisztítási folyamat segítsége, valamint a párzási időszakban oly univerzális harc megakadályozza, hogy a faj leromoljon az értéktelenebb példányainak szaporodása révén; és biztosítja a környező feltételekhez teljes egészében alkalmazkodó és leginkább boldogságot hozó alkat megőrzését.

A magasabb rendű teremtmények fejlődése egy olyan forma felé irányuló haladás, amely képes e hátrányok által nem korlátozott boldogságra. Az emberi faj az, ahol a kiteljesedésnek meg kell valósulnia.

A civilizáció a megvalósulása utolsó szakasza. Közben, mind a létező emberiség jólétét, mind a végső tökéletesség kibontakozását ugyanazon jótékony, bár szigorú fegyelem biztosítja, amelynek az állati teremtmények is egészében alá vannak vetve: egy olyan fegyelem, amely könyörtelen a jó kimunkálása során: egy olyan alkalmasság-kereső törvény, amely sosem mentes a részleges vagy időleges szenvedést. Az alkalmatlan szegénysége, a balgák nyomorúsága, a lusták éhezése, a gyengék félrelökése az erősek által, amely oly sokakat »árnyékban és nyomorúságban« hagy, egy hatalmas, messze tekintő jóakarat végzései. Ahhoz, hogy az ember alkalmas legyen a társadalmi életre, az embernek nem pusztán a vadságát kell elveszítenie, de meg kell szereznie a civilizált élethez szükséges készségeket is. Az alkalmazás képességét ki kell fejleszteni; végbe kell mennie az intellektus ilyen változásának, amely alkalmassá teszi azt új feladatokra; és mindenek előtt, szert kell tennie arra a képességre, hogy feláldozza a kis közvetlen kielégülést egy távoli nagyobbért. Az átmenet állapota természetesen boldogtalan állapot. Nyilvánvalóan nyomorúság ered az alkat és a környezet meg nem feleléséből. Mindazok ránk ható bajok, amelyek a beavatatlanok számára ilyen vagy olyan megszüntethető okok nyilvánvaló következményeinek tűnnek, a fejlődés során végbemenő alkalmazkodás elkerülhetetlen kísérői. Az emberiség az új állapota kérlelhetetlen szükségszerűségei felé van szorítva — formálódik a velük való harmóniára, és el kell viselnie az ebből eredő boldogságot, ahogyan csak tőle telik.

A folyamatnak végbe kell mennie, a szenvedést el kell viselni. Semmilyen hatalom a földön, az államférfiak semmilyen ravaszul megtervezett törvénye, az emberiség semmilyen világjobbító tervezete, semmilyen kommunista panacea, semmilyen reform, amivel az ember valaha is előhozakodott vagy elő fog hozakodni, sem képes egy jottányit sem csökkenteni. Aszenveséeket talán felerősödnek és fel is erősödnek; és a megerősödésük megakadályozásában a filantrópok széles körben gyakorolhatják magukat. De a változással össze van kötve a szenvedés normális mennyisége, amit nem lehet csökkenteni az élet törvényének megváltoztatása nélkül.

Természetesen, amilyen mértékben e folyamat szigorát enyhíti az emberek egymás közötti spontán együttérzése, annyira helyénvaló, hogy enyhíteni kell; noha kétségtelenül kárt okoz, amikor az együttérzés megmutatkozik tekintet nélkül a végső eredményre. De az így keletkező hátrányok nem mérhetőek az egyébként nyert előnyökhöz. Csak ha ez az együttérzés a méltányosság megszegésére ösztönöz — csak ha az egyenlő szabadság törvénye által tiltott beavatkozást szül — csak ha így téve, az élet bizonyos sajátos területein felfüggeszti az alkat és körülmények közötti viszonyt, csak ekkor hoz tisztán bajt.

Ekkor azonban a saját céljait teszi tönkre. A szenvedés csökkentése helyett folytonosan növelni fogja azt. Azok szaporodását fogja elősegíteni, akik rosszul alkalmazkodtak a létezéshez, és ennek következtében gátolja azok szaporodását akik a legjobban alkalmazkodtak a léthez — azáltal, hogy kevesebb helyet hagy számukra. Hajlamos a világot megtölteni olyanokkal, akik számára az élet leginkább szenvedést hoz, és hajlamos kisöpörni belőle azokat, akik számára az élet leginkább örömöt hoz. Biztos nyomort hoz, és megakadályozza a biztos élvezetet.”


Pár évtizeddel később, immár Darwinra is hivatkozva, így folytatta Spencer:

Még kevésbé tűnik tiszteletreméltónak az a saját fajta iránti túlzott aggodalom, amely a más fajtából valók iránti teljes érdektelenséggel jár együtt. Ha ez a szenvedés megszüntetésére irányuló személyes erőfeszítésekre ösztönözne, akkor kiérdemelné az elismerésünket. Ha ezt az olcsó szánalmat kifejezésre juttató sok ember olyan volna, mint az a kevés, aki ideje nagy részét arra szánja, hogy segítse és bátorítsa, és alkalmanként szórakoztassa azokat, akiknek a rossz szerencséjük vagy esetlenségük miatt nehéz az élete, akkor feltétlen csodálatra volnának méltóak. Minél inkább úgy segítenek a szegényeken, hogy azok tudjanak segíteni magukon, és minél inkább közvetlenül és nem a távolból fejezik ki az együttérzésüket, annál inkább egyetérthetünk velük. De azok döntő többsége, akik törvénnyel kívánják a sikertelenek és lusták nyomorúságát enyhíteni, csak kis mértékben kívánja ezeket a rendelkezéseket a saját költségükre meghozni, főképpen mások költségére tennék azt — néha azok belegyezésével, de főképpen anélkül. Még ennél is inkább igaz, hogy azok, akiket arra kényszerítenek, hogy oly sokat tegyenek a nyomorgókért, gyakran hasonló mértékben vagy még inkább igénylik, hogy tegyenek értük valamit. Az érdemes szegény azok közt van, akiket megadóztatnak, hogy támogassák az érdemtelen szegényt. Mint a régi Szegény Törvény esetében, a szorgalmas és gondos munkásnak kellett fizetnie, hogy a mihasznák ne szenvedjenek, míg gyakran az extra teher alatt ő maga is tönkrement és egy dologházban kellett menedéket keresnie — miként manapság, a nagy városokban közcélokra beszedett teljes adó olyan magas lett, hogy »nem növelhető tovább anélkül, hogy ne okozzanak vele nehézségeket a szatócsoknak és kisiparosoknak, akik már elég nehéznek tartják, hogy megmeneküljenek a szegénységtől«. Így minden esetben a politika növeli azok fájdalmait, akik szánalmat érdemelnének, azért, hogy azok fájdalmait enyhítsék, akik a legkevésbé érdemelnek szánalmat. Azok az emberek, akik olyannyira együttérzők, hogy nem engedhetik, hogy a létért folytatott küzdelem az értéktelenek számára szenvedést hozzon el az ügyetlenségük és helytelen cselekedeteik eredményeképpen, olyannyira nem együttérzők, hogy szándékosan nehezebbé teszik a létért folytatott küzdelmet az értékesek számára, és rájuk valamint gyermekeikre mesterséges bajokat terhelnek a természetes bajok mellett, amiket el kell viselniük!

És itt visszaértünk az eredeti témánkhoz — a törvényhozók bűnéhez. Itt látjuk magunk előtt a legelterjedtebb törvénysértést, amit az uralkodók elkövetnek — amely törvénysértés olyannyira elterjedt és olyannyira szentesíti a szokás, hogy senki sem gondolja törvénysértésnek. Azt látjuk itt, hogy — miképpen a bevezetőben jeleztük — a Kormányzat, agresszióból és agresszió révén keletkezett, örökké elárulja eredeti természetét az agresszivitásával; és hogy az ami még közelről nézve is csak jószándékúnak tűnik, messzebbről nézve meglehetősen gonosznak — jóság kegyetlenség árán. Az ugyanis nem kegyetlenség, hogy a jobbak szenvedését növelik, hogy a rosszabbak szenvedése csökkenjen?

Az valóban csodálatos, hogy mennyire hagyjuk magunkat becsapni olyan szavakkal és frázisokkal, amelyek a tények egyik vonatkozására utalnak, míg teljesen figyelmen kívül hagyják a az ellenkező vonatkozásokat. Ennek jó példája, és illeszkedik a mostani kérdéshez, a »protekció« és »protekcionista« szavaknak a szabad kereskedelmet ellenzők általi használata és az, hogy a szabad kereskedelem hívei hallgatólagosan elfogadták azt. Míg az egyik oldal rendszeresen figyelmen kívül hagyja, a másik oldal rendszeresen elmulasztja hangsúlyozni, hogy az igazság az: ez az úgy nevezett protekció mindig együtt jár az agresszióval; és az »agresszionista« elnevezéssel kellene felcserélni a »protekcionista« elnevezést.

Ugyanis semmi sem biztosabb, mint az, hogy ha A haszna fenntartása érdekében B-nek megtiltják, hogy C-től vásároljon, vagy megbírságolják, ha C-től vásárol, akkor B-vel szemben agressziót követtek el, hogy »megvédjék« A-t. Nem, az »agresszionista« kétszer inkább alkalmazható a szabad kereskedelem ellenzőire, mint az eufemisztikus »protekcionista«; mivel egy termelő nyerhet, ha tíz fogyasztót megnyúznak.

A fent említett osztályok törvényhozási félrelépései nagy részt megmagyarázhatóak, és az elutasításukat enyhíti, ha messzebbről szemléljük az ügyet. E hibás cselekedetek gyökere abban a tévedésben rejlik, hogy a társadalom egy üzem; pedig az növekszik. Sem a múlt kultúrái, sem a jelen kultúrája nem nyújtotta jelentős számú ember számára a társadalom tudományos képzetét — egy olyan képzetet, mely szerint természetes szerkezettel bír, amelyben minden intézménye (kormányzati, vallási, ipari, kereskedelmi stb.) kölcsönösen össze van kapcsolva egymással — egy olyan képzetet, ami bizonyos értelemben organikus. És ha egy ilyen képzetet névleg el is fogadtak, nem fogadták el oly módon, hogy kihasson a cselekedeteikre. Épp ellenkezőleg, a testületi életben élő emberiségre közönségesen úgy gondoltak, mintha valami tészta lenne, amit a szakács kedve szerint alakíthat pitévé, felfújttá vagy lepénnyé. A kommunista félreérthetetlenül mutatja számunkra, hogy úgy gondol a politikai testre, mint ami megengedi, hogy kedve szerint alakítsa így vagy úgy; és sok parlamenti törvény hallgatólagos feltevése az, hogy a társult emberek, akiket ilyen vagy olyan kapcsolatokba rendeznek el, úgy fognak maradni, ahogyan azt nekik szánták.”


 

38 megjegyzés:

  1. Jó napot,
    Találó az illuzionista szemléltető ábra, úgy látom, hogy a piros és a kék 3szögek oldalarányai nem egyformák, így az alsó kép háromszögéből hiányzó kis négyzete megtérül az átfogó alig észrevehető kidudorodásán.
    Ez nyilván arra utal, hogy az atomok és az emberek viszonyainak megtervezettségéről szóló parabolát mégsem kell szó szerint venni? :)

    VálaszTörlés
  2. Alig bírtam továbbolvasni, annyira elgondolkodtam a háromszöges trükkön :(

    VálaszTörlés
  3. Legyetek szívesek egy entert nyomni a bekezdések után! Kifolyik a szemem amúgy.

    Egyébként gratulálok a bloghoz!

    VálaszTörlés
  4. Elolvastam egy-két releváns cikket, melyet itt a blogon jelentek meg. Ha csak vázlatosat is, de - azt hiszem - képet alkottam a szerzők véleményéről és nézeteiről az evolúció témakörében. (A blog egyébként értékes, applause, ahogy kérték fentebb!) Ezentúl tényleg "erős bizsergető érzést a gyomor tájékon" fogok érezni a "jóléti állam" és Darwin egymás melletti emlegetésekor. A párhuzam felvetése paradoxabb, mint a wedge paradox; különösen, ha figyelembe veszem, hogy a blog irányvonala szerint az ID nélküli evolúciót a megérdemeltnél több kritikával illetni illik, az individualista, magát szervezni képest embert pediglen nem. Teremtő, ID ideája a kémiai-biológiai evolúció helyett üdvözlendő, de intelligens társadalomtervezés meg üldözendő. Az asszimetria itt is fennáll.
    De mégis, kritikával illetem magam, hiszen ha az embert egy I3 (Igazán Intelligens Inventor) tervezte meg, akkor nyilván azt úgy tette, hogy képes legyen magát értelmes rendbe szervezni. Így koherens a világkép. Csak tudnám, hogy ki tervezte a balosokat. Talán Lucifer?

    VálaszTörlés
  5. Kedves meronem,

    a bűn (lázadás) forrása nyilvánvalóan Lucifer, így minden balos ősatyja. :)

    Abban igaza van, hogy az ID és a piaci fundamentalizmus együttes képviselete közt is lehetséges ellentmondás - ezt a fajta jobber nézetet főleg az US Biblia-övezetében találja, azt hiszem.
    De.
    Az ide írók nagy része nem feltétlen laissez faire piac-párti, sem nem anarchista. Kedvenc témánk a jó király, a birodalom. Itt anarchista írás nem igen van.

    A másik ellenvetésem: ha az emberek meg tudnák magukat mégis szervezni értelmük révén - talán mert I3-ak mind -, abból még nem következik feltétlenül, hogy az atomok, molekulák, stb. is képesek erre valamiképpen. Hacsak nem antropomorfizáljuk azokat.

    Summa: a teázóban azt hiszem a többségnek nincs ellenére sem az állam, uralkodó, sem az Isten fogalma. Ennyiben talán konzisztensek.

    VálaszTörlés
  6. Ja,
    és a két háromszög eltérése nem optikai trükk.
    Itt pontosabban is látható
    http://mathworld.wolfram.com/images/eps-gif/TriangleParadox_1000.gif

    VálaszTörlés
  7. Jó királyról: ez esetben elnézést kérek, igyekszem jobban megismerni az írásaikat és nem forrófejűsködöm. Magam is hű alattvalója szeretnék lenni egy jó királynak...
    Az biztos, hogy az emberek önszervezési képességéből nem következik az atomok hasonló képessége. Maximum az, hogy a megfelelő tudományossági fokozaton álló, önszerveződő emberek (aka high-tech fizikai kutatóintézetek) erre rájönnek. Manapság azt állítják, hogy nem kell antropomorfizálni - néhány természeti alaptörvény teszi erre képpesé őket, a magasabb szerveződésre meg volt elég idő. Ha nem így lenne, talán nem is lenne kikek, miről beszélni.

    VálaszTörlés
  8. Valóban nem optikai trükk, a trükk az (mr. pharmacist szerint is, szerintem), hogy nehezen lehet észrevenni, és paradoxonnak tűnik, holott nem az. :)

    VálaszTörlés
  9. meronem,

    akkor Maga nyilván olyan képességekkel rendelkezik, amivel én nem.
    Ha a nagy háromszög területét kiszámolja, az egyik esetben sem egyezik meg a 4 ill. 4+1 síkidom területének összegével.
    Ettől lettem síkideg.
    Maga szerint ez hogy lehet?

    (amennyire én tapasztalom, azok a high tech csávók leginkább arra jönnek rá, amire én a két háromszög kapcsán: nem értenek mindent)

    VálaszTörlés
  10. Hát ez az: a nagy háromszög egyik esetben sem háromszög, hanem négyszög. Ne legyen síkideg, elmagyarázom: a zöld és narancs síkidom rendben van. A nagy piros háromszög oldalai 8 és 3 egység, a kék hároszögé 5 és 2. Az oldalarányok 2.6666, és 2.5, azaz nem hasonlóak, mások a szögek, ezért ha egymás fölé tesszük őket, nem egyenes vonalat képeznek az átfogók, amint az az alsó képen lévő teljes háromszög szemrevételezésekor látszik is. Nem nagyon, de látszik. A kis pukli a kék-narancs-piros hármashatárnál meg nyilván pont kitesz egy kis fehér négyzetnyi területet, pontosabban annál kevesebbet, mert a felső teljes háromszög (ami megintcsak négyszög) pedig kisebb, nem 5×13/2 területű.

    VálaszTörlés
  11. ez nem kóser.

    A nagy háromszög területe (5x13):2= 32,5

    Az első háromszög idomai területének összege 32, a második háromszög idomainak összege 33.
    :(

    VálaszTörlés
  12. :) _nem_ háromszögek azok a bizonyos nagyok. Épp most mondtad ki. Csak annak tűnnek. A leghosszabb oldal vagy lefelé megtört, vagy felfelé. Összesen épp egy fél egységgel kisebb és nagyobb, mint 32.
    De nem akarok többet okoskodni, inkább értelmezem a főszöveget...

    VálaszTörlés
  13. A felső háromszög homorú, míg az alsó domború. Az alig látható különbség adja a kimaradó négyzetet.
    Van egy szabály a szöghúrokkal kapcsolatban, ami lebuktatja:
    Azonos szögekkel rendelkező háromszögek egymásnak megfeleltethető oldalainak aránya egyenlő.
    Pl. A piros háromszög befogói: 3 és 8, a nagy háromszögé 5 és 13. Ha a nagy háromszög egy igazi háromszög lenne, 3/5 egyenlő lenne 8/13 -al. De 3/5=0,6, míg 8/13=0,615.
    Ugyanezt eljátszhatjuk a kék háromszöggel is, vagy úgy is, hogy a kék háromszöget "arányítjuk" a piroshoz.

    A kinagyított képen szabad szemmel is látszik, hogy azt a pontot, amit az alsó képen a kék háromszög bal felső csúcsa elér, a felső képen az átfogó nem érinti.

    VálaszTörlés
  14. Jó vanna, az átfogó nem egyenes.

    Akkor mehetünk tovább :)

    VálaszTörlés
  15. (Szolgálati közlemény)

    Loxon, a meghívóját köszönettel megkaptam. Sajnos most csak annyi telik az időmből, hogy olvassak, kommentálni és írni az elvárt alapossággal nem. Talán később.

    üdv,
    elGabor

    VálaszTörlés
  16. Kedves Meronem,

    Tölgy válaszához hozzáfűzhető még, hogy épp mostanában kénytelen elismerni a liberális világ, hogy állami beavatkozás nélkül hova vezet a piaci önszabályozás (totális összeomlás). Valamilyen ID modellel, azaz állammal számolniuk kell, melyet tovább gyengíteni nem lehet.

    De ennek eredményét is látjuk, hiszen egy demokráciában az istenadta nép gyakorta dob ki irdatlan nagy idiótákat vagy "rákos sejteket" vezetőnek, azaz intelligens tervezést molekulákra bízni nagyon nagy marhaság.

    Bizonyos teakraták úgy gondolják, hogy az ideális állam élén király áll, aki a legfőbb "Építőmester", Isten hűbérese, azonban nem csak cím szerint, hanem ténylegesen, azaz valódi spirituális autoritással kell bírjon.

    gapinthebreath

    VálaszTörlés
  17. Szerintem pedig fölösleges ideológiai puffogtatásra fölhasználni egy olyan konzisztens elméletet, mint az evolúció és az intelligens tervezés technokrata hangzású ezotériájától bódultan beleröfögni a világhálóba, hogy a balosok szerinted ezér a hülyék.

    Mert ettől te leszel a hülye, ugyanis azzal ellentétben amit a cikked sugall a valóság, minden ideológiától függetlenül így néz ki:

    Az evolúció az anyag önszerveződésének leírása, mely egészen elemi dolgokból olyan összetett valamiket hoz létre, mint az ember.

    Az államszervezés pedig az emberek önszerveződésének leírása, mely ősközösségekből létrehozza mondjuk a modern államot.

    Az állam nem az embereken kívülálló dolog ugyanis, az államot is emberek alkotják, és nem az állam teremtette meg az embert (vagy a nagy tüsszentő az anyagot) hanem az ember képességei révén megteremtette az államot. Ahogy az anyag is képességei és a körülmények fügvényében evolúcióval élőlényeket teremthet.

    Hol itt a probléma?
    És ha szerintetek olyan összetett dolog, mint az élet nem jöhetett létre kevésbé összetett dolgokból, akkor a nyilván mégösszetettebb teremtő miből jött létre? De ne mondjátok, hogy öröktől fogva létezik, mert ez az anyagra is igaz lehet.

    Azt ajánlom, hagyd a maszlagot és ideologizálást, beszéljünk a lényegről. Egyébként bírom a blogot, bocs ha túl kemény voltam, de ez a poszt félrenyúlás.

    Üdv!

    VálaszTörlés
  18. http://rogeralsing.com/2008/12/07/genetic-programming-evolution-of-mona-lisa/

    Ha még nem mutattam volna. A "hogyan lehet céltalan változások összegéből valami tökéletesen tervezettnek tűnő komplex" remek példája.

    (Igen, egyébként, van különbség a genetikus algoritmus meg a való életbeli evolúció között, az algoritmusnál mi mondjuk meg kívülről, mi legyen az életben maradás feltétele, az evolúciónál meg a közvetlen környezet forrásai kihasználásának eredménye dönti el. De az alapelvben, hogy céltanal, véletlen változatok közül egy valamilyen szempontból alkalmasabb marad fenn, abban nincs különbség, mondom, csak az "alkalmasság" definíciójában.)

    Az ember egyébként közelsem tökéletesen tervezett, sokkal inkább ad hoc megoldások halmaza. Rengeteg tökéletlen apróság van bennünk. Nem az, mittomén, hogy betegek leszünk vagy meghalunk. Hanem mondjuk az, hogy a szem idegei az ideghártya fény felőli oldalán futnak össze és úgy lépnek ki hátrafele, ezért van az ún. vakfolt. Meg ilyenek.

    VálaszTörlés
  19. Ez miért céltalan? A Mona Lisát akarta létrehozni ;]

    VálaszTörlés
  20. Az, aki a szabályrendszert és a fitnesz-függvényt megalkotta, kívülről (ennyiben más ez, mint az élővilág, ott nincs ilyen "cél", amihez való viszony meghatározza a túlélést). De maga a poligonhalmaz nem akarta létrehozni a Mona Lisát, csak mikor jobban hasonlított rá, életben maradt.

    VálaszTörlés
  21. Lehet, hogy én vagyok tökkelütött, de akkor meg miért a Mona Lisa forma maradt meg? Ott volt még egy csomó másik.

    VálaszTörlés
  22. "Darwin hívei szerint az anyag képes magát megszervezni, igen bonyolult, komplex, szinte már tökéletes struktúrákat kialakítani. Ennek létezéséhez és működéséhez nincs szükség semmiféle Intelligens Tervezőre."
    Áh, megint keverjük a szezont a fazonnal.
    Házi feladat: utána nézni az evolúció és az abiogenezis közti különbségnek.

    VálaszTörlés
  23. Ha az evolúcióra egy absztrakt matematikai modellt akarunk felállítani, akkor valami olyasmiről van szó, hogy van egy "DNS", ami az információt hordozza, egy "élőlény", aki az így bekódolt szabályok szerint viselkedik, és egy "fitnesz függvény", ami eldönti, ki tudja továbbörökíteni a saját DNS-ét.

    A természetben ez a függvény bonyolult, nem is igen tudjuk matematizálni, ellenben a laboratóriumban simán beállíthatjuk tetszőlegesre. És a kis "élőlényeknek", akiket itt a poligonok jelentenek, nem kell tudniuk, hogy az örökít tovább, akivel a kép RGB színtérben L2 norma szerint közelebb van a Mona Lisához. Ők csak random mutálódnak, és van, amelyik tovább tud fejlődni, van, amelyik nem.

    VálaszTörlés
  24. Miklós, eléggé értelmetlen ez a hasonlatod.
    Noha én is kiütést kapok a 6000-éves-a-Föld-típusú kreacionizmustól, azért az információmegmaradással kapcsolatos érvük minimum elgondolkodtató.
    Az evolúció esetében információ keletkezik végeredményként (az alacsony entrópiájú napenergia hatására).
    A Mona Lisa estében pedig egy piszok nagy információcsökkenést láthattunk (mondjuk, 50 poligontól elég jó eredmény).
    Teljesen más a két történet.

    Tölgynek és a többi tisztelt reakciós uraknak pedig azt szeretném mondani, hogy nem lenne muszáj belekeverni a darwinizmus filozófiai síkon végzett rombolása elleni (véleményem szerint nagyon fontos) harcba a biológia síkján történő lovasrohamot az evolúció ellen. Szvsz nem véletlenül, és nem a "modernizmus nyomására" fogadja el a Katolikus Egyház a biológiai evolúciót legvalószínűbb biológiai elméletként.
    Nem lenne jó, ha a reakciósok olyan gondolkodásbeli hibát vétenének, amilyen pl. a ballibek, akik egy elvi igazság miatt (emberi méltóság) letagadnak empirikus tényeket (pl. emberi rasszok különböző átlag IQ-ja). Amely "probléma" egyébként egy helyes világkép esetén nem is létezik...
    De mivel ők lerombolták a sziklára épített világképet, kénytelenek kártyavárakkal és hazugságokkal helyettesíteni, ha magasabb erkölcsi szintre vágynak (asszem ezért olyan inkonzisztensek a balos anonim keresztények ;)). Elnézést, ha nagyon elkalandoztam.

    VálaszTörlés
  25. Egy, a darwinizmus nem egy társadalomelmélet. Sem a kapitalizmus, sem a szocializmus nem jön ki belőle, akárki akármit is mond.

    Kettő, miféle információ-veszteség történt? A fekete képből lett egy sokkal magasabb információ-tartalmú.

    Három, a megmaradási tételekkel kell a lehető legóvatosabban bánni, hacsak nem akarjuk Egely György szintjét megütni. Szóval én szívesen beszélgetek megmaradási tételekről sok mindenkivel, speciel a kreacionisták zöme nem tartozik ezek közé. Tölgy sem kezel engem egyenrangú partnernek mondjuk Oakeshott elemzésekor, és ez így van rendjén.

    "emberi rasszok különböző átlag IQ-ja" - ez lehet tény, de ennek a ténynek különösebben sok jelentősége nincs, lévén az IQ bizonyos határok közt körülbelül annyi, amennyinek mérni akarja a kísérletvezető.

    VálaszTörlés
  26. (R/R:
    Szerintem egyébként nem azt bírálják, hogy a különböző rasszok IQ-ja különbözik, hanem azt a következtetést, hogy valamelyik rassz biológiailag "ostobább". Egyébként a két kutató, akik a Bell Curve könyvet írták fehérek, mégis azt hiszem a az derült ki, hogy japánok jobban teljesítenek az IQ-teszteken a "fehéreknél".)

    VálaszTörlés
  27. Hát, ha szegény Mona Lisa-nak így kellett volna kialakulnia... de az eredeti kép szerencsére nem ilyen vacak, és nem is így alakult ki (mint ahogy modellje sem.)

    R/R, bevallom őszintén, hogy különösebben nem hat meg, hogy a katolikus egyház éppen milyen nyomásnak hódol be.

    VálaszTörlés
  28. rr,


    Ezekkel az "empirikus tényekkel" kicsit óvatosan, főleg emberi ügyekben. Azokban nincsenek tőlünk független tények, csak szólok.
    Akik az "emberi méltóság" vagy hasonlók alapján bírálják a rasszok IQ-megoszlását, azok nyilván hülyék, de létezik egy másik bírálat is. Egyrészt arról van szó, hogy az IQ egy kreált, és nem feltétlenül megbízható mérőeszköz - engem pl. annyira nem hat meg. És találkoztam már olyannal, akinek 135-ös volt az IQ-ja, ami egész jó eredmény, mégis sötét volt, mint az éjszaka. Ráadásul a tudásnak eszméletlenül sok rétege van, az IQ maximum körbelőheti, abszolút módon nem ragadhatja meg azt. Alapvetően nagyon sok probléma van vele.
    Ettől még bőven lehet ebben a rassz-intelligencia dologban valami, fingom sincs, de az "empirikus tény" fogalmát kicsit több szkepszissel kezelem.

    VálaszTörlés
  29. Úgy látom, a takraták legnépszerűbb témája az evoluciónizmus.
    Többet nem is írok róla, mert alapelvünk a népszerűtlenség.

    Kedves Névtelen,
    igaza van. Darwinizmus csak nagyon pongyolán és általánsságban lenne egyenlő a biogenezissel.

    Felhívom mindenki figyelmét, hogy _most_ nem az evolucionizmus piszkálása volt a cél, hanem az a szerintem figyelemreméltó ellentmondás, hogy akik megbíznak a tudattal nem bíró természeti elemekben, anyagban, azok jó része (mondjuk Csányi a szoci) nem bíznak az emebrek önszerveződésében. Zoidbeggel ellentében, az állam nem önszerveződés, nem valamilyen természeti törvény, láhatatlan kéz, szelekciós nyomás, hanem tudatos ás látható kéz. Az állam rákényszeríthet ezer dologra, amit magamtól nem tenné meg, és ezt a hatalom birtokosai tudatosan teszik velem. Mondjuk kitalálják, hogy legyen más vallású, nyelvű, legyen demokratább, eyenlőbb, whatever. Ilyenre tud példát az élővilágban?

    Spencer valahogy senkinek sem keltette fel a libidóját. Pedig ő 1, következetes volt a szelekció, verseny ügyében, és 2, előbb írta le az evolucionizmust, min Darwin.

    (Darwin és a közgazda Malthus kapcsolat ugyi mindenkinek megvan?)

    Korábban pedig már tisztáztuk, véletlen nincs D szerint sem.
    :)

    VálaszTörlés
  30. off:

    Gabrilo:

    "Egyrészt arról van szó, hogy az IQ egy kreált, és nem feltétlenül megbízható mérőeszköz - engem pl. annyira nem hat meg."

    Nagyon is megbízható és magától értetődő mérőeszköze - az íkútesztmegoldó képességnek.

    "találkoztam már olyannal, akinek 135-ös volt az IQ-ja, ami egész jó eredmény, mégis sötét volt, mint az éjszaka"

    Persze, hiszen buta lehet valaki magas IQ-val is, pl. ha valamihez nem ért, mégis "megmondja az igazságot" róla abból az alapélményből kiindulva, hogy úgyis birtokában van az észszerűség privilégiuma. Intelligenseknél gyakori ez az arrogancia, ami végül nagyon butává teszi őket. Ha persze az intelligencia műveltséggel és megfelelő jellemmel társul, csodákra képes. De azt nem lehet teszten mérni. (A butaság ellentétét kellene mérni - ami nem az intelligencia - de nem valószínű, hogy lehet mérni, mert a butaság ellentéte egyrészt az erények egy készlete - és ez etika is, nemcsak pszichológia - másrészt pedig nem egy általános tulajdonság, hanem minden területen másféle hozzáértés, jártasság.)

    Az intelligencia mér "valamit", de nem az az érdekes, hogy mit. Az IQ ma azért fontos, sőt, azért imádat tárgya manapság, mert a "siker" prediktora a modern társadalmakban. Persze nem az egyetlen prediktora, ezért jött aztán divatba az EQ stb. (Ha egyébként el akarunk jutni a siker teljes megértéséhez, akkor a közhelyszótár felmondásába csúszunk: a sikerehez ész kell, egészség, jó anyagi háttér, jó családi háttér, hozzáértés, ambíció, kreativitás... sőt, az ég kék, a fű pedig zöld.) Minden IQ-definíciónak csak egy sikerdefinícióval együtt van értelme, elvileg itt arról van szó, hogy a siker "intellektuális" komponensét (és nem mondjuk a családi hátszelet stb.) mérik, pedig a siker intellektuális összetevője lehet mondjuk a tényekkel és más nézetekkel szembeni alázat, a becsületesség vagy egyszerűen az ambíció is. A sikernek van egy halom tényezője, ezek közül valamelyikeket jól-rosszul körülhatárolja az IQ nevű absztrakt konstrukció. Minden korra jellemző, hogy körülrajong és valóságos valamiként kezel efféle absztraktumokat, a mi korunknak ilyen pl. az IQ.

    on:

    erről majd később.

    VálaszTörlés
  31. "Nagyon is megbízható és magától értetődő mérőeszköze - az íkútesztmegoldó képességnek."

    Körbeértünk (bár az is közhely, hogy IQ az, amit az IQ-teszt mér).

    VálaszTörlés
  32. http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=29618

    Azért érdekelne mi a konkrét társadalmi célja egy olyan médiakampánynak, amely azt hirdeti: "Valószínűleg nincs Isten." A hívők majd meginognak, mert egy busz oldalán ezt olvassák?
    És arra nem gondolnak, hogy ez valakiket sérthet?
    Indíthatnánk egy olyan kampányt, hogy: "Richard Dawkins valószínűleg egy szánalmas alak."

    VálaszTörlés
  33. Hát igen, ez kimeríti a munkahelyi erőszak kategóriáját. Mondjuk én nem egyeztem volna bele fél feltételbe, ha komolyan gondolom, hogy zavar a felirat.

    McGregor, a kampányötlete remek, szerintem meg kellene valósítani.

    Mellesleg legyen mondva, hogy szerintem szánalomraméltó a vita: „van”-e vagy „nincs”-e Isten, hiszen Istenről semmiképpen nem lehet tárgyként beszélni.

    VálaszTörlés
  34. tallian.miklos:

    A Mona Lizás algoritmust én nem nevezném evolúciósnak, ugyanis egy csomó olyan folyamat van (kristályosodás, egyensúlyi reakciók), amelyekre nagyjából ugyanilyen algoritmust írhatunk fel. Önszervező rendszerekre modell, de az evolúcióra nem.
    Az önszerveződés egyébként nem nagy szám, inkább az a ritka, ha nincs. (Most pl. csak a természetes radioaktív bomlás jut eszembe.)

    VálaszTörlés
  35. Lynx, szerencsére maga a programozó leírja, hogy miért _evolúciós_, nem simán önszerveződő. Leginkább azért, mert a túlélés fitneszfüggvénnyel dől el a generációk közt.

    A kristályosodásra meg az egyensúlyi reakciókra ez nem annyira jellemző, sőt (bár nem kifejezetten szilárdtestfizikus vagy fizkémes vagyok).

    Viszont mondjuk 3-4 évet foglalkoztam radioaktív dolgokkal, és nem egészen értem a "a radioaktív bomlásban nincs önszerveződés" kitételedet. Értelmezhetetlen. Magyarázd meg, mire gondolsz, pls.

    VálaszTörlés
  36. Az önszervező folyamatokra az jellemző, hogy olyan elemi eseményekre bontható, amelyek a későbbi eseményeket befolyásolják. A Mona-Lisánál is ez a helyzet: az események a geometriai alakzatok elhelyezése. Kezdetben a sokféle alakzat megengedett, mert egy új alakzat berakása előtti és utáni kép között csak kicsi a különbség. Később viszont amikor már sok alakzat van lerakva, egyre korlátozottabb a lehetőség arra, hogy egy újabb ciklus ne rontson, hanem javítson a képen.

    Egyensúlyi folyamatoknál az elemi reakciók önszerveződnek, mert hatással vannak a későbbi elemi reakciók valószínűségére pl. termékgátlás által. Így egyensúlyi telítést kapunk. Itt a szabadentalpia felel meg a fitnesznek.
    Viszont a láncreakciók is önszervezők, amikor pont az előbbi ellentéte zajlik: az elemi reakció a következő elemi reakciók valószínűségét növeli.
    A kristályosodásnál is hasonló a helyzet, csak sokkal bonyolultabb, a nukleáció és a kristályfelszín növelése fokozza a molekulák beépülésének esélyét.

    A radioaktív bomlásnál viszont általában egy bomlási esemény nincs hatással a további bomlásokra, az események egymástól függetlenül zajlanak, ezért nincs önszerveződés.

    Az algoritmussal az a probléma, hogy a fittnessfüggvénynek megfeleltethető más függvény, pl. szabadentalpia nem evolváló önszervező folyamatokban, tehát nem lesz általa több.

    VálaszTörlés
  37. "Az önszervező folyamatokra az jellemző, hogy olyan elemi eseményekre bontható, amelyek a későbbi eseményeket befolyásolják." - ez gyakorlatilag tetszőleges nem elemi folyamatra elmondható.

    Azt is figyelmen kívül hagyod, hogy itt szülő és gyermek-generációk versenyeznek.

    VálaszTörlés
  38. Mit értesz elemi vagy nem elemi folyamat alatt? Elemi eseményekről írtam, és valóban nagyon sok folyamatra igaz.

    Íme egy cikk az önszerveződésről:
    http://pcp.vub.ac.be/Papers/EOLSS-Self-Organiz.pdf
    A 3.2 részben írják le bővebben azt, amit én írtam.

    Ahol felvázolja az algoritmust nem volt világos, hogy hol versenyeznének a szülői és gyermek generációk. Az eredeti kópiák ez alapján mindig megmaradnak, és csak annak a duplikátuma változik, ami megmarad, vagy nem.
    A képeket végignézve viszont tényleg változnak a szülők, vagy eltűnhetnek - meg kéne nézni a forráskódot. Ezt nem írja a lépéseknél.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)